| | Bálint Ádám: Fóliók >>> |
| | Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>> |
| | Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>> |
| | Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>> |
| | Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>> |
| | Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>> |
| | Duda Éva Társulat: Prizma >>> |
| | Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>> |
| | Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>> |
TiszaLINE Szalon |
| | Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>> |
| | Sziveri-díj, 2021 >>> |
| | A Szépírók Társaságának felhívása >>> |
| | Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>> |
| | Trafó – Mi a te ügyed? >>> |
| | Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>> |
| | Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>> |
| | Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>> |
| | Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>> |
![]() |
Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei |
![]() |
Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására |
Ady Endre 6, 77, 81, 139, 172
Ágh István 61 Arany János 2, 37, 58, 118, 136 Babits Mihály 16, 47, 85, 123, 144, 169 Baka István 36, 52, 59, 98, 150, 156 Balázs Béla 50 Baudelaire, Charles 111 Csanádi Imre 38 Dugonics András 150 előszó 65 Eszterházy Péter 167 Fazekas Mihály 56 Fekete István 71 Gion Nándor 75 irodalmi adaptáció 159 Jókai Anna 84 Joyce, James 160 József Attila 1, 48, 55, 83, 105, 107, 115, Juhász Ferenc 88 Kafka, Franz 108 Karinthy Frigyes 12, 69, 76, 155 Kassák Lajos 39 Kertész Imre 137 Kochanowski, Jan 135 Koltai Lajos 137 kortárs magyar próza 14 Kosztolányi Dezső 18, 24, 26, 53, 64, középkori irodalom 28 Lászlóffy Aladár 63 |
Lovik Károly 140
Mickiewicz, Adam 134 nyelv és irodalom 132 Oravecz Imre 164 Ottlik Géza 91 Örley István 143 ötvenes évek irodalma 102 Papp András 173 Parti Nagy Lajos 129 Pásztor Béla 166 Paul Gauguin 172 Pesti Gábor 120 Petelei István 94 Petőfi Sándor 21, 51, 57, 68, 70, 158 Petri György 119 Pilinszky János 3, 60, 66, 96, 109 prédikáció 34 Rejtő Jenő 126 Salinger, J. D. 165 Spiró György 93 Szabó Magda 142 Szép Ernő 149 Szilágyi Domokos 148 Szomory Dezső 147 Szosznora, Viktor 59 Takács Zsuzsa 168 Tamási Áron 157 Tandori Dezső 44, 104, 146, 172 Térey János 173 Tinódi Lantos Sebestyén 112 Tömörkény István 31 Vajda János 7 Vörösmarty Mihály 33, 57, 79, 49, 151 Weöres Sándor 15, 62, 101, 114, 144 Zrínyi Miklós 32 |
Borbíró Aletta: „A fönti kéz: kongat egyszerre kint-bent…” (Papp András és Térey János Kazamaták című drámájának értelmezése a térpozíciók szempontjából)
Debreceni Balázs: Gauguin-triptichon (Paul Gauguin hatása Ady Endre, Juhász Gyula és Tandori Dezső költészetére)
Fogarasi György: A ballada a brit hagyományban: a romantikától napjainkig
Fogarasi György: A ballada a brit hagyományban: a középkortól a XVIII. századig
Sebők Melinda: Filozófiai kérdések, műfaji-formai sokszínűség Babits Mihály Levelek Iris koszorújából című kötetében
168. szám (2018. november) >>>
Szalagyi Csilla: A lélek imádása (Takács Zsuzsa emlékezés-gyakorlatai)
167. szám (2018. szeptember) >>>
Lőrincz Csongor: „nem valaminek a hiányát akartam evvel jelölni” (A hallgatás alakzatai Eszterházy Péter korai prózájában)
Kőbányai János: Magányos magyar kozmosz (Pásztor Béla és költészete)
Herceg Lilla: Egy újrafordítás kérdései (J. D. Salinger regényének két magyar nyelvű fordítása)
Miklya Zsolt: Szótár MMM-játékmódban (Értelmezési kísérlet Oravecz Imre: Máshogy mindenki más című kötetéhez)
163. szám (2017. november) >>>
Háy János: Az utolsó messiás (József Attila)
Kis Petronella: Műfajok keresztmetszetében (A dráma árnyalatai Csáth Géza Hamvazószerda című művében)
161. szám (2017. szeptember) >>>
Gintli Tibor: Kalandorból elbeszélő (Cholnoky Viktor korai Amanchich-novelláinak poétikai alakulástörténetéről)
Kelemen Zoltán: Az Ulysses mint az Osztrák– Magyar Birodalom utolsó nagy művészeti produktuma (Ferenc József és Leopold Bloom koronázása) [James Joyce]
Sághy Miklós: Az irodalmi adaptáció elemzésének módszereiről
Háy János: A lángoló oszlop (Petőfi Sándor)
157. szám (2016. december) >>>
Kovács Flóra: Szembenézések (A meglátások Tamási Áron Szűzmáriás királyfi című művében)
Szilasi László: „Maga a látvány” (Baka István: Egy csepp méz, 1993)
Balogh Gergő: A paródia mint materiális fordítás (Az Így írtok ti poétikai működésmódjának kérdéséhez) [Karinthy Frigyes]
Nyerges Gábor Ádám: „Mindenki meghal, igen” (Orbán Ottó Magyar rekviemje)
Marton János: Miért nem a legjobb Egri csillagokat adják ki több mint ötven éve? [Gárdonyi Gáza]
Mercs István: Sárkányos asszonyok és Móricz Zsigmond (Móricz Zsigmond történelemábrázolásáról a Báthoryakról szóló novelláinak ürügyén)
151. szám (2015. november) >>>
Háy János: Lebegő rémalak (Vörösmarty Mihály)
Debreczeni Attila: „szívére szorítja lélekben maga előtt lebegő magyar Dugonittsát” (Dugonics András Etelkája a 18. század végén)
150. szám (2015. szeptember) >>>
Borsodi L. László: Baka István kései verseinek számvetés-maszkjai önértelmezés (A Háry János búcsúpohara című versciklusban)
Tarján Tamás: „Futók, ugrók, mászók, csúszók” (Szép Ernő sportversei és a játékmotívum)
Kovács Flóra: A választék kísértése (Szilágyi Domokos Megvert az Isten című kézirattöredékéről)
147. szám (2014. november) >>>
Kenyeres Zoltán: Szomory Dezső: Alice, a jó gyilkos
Medgyes Sándor: Tóth Árpád Arad és Hej, Debrecen… című versének identitáskereső mozzanatai
146. szám (2013. december) >>>
Takács Dániel: Tandori Dezső: A verébfélék katedrálisa (Műértelmezés: történelem, és ami mellette nincsen)
145. szám (2013. november) >>>
Lanczkor Gábor: Templom a templom: Juhász Gyula fekete Máriája
Alföldy Jenő: Két változat egy témára (A tárgyias líra korlátlan lehetőségei [Babits Mihály és Weöres Sándor szonettje a kovácsistenről])
143. szám (2013. szeptember) >>>
Mórocz Gábor: Egy narratíva „varázstalanítása” (Örley István A Flocsek bukása című novellája)
Sinka Annamária: Valóban régimódi a Régimódi? (Archi‐, inter‐ és intratextuális viszonyok Szabó Magda Régimódi történetében)
Hernádi Mária: Angyalok a házban (Nemes Nagy Ágnes: A lovak és az angyalok)
Nyilasy Balázs: Három századeleji novellaciklus (Krúdy Gyula: Szindbád; Lovik Károly: Egy elkésett lovag; Cholnoky Viktor: Trivulzió)
139. szám (2012. december) >>>
Herczeg Ákos: A hagyomány újraíródása a modernség korszakküszöbén (Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…)
138. szám (2012. november) >>>
Tarján Tamás: Visszavarázsolt birtok (A gyerekfigura Mándy Iván műveiben)
Sághy Miklós A Sorstalanság Hollywoodba megy (avagy arról: miképpen csúszik ki a túlélők mindinkább gyengülő kezéből Auschwitz emléke [Kertész Imre: Sorstalanság; Koltai Lajos: Sorstalanság])
Cservenka Ferenc – Porvai Gergely A Vörös Rébék értelmezési rétegei [Arany János]
Balázs Mihály: Jan Kochanowski és Balassi Bálint
Fried István: Adam Mickiewicz olvasása közben
Térey János: Magyar Melancholia (Úton Berzsenyihez)
Lackfi János: Nyelvi robbanásveszély (avagy továbbdúdolni a voltat)
131. szám (2008. november) >>>
Vadai István: A lírai én Tóth Árpád Meddő órán című költeményéről
Nyilasy Balázs: A Kárpáthy Zoltán románcossága, humora és angyalisága (A mű romance-jellege [Jókai Mór])
Fenyő D. György: Hol a haza? (Parti Nagy Lajos: Szívlapát [holaha zanzák])
N. Horváth Béla: A szerelem nyelve(i) (József Attila: Óda)
Vadai István: A részeges gőte (Örkény István: In memoriam Dr. K. H. G. című egyperceséről)
Árpás Károly Csak olvasni (szabad) Rejtőt? (Egy dilógia körüljárása)
Baranyai Norbert: Család, falu, nemzet (Az emlékezés színterei az Életem regényében) [Móricz Zsigmond]
124. szám (2007. december) >>>
Nyilasy Balázs: Az új földesúr mint komikus-humoros romance [Jókai Mór]
123. szám (2007. november) >>>
Sipos Lajos: Újraolvasó (Babits Mihály: A lírikus epilógja és az In Horatium)
Vadai István: Jég (Szabó Lőrinc szonettjéről)
Nyilasy Balázs: A Mikszáth Kálmán-i komikus románc és a versek
Vadai István: A vakondag értelme (Pesti Gábor fabulájáról)
Fabulya Andrea: Útvesztőben (Észrevételek Petri György Öt tétel című költeményének D. tételéhez)
Fenyő D. György Egy ballada rétegei (Arany János: Bor vitéz)
117. szám (2006. december) >>>
Vadai István: Távolodó nyár (Berzsenyi Dániel: A’ közelítő tél című verséről)
116. szám (2006. november) >>>
Vasy Géza: Az 1956-os forradalom egyik szellemi előkészítője: Illyés Gyula
Tverdota György: A Medvetánc kötet születése [József Attila]
Ócsai Éva: Mese a legyőzhetetlen sárkányról és egy megváltatlan Pusztaországról (Weöres Sándor: Octopus avagy Szent György és a sárkány históriája)
Urbanik Tímea: „a lényeget nyomozó metszetek egyik utolsó állomása” (Mészöly Miklós Hamisregénye)
Vadai István: „Ropp, csatt, patt!” (A lírikus Tinódi)
Tálasi István: Charles Baudelaire: Esti harmónia
Sághy Miklós: A tekintet hatalma (A filmszakadás mint reflexív funkció Mándy Iván Diákszerelem című novellájában)
109. szám (2005. december) >>>
Hankovszky Tamás: Az alázat etikája és esztétikája (Pilinszky János: In memoriam F. M. Dosztojevszkij)
Lengyel Zoltán: Az igazság félreértelmezései és a tanúság lehetősége Franz Kafka regényvilágában
Vadai István: A fűnyírógép (idebenn) (József Attila: Osztás után című verséről)
Alföldy Jenő: Személyes és közös múlt (József Attila: A Dunánál)
Vadai István: Sok-sok sütemény (Tandori Dezső: Egy Kosztolányi-vers című költeményéről)
Hernádi Mária: „És lélegeztek mindaketten” (Nemes Nagy Ágnes: Éjszakai tölgyfa)
102. szám (2004. december) >>>
Cserjés Katalin: Motívumok áttűnése: „rá-olvasás” (Hajnóczy Péter: Pókfonál [szövegelemzés])
102. szám (2004. november) >>>
Vasy Géza: „Hol zsarnokság van” (Az ötvenes évek és a magyar irodalom)
Alföldy Jenő: Egy hajdani-örök nő – ma (Weöres Sándor: Psyché)
Vadai István: Egy hiányzó hattyú (Balassi Bálint Aenigma című verséről)
Orcsik Roland: A nyelv útvesztői Mészöly Miklós Saulusában
Borsodi L. László: „Csak a szavak már nem maradt más” (Baka István Gecsemáné című verséről)
Alföldy Jenő: Önarckép háttérrel (Csoóri Sándor: Vadfiú hajjal)
Hankovszky Tamás: A megváltott lét hermeneutikája (Pilinszky János: Címerem)
Vadai István: Az albatroszok fészekrakása (Egy Kosztolányi-vers utóélete)
Pozsvai Györgyi: A rivalizáló rucák (Petelei István A játék című ironikus novellájáról)
Árpás Károly: Egy sikerdarab titka (Spiró György: Az imposztor)
Cserjés Katalin: Da capo al fine (Hajnóczy Péter egy hátrahagyott novellájáról)
Hernádi Mária: A mondhatatlanra nyíló ablak (Ottlik Géza: Minden megvan)
Alföldy Jenő: „Pokolzajt zavaró harci jaj” (Illyés Gyula: Bartók)
Vadai István: A félrecsúszott nyakkendő (Megjegyzések Juhász Gyula: Anna örök című verséről)
Vasy Géza: A Szarvas-ének – és a hozzá vezető út [Juhász Ferenc]
Sánta Gábor „Az voltam én. A létszámfölösleg” (Mándy Iván Csutak-történetei)
Alföldy Jenő: A lelkiismeret szava (Illyés Gyula: Pihegő)
Vadai István: „Szenvedni annyi, mint diadalt aratni” (Babits Mihály Psychoanalysis Christiana című verséről)
Vasy Géza Tíz metszet egy regényről (Jókai Anna: Napok)
Tverdota György: A tizenkettedik (Korszerűtlen elmélkedések József Attila Eszmélet-ciklusának XII. verséről)
Vadai István: A kétéltű költő (Csokonai Vitéz Mihály)
H. Nagy Péter Az innováció-kényszer kiiktatása (Ady Endre: Sípja régi babonának)
Vadai István Az érvényes mérce (Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas)
Milbacher Róbert: Az Előszó egy lehetséges értelmezése [Vörösmarty Mihály]
Vasy Géza: A beérkezés ígérete (Kormos István 1947-ben)
Vadai István: Megkétszerezett magány (Ady Endre két versének összehasonlító elemzése)
Balogh Tamás: „Műszereik segítségével állandóan figyelni fognak” (Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba)
Árpás Károly: Mire tanít a Virágos katona? (Magatartásminták Gion Nándor regényében)
Bordás Sándor: „…»árnyék« rajtunk és bennünk” (A mesehagyomány szerepe Csáth Géza prózájában)
Vadai István: Játék Karácsonykor (Nagy László karácsonyi versének értelmezése)
Kiss László: Párhuzamos „szövegváltozatok” és műreflexió (Kosztolányi Dezső Kis dráma a ruhatárban című novellájáról)
Sánta Gábor: Tüske vár [Fekete István]
Sánta Gábor: Mikor keletkezett a János vitéz? [Petőfi Sándor]
Balogh Tamás: „Csak férfi és nõ van” (Karinthy Frigyes: Capillária)
Vadai István Tükörben tükröződő tükör [Petőfi Sándor]
Vasy Géza: Elszakadás és megkötöttség (Egy motívumkör Csoóri Sándor költészetében)
Alföldy Jenő: Visszájáról a teljesség – Pilinszky: a remény eretneke (Adalékok az Apokrif elemzéséhez)
Huba Márk: Az előszó, és ami mögötte van
Kiss László: Antinómia és egység – Egy elbeszélői pozíció fejlődése egy „igazság-novellában” (Kosztolányi Dezső Paulina című novellájáról)
Széles Klára: Mit látsz Lászlóffy Aladár íróasztalán?
62. szám (1999. szeptember) >>>
Vadai István: Bóbita [Weöres Sándor]
Alföldy Jenő: Ágh István és költői családfája
Vadai István: A Kidron patakon túl (Pilinszky János: Négysoros)
Novák Anikó: Szerepek vagy rejtőzködések (Viktor Szosznora Ősz Mihajlovszkojében c. verse és Baka István fordítása)
Hász-Fehér Katalin: „akármi egyéb, csak víg eposz nem” (Arany János: Az elveszett alkotmány)
Milbacher Róbert: A szelíd farkas és a bárányos róka (Petőfi esete Vörösmartyval meg a babérral
Debreczeni Attila: A „kötött ihletek” költője (Fazekas Mihály: Cs. et F.)
Tverdota György: József Attila: Flóra 1. Hexaméterek
Kelemen Zoltán: Krúdy Gyula „királyregényei”
Tamás Ferenc Kosztolányi Dezső: Ilonka
Szigeti Lajos Sándor: „Te is megháromszorozódsz előttem” (Tükörszonettek és triptichonok Baka István lírájában)
Hász-Fehér Katalin Az apostol körül [Petőfi Sándor]
Tarján Tamás: A hold ezüstje (Balázs Béla drámáiról)
Szabados György: Árpád írói (Vörösmarty és előzményei)
N. Horváth Béla: A költő hasztalan vonít (József Attila: Ős patkány terjeszt kórt…)
Szigeti Lajos Sándor: „Ki titkaidat tudtam” (Babits Mihály: Jónás könyve)
Z. Szalai Sándor: Önarckép történelmi háttérrel (Gárdonyi Géza Egri csillagok és A láthatatlan ember című regényének elemzése)
45. szám (1997. szeptember) >>>
Danyi Magdolna: Kezdjük a „költészettel” Orbán Ottó Táncoló Siva versének szövegelméleti elemzéséhez
Vadai István: Tandori Dezső: Halottas urna két füle e. e. cummings magángyűjteményéből
Cs. Varga István: Radnóti Miklós: Nem tudhatom…
Vörös László: Madách Imre: Az ember tragédiája
Erdődy Edit: Mándy Iván: A viking sisak
Hász-Fehér Katalin: A vígjáték és a regény párbeszéde (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
1996
Aczél Géza: Termő avantgárd (Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek)
Alföldy Jenő: Értelmes szem – ihletett szó (Csanádi Imre: Írott képek)
Hász-Fehér Katalin: A szemlélődő elbeszélői szerepkör Arany balladáiban
36. szám (1996. szeptember) >>>
Árpás Károly: What’s Hecuba to him, or he to Hecuba… (Baka István Helsingőr című verséről)
Sánta Gábor: „Nem élhetek Pest nélkül” (Krúdy Gyula Budapestje)
Lukácsy Sándor: A prédikáció mint irodalom
Szajbély Mihály: Vörösmarty Mihály elhamvadt versei
Vadai István: „Kötve vagy, szerencse, az én lábomhoz…” (Megjegyzések Zrínyi Miklós eposzához)
Péter László: Tömörkény „egypercesei”
Debreczeni Attila: A mulandóság „megszelídítése” (Csokonai, Háfiz és a sírhalom-motívum)
Alföldy Jenő: A létezés ihlete (Nemes Nagy Ágnes költészete)
Tamás Ferenc: Irodalmunk a középkorban
27. szám (1995. szeptember) >>>
Lukácsy Sándor: A csekei költő (Kölcsey Ferenc)
Olasz Sándor: A regényíró Kosztolányi
Vasy Géza: Orpheus és Yorick (Kormos István költészetéről)
Levendel Júlia: Tükör által (A lírikus Kosztolányi)
Borbély Sándor: Lélektől lélekig (Vázlat Tóth Árpád portréjához)
Vadai István: „Forr gerjedt elmémre, mint hangyafészekre, sok új vers…” (Balassi Bálint saját kezű versfüzéréről)
Lukácsy Sándor: Petőfi-mozaik
Tandori Dezső: A lírikus Berzsenyi (?)
Csűrös Miklós: Harc az ünnepért (Kísérlet Szabó Lőrincről)
18. szám (1994. szeptember) >>>
Szigeti Lajos Sándor: Ritmus és létélmény (Kosztolányi és Radnóti)
Szekér Endre: A mai magyar költészet stílusáról
N. Horváth Béla: A lírikus Babits
Alföldy Jenő: Doktor Senky, a világteremtő (Weöres Sándorról)
Széles Klára: Kortárs magyar irodalom (Próza)
Széles Klára: Kortárs magyar irodalom (Líra)
Levendel Júlia: Az ember közben villanyszerelő (Karinthy Frigyesről)
Erdődy Edit: Örkény István két drámája (Tóték, Macskajáték)
Péter László: Juhász Gyula hálójából (Versmagyarázatok)
9. szám (1993. szeptember) >>>
Görömbei András: „…de a vers Pelikán” (Vázlat Nagy László költészetéről)
Sándor Iván: A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán [Madách Imre]
Cserjés Katalin: Üstökös-ember, Mont Blanc-ember (Vajda János)
Görömbei András: „Mégis győztes, mégis új és magyar” (Vázlat Ady Endre költészetéről)
Árpás Károly: Jókai szerelmi háromszögei
Horgas Béla: Tűnő istenkedés (Radnóti Miklósról)
Tüskés Tibor: Költészet és metafizika (Pilinszky Jánosról)
Imre László: Az ismeretlen Arany (Gondolatok Zách Klára ürügyén)
Levendel Júlia: Szeressetek szilajon (József Attiláról)