2024
200. szám (2024. október) »
Mátyus Norbert: „A szeretet, ami mozgatja a Napot és a többi csillagot” (Az Isteni Színjáték két bevezető éneke)
199. szám (2024. szeptember) »
Bertha Zoltán: Kós Károly és a Varju nemzetség
198. szám (2024. május) »
Rozsos Eszter: A terápiás (expresszív-kreatív) írás alkalmazása nők irodalomterápiája során
197. szám (2024. április) »
Boldog Zoltán: Mire gondolhatott a szerző? (Jász Attila Naptemplom villanyfényben című műve az emelt szintű érettségi árnyékában)
196. szám (2024. március) »
Pataki Judit: „Fények egy elfelejtett arcon” (A holokauszt-téma megjelenési formái a színpadi művekben)
2023
195. szám (2023. december) »
Cserjés Katalin: „A szöveg behatárolt; a mű végtelen…” (Egy hűtlenül elhagyott út újrafelfedezése)
194. szám (2023. október) »
Sebők Melinda: Petőfi útja a Babits-életműben
193. szám (2023. szeptember) »
Arató László: Hullámvasút és dodzsem, avagy a János vitéz elevensége
192. szám (2023. június) »
Debreceni Balázs: A Szent Gyújtogatók: Petőfi Sándor és Juhász Ferenc
191. szám (2023. április-május) »
Gerencsér Péter Hogyan semmizte ki a reprezentatív funkció a Petőfi-filmeket?
190. szám (2023. március) »
Szilasi László: Sehonnai bitang (Hiperbolé: Ottlik Géza Buda című regényének értelmezése Petőfi Sándor Nemzeti daláról)
189. szám (2023. február) »
Nyerges Gábor Ádám: A fény és a semmi között (Orbán Ottó és Petőfi Sándor versbéli találkozásai)
188. szám (2023. január) »
N. Horváth Béla: Kultusz – és politika (Illyés Gyula Petőfi-képe az ’50-es években)
2022
187. szám (2022. december) »
Szénási Zoltán: A harmadik zsoltár (A Fortissimo, a Zsoltár gyermekhangra és a Zsoltár férfihangra kompozicionális kapcsolatáról)
186. szám »
Jéga-Szabó Krisztina: Modern korunk hőse, Herczeg Ferenc
185. szám (2022. november) »
Sághy Miklós: A „téboly lakik az emberben” (Füst Milán A feleségem története és Enyedi Ildikó azonos című adaptációja)
184. szám (2022. október) »
Szilágyi Zsófia: Prózapoétikai újítások Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött című regényében
183. szám (2022. június) »
Móser Zoltán: Látomások és láttatások – avagy A hetedik titkos élete
182. szám (2022. március) »
Sisák Gábor: „Mondd, pajtás, mit lehet itt csinálni?” – avagy az önmegismerés keserű gyümölcsei (A nyelvi és nemzeti sajátosságok kérdése Kosztolányi Dezső Cseregdi Bandi Párizsban, 1910-ben című novellájában)
181. szám (2022. február) »
Boldog Zoltán: Miért fontos a bevásárlóközpontban és a családtervezésnél a verstan? (Életszagú megközelítés az önismeretfejlesztésével és osztályeposz-töredékkel)
2021
180. szám (2021. december) »
Fenyő D. György: Gondolatok és magyarázatok Kemény István verséről (Kemény István: Búcsúlevél)
179. szám (2021. november) »
Kőrizs Imre: „a lánglelkünk lávájából való ez az izé” (Varró Dániel: Minden olyan mint minden)
178. szám (2021. október) »
Nyáry Krisztián: Az esőcsinálók boldogsága, avagy mire való a vers?
177. szám (2021. június) »
Gerencsér Péter: Kötelezők, másodkézből (A Jókai-regények filmes adaptációi)
176. szám 2021. május) »
Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom, avagy nevelhetjük-e lázadásra a diákokat?
175. szám (2021. április) »
Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?
2020
174. szám (2020. április) »
Szántai Márk: A Barbárok a közoktatásban
173. szám (2020. március) >>>
Borbíró Aletta: „A fönti kéz: kongat egyszerre kint-bent…” (Papp András és Térey János Kazamaták című drámájának értelmezése a térpozíciók szempontjából)
172. szám (2020. február) >>>
Debreceni Balázs: Gauguin-triptichon (Paul Gauguin hatása Ady Endre, Juhász Gyula és Tandori Dezső költészetére)
2019
171. szám (2019. május) >>>
Fogarasi György: A ballada a brit hagyományban: a romantikától napjainkig
170. szám (2019. április) >>>
Fogarasi György: A ballada a brit hagyományban: a középkortól a XVIII. századig
169. szám (2019. február) >>>
Sebők Melinda: Filozófiai kérdések, műfaji-formai sokszínűség Babits Mihály Levelek Iris koszorújából című kötetében
2018
168. szám (2018. november) >>>
Szalagyi Csilla: A lélek imádása (Takács Zsuzsa emlékezés-gyakorlatai)
167. szám (2018. szeptember) >>>
Lőrincz Csongor: „nem valaminek a hiányát akartam evvel jelölni” (A hallgatás alakzatai Eszterházy Péter korai prózájában)
166. szám (2018. május) >>>
Kőbányai János: Magányos magyar kozmosz (Pásztor Béla és költészete)
165. szám (2018. március) >>>
Herceg Lilla: Egy újrafordítás kérdései (J. D. Salinger regényének két magyar nyelvű fordítása)
164. szám (2018. február) >>>
Miklya Zsolt: Szótár MMM-játékmódban (Értelmezési kísérlet Oravecz Imre: Máshogy mindenki más című kötetéhez)
2017
163. szám (2017. november) >>>
Háy János: Az utolsó messiás (József Attila)
Kis Petronella: Műfajok keresztmetszetében (A dráma árnyalatai Csáth Géza Hamvazószerda című művében)
161. szám (2017. szeptember) >>>
Gintli Tibor: Kalandorból elbeszélő (Cholnoky Viktor korai Amanchich-novelláinak poétikai alakulástörténetéről)
Kelemen Zoltán: Az Ulysses mint az Osztrák– Magyar Birodalom utolsó nagy művészeti produktuma (Ferenc József és Leopold Bloom koronázása) [James Joyce]
Sághy Miklós: Az irodalmi adaptáció elemzésének módszereiről
Háy János: A lángoló oszlop (Petőfi Sándor)
2016
157. szám (2016. december) >>>
Kovács Flóra: Szembenézések (A meglátások Tamási Áron Szűzmáriás királyfi című művében)
Szilasi László: „Maga a látvány” (Baka István: Egy csepp méz, 1993)
Balogh Gergő: A paródia mint materiális fordítás (Az Így írtok ti poétikai működésmódjának kérdéséhez) [Karinthy Frigyes]
Nyerges Gábor Ádám: „Mindenki meghal, igen” (Orbán Ottó Magyar rekviemje)
Marton János: Miért nem a legjobb Egri csillagokat adják ki több mint ötven éve? [Gárdonyi Gáza]
Mercs István: Sárkányos asszonyok és Móricz Zsigmond (Móricz Zsigmond történelemábrázolásáról a Báthoryakról szóló novelláinak ürügyén)
2015
151. szám (2015. november) >>>
Háy János: Lebegő rémalak (Vörösmarty Mihály)
Debreczeni Attila: „szívére szorítja lélekben maga előtt lebegő magyar Dugonittsát” (Dugonics András Etelkája a 18. század végén)
150. szám (2015. szeptember) >>>
Borsodi L. László: Baka István kései verseinek számvetés-maszkjai önértelmezés (A Háry János búcsúpohara című versciklusban)
Tarján Tamás: „Futók, ugrók, mászók, csúszók” (Szép Ernő sportversei és a játékmotívum)
Kovács Flóra: A választék kísértése (Szilágyi Domokos Megvert az Isten című kézirattöredékéről)
2014
147. szám (2014. november) >>>
Kenyeres Zoltán: Szomory Dezső: Alice, a jó gyilkos
Medgyes Sándor: Tóth Árpád Arad és Hej, Debrecen… című versének identitáskereső mozzanatai
2013
146. szám (2013. december) >>>
Takács Dániel: Tandori Dezső: A verébfélék katedrálisa (Műértelmezés: történelem, és ami mellette nincsen)
145. szám (2013. november) >>>
Lanczkor Gábor: Templom a templom: Juhász Gyula fekete Máriája
Alföldy Jenő: Két változat egy témára (A tárgyias líra korlátlan lehetőségei [Babits Mihály és Weöres Sándor szonettje a kovácsistenről])
143. szám (2013. szeptember) >>>
Mórocz Gábor: Egy narratíva „varázstalanítása” (Örley István A Flocsek bukása című novellája)
Sinka Annamária: Valóban régimódi a Régimódi? (Archi‐, inter‐ és intratextuális viszonyok Szabó Magda Régimódi történetében)
Hernádi Mária: Angyalok a házban (Nemes Nagy Ágnes: A lovak és az angyalok)
Nyilasy Balázs: Három századeleji novellaciklus (Krúdy Gyula: Szindbád; Lovik Károly: Egy elkésett lovag; Cholnoky Viktor: Trivulzió)
2012
139. szám (2012. december) >>>
Herczeg Ákos: A hagyomány újraíródása a modernség korszakküszöbén (Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…)
138. szám (2012. november) >>>
Tarján Tamás: Visszavarázsolt birtok (A gyerekfigura Mándy Iván műveiben)
Sághy Miklós A Sorstalanság Hollywoodba megy (avagy arról: miképpen csúszik ki a túlélők mindinkább gyengülő kezéből Auschwitz emléke [Kertész Imre: Sorstalanság; Koltai Lajos: Sorstalanság])
Cservenka Ferenc – Porvai Gergely A Vörös Rébék értelmezési rétegei [Arany János]
Balázs Mihály: Jan Kochanowski és Balassi Bálint
Fried István: Adam Mickiewicz olvasása közben
Térey János: Magyar Melancholia (Úton Berzsenyihez)
Lackfi János: Nyelvi robbanásveszély (avagy továbbdúdolni a voltat)
2008
131. szám (2008. november) >>>
Vadai István: A lírai én Tóth Árpád Meddő órán című költeményéről
Nyilasy Balázs: A Kárpáthy Zoltán románcossága, humora és angyalisága (A mű romance-jellege [Jókai Mór])
Fenyő D. György: Hol a haza? (Parti Nagy Lajos: Szívlapát [holaha zanzák])
N. Horváth Béla: A szerelem nyelve(i) (József Attila: Óda)
Vadai István: A részeges gőte (Örkény István: In memoriam Dr. K. H. G. című egyperceséről)
Árpás Károly Csak olvasni (szabad) Rejtőt? (Egy dilógia körüljárása)
Baranyai Norbert: Család, falu, nemzet (Az emlékezés színterei az Életem regényében) [Móricz Zsigmond]
2007
124. szám (2007. december) >>>
Nyilasy Balázs: Az új földesúr mint komikus-humoros romance [Jókai Mór]
123. szám (2007. november) >>>
Sipos Lajos: Újraolvasó (Babits Mihály: A lírikus epilógja és az In Horatium)
Vadai István: Jég (Szabó Lőrinc szonettjéről)
Nyilasy Balázs: A Mikszáth Kálmán-i komikus románc és a versek
Vadai István: A vakondag értelme (Pesti Gábor fabulájáról)
Fabulya Andrea: Útvesztőben (Észrevételek Petri György Öt tétel című költeményének D. tételéhez)
Fenyő D. György Egy ballada rétegei (Arany János: Bor vitéz)
2006
117. szám (2006. december) >>>
Vadai István: Távolodó nyár (Berzsenyi Dániel: A’ közelítő tél című verséről)
116. szám (2006. november) >>>
Vasy Géza: Az 1956-os forradalom egyik szellemi előkészítője: Illyés Gyula
Tverdota György: A Medvetánc kötet születése [József Attila]
Ócsai Éva: Mese a legyőzhetetlen sárkányról és egy megváltatlan Pusztaországról (Weöres Sándor: Octopus avagy Szent György és a sárkány históriája)
Urbanik Tímea: „a lényeget nyomozó metszetek egyik utolsó állomása” (Mészöly Miklós Hamisregénye)
Vadai István: „Ropp, csatt, patt!” (A lírikus Tinódi)
Tálasi István: Charles Baudelaire: Esti harmónia
Sághy Miklós: A tekintet hatalma (A filmszakadás mint reflexív funkció Mándy Iván Diákszerelem című novellájában)
2005
109. szám (2005. december) >>>
Hankovszky Tamás: Az alázat etikája és esztétikája (Pilinszky János: In memoriam F. M. Dosztojevszkij)
Lengyel Zoltán: Az igazság félreértelmezései és a tanúság lehetősége Franz Kafka regényvilágában
Vadai István: A fűnyírógép (idebenn) (József Attila: Osztás után című verséről)
Alföldy Jenő: Személyes és közös múlt (József Attila: A Dunánál)
Vadai István: Sok-sok sütemény (Tandori Dezső: Egy Kosztolányi-vers című költeményéről)
Hernádi Mária: „És lélegeztek mindaketten” (Nemes Nagy Ágnes: Éjszakai tölgyfa)
2004
102. szám (2004. december) >>>
Cserjés Katalin: Motívumok áttűnése: „rá-olvasás” (Hajnóczy Péter: Pókfonál [szövegelemzés])
102. szám (2004. november) >>>
Vasy Géza: „Hol zsarnokság van” (Az ötvenes évek és a magyar irodalom)
Alföldy Jenő: Egy hajdani-örök nő – ma (Weöres Sándor: Psyché)
Vadai István: Egy hiányzó hattyú (Balassi Bálint Aenigma című verséről)
Orcsik Roland: A nyelv útvesztői Mészöly Miklós Saulusában
Borsodi L. László: „Csak a szavak már nem maradt más” (Baka István Gecsemáné című verséről)
Alföldy Jenő: Önarckép háttérrel (Csoóri Sándor: Vadfiú hajjal)
Hankovszky Tamás: A megváltott lét hermeneutikája (Pilinszky János: Címerem)
2003
Vadai István: Az albatroszok fészekrakása (Egy Kosztolányi-vers utóélete)
Pozsvai Györgyi: A rivalizáló rucák (Petelei István A játék című ironikus novellájáról)
Árpás Károly: Egy sikerdarab titka (Spiró György: Az imposztor)
Cserjés Katalin: Da capo al fine (Hajnóczy Péter egy hátrahagyott novellájáról)
Hernádi Mária: A mondhatatlanra nyíló ablak (Ottlik Géza: Minden megvan)
Alföldy Jenő: „Pokolzajt zavaró harci jaj” (Illyés Gyula: Bartók)
Vadai István: A félrecsúszott nyakkendő (Megjegyzések Juhász Gyula: Anna örök című verséről)
Vasy Géza: A Szarvas-ének – és a hozzá vezető út [Juhász Ferenc]
2002
Sánta Gábor „Az voltam én. A létszámfölösleg” (Mándy Iván Csutak-történetei)
Alföldy Jenő: A lelkiismeret szava (Illyés Gyula: Pihegő)
Vadai István: „Szenvedni annyi, mint diadalt aratni” (Babits Mihály Psychoanalysis Christiana című verséről)
Vasy Géza Tíz metszet egy regényről (Jókai Anna: Napok)
Tverdota György: A tizenkettedik (Korszerűtlen elmélkedések József Attila Eszmélet-ciklusának XII. verséről)
Vadai István: A kétéltű költő (Csokonai Vitéz Mihály)
H. Nagy Péter Az innováció-kényszer kiiktatása (Ady Endre: Sípja régi babonának)
Vadai István Az érvényes mérce (Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas)
2001
Milbacher Róbert: Az Előszó egy lehetséges értelmezése [Vörösmarty Mihály]
Vasy Géza: A beérkezés ígérete (Kormos István 1947-ben)
Vadai István: Megkétszerezett magány (Ady Endre két versének összehasonlító elemzése)
Balogh Tamás: „Műszereik segítségével állandóan figyelni fognak” (Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba)
Árpás Károly: Mire tanít a Virágos katona? (Magatartásminták Gion Nándor regényében)
Bordás Sándor: „…»árnyék« rajtunk és bennünk” (A mesehagyomány szerepe Csáth Géza prózájában)
2000
Vadai István: Játék Karácsonykor (Nagy László karácsonyi versének értelmezése)
Kiss László: Párhuzamos „szövegváltozatok” és műreflexió (Kosztolányi Dezső Kis dráma a ruhatárban című novellájáról)
Sánta Gábor: Tüske vár [Fekete István]
Sánta Gábor: Mikor keletkezett a János vitéz? [Petőfi Sándor]
Balogh Tamás: „Csak férfi és nõ van” (Karinthy Frigyes: Capillária)
Vadai István Tükörben tükröződő tükör [Petőfi Sándor]
Vasy Géza: Elszakadás és megkötöttség (Egy motívumkör Csoóri Sándor költészetében)
Alföldy Jenő: Visszájáról a teljesség – Pilinszky: a remény eretneke (Adalékok az Apokrif elemzéséhez)
1999
Huba Márk: Az előszó, és ami mögötte van
Kiss László: Antinómia és egység – Egy elbeszélői pozíció fejlődése egy „igazság-novellában” (Kosztolányi Dezső Paulina című novellájáról)
Széles Klára: Mit látsz Lászlóffy Aladár íróasztalán?
62. szám (1999. szeptember) >>>
Vadai István: Bóbita [Weöres Sándor]
Alföldy Jenő: Ágh István és költői családfája
Vadai István: A Kidron patakon túl (Pilinszky János: Négysoros)
Novák Anikó: Szerepek vagy rejtőzködések (Viktor Szosznora Ősz Mihajlovszkojében c. verse és Baka István fordítása)
Hász-Fehér Katalin: „akármi egyéb, csak víg eposz nem” (Arany János: Az elveszett alkotmány)
Milbacher Róbert: A szelíd farkas és a bárányos róka (Petőfi esete Vörösmartyval meg a babérral
1998
Debreczeni Attila: A „kötött ihletek” költője (Fazekas Mihály: Cs. et F.)
Tverdota György: József Attila: Flóra 1. Hexaméterek
Kelemen Zoltán: Krúdy Gyula „királyregényei”
Tamás Ferenc Kosztolányi Dezső: Ilonka
Szigeti Lajos Sándor: „Te is megháromszorozódsz előttem” (Tükörszonettek és triptichonok Baka István lírájában)
Hász-Fehér Katalin Az apostol körül [Petőfi Sándor]
Tarján Tamás: A hold ezüstje (Balázs Béla drámáiról)
Szabados György: Árpád írói (Vörösmarty és előzményei)
1997
N. Horváth Béla: A költő hasztalan vonít (József Attila: Ős patkány terjeszt kórt…)
Szigeti Lajos Sándor: „Ki titkaidat tudtam” (Babits Mihály: Jónás könyve)
Z. Szalai Sándor: Önarckép történelmi háttérrel (Gárdonyi Géza Egri csillagok és A láthatatlan ember című regényének elemzése)
45. szám (1997. szeptember) >>>
Danyi Magdolna: Kezdjük a „költészettel” Orbán Ottó Táncoló Siva versének szövegelméleti elemzéséhez
Vadai István: Tandori Dezső: Halottas urna két füle e. e. cummings magángyűjteményéből
Cs. Varga István: Radnóti Miklós: Nem tudhatom…
Vörös László: Madách Imre: Az ember tragédiája
Erdődy Edit: Mándy Iván: A viking sisak
Hász-Fehér Katalin: A vígjáték és a regény párbeszéde (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
1996
Aczél Géza: Termő avantgárd (Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek)
Alföldy Jenő: Értelmes szem – ihletett szó (Csanádi Imre: Írott képek)
Hász-Fehér Katalin: A szemlélődő elbeszélői szerepkör Arany balladáiban
36. szám (1996. szeptember) >>>
Árpás Károly: What’s Hecuba to him, or he to Hecuba… (Baka István Helsingőr című verséről)
Sánta Gábor: „Nem élhetek Pest nélkül” (Krúdy Gyula Budapestje)
Lukácsy Sándor: A prédikáció mint irodalom
Szajbély Mihály: Vörösmarty Mihály elhamvadt versei
Vadai István: „Kötve vagy, szerencse, az én lábomhoz…” (Megjegyzések Zrínyi Miklós eposzához)
Péter László: Tömörkény „egypercesei”
1995
Debreczeni Attila: A mulandóság „megszelídítése” (Csokonai, Háfiz és a sírhalom-motívum)
Alföldy Jenő: A létezés ihlete (Nemes Nagy Ágnes költészete)
Tamás Ferenc: Irodalmunk a középkorban
27. szám (1995. szeptember) >>>
Lukácsy Sándor: A csekei költő (Kölcsey Ferenc)
Olasz Sándor: A regényíró Kosztolányi
Vasy Géza: Orpheus és Yorick (Kormos István költészetéről)
Levendel Júlia: Tükör által (A lírikus Kosztolányi)
Borbély Sándor: Lélektől lélekig (Vázlat Tóth Árpád portréjához)
Vadai István: „Forr gerjedt elmémre, mint hangyafészekre, sok új vers…” (Balassi Bálint saját kezű versfüzéréről)
1994
Lukácsy Sándor: Petőfi-mozaik
Tandori Dezső: A lírikus Berzsenyi (?)
Csűrös Miklós: Harc az ünnepért (Kísérlet Szabó Lőrincről)
18. szám (1994. szeptember) >>>
Szigeti Lajos Sándor: Ritmus és létélmény (Kosztolányi és Radnóti)
Szekér Endre: A mai magyar költészet stílusáról
N. Horváth Béla: A lírikus Babits
Alföldy Jenő: Doktor Senky, a világteremtő (Weöres Sándorról)
Széles Klára: Kortárs magyar irodalom (Próza)
Széles Klára: Kortárs magyar irodalom (Líra)
1993
Levendel Júlia: Az ember közben villanyszerelő (Karinthy Frigyesről)
Erdődy Edit: Örkény István két drámája (Tóték, Macskajáték)
Péter László: Juhász Gyula hálójából (Versmagyarázatok)
9. szám (1993. szeptember) >>>
Görömbei András: „…de a vers Pelikán” (Vázlat Nagy László költészetéről)
Sándor Iván: A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán [Madách Imre]
Cserjés Katalin: Üstökös-ember, Mont Blanc-ember (Vajda János)
Görömbei András: „Mégis győztes, mégis új és magyar” (Vázlat Ady Endre költészetéről)
Árpás Károly: Jókai szerelmi háromszögei
Horgas Béla: Tűnő istenkedés (Radnóti Miklósról)
1992
Tüskés Tibor: Költészet és metafizika (Pilinszky Jánosról)
Imre László: Az ismeretlen Arany (Gondolatok Zách Klára ürügyén)
Levendel Júlia: Szeressetek szilajon (József Attiláról)
