04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Nem egy dühöngő
2018.07.23 - tiszatáj

BEMUTATKOZIK A KÉPZERDŐ – INTERJÚ FRANK TÍMEÁVAL

A szegedi Bajza utca szegletében található épület erkélyéről egy kék nyúl figyeli a járókelőket – ez a Képzerdő. Arról, hogy mi vár odabent, Frank Tímeával, az intelligens játszóház üzletvezetőjével beszélgettünk.

– Mikor és hogyan indult a Képzerdő?

2017 márciusában nyitottunk meg, a Játszóház Szociális Szövetkezet az üzemeltetőnk. A kezdetekkor az volt a célkitűzés, hogy egy, a megszokottól eltérő játszóházat hozzunk létre, ami nem az a tipikus ugrálóváras. A kétszintes épületünk emeletét kihasználva két szobával indultunk, amiknek pasztellszínű, trendi, mondhatni babaszoba-jellege van, látványra a Dixit-kártyák képi világa a meghatározó.  A kezdeti célcsoport a nagyon pici gyerekek és kisgyerekes anyukák voltak, ugyanakkor nem felejtve el, hogy vannak idősebbek is. Ami még fix volt, hogy szerettünk volna technikai eszközöket a másik terembe, ami a modern felfogást hirdeti, beviszi és beépíti a technikai vívmányokat a játszóházba. Ez döntötte el a Képzerdő későbbi sorsát, ugyanis a fő célcsoport végül a 7 és 12 évesek lettek. Így már majdnem teljesen el is hagytuk a kisbabás anyukákat, nekik nincs is már annyi programunk.

 

 

Az igazi elképzelés az volt, hogy egy olyan játszóház jöjjön létre, ami egy kicsit más, mint a többi. Nem is megőrzőként tekintünk rá, hanem olyan helyként, ahol lehetőség van a szabadidő élvezetes és hasznos eltöltésére. Kialakult később az igény arra, hogy szakköröket szervezzünk. Szerencsére olyan gárda gyűlt össze a környezetünkben, akik az előéletük, tapasztalataik egyéni képességeik révén egyedülálló és hasznos dolgot tudtak behozni. Többek között így lett nálunk drámajátékos foglalkozás, színjátszókör, alkotó-festő foglalkozás, képregényrajzoló-kurzus, ami szerintünk máshol a városban nincs vagy nem ilyen formában van.

– Miért éppen Képzerdő?

A kezdeteknél jelen lévő csapat több hetes ötletelése áll mögötte, majd ezek közül kiválasztottuk az öt legszimpatikusabbat egy fókuszcsoporttal megzsűriztetve.

 

 

– „Intelligens játszóház” – ti találtátok ki, vagy ez már egy létező fogalom? Pontosan mit takar?

Érdekes dolog, mert sokáig nem tudtuk megfogalmazni, hogy mi is pontosan ez a hely, mert a játszóházról mindenkinek a nagy alapterületű, ugrálóváras, dühöngős játszóház ugrik be. De ez nem az, hisz minden korosztály számára nyitott, nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is, ugyanis a gépek révén rájöttünk, hogy nem feltétlen ér véget a gyerekekkel a célcsoport. Nagyon sok olyan társasjátékot vásároltunk, ami kifejezetten fejlesztő és kooperatív, több ebből a menzadíjas, tehát olyan logikai, fejlesztő társasjáték, amivel a gyerekeknek és a felnőtteknek is lehet trenírozni az agytekervényeit. Emellett nagyon sok könyvünk van, szeretnénk, hogy ha esetleg délután akad egy szabad óra, akkor hozzánk jöjjenek, nálunk töltsék azt, akár olvasással. Végül egy vendég fogalmazta meg a legpontosabban a megnyitónkon, azt mondta, hogy szerinte igazából ez egy intelligens játszóház, erre rögtön rákaptunk. Tehát ez nem egy létező fogalom, amit nem is mi adtunk magunknak, hanem ránk ragasztották. Ennek szeretnénk is megfelelni.

A végcél egy olyan játszóház létrehozása, ahol hasznos az időtöltés. A játéknak mindig lehet adni egy keretet, vagy egy fejlesztési területet.

– Érintetted már, milyen lehetőségek és programok vannak az idelátogatók számára, részleteznéd még?

Szerteágazó a profil, sok dologból lehet választani. Ami állandóan forgalomban van, az a Gameroom a földszinten, ami mint egy video játékterem működik, be lehet jelentkezni, és gépet lefoglalni. Emellett fel lehet jönni a gyerekkel két vásárlás vagy program között társasjátékozni, olvasni, és használni bármilyen eszközt, amit itt megtalálható. Ez az alap.

Ezen kívül foglalkozunk szülinapi zsúrok szervezésével és lebonyolításával is. Akár helyszínként, akár a saját „emberanyagunkat” adva, animátorokat, foglakozást és a lenti termet, gépek használatát. Kipróbálhatják a gyerekek a Virtuális szemüveget, mellette pedig egy drámafoglalkozáson is részt vesznek. A legtöbb szülinapunk így néz ki. Privát bulikat is lehet nálunk tartani, akár az idősebb korosztálynak: 15 főig vállalunk csapatépítőt, szülinapi foglalkozást, vagy akár egy délutáni LAN-partit. A termek egyébként kiadók, feltéve, ha úgy érezzük, hogy olyan dolgot terveznek benne, amit mi is tudunk vállalni, ami a szellemiségünkbe belefér.

 

 

Ezen felül délutánonként szakkörszerű foglalkozások vannak, 4-8 óráig elosztva, erre különböző korosztálynak is lehet jelentkezni. Most már, hogy kibővültünk egy harmadik teremmel, – kicsit leválva a Képzerdőről és kapva egy új, felnőttesebb design-t, leköltözött a VR- terem a földszintre – a fönti teremből műterem lett. Nagyon beindult nálunk az alkotófoglalkozás, rengetegen jöttek hozzánk festeni, rajzolni, képregényt alkotni, adta magát, hogy legyen egy terem, ahol szabadon lehet „piszkolni”— vagyis padló legyen szőnyeg helyett.

Így a hangulat nálunk még otthonosabb.

Egyébként is a legtöbb teremben cipő nélkül vagyunk, nagyon sok a babzsák, a hatalmas labda – inkább székből van nagyon kevés, ez az egész hely laza, heverészős. A délutáni foglalkozásaink mellett, mint a dráma vagy az alkotó-képregényrajzoló, szeptembertől szeretnénk indítani mesefoglalkozást. Gameclub is szerepel a listán, de ezek inkább a jövőbeli tervek. Egyelőre ez a most is futó, 4-5 típusú foglalkozásunk van, ebből gyerek- és felnőtt csoport is indult.

Ezen kívül foglalkozunk még társasjáték kölcsönöztetéssel, viszonylag jelképes összegért, egy társasjáték árának 10%-ért 3-4 napra is ki lehet venni a társasokat. Rendezvényekre is ki szoktunk települni, főleg a technikai dolgokkal, virtuális szemüveggel, playseattel, illetve akár drámafoglalkozást is tudunk vállalni. Táboroztatni is szoktunk, ami a nyári továbbvitele egy-egy foglalkozásnak, szeretnénk ezzel is egyre több embert bevonzani.

 

 

– Kik tartják a foglalkozásokat?

Az alkotó foglalkozást Hegedűs Iona Andrei, festőművész tartja, aki a Szegedi Nemzeti Színház díszletfestője is volt. Aki a képregényrajzoló-szakkört tartja, Vadas Máté, szintén hivatásként tekint a rajzolásra és azon belül a képregények világára. Már több műve is megjelent, sok emberrel dolgozott együtt.

Aki itt van, nem biztos, hogy pedagóguspapírral rendelkezik, de szakmájában előélete, tapasztalata és elismertsége van, örülünk annak, hogy ezeket a foglalkozásokat rájuk bízhatjuk.

Őket is érdekli, hogy a tudásukat továbbadják. Mindenkinek van valamiféle szakmai erőssége és elhivatott kedve, hogy ezt megossza az érdeklődőkkel.

– Szegeden mennyire nyitottak a Képzerdőre?

Azt látjuk, hogy a sokadik osztálytárs ugrálóváras szülinapi bulija után 10 éves kor környékén már elég nagy az igény az újdonságra. Már nem köti le őket, vágynának valami másra, többre – és a szülők is. A foglalkozások is kezdik egymást beérni.

Egy év alatt eljutottunk odáig, hogyha más nem, találkoztak a nevünkkel. Nem egy egyszerű név, de elég hamar be tud épülni. Kezdik megismerni a helyet és figyelik, milyen újabb és újabb dolgok vannak. Nem arra törekszünk, hogy minél több kedvelője legyen a Facebook-oldalnak, hanem hogy azok, akik vannak, azok egy aktív közösséget alkossanak. Azt látom, hogyha kiírok valamit, akkor írnak, kommentelnek, kérdeznek, élnek azzal, hogy létezik egy általános kommunikáció. Van még hova fejlődni, és sok terv van még. Elégedettek lehetünk a sok ide- és visszajáróval.

 

 

– A 2018-as Könyvhétre is kitelepültetek. Mivel készültetek az érdeklődőknek? Mennyit kaptak a Képzerdőből?

Az ilyen típusú kitelepülést nehéz megoldani, főleg a 40 fok miatt. A gépeket nem lehetett kivinni, és drámafoglakozásra sem volt lehetőség, ugyanis a színpadon egymást követték a jobbnál jobb programok, amik le is kötötték a gyerekeket. Társasjátékokkal és színezőkkel vártuk őket.

Kivittük a foglalkozásokról és a táborról szóló kiadványokat is, hogy tájékoztassuk az embereket, mi várható nyáron, mi lesz ősszel, mire lehet feliratkozni. Ez jó ötletnek bizonyult, mert azok, akik korábban nem tudtak, vagy nem mertek érdeklődni, most szabadon odajöhettek hozzánk.

Azért is mentünk, hogy megmutassuk magunkat, illetve azt, hogy attól, hogy van egy digitális szobánk, az nem jelenti azt, hogy teljesen elfordulnánk minden olyan típusú szórakozástól, mint az olvasás, vagy hogy ez le akarná szoktatni a gyerekeket róla. Mi abban hiszünk, hogy kikerülhetetlen dolog, hogy az ember ezzel találkozzon. Van egy szórakozási és játékfaktor, mi azt szeretnénk, hogy azt be lehessen építeni egészségesen a hétköznapokba. Vannak egyébként olyan, hosszabb videójátékok, amiknek egyébként az egész olvasott, írott anyagai – mint a párbeszédek vagy tájleírások –  igazából már majdnem könyvterjedelműek. Illetve nyelvtanulás szempontjából is vannak játékok, amik igen hasznosak.

A virtuális technológia előbb-utóbb be fog szivárogni mindenhova.

Például a múzeumok is használják már arra, hogy egy kicsit jobban beleélhesse, élénkebben beleképzelhesse magát a gyerek abba a korba, amiről éppen szó van.

Szerintünk ezért is volt fontos, hogy megmutassuk, nem a szülők ellenségei vagyunk. Pont azért nem kell otthonra megvenni, mert ha bejönnek ide, a Képzerdőbe, akkor együtt játszhatnak a gyerekekkel. Aki pedig úgy gondolja, hogy otthon legyen egy ilyen eszköze, annak is más, ha itt a többiekkel játszhat. De, ahogy mondtam, nem zárkózunk el a hagyományos olvasástól, hiszen az ősztől induló mesefoglalkozásunk is mesekönyvekre épül.

Földesi Csenge

 

     

Fotó: Höffler Norbert

 


Címke: , , , , ,
2021.04.21 - tiszatáj

TVERDOTA GYÖRGY: HAGYOMÁNY ÉS LELEMÉNY
Kiemelkedően fontos tanulmánykötet jelent meg éppen két éve. Nagy időhatárokat fog egybe, harminc év terméséből állt össze. Az esetleges rossz nyelvek igyekezetét állítsuk meg rögtön. A gyűjtemény nem egy egyébként létező – tipikus – igyekezet terméke, hogy egy szerzőnek legyen sok év után, akár régi szövegekből is, újból egy kötete. Az egész itt lényegesen nagyobbat ad ki, mint az egyes tanulmányok sejtetnék… – SZÉCHENYI ÁGNES KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.17 - tiszatáj

THE FATHER 
Mielőtt bárki kedvét szegné az esetleges teatralitás, nyugodtak lehetünk: Zeller színdarab-adaptációja nemcsak a formai gyerekbetegségektől szabadul meg, hanem egy tematikai irányzat kurrens csúcsdarabjává is avanzsál… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.16 - tiszatáj

Székely Örs szerény költő, még nincs Wikipédia-szócikke se, de pár adat összegyűjthető róla. 1992. május 7-én született Kolozsváron. Brassóban zeneiskolában tanult, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német tanári alapszakos hallgatója volt, a mesterképzést viszont már az ELTÉ-n végezte esztétikán. Jelenleg a doktori disszertációját írja. Tanulmányai mellett volt kántor, alkalmi tudósító vagy service desk agent, ez utóbbi akármit is jelentsen… – BÍRÓ-BALOGH TAMÁS LAUDÁCIÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SYPORCA WHANDAL: VÁKUUM CÍMŰ TÁNC- ÉS PERFORMANCE FOTÓI KAPCSÁN
A szavak elmerültek benne… A bennfentes (mégis független) nézőpontok koncentrált köröket, spirális érzeteket gerjesztettek… A mozdulatok fázisai befelé szakadtak, tér-tágító gondolatokat teremtettek, változatosan és visszatérően sokszorozták önmagukat…

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő