A budapesti közművelődési intézmények szerepe rendkívüli módon megnőtt – hangzott el a Városok jövője – közösségek művelődése című szakmai konferencián. A közösségi házak már nemcsak a falaikon belül szerveznek programokat, hanem kiviszik a kultúrát az utcákra, terekre. A rendezvényen több fővárosi intézmény is beszámolt a kulturális fejlődésről, lehetőségekről, programokról.
A Városok jövője – közösségek művelődése című konferenciát a Budapesti Művelődési Központ a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezte meg immáron második alkalommal Budapest Főváros Városházára. Itt közel 40 budapesti közművelődési intézmény vezetője és munkatársa osztotta meg tapasztalatait, többen előadás formájában.
A 100 éves Csili Művelődési Központ igazgatója, Várhalmi András előbb az intézmény történelméről tartott előadást, majd az idén ősztől jövő tavaszig tartó jubileumi programokról számolt be. Szeptemberben és októberben 60 napon át szó szerint házhoz mentek a kultúrával, ugyanis Pesterzsébet különböző utcáiban tartottak színházi, tánc- és dalesteket. A rengeteg születésnapi programelem között szerepel még kóruselőadás kerületi újszülötteknek, 100 órás nonstop tánc, amivel Guiness rekordot kívánnak dönteni, Nemzetközi Nagymesteri Sakktorna, országos énekverseny és bábszínházi találkozó, sportversenyek és rockkoncertek.
Császár Bíró Lilla, a Kondor Béla Közösségi Ház és Intézményei igazgatója egy különleges nyertes EU-s pályázatról, és annak utóhatásairól számolt be. Az URB ACT Re-Block elnevezésű pályázatot 10 ország 10 városának közösségi intézménye nyerte. Lényege, hogy helyi szakemberek meglátogatták a többi várost, és tapasztalatot cseréltek. Ennek hatására a Havanna lakótelep közösségi háza egy párbeszédet indított a helyi lakosokkal és elkészített egy megvalósítandó akciótervet. Ebből kiindulva épült a lakótelepen posta, építenek a helyi piacon egy kulturális közösségi házat, a Kondor Béla művház előtt egy sétányt alakítanak ki, és létrehoznak számos sportágnak helyet adó multifunkcionális közösségi teret. A közösségi ház a pesterzsébetihez hasonlóan szintén szervez gasztro rendezvényeket, fesztiválokat, börzéket, az épületen kívül is.
Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház intézményvezetője a 6700 négyzetméteres épület mindennapjairól, céljairól tartott előadást. A házban 64 szervezet és alkotó van jelen, működik családi napközi, tartanak jógaórát, könyvbemutatót és színházi előadásokat is. Az idén 5 éves Jurányi újabb 5 évre szerződött az épületet tulajdonló Fővárosi Önkormányzattal.
Pordány Sarolta, a Budapesti Művelődési Központ igazgatója arról beszélt, hogy megnőtt a közművelődési intézmények szerepe a társadalomban azzal, hogy nemcsak épületen belül, hanem azon kívül is szerveznek programokat. Példának említette a különböző lokális fesztiválokat, ünnepségeket, adventi rendezvényeket. A fővárosban 190 közintézmény és civil szervezet szolgál adatokkal működésükről, és az igazgatónő szerint példaértékű a létesítmények közötti kapcsolattartás, illetve az épületek karbantartása, fejlesztése.
Illés Klára, a főpolgármesteri hivatal közművelődési–közgyűjteményi referense Hoppál Péter kulturális államtitkárra hivatkozva kijelentette: Magyarország közművelődési nagyhatalom.
A Városok jövője – közösségek működése konferencia a tervek szerint jövőre folytatódik.
