06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

A kultúra(finanszírozás) útvesztőin
2017.10.10 - tiszatáj

KÖNYVNAP SZAKMAI PROGRAMOKKAL A SZEGEDI BÖLCSÉSZKARON

Hagyományteremtő szándékkal rendezték meg október 4-én a szegedi bölcsészkaron az első „könyves Gesamtkunstwerket”, avagy a Magyar Könyvkiadók Napját, amelynek keretében ismert könyvkiadók népesítették be az Egyetem utcai épület belső udvarát: a Magvető, a Kalligram, a Libri, valamint a L’Harmattan, a Typotex mellett a JAK és az újvidéki Forum kötetei borították a rögtönzött könyvstandokat. Emellett külön érdeklődésre tartottak számot a könyvnap délutánján megrendezett kerekasztal-beszélgetések, amelyek három különböző tematikai blokkban foglalkoztak a hazai és a nemzetközi könyvkiadás aktuális állapotával. A szóban forgó programblokkot végül az irodalmi folyóiratok jelenlegi helyzetéről szervezett, indulatoktól sem mentes beszélgetés zárta. A rendezvény ezt követően a Grand Caféban folytatódott, ahol egy könyvtervezésről folytatott eszmecsere után az írók kaptak főszerepet. Szilasi László Zoltán Gáborral beszélgetett Orgia című regénye kapcsán, majd az est záróakkordjaként Krasznahorkai Lászlót hallgathatta bő másfél órán át a zsúfolásig megtelt moziterem.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a délutáni kerekasztal-beszélgetések egyik vezérfonalát a kultúrafinanszírozás húsbavágó kérdéskörei képezték, az Alexandra-csőd és annak következményei ugyanis mélyen érintették a könyvpiac szereplőinek jelentékeny részét. „Az, hogy működünk, tulajdonképpen egy csoda” – foglalta össze Gyenes Ádám a L’Harmattan Kiadó vezetője a jelenlegi körülményeket, miután a bizományos rendszer negatív hatásaival kezdetét vette a Szajbély Mihály moderálta diskurzus. A bizományos rendszer, amely hatványozottan épít a könyvpiacban érdekelt szereplők közötti bizalomra, tulajdonképpen immanens bizonytalanságot hordoz, amelynek leginkább a kiadók vannak kitéve. A kiadó–nyomda–terjesztő háromszöget tekintve Gyenes szerint a legproblematikusabb természetesen az, hogy a hazai kiadók egy cím publikálása után csak három hónappal később kérhetik le a termék valódi fogyását a terjesztőknél, miközben az egyéb költségek megfinanszírozását időben jóval korábban biztosítani kell. A piac logikájának kitett könyvkiadás kárvallottjai emellett a bölcsészet- és társadalomtudományi szakmunkák, amelyek 500 példányszám körüli megjelenésükkel a könyvesboltok perifériájára szorulnak. Dávid Anna (Magvető) emiatt fejezte ki külön aggodalmát a magyar tudományos szaknyelv jövőjét illetően. A résztvevők ezenfelül egyetértettek Sárközy Bencével (Jelenkor) abban, hogy az állami beavatkozás mindemellett torzítaná a piac működését,  miközben Mészáros Sándor (Kalligram) meglátását szintúgy akceptálták. A Kalligram vezetője szerint az állami dotáció a népszerűsítés és a terjesztés területén (ahogy ezt az Írók Boltja magas színvonalon műveli Budapesten) jelentene komoly előrelépést, elsősorban a határon túli olvasók elérésével kapcsolatban.

A műfordítás témakörét körüljáró második blokkban Szilágyi Zsófia (professzor, SZTE BTK) moderálásában Rajsli Emese (Forum), Berta Ádám, valamint M. Nagy Miklós (Európa), illetve Sárközy Bence (Jelenkor) és Déri Ákos (Typotex) értekeztek a kiadóik világirodalmi profiljáról. Megtudhattuk, hogy a szóban forgó profil igencsak a szerkesztők világirodalmi érdeklődésének szempontjaitól és szubjektív ízlésétől függ – a siker pedig jobbára megjósolhatatlan. Példának okáért az, hogy Ulickaja rendkívül népszerű lett Magyarországon, sok apró véletlennek köszönhető, mint ahogy hasonlóan véletlenszerű egy-egy magyar szerző befutása külföldi országokban. Jellemző ugyanis a „dobozolás”, hiszen ahogy arra Szilágyi Zsófia rámutatott, a külföldi perspektívából gyakran a könnyen megragadható, A fehér királyt, vagy a Nincsteleneket egy kalap alá vevő „kisfiú a diktatúrában” címke sokszor áttörhetetlen kelepcébe szorítja a magyar irodalom aktuális kínálatát. Rajsli Emese kiemelte, hogy különösen sokat nyomnak a latba a műfordítók motivációi: Hamvas Béla például különösen népszerű Szerbiában, hiszen Sava Babić szinte a teljes életművét átültette szerbre.

A fordításban megjelenő műveket publikáló kiadók hazai „importszempontjait” jelentősen befolyásolja a szerkesztői ízlésen kívül a hazai olvasási szokások alakulása. A kiadóknak ebben nagy segítségére van a magyar olvasóközönség, hiszen ahogy Sárközy Bence ironikusan megjegyezte, a magyar olvasók jelentős része nem olvas idegen nyelven, így a sikerkönyvek kiadásával akár éveket is várhatnak a kiadók. A világirodalom hazai jelenléte ennek megfelelően fordításcentrikus, annak ellenére is, hogy ebben a játéktérben a fordítók megbecsülése számít a legcsekélyebbnek. Dacára annak, hogy elhangzott a fordítástámogatások teljes leépítése, nem merült fel, külső forrásoknak köszönhetünk számos fordításban megjelent művet (gondolva akár a Goethe Intézet évtizedek óta működő fordítástámogatási programjára). Ennek hangsúlyozása azért is lenne fontos, hiszen meglehetősen problematikus, hogy számos, a későbbi felsőoktatási tantervek gerincét alkotó szakkönyv, egyetemi tankönyv külső források segítségével jut el a magyar olvasókhoz mindennemű állami szerepvállalás nélkül.

Az állami támogatások rendszerének problematikája uralta a folyóiratok finanszírozását homloktérbe állító harmadik kerekasztal-beszélgetést. A résztvevők, úgy mint Czeglédi András (2000 folyóirat), Jenei László (Műút), valamint L. Varga Péter (Prae) és Podmaniczky Szilárd (Librarius) kezdetben a folyóirat-kultúra megszűnését, az NKA-pályázatok kiszámíthatatlanságát tematizálták, miközben kibontakozott egy izgalmas polémia az irodalmi folyóiratok kulturális piacba való integrálhatóságáról. Hiszen ahogy Podmaniczky megjegyezte: a jelenlegi körülményekhez való alkalmazkodás nem feltétlenül jár együtt folyóirat-készítők kulturális missziójának megtagadásával, azaz, lehetőleg a mindenkori hatalomtól függetlenedve, de el kell mozdulni olyan stratégiák kidolgozása felé, amelyek fenntartható formában juttatják el a kulturális termékeket az olvasókhoz. A vita alapját az adta, hogy Jenei és Czeglédi szerint a jelenlegi tendencia a folyóiratok kivéreztetéséhez vezet, hiszen a támogatás apadása mellett a kiutalt pénzek vagy nem, vagy jelentős késéssel érkeznek meg – mindez pedig a kiszámítható működés ellenében történik. Podmaniczky reakciója szerint a Librarius emiatt kísérletet sem tesz NKA-források megpályázására, s a folyóirat-kultúra működésének teljes újragondolását javasolta a beszélgetés résztvevőinek.

A Grand Caféban folytatódott esten Zoltán Gábor író Orgia című könyvéről beszélgetett Szilasi Lászlóval. A szerző könyve arra döbbenthette rá a közönséget, hogy a kortárs magyar irodalom eme alkotása nélkül még ennyire sem került volna be az irodalmi közbeszédbe a Budán tevékenykedett nyilasok brutális bűncselekményei. Zoltán tulajdonképpen olyan feladatot végzett, amely nem pusztán az esztétika, hanem jobbára a történettudomány feladatköreibe tartoznak. A kortárs magyar irodalom múltfeldolgozás érdekében végzett küldetése így különösen izgalmas kontextusba helyezi ezt az opuszt.

A végsőkig kitartók számára a Krasznahorkai Lászlóval folytatott beszélgetés zárta a bőséges programkínálatot: Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja és Szabó Gábor (docens, SZTE BTK) moderálta a Báró Wenckheim hazatér szerzőjével folytatott beszélgetést, amely a maga groteszk, néhol ironikus, néhol tragikus fordulataival méltó zárását adta a folytatásért kiáltó rendezvénynek.

Fritz Gergely

2017-10-04 14.50.33 2017-10-04 13.25.51-2 2017-10-04 11.44.20-1


Címke: , , , , , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)