04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

A disznó-metamorfózis
2016.12.18 - tiszatáj

BENCSIK ORSOLYA TÖBB ÉLET CÍMŰ REGÉNYÉRŐL

Bencsik regénye képes izgalmas és hiteles nyelven beszélni ezekről a határátlépésekről, a családunkban és a bennünk lakó, látszólag össze nem egyeztethető, valahogy mégis megbékülő, hol ösztönös, hol nagyon is tudatos lényekről.

Bencsik Orsolya Több élet című regényének középpontja a test. Pontosabban: az az emberi test, ami sokban hasonlít az állatihoz, működését, vágyait sok esetben az ösztön határozza meg. Ami az emberi testhez Bencsik autobiografikus szövegében a legközelebb áll, az a disznóé, nem véletlen, hogy a borítón egy emberi szív képét láthatjuk, melynek egyes elemei az orvosi beavatkozások során helyettesíthetők egy disznó szívének „alkatrészeivel”.

Ez a behelyettesíthetőség Bencsik regényében alaptétel: az elbeszélő nemcsak önmagát, de családját is sok esetben hasonlítja disznókhoz, sőt ennél is továbbmegy, konkrét azonosításokat olvashatunk. Nincs nála klasszikus linearitás, sem világos történetvezetés, impressziók alapján, emlékekből építkezik, számos intertextussal, népmesei utalással, Móricz-átirattal. Bencsiknél a test vágyakozik, beteg, büdös, oszlik, az állatéval felcserélhető, a test nála hús és csont, ami széttörhető, darabokra szedhető. A hús iránti érdeklődés Bencsik elbeszélőjénél családi hagyomány. A vágóhidas és hentes férfi felmenők, a disznóvá „változott” tata, a disznóólban való élet, a szekrényben lévő állatka, a csontok drótkefével való pucolása hobbiból, az anya rákja, a Kis János-szerű rokon, a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack meséjének megidézése mind-mind erre utalnak. Mindezek azonban alapvetően nem hatnak bizarrul, a Több életben természetesek vagy komikusak, néhol pedig groteszk vonások. Hiszen, ahogyan arra az elbeszélő nővére rámutat, minden viszonylagos: „A trágya a szoba közepén mocsok, a gabonaföldön éltető erő. Minden, ami tisztának vagy mocskosnak tűnik, nem önmagában jó vagy rossz, csak a helyzete szerint.”

Bencsik Orsolya a regényben kevés dilemmát hagyva szólaltat meg egy önmagához sokban hasonló, önmagával azonosítható elbeszélőt. Ennek az önéletrajziságnak azonban nem sok jelentőséget tulajdonít, ahogyan ezt a Dubravka Ugrešićtől vett mottójában megfogalmazza: „a kérdés, hogy önéletrajzi jellegű-e ez a regény, legföljebb a rendőrségre tartozhat, nem pedig az olvasóra.” Eszerint a kölcsönzött, ám mégis sajáttá tett imperatívusz szerint nincs semmi jelentősége annak, hogy Bencsik hőse Bencsikre hasonlít, aki a vidékről városba, sőt vajdasági magyarként egy magyarországi nagyvárosba, Szegedre került. A falusi és városi, a kisebbségi és többségi, az emberi és állati, a természethez közeli és természettől távoli, a gyerek és a felnőtt, a munkás és az értelmiségi, a női és a férfi egy emberben való összpontosulása, megnyilvánulása az, amit a Több élet deklarál. Ha tetszik, egy testben több lélek, több élet egyetlen szívvel, egyetlen ésszel, egyetlen tudattal.

A borítón látható szív sokfelé tartó aortáihoz hasonló a regény narratív szerkezete: megvan az egységes irányvonal, a család és benne az elbeszélő történetének megelevenítése, ami hemzseg az (ön)ironikus kiszólásoktól. Ezen a családtörténeti vonalon azonban számos kikacsintás van, ha tetszik, a Több élet olyan, mint egy szétírt regényfolyam. Furcsa és álomszerű, groteszk hétköznapisággal teli szöveg, amely a család kínos és megrázó jeleneteit ugyanazzal a természetességgel sorjázza, mint a netes ismerkedés vagy éppen a sertéstenyésztés nehézségeit. A regény elbeszélőjének öröksége ugyanilyen végletes. A disznó gyomrában talált tárgyak és a nagymama ékszerei egyazon súllyal esnek latba. Szinte megejtő az a fanyar őszinteség, az a hús-vér, néhol kegyetlenebb igazságot sem elhallgató nyelv, mellyel Bencsik hőse a családjáról beszél. Ebben a szatirikusan őszinte történetben kétségkívül kimagaslik az anya rákjának megvallása, mintha csak egy rossz álom lenne: „Azt álmodom, anyám éjszaka felkiált, felkel az ágyból, kimegy a folyosóra, a lépcső mellé áll, meztelen, a testét barna foltok borítják, sír, apám öleli, anyám azt mondja, már egy hónapja tudja, hogy rákos.” Ezen a ponton, a regény utolsó harmadában érthető meg igazán, hogy a test „csak rothadó hús”, akár az állatéval is felcserélhető.

S a rák felismerése egyben motiváció is: motiváció a számvetésre, egy családtörténet megírására. Mindössze ugyanis egy családtörténetről van szó, egyről a sok közül, a család szereplőinek egyike szájából. Egy a több élet közül. Egy emberé, határokat átlépve a szó szoros és átvitt értelmében is. Bencsik regénye képes izgalmas és hiteles nyelven beszélni ezekről a határátlépésekről, a családunkban és a bennünk lakó, látszólag össze nem egyeztethető, valahogy mégis megbékülő, hol ösztönös, hol nagyon is tudatos lényekről.

Antal Nikolett

 

1208512Magvető Könyvkiadó – Forum Könyvkiadó

Budapest–Újvidék, 2016

160 oldal, 2990 Ft

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó írásunk:


Címke: , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő