07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
Címke: , , , , , , , , , ,
2018.12.13 - tiszatáj

1. BEVEZETÉS Ebben az évben szinte semmit nem írtam. Mióta kitettem a pontot a disszertáció végére, alig tudtam rászánni magam az írásra, ezért aztán nem is erőltettem. Már ha nem számoljuk a munkámat, ahol napi nyolcban mégis csak írok. Igyekeztem megfigyelni és alaposan feltérképezni ezt az állapotot, hiszen mióta rendszeresen írok és publikálok, nem történt velem ilyesmi. Nem arról van szó, hogy nem volt ötletem, hogy nem gondolkodtatott el valami, vagy hogy kevesebbet olvastam volna (az olvasás általában rákényszerít az írásra). Sok ötletet jegyzeteltem le, de semmiféle vágy nem ébredt bennem arra, hogy bármelyiket is kidolgozzam. Felületes, csapongó és talán ingerült lettem volna, ha hozzá kell kezdenem valamelyiknek. Nem is feszítettem neki magam, de ettől függetlenül nyugtalanított a dolog. A jegyzeteket továbbra is gyártottam. <reklám> Egy Evernote nevű alkalmazást használok jegyzetelésre, legyen szó bármiről.</reklám> Saját rendszerem van arra, hogy végigkísérjek egy szöveget az ötlet stádiumból egészen addig, amíg átadom a […]

>>>
Címke: , ,
2018.11.11 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
A szegedi kötődésű Próza Nostra egy olyan online folyóirat, amely a populáris irodalom alkotásaira fókuszáló, kritikai vállalkozásain túl irodalmi estek szervezésben is részt vesz, oldalán és eseményein pedig lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők tágabb perspektívából ismerhessék meg a zsánerirodalom legfrissebb műveit. A Próza Nostra szerkesztőségének tagjaként beszélgettem Szabó István Zoltán alapítóval a lapról, annak múltjáról, újraéledő programjairól, tervezett jövőjéről, és a hazai populáris kultúráról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
Címke: , , , , ,
2018.01.18 - tiszatáj

A hallgatók időként felteszik a kérdést: mi értelme újraolvasni? Én ugyanis mániákus újraolvasó vagyok és őket is igyekszem megfertőzni, vagy legalábbis azt elérni, hogy időnként forduljanak ehhez a gyakorlathoz. Ha lehet, tegyék szokásukká. Legalább évi egy alkalommal. De miért? Mi értelme van újra elolvasni valamit, amit már eleve ismerünk? Miért nem valami olyasmibe fogunk, ami még ismeretlen? Ez a megközelítés is érthető. Mégis úgy gondolom, ha egy szöveget nem érdemes újraolvasni, azt általában elolvasni sem az. Az újraolvasás nem csupán a szöveg mélyebb megismerésének eszköze. Az újraolvasás lakmuszpapír, ami a bennünk végbement változtatásokat is jelzi. Változásokat, melyeknek tudatában sem lennénk-e jelzés nélkül. Gyerekként és kamaszként is nagyon szerettem a könyveket. Soha nem tudtam volna összefirkálni őket. Valahogy szentségtörésnek tűnt. Az idők folyamán ez is változott. Ma teleírom a margókat, aláhúzom a lényegesnek tűnő részeket és a mondatokat, amelyek különösen tetszenek. A belső borítókat a hosszabb jegyzeteknek tartom fenn és soha […]

>>>
Címke: , ,
2017.07.18 - tiszatáj

Feleségemmel költözés előtt állunk. Annak rendje és módja szerint bedobozoljuk majd mindenünket. Aki költözött már legalább egyszer életében, az tudja, hogy ilyenkor máshogyan telik az idő. Néhány nap alatt éveket öregszik az ember. Én legalábbis így vagyok ezzel. Szinte hallom, ahogy őszül a hajam. Inkább verekednék egy tengerészgyalogossal, mint dobozolnék, de nincs mit tenni, készítem magam lélekben a feladatra. Már most más szemmel nézek körbe a szobákban. A tárgyakat úgy szemlélem, ahogyan eddig nem igazán: zsákba vagy inkább dobozba való? Ha bedobozolom, látom-e még valaha? Szükségünk van-e egyáltalán erre a dologra? Használtuk-e azóta, hogy évekkel ezelőtt egy másik költözés alkalmával kivettük egy dobozból? Egyáltalán mi ez? Vagyis lassan kezdem meggyőzni magam, hogy miért nem kellene foglalkozni azzal, hogy A-ból B-be logisztikázzuk. * Foucault szerint a múzeumok a felvilágosodás olyan sajátos intézményei, amelyek amellett, hogy az államhatalmat testesítik meg, a történelemnek egy abszolút és objektív fogalmát erősítik. A múzeum intézménye egyfajta […]

>>>
Címke: , ,
2017.05.17 - tiszatáj

Az utóbbi néhány évben sokat gondolkodtam egy bizonyos Williamről. William Gibsonról, minthogy belőle írtam a disszertációmat. Azonban volt egy másik William is, aki újra és újra feltűnt a gibsoni szövegek értelmezése kapcsán: William S. Burroughs. Innen pedig – ahogyan az néhány hónapja váratlanul eszembe ötlött – egyenes út vezet egy harmadik Williamhez (valójában Wilhelmhez). Itthon őt sokkal inkább Vilmosként, Tell Vilmosként ismerjük. / Az írók életútjától általában függetlenül kezeljük szövegeik értelmezését – legalábbis bizonyos értelmezői hagyományok jól átgondolt gyakorlata alapján – és ez rendjén is van így. Ha a szövegről gondolkodunk, igyekezzünk a szöveget szóra bírni. Ebben az értelemben a szerző is csupán egy értelmező a sok közül, amikor a szövegéről beszél és nem is biztos, hogy a legtalálékonyabb. Természetesen ez az álláspont is vitatható. Ugyanakkor miért ne mondhatna mást egy szöveg az olvasónak, mint a szerzőnek? A valódi kérdés persze nem ez. Az valahogy így szól: mondhatja-e ugyanazt a […]

>>>
Címke: , , , , ,
2017.04.04 - tiszatáj

2005-ben olvastam egy könyvet Schrödinger macskája címmel. Az efféle könyveket úgy szokták aposztrofálni mint tudománynépszerűsítő vagy ismeretterjesztő kötetek. Időnként teszik mindezt ajakbiggyesztés kiséretében. Pedig óriási szolgálatot tesznek ezek a kiadványok, hiszen honnan férnénk hozzá hasonlóan összeszedett és megfelelően leegyszerűsített tudáshoz mi, akik nem vagyunk szakmabeliek? Az előző évtized közepén két-három éven keresztül sok efféle munkát olvastam, a jelentősnek ítélt tudósok (ön)életrajzával, levelezésével egyetemben. Azon túl, hogy inspiratívnak találtam őket, történetükben is lenyűgöztek. Több mint tíz év elteltével ismét leemeltem a kötetet a polcról és újraolvastam. Azt már az előző alkalommal is megállapítottam, hogy mennyivel izgalmasabbnak tűnik a valóság – legalábbis John Gribbin tálalásában – mint a science fiction regények. Egyszerűen érdekesebbek a felmerülő problémák és az azokra megtalált válaszok. Ezt annak rendje és módja szerint most is megállapítottam – a helyzet komolyságát átérezve ismét csak nagyon meglepetten, éppúgy mint tízegynéhány éve. Nem ez volt azonban a legmeglepőbb felfedezésem a könyv […]

>>>
Címke: , ,
2017.02.07 - tiszatáj

…újra érzékelhető lesz a jelenben és a múltban egyidejűleg, valósan mégsem jelenvalóan, eszményien, mégsem elvontan. – Marcel Proust: A megtalált idő (Jancsó Júlia fordítása) Egy barátom a családjával hamarosan Nápolyba látogat. Megkért arra, hogy írjak egy rövid kis útikalauzt arról, mit érdemes megnézni, milyen helyeket nem szabad kihagyni, ha egy jó kávét vagy pizzát akar az ember. Így most sétákat tervezek. Összegyűjtöm az egymás közelében lévő látnivalókat és bizonyos logika szerint összekötöm a pontokat. Elővettem a preparált térképemet a városról, a fényképeimet, a jegyzeteimet és az írásaimat. Még a könyvjelzőként használt belépőket és névjegykártyákat is. Emlékeket idézek. És van ebben valami különös. Talán egy éve történt, hogy a zenelejátszóm, az egyik lejátszási listába olyan számot válogatott be, amit Nápolyban sokszor hallottam a rádióban, amikor kávézókban vagy éttermekben ültem. Akkori olasz sláger volt, közepesen semmitmondó zene. Teljesen váratlanul ért és rengeteg emléket idézett fel, melyek hullámként borítottak el. A napsugarak beesési […]

>>>
Címke: ,
2016.07.27 - tiszatáj

PAUL TREMBLAY: SZELLEMEK A FEJBEN
Tremblay regénye egy hetvenes évekbeli klasszikus – William Peter Blatty Ördögűző című regénye – által elindított horroron belüli irányzathoz kapcsolódik, illetve írja újra azt. A kereszténység hitvilágának elemeit aktívan felhasználó horrorirányzat az Ördögűző megjelenésével és még inkább a belőle készült 1973-as filmváltozat révén robbant be a köztudatba és sokkolta a műfaj szerelmeseit… – SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁN (STEVE) KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , , ,
2016.06.07 - tiszatáj

A Bronxba először a Yankee stadion miatt érkeztünk, majd Edgar Allan Poe háza felé vettük az irányt. A sokemeletes épületek és a széles utak mellett szinte szürreális a Poe-ról elnevezett parkban álló apró fehér faház látványa. A verandán állva fotózzák önmagukat a ház látogatói, mikor ellépünk mellettük. Benn bőbeszédő férfi fogad minket. Itt dolgozik és nagy rajongója Poe-nak. Kérdezi kik vagyunk és honnan jöttünk. Mikor megtudja, hogy Poe-ról tartok órát a hazám egyik egyetemén, felcsillan a szeme és mesélni kezd. A szerzőt mindig Mr. Poe-ként említi, de úgy, mintha minden második nap találkoznának. Szinte várom, hogy mikor szólítja véletlenül Edgarnak, ami végül nem történik meg. Amíg Poe itt töltött éveiről mesél, körülnézünk a kis farmházban. Persze a bejáratnál koponyák, hollók, koponyán ülő hollók és más effélék vásárolhatók. Furcsamód egyetlen Pallas-szobrot sem látunk. Aztán megüti a fülem valami a mondandójából. A ház eredetileg nem ezen a helyen állt, hanem talán száz, […]

>>>
Címke: , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő