10.01.
| III. Magyar Könyvkiadók Napja >>>
09.24.
| A PesText Fesztivál különleges meghívottjai >>>
09.21.
| Szegedi Nemzeti Színház – Kormányos Ákos: Raktárépület >>>
09.19.
| Asztali beszélgetések… – Konok Tamás 90 >>>
09.16.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
09.04.
| Grand Café – 15. BUSHO Film Festival >>>
07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>
08.22.
| Kiemelkedő művészeti eredmények az idei Szegedi Szabadtérin >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>

BESZÉL ÖN IDEGENÜL?
kortárs román írók

Halasi Zoltán drámarészlete

Nemes Jeles László művészetéről (Fritz Gergely, Sághy Miklós)
Beszélgetés a rendezővel

Andrei Gamart festményei

>>>

2019. október 1–2. Élettörténet és emlékezet címmel harmadik alkalommal rendezi meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudányi Kara az SZTE Klebelsberg Könyvtárral közösen a Magyar Könyvkiadók Napját. A kétnapos eseménynek 2019. október 1-jén a BTK épülete, míg október 2-án a könyvtár ad otthont. Az esti könyvbemutatókra, beszélgetésekre, illetve az Esterházy […]

>>>

2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
Címke: , , , , , , , , , ,
2018.12.13 - tiszatáj

1. BEVEZETÉS Ebben az évben szinte semmit nem írtam. Mióta kitettem a pontot a disszertáció végére, alig tudtam rászánni magam az írásra, ezért aztán nem is erőltettem. Már ha nem számoljuk a munkámat, ahol napi nyolcban mégis csak írok. Igyekeztem megfigyelni és alaposan feltérképezni ezt az állapotot, hiszen mióta rendszeresen írok és publikálok, nem történt velem ilyesmi. Nem arról van szó, hogy nem volt ötletem, hogy nem gondolkodtatott el valami, vagy hogy kevesebbet olvastam volna (az olvasás általában rákényszerít az írásra). Sok ötletet jegyzeteltem le, de semmiféle vágy nem ébredt bennem arra, hogy bármelyiket is kidolgozzam. Felületes, csapongó és talán ingerült lettem volna, ha hozzá kell kezdenem valamelyiknek. Nem is feszítettem neki magam, de ettől függetlenül nyugtalanított a dolog. A jegyzeteket továbbra is gyártottam. <reklám> Egy Evernote nevű alkalmazást használok jegyzetelésre, legyen szó bármiről.</reklám> Saját rendszerem van arra, hogy végigkísérjek egy szöveget az ötlet stádiumból egészen addig, amíg átadom a […]

>>>
Címke: , ,
2018.11.11 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
A szegedi kötődésű Próza Nostra egy olyan online folyóirat, amely a populáris irodalom alkotásaira fókuszáló, kritikai vállalkozásain túl irodalmi estek szervezésben is részt vesz, oldalán és eseményein pedig lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők tágabb perspektívából ismerhessék meg a zsánerirodalom legfrissebb műveit. A Próza Nostra szerkesztőségének tagjaként beszélgettem Szabó István Zoltán alapítóval a lapról, annak múltjáról, újraéledő programjairól, tervezett jövőjéről, és a hazai populáris kultúráról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
Címke: , , , , ,
2018.01.18 - tiszatáj

A hallgatók időként felteszik a kérdést: mi értelme újraolvasni? Én ugyanis mániákus újraolvasó vagyok és őket is igyekszem megfertőzni, vagy legalábbis azt elérni, hogy időnként forduljanak ehhez a gyakorlathoz. Ha lehet, tegyék szokásukká. Legalább évi egy alkalommal. De miért? Mi értelme van újra elolvasni valamit, amit már eleve ismerünk? Miért nem valami olyasmibe fogunk, ami még ismeretlen? Ez a megközelítés is érthető. Mégis úgy gondolom, ha egy szöveget nem érdemes újraolvasni, azt általában elolvasni sem az. Az újraolvasás nem csupán a szöveg mélyebb megismerésének eszköze. Az újraolvasás lakmuszpapír, ami a bennünk végbement változtatásokat is jelzi. Változásokat, melyeknek tudatában sem lennénk-e jelzés nélkül. Gyerekként és kamaszként is nagyon szerettem a könyveket. Soha nem tudtam volna összefirkálni őket. Valahogy szentségtörésnek tűnt. Az idők folyamán ez is változott. Ma teleírom a margókat, aláhúzom a lényegesnek tűnő részeket és a mondatokat, amelyek különösen tetszenek. A belső borítókat a hosszabb jegyzeteknek tartom fenn és soha […]

>>>
Címke: , ,
2017.07.18 - tiszatáj

Feleségemmel költözés előtt állunk. Annak rendje és módja szerint bedobozoljuk majd mindenünket. Aki költözött már legalább egyszer életében, az tudja, hogy ilyenkor máshogyan telik az idő. Néhány nap alatt éveket öregszik az ember. Én legalábbis így vagyok ezzel. Szinte hallom, ahogy őszül a hajam. Inkább verekednék egy tengerészgyalogossal, mint dobozolnék, de nincs mit tenni, készítem magam lélekben a feladatra. Már most más szemmel nézek körbe a szobákban. A tárgyakat úgy szemlélem, ahogyan eddig nem igazán: zsákba vagy inkább dobozba való? Ha bedobozolom, látom-e még valaha? Szükségünk van-e egyáltalán erre a dologra? Használtuk-e azóta, hogy évekkel ezelőtt egy másik költözés alkalmával kivettük egy dobozból? Egyáltalán mi ez? Vagyis lassan kezdem meggyőzni magam, hogy miért nem kellene foglalkozni azzal, hogy A-ból B-be logisztikázzuk. * Foucault szerint a múzeumok a felvilágosodás olyan sajátos intézményei, amelyek amellett, hogy az államhatalmat testesítik meg, a történelemnek egy abszolút és objektív fogalmát erősítik. A múzeum intézménye egyfajta […]

>>>
Címke: , ,
2017.05.17 - tiszatáj

Az utóbbi néhány évben sokat gondolkodtam egy bizonyos Williamről. William Gibsonról, minthogy belőle írtam a disszertációmat. Azonban volt egy másik William is, aki újra és újra feltűnt a gibsoni szövegek értelmezése kapcsán: William S. Burroughs. Innen pedig – ahogyan az néhány hónapja váratlanul eszembe ötlött – egyenes út vezet egy harmadik Williamhez (valójában Wilhelmhez). Itthon őt sokkal inkább Vilmosként, Tell Vilmosként ismerjük. / Az írók életútjától általában függetlenül kezeljük szövegeik értelmezését – legalábbis bizonyos értelmezői hagyományok jól átgondolt gyakorlata alapján – és ez rendjén is van így. Ha a szövegről gondolkodunk, igyekezzünk a szöveget szóra bírni. Ebben az értelemben a szerző is csupán egy értelmező a sok közül, amikor a szövegéről beszél és nem is biztos, hogy a legtalálékonyabb. Természetesen ez az álláspont is vitatható. Ugyanakkor miért ne mondhatna mást egy szöveg az olvasónak, mint a szerzőnek? A valódi kérdés persze nem ez. Az valahogy így szól: mondhatja-e ugyanazt a […]

>>>
Címke: , , , , ,
2017.04.04 - tiszatáj

2005-ben olvastam egy könyvet Schrödinger macskája címmel. Az efféle könyveket úgy szokták aposztrofálni mint tudománynépszerűsítő vagy ismeretterjesztő kötetek. Időnként teszik mindezt ajakbiggyesztés kiséretében. Pedig óriási szolgálatot tesznek ezek a kiadványok, hiszen honnan férnénk hozzá hasonlóan összeszedett és megfelelően leegyszerűsített tudáshoz mi, akik nem vagyunk szakmabeliek? Az előző évtized közepén két-három éven keresztül sok efféle munkát olvastam, a jelentősnek ítélt tudósok (ön)életrajzával, levelezésével egyetemben. Azon túl, hogy inspiratívnak találtam őket, történetükben is lenyűgöztek. Több mint tíz év elteltével ismét leemeltem a kötetet a polcról és újraolvastam. Azt már az előző alkalommal is megállapítottam, hogy mennyivel izgalmasabbnak tűnik a valóság – legalábbis John Gribbin tálalásában – mint a science fiction regények. Egyszerűen érdekesebbek a felmerülő problémák és az azokra megtalált válaszok. Ezt annak rendje és módja szerint most is megállapítottam – a helyzet komolyságát átérezve ismét csak nagyon meglepetten, éppúgy mint tízegynéhány éve. Nem ez volt azonban a legmeglepőbb felfedezésem a könyv […]

>>>
Címke: , ,
2017.02.07 - tiszatáj

…újra érzékelhető lesz a jelenben és a múltban egyidejűleg, valósan mégsem jelenvalóan, eszményien, mégsem elvontan. – Marcel Proust: A megtalált idő (Jancsó Júlia fordítása) Egy barátom a családjával hamarosan Nápolyba látogat. Megkért arra, hogy írjak egy rövid kis útikalauzt arról, mit érdemes megnézni, milyen helyeket nem szabad kihagyni, ha egy jó kávét vagy pizzát akar az ember. Így most sétákat tervezek. Összegyűjtöm az egymás közelében lévő látnivalókat és bizonyos logika szerint összekötöm a pontokat. Elővettem a preparált térképemet a városról, a fényképeimet, a jegyzeteimet és az írásaimat. Még a könyvjelzőként használt belépőket és névjegykártyákat is. Emlékeket idézek. És van ebben valami különös. Talán egy éve történt, hogy a zenelejátszóm, az egyik lejátszási listába olyan számot válogatott be, amit Nápolyban sokszor hallottam a rádióban, amikor kávézókban vagy éttermekben ültem. Akkori olasz sláger volt, közepesen semmitmondó zene. Teljesen váratlanul ért és rengeteg emléket idézett fel, melyek hullámként borítottak el. A napsugarak beesési […]

>>>
Címke: ,
2016.07.27 - tiszatáj

PAUL TREMBLAY: SZELLEMEK A FEJBEN
Tremblay regénye egy hetvenes évekbeli klasszikus – William Peter Blatty Ördögűző című regénye – által elindított horroron belüli irányzathoz kapcsolódik, illetve írja újra azt. A kereszténység hitvilágának elemeit aktívan felhasználó horrorirányzat az Ördögűző megjelenésével és még inkább a belőle készült 1973-as filmváltozat révén robbant be a köztudatba és sokkolta a műfaj szerelmeseit… – SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁN (STEVE) KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , , ,
2016.06.07 - tiszatáj

A Bronxba először a Yankee stadion miatt érkeztünk, majd Edgar Allan Poe háza felé vettük az irányt. A sokemeletes épületek és a széles utak mellett szinte szürreális a Poe-ról elnevezett parkban álló apró fehér faház látványa. A verandán állva fotózzák önmagukat a ház látogatói, mikor ellépünk mellettük. Benn bőbeszédő férfi fogad minket. Itt dolgozik és nagy rajongója Poe-nak. Kérdezi kik vagyunk és honnan jöttünk. Mikor megtudja, hogy Poe-ról tartok órát a hazám egyik egyetemén, felcsillan a szeme és mesélni kezd. A szerzőt mindig Mr. Poe-ként említi, de úgy, mintha minden második nap találkoznának. Szinte várom, hogy mikor szólítja véletlenül Edgarnak, ami végül nem történik meg. Amíg Poe itt töltött éveiről mesél, körülnézünk a kis farmházban. Persze a bejáratnál koponyák, hollók, koponyán ülő hollók és más effélék vásárolhatók. Furcsamód egyetlen Pallas-szobrot sem látunk. Aztán megüti a fülem valami a mondandójából. A ház eredetileg nem ezen a helyen állt, hanem talán száz, […]

>>>
Címke: , ,
2019.09.20 - tiszatáj

A VILÁGÍTÓTORONY
Csupán néhány perc telt el a játékidőből, rögvest feltűnő, mire fektet óriási hangsúlyt Robert Eggers második mozija: A világítótorony nyomatékosan tiszta filmes eszköztárral élő, legfőbb témáját zajjal és karcos snittekkel artikuláló rémálom. Nyugtalanító hangok vetik szét az alig bevillant nyitófőcímet, a helyzet később sem változik… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.09.20 - tiszatáj

Mitől különleges a PesText? Mert olyan nyitott fórumot álmodtak meg a szervezők, ahol sokféle alkotó képes szabadon beszélgetni egymással. Ízelítőt adni a világirodalom gazdagságából, nem megkerülve az aktuális kérdéseket sem. A PesText nem könyvvásár, hanem vérbeli városi fesztivál, mely behálózza Budapest belvárosát. Nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai […]

>>>
2019.09.18 - tiszatáj

SZIL ÁGNES: ÉLETÜNK LEGSZEBB NAPJA
Szil Ágnes Életünk legszebb napja c. kötetében tágasabb világot találunk: az elmaradott tanyasi, falusi, kisvárosi provincializmuson túl, nagyvárosi és külföldi helyszíneken, értelmiségi körökben is játszódnak a referenciális olvasattal is dekódolható, de azon gyakran túlmutató szövegek. Szil egyszerre több nyelvi regiszteren is játszó történetei is behúznak a mélybe, ám a derűsebb színeknek köszönhetően könnyebben eleresztenek… – SOMI ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2019.09.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZIL ÁGNESSEL
Első köteted, a 2013-as Tangram egy kínai kombinációs játék lehetőségeit alkalmazza irodalmi szövegekre: felcserélhető, ide-oda tologatható, variálható, valamiképp folyton összekapcsolódó kisprózák laza gyűjteménye a könyv. Legújabb, tavaly megjelent novellagyűjteményed, az Életünk legszebb napja újabb kikacsintás a Távol-Kelet felé, ezúttal a kínai horoszkóp állatai tűnnek fel a címben, a kutyától a sárkányon át a kakasig. Mi vonz ehhez a világhoz, miért érdekes vagy fontos a számodra ennek a kultúrának az irodalomba emelése? – KISS LÁSZLÓ INTERJÚJA

>>>
2019.09.16 - tiszatáj

INTERJÚ KORMÁNYOS ÁKOSSAL
Szeptember 21-én mutatják be ismét a Szegedi Nemzeti Színház balett termében Kormányos Ákos Raktárépület című drámáját Kállai Ákos rendezésében. Az előadás olyan társadalmi problémák bemutatására vállalkozott, melyekről napi szinten értesülhetünk különböző sajtóorgánumokból, ám áfogó stratégia még mindig nem született a probléma hatékony kezelése érdekében. A nemi erőszakról, az arról való közbeszédről, általános társadalmi reakciókról, a színház és a művészet feladatáról beszélgettünk… – TASKOVICS VIKTÓRIA INTERJÚJA

>>>
2019.09.16 - tiszatáj

SZÉLJEGYZETEK A HELIKON FOLYÓIRAT DEHUMANIZÁCIÓ-SZÁMÁRÓL
Megjelent a Helikon folyóirat idei első száma. A Timár Andrea által szerkesztett kiadvány egy konferencia előadásainak anyagából készült, s a Dehumanizáció: az elkövető alakja címet viselve a téma irodalmi reprezentációjával foglalkozik. De miért az elkövetőjével? A huszadik századi történelmi traumák művészi ábrázolásában alapvetően az áldozatot került kitüntetett pozícióba… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.09.14 - tiszatáj

SZUVENÍR
Levelekre, jegyzetekre, régi fotókra és szkriptekre hagyatkozva alkotta meg legutóbbi drámáját a brit rendezőnő, Joanna Hogg. Virtigli szerzői kommentárt, egész pontosan memoárt írt kamerával: a Sundance-en debütált Szuvenír időutazás Hogg fiatalkorába, a ’80-as évek elejére. A film egyik fontos mellékszerepét az életében 10 éves kora óta jelen lévő Tilda Swinton játssza, a hasonlóságok pedig nem állnak meg itt, lévén Hogg éppen a színésznő 22 éves lányában, Honor Swinton Byrne-ben látta meg az alteregóját… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.09.13 - MTI

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus – tudatta a család pénteken az MTI-vel.

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő