11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
Címke: , , , , , , , , , ,
2018.12.13 - tiszatáj

1. BEVEZETÉS Ebben az évben szinte semmit nem írtam. Mióta kitettem a pontot a disszertáció végére, alig tudtam rászánni magam az írásra, ezért aztán nem is erőltettem. Már ha nem számoljuk a munkámat, ahol napi nyolcban mégis csak írok. Igyekeztem megfigyelni és alaposan feltérképezni ezt az állapotot, hiszen mióta rendszeresen írok és publikálok, nem történt velem ilyesmi. Nem arról van szó, hogy nem volt ötletem, hogy nem gondolkodtatott el valami, vagy hogy kevesebbet olvastam volna (az olvasás általában rákényszerít az írásra). Sok ötletet jegyzeteltem le, de semmiféle vágy nem ébredt bennem arra, hogy bármelyiket is kidolgozzam. Felületes, csapongó és talán ingerült lettem volna, ha hozzá kell kezdenem valamelyiknek. Nem is feszítettem neki magam, de ettől függetlenül nyugtalanított a dolog. A jegyzeteket továbbra is gyártottam. <reklám> Egy Evernote nevű alkalmazást használok jegyzetelésre, legyen szó bármiről.</reklám> Saját rendszerem van arra, hogy végigkísérjek egy szöveget az ötlet stádiumból egészen addig, amíg átadom a […]

>>>
Címke: , ,
2018.11.11 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
A szegedi kötődésű Próza Nostra egy olyan online folyóirat, amely a populáris irodalom alkotásaira fókuszáló, kritikai vállalkozásain túl irodalmi estek szervezésben is részt vesz, oldalán és eseményein pedig lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők tágabb perspektívából ismerhessék meg a zsánerirodalom legfrissebb műveit. A Próza Nostra szerkesztőségének tagjaként beszélgettem Szabó István Zoltán alapítóval a lapról, annak múltjáról, újraéledő programjairól, tervezett jövőjéről, és a hazai populáris kultúráról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
Címke: , , , , ,
2018.01.18 - tiszatáj

A hallgatók időként felteszik a kérdést: mi értelme újraolvasni? Én ugyanis mániákus újraolvasó vagyok és őket is igyekszem megfertőzni, vagy legalábbis azt elérni, hogy időnként forduljanak ehhez a gyakorlathoz. Ha lehet, tegyék szokásukká. Legalább évi egy alkalommal. De miért? Mi értelme van újra elolvasni valamit, amit már eleve ismerünk? Miért nem valami olyasmibe fogunk, ami még ismeretlen? Ez a megközelítés is érthető. Mégis úgy gondolom, ha egy szöveget nem érdemes újraolvasni, azt általában elolvasni sem az. Az újraolvasás nem csupán a szöveg mélyebb megismerésének eszköze. Az újraolvasás lakmuszpapír, ami a bennünk végbement változtatásokat is jelzi. Változásokat, melyeknek tudatában sem lennénk-e jelzés nélkül. Gyerekként és kamaszként is nagyon szerettem a könyveket. Soha nem tudtam volna összefirkálni őket. Valahogy szentségtörésnek tűnt. Az idők folyamán ez is változott. Ma teleírom a margókat, aláhúzom a lényegesnek tűnő részeket és a mondatokat, amelyek különösen tetszenek. A belső borítókat a hosszabb jegyzeteknek tartom fenn és soha […]

>>>
Címke: , ,
2017.07.18 - tiszatáj

Feleségemmel költözés előtt állunk. Annak rendje és módja szerint bedobozoljuk majd mindenünket. Aki költözött már legalább egyszer életében, az tudja, hogy ilyenkor máshogyan telik az idő. Néhány nap alatt éveket öregszik az ember. Én legalábbis így vagyok ezzel. Szinte hallom, ahogy őszül a hajam. Inkább verekednék egy tengerészgyalogossal, mint dobozolnék, de nincs mit tenni, készítem magam lélekben a feladatra. Már most más szemmel nézek körbe a szobákban. A tárgyakat úgy szemlélem, ahogyan eddig nem igazán: zsákba vagy inkább dobozba való? Ha bedobozolom, látom-e még valaha? Szükségünk van-e egyáltalán erre a dologra? Használtuk-e azóta, hogy évekkel ezelőtt egy másik költözés alkalmával kivettük egy dobozból? Egyáltalán mi ez? Vagyis lassan kezdem meggyőzni magam, hogy miért nem kellene foglalkozni azzal, hogy A-ból B-be logisztikázzuk. * Foucault szerint a múzeumok a felvilágosodás olyan sajátos intézményei, amelyek amellett, hogy az államhatalmat testesítik meg, a történelemnek egy abszolút és objektív fogalmát erősítik. A múzeum intézménye egyfajta […]

>>>
Címke: , ,
2017.05.17 - tiszatáj

Az utóbbi néhány évben sokat gondolkodtam egy bizonyos Williamről. William Gibsonról, minthogy belőle írtam a disszertációmat. Azonban volt egy másik William is, aki újra és újra feltűnt a gibsoni szövegek értelmezése kapcsán: William S. Burroughs. Innen pedig – ahogyan az néhány hónapja váratlanul eszembe ötlött – egyenes út vezet egy harmadik Williamhez (valójában Wilhelmhez). Itthon őt sokkal inkább Vilmosként, Tell Vilmosként ismerjük. / Az írók életútjától általában függetlenül kezeljük szövegeik értelmezését – legalábbis bizonyos értelmezői hagyományok jól átgondolt gyakorlata alapján – és ez rendjén is van így. Ha a szövegről gondolkodunk, igyekezzünk a szöveget szóra bírni. Ebben az értelemben a szerző is csupán egy értelmező a sok közül, amikor a szövegéről beszél és nem is biztos, hogy a legtalálékonyabb. Természetesen ez az álláspont is vitatható. Ugyanakkor miért ne mondhatna mást egy szöveg az olvasónak, mint a szerzőnek? A valódi kérdés persze nem ez. Az valahogy így szól: mondhatja-e ugyanazt a […]

>>>
Címke: , , , , ,
2017.04.04 - tiszatáj

2005-ben olvastam egy könyvet Schrödinger macskája címmel. Az efféle könyveket úgy szokták aposztrofálni mint tudománynépszerűsítő vagy ismeretterjesztő kötetek. Időnként teszik mindezt ajakbiggyesztés kiséretében. Pedig óriási szolgálatot tesznek ezek a kiadványok, hiszen honnan férnénk hozzá hasonlóan összeszedett és megfelelően leegyszerűsített tudáshoz mi, akik nem vagyunk szakmabeliek? Az előző évtized közepén két-három éven keresztül sok efféle munkát olvastam, a jelentősnek ítélt tudósok (ön)életrajzával, levelezésével egyetemben. Azon túl, hogy inspiratívnak találtam őket, történetükben is lenyűgöztek. Több mint tíz év elteltével ismét leemeltem a kötetet a polcról és újraolvastam. Azt már az előző alkalommal is megállapítottam, hogy mennyivel izgalmasabbnak tűnik a valóság – legalábbis John Gribbin tálalásában – mint a science fiction regények. Egyszerűen érdekesebbek a felmerülő problémák és az azokra megtalált válaszok. Ezt annak rendje és módja szerint most is megállapítottam – a helyzet komolyságát átérezve ismét csak nagyon meglepetten, éppúgy mint tízegynéhány éve. Nem ez volt azonban a legmeglepőbb felfedezésem a könyv […]

>>>
Címke: , ,
2017.02.07 - tiszatáj

…újra érzékelhető lesz a jelenben és a múltban egyidejűleg, valósan mégsem jelenvalóan, eszményien, mégsem elvontan. – Marcel Proust: A megtalált idő (Jancsó Júlia fordítása) Egy barátom a családjával hamarosan Nápolyba látogat. Megkért arra, hogy írjak egy rövid kis útikalauzt arról, mit érdemes megnézni, milyen helyeket nem szabad kihagyni, ha egy jó kávét vagy pizzát akar az ember. Így most sétákat tervezek. Összegyűjtöm az egymás közelében lévő látnivalókat és bizonyos logika szerint összekötöm a pontokat. Elővettem a preparált térképemet a városról, a fényképeimet, a jegyzeteimet és az írásaimat. Még a könyvjelzőként használt belépőket és névjegykártyákat is. Emlékeket idézek. És van ebben valami különös. Talán egy éve történt, hogy a zenelejátszóm, az egyik lejátszási listába olyan számot válogatott be, amit Nápolyban sokszor hallottam a rádióban, amikor kávézókban vagy éttermekben ültem. Akkori olasz sláger volt, közepesen semmitmondó zene. Teljesen váratlanul ért és rengeteg emléket idézett fel, melyek hullámként borítottak el. A napsugarak beesési […]

>>>
Címke: ,
2016.07.27 - tiszatáj

PAUL TREMBLAY: SZELLEMEK A FEJBEN
Tremblay regénye egy hetvenes évekbeli klasszikus – William Peter Blatty Ördögűző című regénye – által elindított horroron belüli irányzathoz kapcsolódik, illetve írja újra azt. A kereszténység hitvilágának elemeit aktívan felhasználó horrorirányzat az Ördögűző megjelenésével és még inkább a belőle készült 1973-as filmváltozat révén robbant be a köztudatba és sokkolta a műfaj szerelmeseit… – SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁN (STEVE) KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , , ,
2016.06.07 - tiszatáj

A Bronxba először a Yankee stadion miatt érkeztünk, majd Edgar Allan Poe háza felé vettük az irányt. A sokemeletes épületek és a széles utak mellett szinte szürreális a Poe-ról elnevezett parkban álló apró fehér faház látványa. A verandán állva fotózzák önmagukat a ház látogatói, mikor ellépünk mellettük. Benn bőbeszédő férfi fogad minket. Itt dolgozik és nagy rajongója Poe-nak. Kérdezi kik vagyunk és honnan jöttünk. Mikor megtudja, hogy Poe-ról tartok órát a hazám egyik egyetemén, felcsillan a szeme és mesélni kezd. A szerzőt mindig Mr. Poe-ként említi, de úgy, mintha minden második nap találkoznának. Szinte várom, hogy mikor szólítja véletlenül Edgarnak, ami végül nem történik meg. Amíg Poe itt töltött éveiről mesél, körülnézünk a kis farmházban. Persze a bejáratnál koponyák, hollók, koponyán ülő hollók és más effélék vásárolhatók. Furcsamód egyetlen Pallas-szobrot sem látunk. Aztán megüti a fülem valami a mondandójából. A ház eredetileg nem ezen a helyen állt, hanem talán száz, […]

>>>
Címke: , ,
2019.11.20 - tiszatáj

BÁCS EMESE ALKOTÁSAI
A SAN MARCO GALÉRIÁBAN
Bács Emese Pályám című kiállítása olyan önálló tárlat, mely nemcsak a kollázs és a klasszikus festészet hagyományait tiszteletben tartó eszközkezelés kifinomult egymásra építkezésére példa, hanem arra is, hogy miként tud a művészet kiáltvánnyá válni. Bács úgy emeli be az alkotásaiba a másnak felesleges, sőt szemétnek tűnő, általa azonban talált, gyűjtött és megbecsült tárgyakat, hogy azok túllépnek a ready-made 20. századi értelmezésén… – GALAMBOS ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

A SZAVAK EREJE
Carl Hunter első nagyjátékfilmes rendezése semmilyen meglepetést nem tartogat azok számára, akik bizonyos elvárásokkal ülnek le elé: A szavak ereje a száraz angol humort és a helyzetekből fakadó finom melankóliát hibátlanul ötvözi, igaz, ezen felül semmi különlegeset nem nyújt. Frank Cottrell Boyce szkriptje és a fineszes színészgárda azonban élővé varázsolja a kiszámítható cselekményt… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SÜVEGES RITÁVAL ÉS ZILAHI ANNÁVAL
Október 28-án két, klímaváltozást tematizáló alkotás bemutatójának adott otthont a Nyugi. Az esemény után az extrodæsia szerkesztőivel, az xtro realm művészcsoport tagjaival, Süveges Ritával és Zilahi Annával készítettünk interjút a kötet létrejöttéről, intermedialitásáról és a nemzetközi diskurzushoz való viszonyáról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.11.18 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS SINKÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZEK KÖZÖS TÁRLATA
Hetvenkedők címmel nyílt kiállítás nemrég a szegedi Fischer Galériában, ahol két festőművész alkotásait szemlézhetik meg az érdeklődők. A vagány címadásból sejthetjük, hogy az alkotók e jubileumi kiállítást nem szánták afféle ünnepélyes összegzésnek, inkább egy állomásnak, ahol kicsit megpihennek, hogy aztán erőt gyűjtve tovább folytassák a nagy kalandot… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.17 - tiszatáj

MADELINE A MÉLYBEN
Lerágott csont őrület és művészet egybefonódása, ám szerencsére – mint rengeteg egyéb témában – itt is akad új a nap alatt. Josephine Decker tavalyi Sundance-szenzációja hipnotikus és zsigeri élménnyel kecsegtető független diadal, a Madeline a mélyben unalomig ismert coming-of-age story-dramaturgiát bont részelemeire, hogy saját kötőanyagából valami teljesen újszerűt, meglepőt alkosson… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN
A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila és Keserű Gizella mutatták be a közönségnek… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
2019.11.13 - tiszatáj

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: APRÓMUNKA EGY PALOTÁÉRT
Úgy tűnik, a Krasznahorkai-univerzum súlyosan és rendíthetetlenül, csupán a maga törvényeinek engedelmeskedve gravitál az irodalmi térben, és e kikezdhetetlen alkotói szuverenitás a független gondolkodás és létezés etikáját írja bele az életmű egészébe. A periféria, a margó határvidékén történő berendezkedés nem csak a szerzői autonómia, hanem az aktuális irodalmi divatokat következetesen figyelmen kívül hagyó szövegek tekintetében is a szabadság megőrzésének egyik lehetséges biztosítéka… – SZABÓ GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő