FÜLÖP JÓZSEF – KOLLARIK TAMÁS (SZERK.): ANIMÁCIÓS KÖRKÉP
Az utóbbi években örvendetes módon megszaporodtak a magyar animációs filmmel foglalkozó kiadványok. Szerzői monográfiák, tüzetes történeti áttekintés, tematikus lapszámok jelzik ezt a megélénkülő érdeklődést. Ezek sorában speciális helyet foglal(hatna) el az MMA által kiadott Animációs körkép című kötet, mivel kevésbé filmtudományi, mint inkább gyakorlati szempontból közelíti meg tárgyát. Úgy tűnik azonban, hogy a tanulmánykötet mögött mérsékelten kidolgozott koncepció áll… – GERENCSÉR PÉTER KRITIKÁJA

VÁCLAV MACEK – JELENA PAŠTÉKOVÁ: DEJINY SLOVENSKEJ KINEMATOGRAFIE. 1896–1969
Húsz évvel az első kiadás után jelentősen kibővítve és átdolgozva újból megjelent a Jelena Paštéková és Václav Macek szerzőpárosnak a szlovák film történetére fókuszáló monumentális kézikönyve. Mindkét kiadás csekély hatszáz oldalt tesz ki, ám amíg az 1997-es változat kiterjedt az 1990-es évek filmtermésére is, a most megjelent változat a cseh/szlovák újhullámmal zárul le, a következő időszaknak pedig külön könyvet szentelnek majd. A filmtörténészpáros enciklopédikus igényű vállalkozása már megjelenése pillanatában a szlovák film nélkülözhetetlen bibliájává vált… – GERENCSÉR PÉTER ÍRÁSA

GALINA MIKLÍNOVÁ: LICHOŽROUTI / ZOKNIFALÓK
Büdös zoknik maffiaháborújára építeni egy animációs kalandfilmet már önmagában is kellőképpen groteszk és pihent agyú gondolat. A cseh Galina Miklínová filmje a nézőszámokat illetően rekordokat döntöget a cseh mozikban, az alapjául szolgáló gyermekkönyv is több díjat zsebelhetett be. A cseh abszurd hagyományait folytató CGI-film kvalitásait azonban nagymértékben gyengítik a Disney-Pixar-féle narratív struktúrákra és ideológiai beállítottságra hajazó sablonok… – GERENCSÉR PÉTER KRITIKÁJA

ZALÁN VINCE: FILM VAN, BABÁM! A CSEH ÚJ HULLÁMRÓL
A hazai recepció nem kényeztet el minket a cseh filmre fókuszáló tanulmányok bőségszarujával. Ezért is örvendetes Zalán Vince új könyve, mely eddig a legrészletesebb itthoni kísérlet a cseh újhullámos film összegzésére… – GERENCSÉR PÉTER KRITIKÁJA

BRUNO DUMONT: A SORS KEGYELTJEI… MEG A TÖBBIEK (2016)
Bruno Dumont mocsaras tengerparton játszódó Ma Loute című filmje, melyet magyarra a terjedelmes A sors kegyeltjei… meg a többiek címen fordítottak le, két eltérő társadalmi osztályba tartozó család fekete komédiája. A francia rendező a bizarr és gusztustalan testi humor tömegfilmes emancipációjára tesz kísérletet, de karikatúrába hajló megoldásai sokat rontanak a mutatványon. A groteszk „testfilm” ősszel volt látható a magyar mozikban… – GERENCSÉR PÉTER KRITIKÁJA

JAN HŘEBEJK: UČITEĽKA / A TANÍTÓNŐ
Legutóbbi filmjében a cseh filmrendező, Jan Hřebejk Michel Foucault-nak a „hatalom mikrofizikájára” és a „fegyelmezés társadalmára” vonatkozó okfejtéseit tűnik illusztrálni. A korábbi nosztalgikus, megbocsátó komédiáit pesszimista hangvételre cserélő Hřebejk az Učiteľka című filmben egy nyolcvanas évekbeli szlovák iskola keretei között vizsgálja a hatalom „technológiáit”, a diktatúra, a visszaélés és a korrupció mindennapi működési gyakorlatait… – GERENCSÉR PÉTER KRITIKÁJA

ÉN, OLGA HEPNAROVÁ
1973 nyarán egy fiatal cseh lány szándékosan elütötte a prágai villamosmegállóban várakozó utasokat. A tömegmészárlás, a kivégzés és a leszbikus nő tematikai triumvirátusa hollywoodi recept alapján thrillert vagy pszichológiai horrort ígérne, a két cseh rendező, Tomáš Weinreb és Petr Kazda azonban nem ezt az utat választja: populáris műfaji film helyett a belső drámát és a genderkérdéseket helyezi előtérbe… – GERENCSÉR PÉTER KRITIKÁJA

PIELDNER JUDIT KÖNYVE BÓDYRÓL ÉS JELESRŐL Mi sem tanúsíthatná szemléletesebben a magyar neoavantgárd film kanonizációjának folyamatát – persze inkább a tudományos szférában, mintsem a közönség körében –, mint a témába vágó szakirodalmak exponenciálisan növekvő száma. Pieldner Judit, a Sapientia egyetemi oktatója egyszerre nyújtja Bódy Gábor és Jeles András filmes életművének komparatív vizsgálatát, valamint helyezi azokat sokrétű multimediális kontextusokba. Az, hogy Bódy Gábor mozgóképről szóló tanulmányait és cikkeit Egybegyűjtött filmművészeti írások (szerk. Zalán Vince, 2006) címmel az Akadémiai Kiadó kezdte kiadni, önmagában szimbolikus jelentéssel ruházható fel. Az akadémiák tudományos közegébe való befogadás ugyanis mindig a megkérdőjelezhetetlen kanonizálódás ígéretével kecsegtet, miközben az experimentális film formabontó természeténél fogva általában szemben áll az akadémizmus jólfésült világával, amely a kísérleti alkotásokat rendszerint csak jelentős fáziskésésekkel szokta elismerni. A magyar neoavantgárd (vagy kísérleti) film esetében azonban már a korabeli alternatív recepció hangsúlyozta az ide sorolható művek hagyománytöréseit, formanyelvi újításait, még ha ezek jelentősége, részint politikai okokból, […]

MARKO ŠKOP: EVA NOVÁ (2015)
Az eddig dokumentarista munkáiról ismert szlovák rendező, Marko Škop 2015-ben elkészítette első játékfilmjét, melyet kanadai ősbemutatóján, a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon egyből FIPRESCI-díjjal jutalmazott a zsűri, a napokban pedig a Palicsi Filmfesztivál különdíját nyerte el. Az Eva Nová című film egy elvonókúráról frissen kikerülő idősödő színésznő kálváriája, melynek kapcsán a rendező azt a kérdést boncolgatja, hogy vissza lehet-e térni a száműzetésből a bűnbeesés előtti állapotba, a színészi karrierhez és a családi harmóniához […]