03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.01.
| Rajzpályázat gyerekeknek! >>>
01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.30.
| Novák Péter és Hrutka Róbert kedvenc lemezéről beszél >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Nádas evangéliuma
2016.06.09 - tiszatáj

NÁDAS PÉTER: AZ ÉLET SÓJA

„Nem rejthető el a hegyen épült város.” Nádas Péter Az élet sója című könyvnek transzparens mondata lehetne az idézet, mely Máté evangéliumából származik, ahol a jó példa mások előtti megvilágításáról van szó. „Ti vagytok a föld sója”, olvassuk néhány mondattal följebb a szellem világosságát hirdető emberekről, akik nélkül íztelen lenne a világ, ők és művük az élet sója.

A Litera.hu portálon 2014 áprilisától 2015 márciusáig havonta megjelenő folytatásos történetet Nádas Péter felkérésre írta. A hónapok által koordinált szövegre korábbi példa Nádas életművében az Évkönyv, ez 1987. február elsejétől 1988. február utolsó napjáig tartó időszakot öleli fel.

Apró változtatásokkal jelent meg az immár illusztrált Az élet sója zsebkönyv méretben, illetve az azokra jellemző sűrűségű, tematikájában is komplex mondanivalóval. A fejezetenkénti, vagy ha úgy tetszik, havonkénti esszéisztikus betétek vargabetűiből összeolvasható jelentés az emberről, az olvasóról mond el valami szinte meseszerű, becsülendően bizakodót, már ha annak nevezhető a jól működő társadalomkép ábrázolása. A főszereplő, a szándékosan meg nem nevezett, ám könnyen lokalizálható dél-német kisváros így túllépi szűkös határait, azon kívül értelmezendő. „A sójáról híres kelta alapítású alemán városka piactere fölött áll a dombháton egy román kori dóm”, ez a kitágított kör origója, ide fókuszálódik az a társadalmi példa, amely azt mutatja meg, hogy az egyes korszakok kumulálódásával kiemelkedhet egyfajta eszményi lineáris minta, az állandó újrakezdés cirkuláris sárkányát győzi le ez a Szent Mihály-templom. Azaz a katolikusból a reformáció útjára térő isten házának gazdag berendezése nem semmisült meg, hanem tovább gazdagodott.

Ezért a városka anyagi jólétét, sőt létét megteremtő sótermelés részletezése, a városstruktúra leírása, a dómnak túlzott templom bemutatása, a sajátos nemesség kialakulása a vallás fényében, a templomtoronyban lakó harangok hosszas leírása nem kong a lényegtelenség ürességétől, a sok bába közt nem vész el a mű, hanem ahogy a metszetkészítő művészek, a hiányt dolgozzák ki, ennek lenyomata az olvasóban alakítja ki az ábrázolandó képet. A képen tehát az ember van, a szöveg latin patinájára gondolva: ecce homo, hiszen saját magunk, sőt, ha nem csalódom, a tökéletesség felé törekvő énünk érdekel minket a leginkább. Önmagunk megfelelő szintű ismerete mentén ismerhetők meg mások, így tehetünk szert az ember általános ismeretére. Erre olvasunk példát – az ugyancsak sónyerőhely Noirmoutier kapcsán – a regényben a Fekete kolostor című művéről ismerős Kuncz Aladár személyében, az ő „embertani tanulmányainak hű követője” az elbeszélő. Nádas szövege a leírások tudományos igényű tárgyilagosságában, illetve az értékőrzés pacifista álláspontját tekintve is rokonszenvez Kunczcal. Egy másik, nevesített példakép a kisváros által maguknak kiválasztott Luther-tanítvány reformátor-lelkész, a Heidelbergben tanult Johannes Brenz, aki eleinte nem pártolta a kisváros csatlakozását az V. Károly német-római császár ellenében létrejött schmalkaldeni szövetséghez, később azonban – ha menekülnie is kellett miatta – szembefordult a hatalommal.

Augusztus hónap alatt ír a borítón Forgách András rajza által is kiemelt jelentőségű harangokról, melyekből a már említett templomtoronyban tizenegy is megfér egymás mellett. Ahogy a hónapok, úgy e nevesített – ahogy Johan Huizinga is írja A középkor alkonyában –, jó szellemnek tekintett harangok is szabályozottságot adnak, hol örömet, hol gyászt hirdetnek, vagy csak jelzik az idő múlását. A harang – melyről nekem minduntalan az esti imádságra szólító, emberi méltóságot sugárzó Millet-kép, az Angelus jut eszembe – erőteljes szimbolikus jelentőséggel bír itt, hiszen ez az, „…ami nem látható. Hangja mégis messzi zeng.” A harangok közt az egyik a bűnös lelkek harangja, mely régebben az „istenfélelem harangja” is volt, sőt adóharang. A legfontosabb azonban a templom nevével azonos Szent Mihály harangja, melynek funkciója a vasárnapi istentiszteletre hívás mellett a kivételes ünnepek jelzése, de a lényeg, hogy „a város hangzó fundamentuma”. Ennek testén ékeskedik Pál apostol második levele a korintusiakhoz ötödik fejezetének tizenhetedik sora, mely az Istennel kiengesztelődés felé terel minden alkalommal, amikor megszólal: „Mindaz, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi tovatűnt, lám valami új valósult meg.” Öt sorral följebb olvasható, kiknek is szól az eszményt bemutató könyvbéli kritika: „akik dicsőségüket a látszatban keresik és nem a szívük igazságában”. Némi bibliamagyarázat után megjelenik az elbeszélő-szerző is: „egy idő óta nem használok a saját szövegemben se felkiáltójelet, se kérdőjelet”. És valóban, a Párhuzamos történetekben a mondatok már jelek nélkül is felkiáltottak és kérdeztek.

December hónap alatt látjuk az élet sójának ellentettjét, az ironikus társadalomkritikát: amíg a városka sója jót tesz az egészségnek, addig a „bárgyúság”, az „éjsötét tudatlanság” egyik attribútuma lehet a „telített zsíroktól szaftos hamburger túlsózott szalmakrumplival”.

A márciusi befejezésben azonban mégsem kesernyés szájízzel fejezzük majd be az olvasást. Az örömhír ugyanis az, hogy „a sójáról híres városka” mintája megismételhető, utánozható, ahol azt látjuk, hogy már megvalósulhatott az, ami például Petőfi A XIX. század költőiben csak vágyálom: a bőség kosara, a jognak asztala, a szellem napvilága mindenki számára. „Mert akadnak korszakok, amikor a maga helyét és formáját minden szépen megtalálja.”

Dominka Ede Harald

 

covers_383471Jelenkor Kiadó

Budapest, 2016

115 oldal, 2999 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
2019.02.09 - tiszatáj

SZABÓ MARCELL: A KÖZELI LIMBUS
Verseskötet-olvasóként bevett szokásom, hogy mint egy radar, kiszúrjam a szövegkohéziót megteremtő, vissza-vissza­térő motívumokat, amelyeket sajnálatos módon és ösztönösen szoktam megtalálni; Szabó Marcell második verseskönyve esetében ez teljes kudarcba fulladt. Nem csoda, a kötet első része előtt virít az olvasatot jó eséllyel befolyásoló „A képek ellen” cím, ami nem cikluscím, ugyanis ez a kötet nem bomlik ciklusokra, két, egymáshoz csak nagyon lazán kapcsolódó, formailag eltérő részre oszlik… – NAGY MÁRTA JÚLIA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.07 - tiszatáj

A VADKÖRTEFA
Arany Pálma-díjas remekműve, a Téli álom után 4 évvel új filmmel jelentkezett a kortárs török mozi auteurje, Nuri Bilge Ceylan. Feleségével, Ebruval és kurrens darabjában vendégszerepet is játszó társírójával, Akin Aksuval ismét egy több mint 3 órára rúgó szerzői, karakterorientált elmélkedést költöztetett a gyöngyvászonra, és bár A vadkörtefa nem éri el előző dobása magaslatait, feltétlenül közel jár hozzá… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.06 - tiszatáj

INTERJÚ HÖFFLER NORBERTTEL
ÉS TÖRÖK DÉNESSEL
Január elején jelent meg az August Clown zenekar első EP-je, ami a Gribedli stúdióban készült. Az album megszületésének körülményeiről, az Artur zenekarral közös lemezbemutató koncertről és a jövőbeli tervekről az August Clown énekesével, Höffler Norberttel és a Gribedli stúdió hangmérnökével, Török Dénessel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2019.02.04 - tiszatáj

VÖRÖS ISTVÁN: THOMAS MANN KABÁTJA
Vörös István könyvét olvasva nagy a kísértés, hogy leemeljünk egy-egy Mann-kötetet a polcról, felüssünk egy irodalomtörténetet vagy legalább megnyissuk a Wikipédiát. Nyomozásra sarkall a cím, kutakodásra a sok-sok utalás. Ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, ezt a regényt afféle „Tho­mas Mann röviden” stílusban fogadjuk – megrögzötten keresve előzményeket a Mann-életműben, kapcsolatokat szö­ve­gek között, és megszállottan igyekszünk szövegeket azonosítani. Ez azonban nagy hiba lenne… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.01 - tiszatáj

MAŁGORZATA SZUMOWSKA FILMJE
A lengyel rendezőnő első három műve, a Boldog ember, az Ő és a 33 jelenet az életből a lengyel film metafizikus-moralizáló vonalat folytatta. A magyar keresztségben Szex felsőfokon címet kapott filmje nem példázatszerű, valamiféle ironikus realizmus jellemző rá. A Test aztán újra visszakanyarodik a spiritualista irányzathoz, de alapvetően gondolja újra képviselőinek eredményeit. Az Arc mintha Szumowska eddigi életművének hangvételeit egyesítené, egyszerre valósítaná meg mindazt, amit a rendezőnő immár nyolc egész estés munkájában képvisel… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő