05.07.
| Online közvetítik a Prágai Tavasz fesztivált >>>
04.19.
| REÖK – Meghosszabbítva a Táblaképfestészeti Biennálé jelentkezési határideje >>>
04.18.
| Alkotói pályázatot hirdet a Trafó >>>
04.15.
| 6 fesztiválfellépést lehet nyerni a debreceni tehetségkutatón >>>
04.06.
| Online videókkal segíti az oktatást a szekszárdi német színház >>>
04.02.
| Bogyó és Babóca 4. ‒ Tündérkártyák ‒ 13 + 1 új mese bemutatója >>>
03.31.
| Magyarországi kulturális javakat tesz elérhetővé a Digipédia >>>
03.31.
| A virtuális térbe költözött a Kazinczy Múzeum >>>
03.30.
| Segíts te is menteni a magyar webet! >>>
NAPI TANDORI

04.02.
| Szolidaritásra buzdítanak a hazai zenészek >>>
04.01.
| Az interneten rendezik meg idén a Krakkói Filmfesztivált >>>
04.01.
| Elindul az színházi háttérszakmák áthidaló támogatására a FESZ Segélyalap >>>
03.31.
| Európai Örökség címet adományozott Szentendrének az Európai Bizottság >>>
03.24.
| Online fesztivált rendez a Friss Hús a korábbi évek filmjeiből >>>
03.23.
| Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek >>>
03.23.
| Számos kulturális intézmény jelentkezik online tartalmakkal >>>
03.22.
| Több száz hangoskönyv lett ingyenesen hallgatható az MTVA Archívumában >>>
03.20.
| A mellékelt példa – A Tiszatáj Diákmellékletei >>>

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>

Beszarni könnyű, de jól összecsinálni magad, na arra nem mindenki képes. Elengeded, had folyjék, aztán lesz ami lesz. Ehhez nem kell tudomány. Csurog a combon, csurog a térden, egy kicsi a bokára, egy kicsi a szőnyegre, ahogy esik, úgy tottyan. De ahhoz, hogy csupa szar legyen minden körülötted, azt már nem tudja bárki jöttment szarógalamb. Technika, rátermettség, elhivatottság és egészséges öntudat. Ezek szükségeltetnek egy tisztességes beszaráshoz. […]

>>>

Szerelem, szépség, szabad bölcseletek
2016.04.29 - tiszatáj

SZERELEM ÉS MÁS TESTI KÍNOK – A FILOZÓFIÁBAN ÉS A MŰVÉSZETEKBEN

A szegedi Filozófia Tanszék tavaszi programsorozatának egyik állomásaként került sor a Grand Caféban Szilágyi Ákos költő, esztéta és a tanszék két oktatója, Gyenge Zoltán, valamint Czeglédi András beszélgetésére április 21-én Szerelem és más testi kínok – a filozófiában és a művészetekben címmel. A rendkívül csábító címmagyarázat, miszerint a beszélgetés El Kazovszkij művészete, Szilágyi Ákos költészete, Kierkegaard filozófiája körül forogna meg is töltötte a termet érdeklődőkkel, olyannyira, hogy egyesek kénytelenek voltak a bejáratnál megállni.

Czeglédi András és Gyenge Zoltán rövid bevezetőben igyekezett elejét venni az esttel szemben felállított esetleges várakozásoknak, kijelentve, hogy szabad, kötetlen beszélgetés várható címadás ide vagy oda, a téma pontos körülhatárolása nélkül. Később azonban kiderült, hogy a viszonylagos kötetlenségéből adódóan roppant szerteágazó és sokrétű beszélgetés szálai fontos, alaposan kimunkált előzményekre mutattak vissza, Szilágyi Ákos részéről például El Kazovszkijhoz fűződő kapcsolatára. Gyenge Zoltán esetében pedig filozófusként folytatott tevékenységén belül különösképpen az általa fordított Kierkegaard-kötetre, Az ismétlés címűre. Példái, hozzászólásai jelentős részében Kierkegaard-t szólaltatta meg.

A fő csapást Szilágyi Ákos jelölte ki. A költőt fiatalkorától mély barátság fűzte a festőművészhez, neki állított emléket Ká és Bá című 2015-ös kötetében, melynek bemutatója a Magyar Nemzeti Galéria közelmúltban rendezett El Kazovszkij-kiállításán volt. Az életműről szólván Kazovszkij művészetének értékelését a szerelmi létállapot középpontba helyezése felől tartja elgondolhatónak. A kiállítás első termét emelte ki, a Dzsan-panoptikumot, az óriási erejű, viszonzatlan, megtalált és azonnal elveszített szerelem emlékét feldolgozó performanszokat. Ezek voltaképp olyan rítusok voltak, amelyekben a művész felépített egy szerelmi fétist, úgymond teatralizálta az abszolútumot, és le is rombolta azt. Szilágyi Ákos bevezetője után a szerelem lehetséges vallási és esztétikai értelmére tért ki, amelyek nem állnak igazán távol egymástól, hiszen szerelme tárgyát mindkét esetben az ember izolálja a világtól, noha egyesülni vágyik vele, és a szentnek tételezett tárgy iránti szerelem felrúg minden más köteléket. A dolog problematikája abban rejlik, hogy ez az érzelem tulajdonképpen nem viszonozható, nem lehetséges a másikkal dialógusba lépni – ahogyan a költő által idézett kínai mondás tartja, „valakinek a kosár fülét lejjebb kell tartani.”

Ezen a ponton Szilágyi Ákos Kierkegaard-ra hivatkozott, Az ismétlés mozzanataira, amelyen keresztül, noha kimondatlanul, magának a filozófusnak az elhíresült szakítása is felidéződik. A szerelmet ugyanis nem a házasság menti meg, ahogyan az önmagunk megőrzésében sem segít. Kafkára átváltva a házasság mártírhalálhoz hasonló, szembeállítva a cölibátussal és az öngyilkossággal, amelyek az életről való lemondást jelentik.

Így érkeztünk el a szerelem filozófiai megközelítéséhez, amelynek során Gyenge Zoltán többször visszatért ehhez a kierkegaard-i gondolatmenethez. Saját megkettőzött hangján így arról beszélt, hogy a szerelem beteljesítése testileg vagy a házasság révén remélhető, de a szerelem valójában a pillanat műve, és így nem lehet az időbe kivetíteni, csak költőileg. A Vagy-vagyra hivatkozva arra a finom megkülönböztetésre mutatott rá, hogy a vallásos értelemben vett szerelemnél Istennel szemben soha nem lehet igazunk, a másik emberhez való viszony esetében viszont azt akarjuk, hogy a másiknak legyen igaza. Az esemény meghívóján látható Giovanni Baglione-festményre (Az égi és földi szerelem, 1602-3) hívta fel a figyelmet, amelyen a szent Ámor dárdával keresztüldöfi a profán Ámort jelentő fiút – így, a kép segítségével kapcsolta be a szerelem megközelítésének platóni, illetve újplatonikus hagyományát, amely megveti a profánt.

Még mielőtt túlságosan elmerültünk volna a szerelemfilozófia forrásvidékeinek felkutatásában, Czeglédi András igyekezett a beszélgetést vissza- és átterelni. Először is az El Kazovszkij-életmű felé, amelynek, vagy talán inkább a kiállítás során műként megjelenő életnek, tagadhatatlanul vannak nehezen feldolgozható elemei. Kazovszkijra általában jellemző volt a tárgyak fetisizálása, ezt példázza a Czeglédi András által megemlített késgyűjtemény is. Úgy gondolta, a beszélgetésnek csak egy része kellene, hogy legyen a szerelem, a lényeges kérdés az átfogóbb liminalitás fogalma lenne, amelybe belefér a nemiség kérdése (David Bowie-t hozta fel példaként, akinek egyébként szentélyt is állított Kazovszkij) és a halál tematikája is, amely a Szilágyi-kötetben ugyancsak jelentős. A költő gyászbeszéde szerepel az emlékkötet elején, ebből származik az idézet: „A halálnak ezen a világon nem osztottak lapot, noha a látszat az, hogy minden lap az ő kezében van.”

 

WP_20160421_19_32_36_Pro

 

Nos, valóban, úgy tűnt, a beszélgetésben a halálnak „nem osztottak lapot”, vagy legalábbis nem túl sokat, Szilágyi Ákos révén a szerelem boncolása folytatódott, és annak a testi fájdalommal, szenvedéssel kapcsolatos összefüggései kerültek górcső alá. Az isteni szerelem kapcsán a nyugati kereszténységben központi helyet elfoglaló szenvedés-misztika merült fel. A földi szerelemről szólván pedig, hogy a fétisnek nem lehetséges az elérése, legfeljebb az elpusztítása. A másik elérésének vágya, a behatolás az ölés és ölelés felé is elmozdulhat (ahogyan, a kiállítási anyagban is megjelent az extatikus szado-mazo játék).

A vágyat keltő szép test és a szenvedés, a szenvedélyes hit tipikus példájaként a Szent Sebestyén-ábrázolások tematikájára tértek ki a beszélgetők. Szilágyi Ákos okfejtésében a nyilazás egyfajta behatolás, a tekintet az, ami nyilakat szór, csakhogy előbb a test szépsége nyilaz, elsőként ő hatol be a pszichébe. Majd a görögök homoerotikus szerelméről esett néhány szó, amelyben az idősebb férfi bölcsessége és a fiatal fiú testi szépsége hozta létre a kölcsönös vonzalmat. Ezt össze lehet vetni azzal, ahogyan Kazovszkij önmagára tekintett: női testbe zárt férfiként, akit szép, fiatal férfiak vonzanak.

A nők azáltal kerültek képbe, hogy a görögöknél nemesebb értelemben vett szerelem tekintetében igazából labdába sem rúghattak. Ha már a nők, Gyenge Zoltán újra Az ismétlésből hozott példát, a bosszúálló (emiatt kissé férfias) nőkét, úgy mint Médea, valamint donna Elvira a Don Giovanniból.

A filozófia semleges nemű világához visszatérve Gyenge Zoltán megjegyezte, jobb volna talán, ha az ember ugyanúgy, mint némely rovar párzáskor, elpusztulna, amikor eléri a boldogságot – azonban mivel nincs tartós boldog állapot, csak pillanatok, valami mindig elpusztul. Testiség nélkül megőrizni a pillanatot, ez az alkotásban lehetséges, és ez volna az élet értelme, ismét a dán gondolkodóhoz kapcsolódva.

Ugyanezt Szilágyi Ákos úgy fogalmazta meg, hogy Kierkegaard inkább lemondott a szerelemnek a valóság síkján való beteljesüléséről azért, hogy imaginárius síkon örökké ebben élhessen. Az ember számára ugyanis a legjobb állapot a szerelem, amennyiben felforgató ereje miatt nem a hasznosság, szükség vagy más egyéb törvény uralkodik ilyenkor, tehát a szabadsággal jár karöltve.

A beszélgetés utolsó szakaszában még több rövid, mélyebb átgondolást igénylő felvetés hangzott el. Czeglédi András részéről például az eddigi ideális vagy szakrális szerelemmel szemben a weberi varázstalanodási folyamat, amelyben minden kiüresedik, illetve, hogy a szerelem is vizsgálható kizárólag testi folyamatok és kémiai reakciók összességeként.

Mielőtt sor kerülhetett volna a közönség kérdéseire, Szilágyi Ákos előadta (ez ő, ez ő) című heideggeri terminológiával játszó költeményét, amely Kazovszkij egyik kedvence is volt („A létező a létben áll…”). A szöveg Mellékdalát pedig a testiség kérdéséhez remekül illő Fellini-film, az Amarcord zenéjének egy motívumára énekelte, akár egy bárd, és a humoros-filozofikus vers ilyen, szerző általi megszólaltatását lenyűgöző volt hallgatni. Az est zárásaként egy Olejnyikov-vers fordításával való játék, „nyúlfilozófiai alapvetés”, az (elfordítás) hangzott el, József Attila rájátszással fűszerezve: „E világon e világon – / Ezt többé ne hajtogasd! / Test függ a fán: vigaszágon – / Húzza fentről a Magas.”

Összességében a beszélgetés olyannak tűnt, mint egy szimfonikus zenekari próba, amelyen számtalan hang és nézőpont megszólalt, ám az egyes kérdések, csomópontok önmagukban is megérdemelnének egy-egy egész estés kifejtést. Így a sokszor jelöletlen utalások vonulata egyfajta filozófiai-művelődéstörténeti csemegézés volt, amelynek előnye, hogy ezekben a kérdésekben kevésbé vájtfülek is hallhattak valamit, ami önreflexióra sarkall, továbbgondolásra érdemes. Szintén jó hír, hogy az El Kazovszkij-kiállításnak készülni fog egy internetes, 3D-s verziója, így aki lemaradt, az is megtekintheti majd virtuálisan.

Szihalmi Csilla és Wirt Letícia

Szerelem és más testi kínok a filozófiában
Beszélgetőtársak: Czeglédi András, Gyenge Zoltán, Szilágyi Ákos
Grand Café, Szeged, 2016. április 21.


Címke: , , , , , , , ,
2020.04.05 - tiszatáj

A PLATFORM
Színdarabnak készült, Galder Gaztelu-Urrutia azonban 2 év alatt felturbózta az alapanyagot és filmmé gyúrta át. Nem váltja meg a világot a Netflixen kikötő A platform, jobbára serényen illeszkedik a kortárs spanyol zsánerfilmek sorába, horror-és suspense-elemekkel tűzdelt társadalombírálata viszont nagyrészt jól működik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.04.03 - tiszatáj

BATYKÓ RÓBERT: RHOMBUS HEAD
Batykó konzekvensen épülő festészeti életművében nemrég új lépcsőfokot jelentettek a képein megjelenő enigmatikus képterek és rejtélyes kompozíciók. Legújabb képein – amiket a Rhombus Head sorozatban láthatunk – is továbbviszi poszt-digitális festészeti gyakorlatát: amíg eddigi sorozataiban a virtuális valóságban fellelhető képi formák festészeti újrafogalmazásán dolgozott, új művei már határozottan az ábrázolhatóság kérdéseit feszegetik… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.04.03 - tiszatáj

KORMÁNYOS ÁKOS AJÁNLÓJA

Ligeti György: Viola Sonata
Brácsa: Daniele Colombo
A borítókép Hans Hofmann festménye

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE
KONRÁD GYÖRGGYEL 
…a merészebbek fél lábbal kívül voltak a rendszeren, de fél lábbal belül. Nekem viszont az egyik lábam sem volt benn. Úgyhogy amikor a Csoóri Sanyi először próbálkozott a Hitel megalapításával, mondtam neki, ezt soha nem fogjátok megkapni, majd adnak helyette valami kockacukrot. Legalább állítsatok össze egy számot, és azt tegyétek le a Széchenyi Könyvtárban, hogy legyen valami kézzelfogható. Mondtam Sanyinak, hogy a legjobb az volna, ha szamizdatban megcsinálnátok, de erre nem vállalkozott.

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>
2020.03.31 - tiszatáj

LAUDÁCIÓ GERGELY ÁGNES TISZATÁJ-DÍJÁHOZ
Gergely Ágnes 1989-ben közölte a Péter-Pál után című versét a Tiszatájban, vagyis 31 éve rendszeres szerzője a lapnak. Több olyan darabot is közölt a folyóiratban, amelyre a szakma is felfigyelt. Legutóbb például a szintén Tiszatáj-díjas Sándor Iván írt 12 pontból álló kommentárt Az utolsó pillanat című költeményéről, amely a folyóirat 2017/10-es számában jelent meg. A vers azért is jelentős esemény a Tiszatáj számára, mert Gergely egyrészt tanúként szólal meg, Nagy Imre nem pusztán metaforikus alak a költeményében… – ORCSIK ROLAND LAUDÁCIÓJA

>>>
2020.03.30 - tiszatáj

Hogy egy olyannyira világgal-foglalkozó költő aktualitásáról beszélünk (hirtelen?), amilyen fokig e kritérium Szabó Lőrincnek legalább három kötetére illhet, vajon az így vizsgált líra megnövéséről az időben, vagy az idők „jelleges változásáról” (globali­zá­ciós és egyéb napjainkat tekintve: romlásáról) szól-e?
Válaszunkat előrevetítve: globálisan sem-sem, beállt korunkat (kinek-kinek tetszé­sére bízzuk, az idő készülődését tekintve huszonvalahány évet, netán tizenegy, tíz stb. évet számol-e így), a már valóban tagadhatatlan, múlandónak nem remélhető jellegeket tekintvén igencsak, igen-igen […]

>>>
2020.03.29 - tiszatáj

TERÉZIA MORA: SZERELMES UFÓK
A tíz elbeszélést felsorakoztató Szerelmes ufók mérföldkőnek tekinthető a leginkább regényeivel (el)ismertté vált Terézia Mora pályáján: novellákkal kezdte pályafutását, s immáron kanonizált szépíróként visszatért alkotói origójának műfajához. Az összehasonlítás apropója így adott, sőt egyenesen kikerülhetetlen. Az eltelt tizenhét év eredménye pedig az írói kibontakozás vonatkozásában – Mora történeteivel és hőseivel ellentétben – egyértelműen optimizmusra ad okot… – HAJNAL ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő