11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

És/és – Költészet és/vagy filozófia
2016.03.20 - tiszatáj

ZALÁN TIBOR: LEGSZEBB VERSEI ÉS GYENGE ZOLTÁN: EMBERLÉTÜNK HATÁRAI CÍMŰ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA

Bármilyen dologról is szeretnénk beszélni, óhatatlanul egy nyelvet kell használnunk. Ha azokat a legvégső dolgokat kutatjuk, amelyeket egy nyelv egyáltalán láthatóvá és elgondolhatóvá tehet, akkor magával ezzel a nyelvvel is kezdenünk kell valamit.

Zalán Tibor, a József Attila-díjas költő, író, dramaturg, pedagógus és tanár Gyenge Zoltánnal, az SZTE Filozófia Tanszék vezetőjével, író-társával próbált ezeknek a problémáknak a végére járni március 16-án a Grand Caféban. Czeglédi András jó esztétaként, és nem kevésbé jó moderátorként fogta össze ezeket a kísérleteket, ezeket a nekibuzduló erőfeszítéseket, amelyek mind valahogyan a nyelv és a nyelv által lehetővé tett, lehetővé vált, és lehetővé tehető mondandók megragadását célozták.

Zalán Tibor Legszebb versei című könyve, címéből fakadóan is egyfajta repertóriuma, katalógusa egy élet eddigi munkájának. Gyenge Zoltán Emberlétünk határai című szövege ezzel szemben egy munkásság, a szerző saját tevékenységének helyzetértékelése.  Az egyik kötet versek gyűjteménye, amely Zalán kissé önmarcangolóan reflexív meghatározása alapján sokkal inkább jó verseket próbál egybegyűjteni, semmint szépeket. A másik esszék és egyéb írások kötete, filozófiáról, esztétikáról, vagy az ember szerepéről a világban. Nagy dolgokról tehát, mégis emberközelien, a tapasztalatba ágyazva ezeket a kérdéseket.

Erről a két könyvről volt tehát szó ezen a kettős könyvbemutatón, amelyre szép számmal érkeztek érdeklődők. Pontosabban ennek a két könyvnek a megjelenése szolgáltatott ürügyet és alkalmat arra, hogy a két szerző – immár sokadszorra, – egymásnak feszüljön. Persze talán túlzás így hívni két ember, akár kedélyesnek is nevezhető beszélgetését. A kedélyes anekdoták, személyes történetek, az íráshoz való viszony tapasztalatáról való közös elmélkedés mögött azonban mégis csak a hús és a vér került terítékre. A versek értelméről, az írás öröméről, az olvasóknak való kiszolgáltatottságról vagy az írás folyamatának lezárhatóságáról kevés páros tudna felszabadultabban, szórakoztatóbban és talán nem túlzás, felelőtlenebbül beszélgetni, mint a két meghívott. A felelőtlenség a következmények hiábavalóságának elismerése bizonyos értelemben, és mi más lenne annál hiábavalóbb, mint a végső, és megválaszolhatatlan kérdések megválaszolhatóságának következményein rágódni?

Czeglédi András jó arányérzékkel vezette a beszélgetést, és találta meg azokat a fő gócpontokat, amelyek mentén kibontakozhatott a két főhős közötti párbeszéd. A halál, az elmúlás, az értelmetlenség, vagy az esztétikumban való feloldódás lehetőségének kérdései szervesen és egymást jól kiegészítve jelentek meg. Ezek a felvetések pedig folyton összekapcsolódtak a nyelv és a kifejezés kérdéseivel. Vannak-e olyan kérdések, amelyek csak a költészet eszközeivel ragadhatóak meg? Mi a különbség aközött, ha valaki egy verset ír a halálról, és aközött, ha egy filozófiai értekezést? Valószínűleg az, hogy más dolgot képes megragadni egy vers, és mást egy értekezés. És vajon az a konkrét megjelenés, ahogyan egy vers vagy egy értekezés megragad valamit, az annak a megragadott dolognak, vagy a költészetnek, vagy a filozófiának a lényegét jelenti-e? És ha egy vers a költészet lényegét ragadja meg valamiképpen, akkor egy versnek szükségszerűen szépnek kell-e lennie? Ehhez hasonló, tapogatózó, de mégsem iránytalan mederben folyt a beszélgetés, bőséggel megfűszerezve azokkal a történetmesélési manőverekkel, amelyek mindkét szerzőt védjegyszerűen jellemzik. Zalán Tibort vagy Gyenge Zoltánt bármikor élvezetes hallgatni, mivel mindkettejüknek élvezetes és egyedi stílusa van, akár az írásaikat, akár a szerepléseiket nézzük. Ketten együtt azonban olyan módon tudnak együttműködni, olyan módon tudnak akár nagyon távoli dolgokat is egymásra hangolni, amely kivételessé és minden felelőtlensége ellenére fennköltté teszi az élet kisebb és nagyobb kérdéseit.

Nem meglepő tehát, hogy az előbb függőben hagyott kérdésre Zalán Tibor azt a választ adta, hogy egy versnek egyáltalán nem az a kizárólagos feladata, hogy szép legyen. Egy versnek elsődlegesen verssé kell válnia, vagyis jónak kell lennie, ha mindenképpen ki kellene mondani azt a bizonyos dolgot, amiről talán hallgatni kell. A versnek az a feladata, hogy jó legyen. Gyenge Zoltán ehhez hozzáfűzte, hogy egy nyelvnek, amelyen egy vers megszólal, soha nem szabad unalmassá válnia. De mi tehet unalmassá egy nyelvet? Minden olyan szöveg, amely önmagában unalmas, rosszul vagy nehezen olvasható, amely nem ösztönző. Ha valaki ilyen szövegeket állít elő, az visszaél a nyelvvel, és ráadásul bizonyos kérdéseket elzár a nyelv és a megértés elől. Példaként a szakbarbárok szakzsargonját említette, amelynek eluralkodása bármely tudomány esetében ahhoz vezet, hogy némely kérdés egyszerűen eltűnik a hétköznapi emberek elől, mivel semmilyen segítséget nem kapnak ahhoz, hogy megérthessék e kérdések felmerülését és súlyát.

De nem pusztán a túlzó szakmaiság és a hétköznapi nyelvhasználat ellenállásáról van szó. Ha nincsenek érdekes szövegek, akkor a jó írásokhoz sem tudunk eljutni. Ha pedig a jó írásokhoz nem tudunk eljutni, akkor az unalmas szövegekből kell megértenünk a világot. Ha ennek a beszélgetésnek adható valamilyen végső konklúzió, akkor az az lenne, hogy az érdekes beszélgetések jók. És mi mást akarhatnánk mi emberek, mint a jót?

Módos Ádám

A beszélgetést vezette: Czeglédi András esztéta, helyszín: Grand Café

(A beszélgetés része az SZTE BTK Filozófia Tanszék tavaszi programsorozatának. Az események nyilvánosak és ingyenesek. Bővebb információ a szórólapokon, a Facebookon, vagy itt érhetőek el: http://tiszatajonline.hu/?p=94302

 


Címke: , , , , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő