02.20.
| Kortárs szlovák irodalom a Tiszatáj és a Kalligram című folyóiratokban >>>
02.29.
| Übü, a király a REÖK Stúdiószínpadán >>>
02.27.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről >>>
02.18.
| Borsos Miklós emlékkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban >>>
02.13.
| Két díva, ha találkozik: Ute Lemper és a legendás Marlene Dietrich „randevúja” a Müpában >>>
02.12.
| A Homo Ludens Project és a ZUG Színház februári programjai >>>
02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
02.05.
| Kilencedszer érkezik a Finn Filmnapok >>>
02.03.
| MADOKE – 5+1 ingyen nézhető doku vasárnapig! >>>
02.01.
| „Lét-közeli” művészet a Reök-palotában >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
NAPI TANDORI

02.14.
| Vitray Tamás Händel operában lép színpadra >>>
02.14.
| Kézzelfogható múlt, megújuló tájházak és szakralitás: a népi építészetről tartottak konferenciát >>>
02.11.
| Müpa – A jazz nagyágyúi Budapesten >>>
02.11.
| Az olvasáskultúra védelmében >>>
02.10.
| Történelmet írt az Élősködők című dél-koreai film >>>
02.01.
| Elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze >>>
01.31.
| A FOMO rendezője, Hartung Attila az Ivan & The Parazol dalához készített klipet >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>

Böndör Pál, Lövétei Lázár László, Máhr Gábor, Meliorisz Béla, Szöllősi Mátyás, Tandori Dezső, Werner Nikolett versei

Abafáy-Deák Csillag, Ferdinand von Schirach, Vincze Ferenc prózája

VOLTAM, SZÓLTAN – Tandori Dezső emlékére
(Debreczeni György, Dukay Barnabás, Fried István, Györe Balázs, Jász Attila, Szabó Marcell)

>>>

Első gong. Még el kell mennem pisilni. Lehúzom a cappuccinot, a mignont szép gyorsan belapátolom a számba. Második gong. Elindulok a mosdó felé, nincs sor. Kézmosás után próbálom helyreállítani arcom evés és ivás előtti állapotát. Harmadik gong. Előhalászom retikülömből a már félig gyűrött jegyet, megpróbálok javítani a helyzeten. Hét óra múlt két perccel. Nem baj, sose kezdik időben […]

>>>

Gépben az ember
2015.10.13 - tiszatáj

TÓTH KINGA: ALL MACHINE

„rugói pedálba futnak
másikon lábak az indítón
a kéz teste csővé változik
a hangok egyszerre futnak
át rajta a gép az ember
egy kilégzés” 

Az ember olyan bonyolult Gép, hogy szinte lehetetlen egyszeriben tiszta képet alkotni róla, és következésképpen meghatározni.” – írja La Mettrie, aki az ember és gép viszonylatával mélyrehatóan foglalkozott. Tóth Kinga All machine című második kötetében, ami a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg 2014-ben, hasonlóképpen nem tár tiszta képet az olvasó elé arról, hogy mi is valójában az ember vagy a gép? A gép az ember egy kilégzés – olvasható könyvében nem tudva azt, hogy az olvasó azonosítsa-e az embert a géppel vagy a gépet az emberrel, de biztossá téve azt, hogy mindkettő a kilégzés mechanizmusához köthető.  Mintha „anyagból öntött hangszer” volna – írja. Az asszociáció nem is oly meglepő azok számára, akik ismerik Tóth Kinga hangköltészettel kapcsolatos munkásságát. Hiszen számára a test bizonyos értelemben hangszer, melyen keresztül a költemények megszólalnak. Az All Machine című kötet ezáltal egy nagyobb, az All Machine Projekt kontextusába illeszthető. Ennek keretén belül már 2013 óta hangköltészeti performanszokat mutat be a költőnő mind Németországban, mind Magyarországon.

A kötet e performanszok nélkül első olvasásra olyan, mint­ha egy vastag habszivacsba lenne burkolva, ami nem engedi át a rezgéseket. Mintha az írott forma, maga a médium lenne képtelen betölteni a kívánt hatást, megakadályozva a költemények megszólalását. A beburkolás a kötetben gyakran előforduló motívum: habszivacs, hungarocell, műszőrme, plüss formájában fed be gépet, embert, állatot. Van, ahol külső vázként védelemül szolgál, de van, ahol a benne rejlő elem indikátoraként jelenik meg. Azonban ha jobban szemügyre vesszük a kötetet, láthatóvá/hallhatóvá válik, hogy itt a textus-burok önmagában is működtethető. Hiszen gyakran maguk a témák veszik át a hangzósság szerepét. A Cső, Állvány, Akna, Orgona című versekben az alkatrészek; kályha illetve flexibilis cső, huzalok, damilok, drótok hangszerré válva teremtenek hangokat. Az Elba című versben, maga az ember, a nő mint sellő képezi a hangszert: ”Testét átfúrják az énekléshez/ a sípcsöveket kihúzzák engedi/a levegőt száján és az új/ helyeken felületéhez/ rakják fújnak a kis réseken/ áténekelnek a mellkasán.” A kötetben szereplő versek nagyon erős avantgárd hatást mutatnak, hiszen megjelenik bennük mindaz, amit már az avantgárd „feltalált”: a központozás elhagyása, a mondatok, sorok töredezettsége, áthajlások, sokszor kapcsolódási pontok nélküli szavak egymásutánisága, mindezzel ismét a versek hangzósságára terelve a figyelmet.

A kötet szerkezetileg hét ciklusra bontható, amit hat olyan kiemelt kijelentés tagol, melyeket a tartalomjegyzék külön nem jelöl. Ezek a könyvben szereplő grafikákhoz hasonlóan egy beló­gatott szaggatott vonal alatt helyezkednek el egyfajta alkotási lépcsőt, haladási folyamatot ábrá­zolva. A kiindulópont A gép az ember egy kilégzés címet viseli, majd ezt követi többek között A vi­szonylagos hajlékonyság megteremtése, végül eljutunk egészen az alkotás létrejöttéig, kiszaba­du­lásáig: A gátszerkezetek felfeszítik a disznót, illetve Ki kell engednem a lányt című egységekben. A részek között folyamatos áthallások vannak, egy-egy versrészlet akár több szöveget is be­há­lóz­hat megteremtve ezzel a kötet különleges motívumrendszerét. Talán nem véletlen, hogy a szö­vegek körkörös hálójában a biztos pontot az a keretbe ágyazottság hozza létre, mely a balerina-gép megalkotásával indul, s annak lánnyá válásával ér véget. A Balerina című vers négy rész­­ben taglalja azt, hogyan születik meg a puszta anyagból a forma, a mozgás, majd maga a tán­­cosnő. Az első és a második rész végén, valamint a harmadik és negyedik rész elején dőlt betűs szövegrész foglalja össze a folyamat leglényegesebb elemeit: 1: „az első/fázis célja hogy kisúrol­ják/ belőle a lányt”, 2: „a második fázisban/ba­le­rin­ává változik/”, 3: „a harmadik fázis/a lefino­mí­tás és/a viszonylagos hajlékonyság/meg­terem­tése”, 4: „a végén tanul meg/ az alak hajolni” A kö­tet zá­ró versei a Város és az All machine tíz címmel szerepelnek. Utóbbiban az egyes részek a má­so­lás és megőrzés (A másoló, A rögzítő, Óra és Prototípus), majd alakítás funkcióját (A vágó, Te­relő, Hangoló), végül az élet, a születés helyét (A ház, Keltető) mutatják be mintegy hatványozot­tan meg­ismételve a kötet tematikáját, vagyis a gépi szerkezetek antropomorfizáltságának be­mu­ta­tá­sát. A Keltető című kötetzáró vers utolsó soraiban („rugói pedálba futnak/ másikon lábak az in­dí­tón/a kéz teste csővé változik/a hangok egyszerre futnak/át rajta a gép az ember/egy ki­lég­zés”) szó szerint idézi meg az első egység címét, mellyel az olvasót a kötet újraolvasására kész­teti.

A szövegek mellet 16 grafika is helyet kap, melyek legtöbbje illusztrációként szolgál. Azonban ez az illusztráció nem pusztán a vers tartalmának képi megjelenítése, hanem sokkal inkább az értelmezés mechanikájának felfedése. A grafika több rétegből épül fel. Az első réteg a rajz, mely legtöbbször a versben megjelenő élőlényt vagy gépezetet ábrázolja. A következő réteg az írógéppel írt textus, mely általában az egyik verset jeleníti meg darabokra szabdalva. Az egyes sorok gyakran elmosódva, átsatírozva, egymásra írva jelennek meg, melynek következtében a szöveg sokszor olvashatatlanná válik. Mivel a vers leggyakrabban a figura körvonalaiba van ágyazva, az egymásra rétegződött sorok a kép kitöltőjévé, töltelékké válnak. Ezáltal az értelem alárendelődik a képi ábrázolásnak. Az effajta rétegződés a kötetben szereplő versek esetében is megfigyelhető. A központozás elhagyásával, valamint a szövegek folytonos összekapcsolásával olyan korpusz jön létre, mely kollázsszerűsége miatt csak összességében interpretálható. A szöveg épületté válik. Hangja, arca, belső tere lesz, melyet Kőmíves Kelemenként a szerző állít össze, befalazva mindazt, ami számára fontos, az embert a szerkezetbe: „a főoszlopig tart oda/nyomja fityegőit fixál/oltárt épít köré mágikus/tárgyak meg fogod tartani/a házam módosítod/a gerenda állapotát szilárdul/a támasz vele”.

Békés Izabella

Megjelent a Tiszatáj 2015/3. számában

 

1926684_10202461086588324_1466240682485879463_nMagvető Kiadó

Budapest, 2014

120 oldal, 2290 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2020.02.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ISTVÁNNAL ÉS SÁNDOR PÁLLAL
Egy orvosprofesszor visszatér a szülőfalujába és körzeti orvosként próbál dolgozni. Szabó István Zárójelentés című filmjének a történetét a valóságból vette. Az Oscar-díjas rendező új filmének érdekessége, hogy a produceri feladatokat, pályatársa, Sándor Pál vállalta. A szegedi bemutató idején a Szeged Televízió vendégei voltak, ez a páros interjú annak a beszélgetésnek az írott változata.

>>>
2020.02.16 - tiszatáj

HORVÁTH VERONIKA:
MINDEN ÁTJÁRHATÓ
A grillázspoézis olvadós-ragadós, édes-keserű és törhető. A grillázspoézisnek is van költői énje, aki ragadós-olvadós, keserű-édes és törékeny. Leélni, felélni, megélni, elélni, átélni próbál. A próbaköveken végigmenni. Grillázstestbe szorult létezését leírni, kiírni, felírni, megírni, átírni, szétírni. Egy elsőkötetes szerző munkájáról kritikát írni grillázs-súlyos feladvány, ugyanakkor édes teher. Horváth Veronika Minden átjárható grillázskötete igazi magával ragadó(s) életcukrászdai csemege… – LAJTOS NÓRA KRITIKÁJA

>>>
2020.02.14 - tiszatáj

ÜNNEPELTÉK A NÉZŐK SZABÓ ISTVÁN ÚJ FILMJÉT SZEGEDEN
Tapsviharral köszöntötték a nézők az alkotókat csütörtök este Szabó István új filmje, a Zárójelentés közönségtalálkozóján a Belvárosi moziban. Az Oscar-díjas rendező az országos premier előtti telt házas vetítésen megköszönte a szegediek hozzájárulását, segítségét a mai társadalmunkról is látleletet adó filmjéhez… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

Vállalkozásunk, mely Tandori Dezső „kezdetlen és végetlen” jelenlétének felidézését tűzte ki célul, nem keres kezdő- és végpontokat, a viszonyítás mindig mesterséges menedékeit, melyekhez tartva magát felméri a nehezen felmérhetőt, Tandori hozzájárulását az elmúlt évtizedek magyar- és világkultúrájához… – TÓTH ÁKOS

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

PETRI GYÖRGY UTOLSÓ TANDORI-VERSE
A Búcsúsorok Dezsőnek című vers nemrégiben került elő Petri György hagyatékából, alighanem a költő utolsó alkotásainak egyike. Írásom címéül pedig a költő egy másik – a pálya első szakaszában íródott, a Körülírt zuhanásban napvilágot látott – versének címét választottam, mégpedig két okból is.

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A SZEGEDI MESTERTANÁR TANKÖNYVSOROZATÁT TALÁLTÁK
A LEGJOBBNAK A VILÁGON
Óriási sikert ért el Gárdián Gábor gordonkaművész, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára: a világ egyik legnagyobb zeneműkiadója, a Shanghai Music Publishing House megállapodást kötött vele a Gárdián Gordonkaiskola című tankönyvsorozatának kínai kiadásáról, és tervezik az angol–magyar verziót is a nyugati piac meghódítására… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A BÚCSÚ
Önéletrajzi ihletésű dramedy-vel robbant be tavaly a köztudatba Lulu Wang. Sundance-en debütált családregénye, A búcsú csírájában először 2016-ban a This American Life című rádióműsor részeként hallható What You Don’t Know-ban jelent meg. 100 percessé duzzasztott vallomása azonban – leszámítva a nyitó „valódi hazugság alapján” felütést – kevéssé méltó egy igazán érzékeny mementóhoz… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.02.10 - tiszatáj

Meglepetésre az Élősködők című dél-koreai alkotás kapta a legjobb filmnek járó díjat a 92. Oscar-gálán vasárnap Los Angelesben. Bong Dzsun Ho műve az első az amerikai filmakadémia rangos elismerésének történetében, amely nem angol nyelvű filmként diadalmaskodott a legjelentősebb kategóriában.

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő