11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Összművészet és bizarro a régi-új Szigligeten
2015.09.02 - tiszatáj

JAK-TÁBOR

Könyvbemutatók mellett – az összművészet jegyében – több koncert és filmvetítés is színesítette a József Attila Kör idei nyári táborát, melynek a második, harmadik és negyedik napját töltöttük a tábor hagyományos szigligeti helyszínén.

Még mindig élénken él az emlékeinkben a balatonszemesi menza – a tavalyi évben ugyanis a szigligeti kastély felújítási munkálatai miatt más helyszínen kellett megrendezni a JAK-tábort. Akkor sokan vágytunk vissza Szigligetre, és nemcsak a rettenetes koszt miatt, úgyhogy örülünk, nem igazi az augusztus utolsó hete a kastély teraszáról nyíló panoráma nélkül. Az épület férőhelyei lecsökkentek, viszont több lett a fürdőszoba. Mindenféle legendák keringenek egy szigorú házirendről, amelynek lényege, hogy tilos hiányos öltözékben tartózkodni a kastély közös területein, sőt, a lányokon nem lehet térd fölé érő szoknya. Ez utóbbi gyanús nekem, a nyárbúcsúztató kánikula miatt, szinte mindenki sortot visel, és még nem vitt el minket a rendőrség – aztán az utóbbi napon ki is derül, hogy ez nem igaz, de a fiúk azért viseljenek csak pólót, hőség ide vagy oda.

Balajthy Ágival érkezünk késő délután, szállást foglalunk, aztán irány a strand. Jéghideg a víz, de nem bánjuk, ez kihagyhatatlan. Vacsora után megtekintjük Fenyvesi Ottó és Domonkos István könyvbemutatóját. Fenyvesi Ottó (Ramones-pólóban) szájharmonikázik és felolvassa Minimum rock & roll című versciklusát, Domonkos István Kormányeltörésben című versét pedig Valcz Péter adja elő zseniálisan. Ezek után Orcsik Roland, Lanczkor Gábor, Brenner János, kabai lóránt és Fenyvesi Ottó beszélgetnek vajdasági magyar és „mainstream magyar” irodalom kapcsolatáról, kánonba kerülésről – Domonkos István például – Orcsik szerint – alternatív kánon szerint számít kultikus szerzőnek, de megállapítják azt is, hogy napjainkban már nem annyira élesek ezek a határok. Kitérnek az intermedialitás kérdésére is – nem dől el, hogy ez ma divat, vagy csak az divat, hogy foglalkoznak vele. És ha már intermedialitás, a fellépők kis szünet után Médeia fiaivá állnak össze, hogy fergeteges koncertet adjanak.

Másnap a friss JAK-füzetesekre kerül a sor: idén Fekete Richárddal, Urbán Ákossal és Toroczkay Andrással beszélgetnek a sorozatszerkesztők, Balajthy Ágnes és Borsik Miklós. Urbán Ákos novelláskötetét, Fekete Richárd és Toroczkay András verseskönyveit első körben a helyszínek kulcsszerepe köti össze: Toroczkay labirintusában, Urbán Ákos falujában és Fekete Richárd bányájában bolyonghatunk. Mindenkinek van valamilyen személyes viszonya is az ábrázolt terekhez: Fekete Richárd apja bányász volt, számára fontos a bányászkultúra és annak az előző rendszerbeli mitizálása, Ákos pedig falun nőtt fel. A többiek köteteiben a munka és a munkahelyek: Ákos szövegeiben mindenki munkanélküli, Toroczkay verseiben idegesítő, monoton munkafolyamatokat ábrázol. Borsik felhozza a Petőfi- és József Attila-féle szegényember-versekhez való kapcsolódás lehetőségét, de a szerző elveti a közvetlen hatást: „Ja, bírom őket. De nem szándékoltan viszem tovább a hatásukat” – ugyanis a szociográfiai beütést illetően számára Tar Sándor az etalon. Utóbbi hatása Urbán Ákosnál is szembetűnő, de ő mostanában inkább enigmatikusabb szövegeket ír, Mészöly nyomdokain haladva.

Ezután Karaifiáth Orsolya beszélget Szőcs Petrával és Sirokai Mátyással ihletről, idegállapotról és összművészetről, ugyanis mindhárom alkotó tevékenykedik más művészeti ágban is az irodalom mellett: Orsinak több zenekara is volt, Sirokai zenész, Petra filmrendező. Sirokait igazából jobban érdekli az irodalom, és inkább arra koncentrál: „nem gyúrok annyira a zenére”. Petra versei filmszerűek, maga is elismeri, hogy nála erősen hat egymásra a két művészeti ág. Megtudjuk, hogy első filmjét eredetileg egy kétfejű emberről szerette volna forgatni, ami végül meghiúsult: „Castingra nem került sor”.

Este Melting Books-bemutató: Bartók Imre Goebbels-drámájáról beszélgetnek Nemes Z. Márió, Miklósvölgyi Zsolt és a szerző. A bemutató előtt Nemes Z. Márió finoman, de határozottan figyelmezteti a kisgyerekekkel érkezőket, hogy babákkal nem túl jó ötlet beülni, ugyanis a kötet kapcsán levetítenek két ún. „náci exploitation” műfajába sorolható kisfilmet: az egyik egy koncentrációs táborban játszódó számítógépes játék, a másikban pedig zombik (Eva Braun és egy testrészekből összefércelt tenyészbika) tépnek szét egy Hitler-bábut. Ez a műfaj a sokkesztétikára épít, és gyakorlatilag a feldolgozatlan traumák metaforikus színtere, amellett, hogy jellemző rá egyfajta nihilista perspektíva is. Bartóknak a Goebbels-család öngyilkosságáról szóló, rímekbe szedett darabja is erősen köthető ehhez a műfajhoz – tartózkodik az emlékezet kapcsán gyakori moralizálástól, nem akar szájbarágós lenni. Ezután Szemerey Samu következik, ő a kortárs építészete képviseli a művészeti ágak közül.

A harmadik nap utolsó programja keretében Nemes Z. Márió, Bartók Imre és Sepsi László beszélgetnek Sirbik Attilával, aki a Symposiont képviseli. Bizarr kiáltványt olvas fel Sirbik, amely után tökéletesen érthető Sepsi (sokszoros) freudi nyelvbotlása: „manifasztum”, ugyanis a résztvevők a kiáltványok anális vagy fallocentrikus jellegét vitatják. A bizarro műfaja kapcsán a hibriditás is szóba kerül: nem azonos a koncepció nélküli káosszal.

A JAK-tábor negyedik napja nekem sajnos az utolsó, de azért igyekszem maximálisan kihasználni. Örök probléma, és nemcsak számomra, hogy általában ötféle dolgot szeretnék csinálni egyszerre: programon részt venni, úszni, nézni a várat a cukrászda teraszáról, sétálni a faluban, és beszélgetni azokkal, akikkel csak itt tudok találkozni, de az idő itt valahogy felgyorsul és soha nem elég semmire. És persze fáradunk. A kávé legendásan rossz a kastélyban, a Re:Verse osztrák műfordítóműhelyét – Isabella Breier, Julia Lajta-Novak, Maria Seisenbacher, Fenyvesi Orsolya, Bartók Imre és Mezei Gábor workshopja – vezető Lesi Zoltán eladná a lelkét egy jó kávéért – segítek rajta, áthívom a szállásra, ahol van kávéfőző, és belediktálok vagy fél litert. Ezután benézek Gács Anna, Gaborják Ádám és Fehér Renátó beszélgetésére: megegyeznek abban, hogy vannak olyan politikai kérdések, amelyek ügyében a kulturális szervezetnek is fel kell szólalniuk, de ebben a kultúra és az oktatás az elsődleges. Gács Anna szerint az a legfontosabb, hogy a legfiatalabb generációt is felvilágosítsuk az emlékezetpolitikáról, mert ha nem is foglalkoztatja őket a megosztottság, tudniuk kell róla, ellenkező esetben felerősödnek a szélsőséges, kirekesztő nézetek a köreikben. Fontos volna, hogy szakmailag autonómak legyenek a szervezetek, ami az utóbbi időben gyengül. Fehér Renátó megemlíti az erkölcsi minimum kérdését: „Vétkesek közt cinkos, aki néma” – ne váljon rutinná a (kultúr)politikai állásfoglalás, fontos az aktivizmus és a nemzetközi projektek.

Ezután Mán-Várhegyi Réka beszélget Németh Gáborral, Gazdag Józseffel és Kiss Tibor Noéval futballról és identitásról, és későn tudom meg, hogy páran neki is álltak focizni a faluban. Réka ezek után Kiss Noémit és Szvoren Edinát faggatja írói tervekről és ihletről: Kiss Noémi „elveszítette az elsőkötetes ártatlanságot”, a fantázia- és ihletvilág hátrányba került a tudatosabb tervezéssel szemben. Szóba kerül a női írók megítélése is: tizenöt éve még alig volt női prózaíró, sőt még Szabó Magda is megkapta néha, hogy lektűrök a művei, de ez a helyzet mára szerencsére megváltozott.

Este volt Solitude-ösztöndíjasok angol nyelű beszélgetése zajlik: Tóth Kinga, Nagy Ildikó Noémi, Krusovszky Dénes és Gerevich András, az akadémiát Angela Butterstein képviseli. Filmvetítéssel kezdenek: tíz éve jártam Stuttgartban, fel is ismerem a kastély melletti erdőt a képeken. Az idei ösztöndíjast is kihirdetik: októbertől Szőcs Petráé a lehetőség, hogy három hónapot töltsön a stuttgarti kastélyban.

Még éppen nyitva van a cukrászda: a teraszon Tolvaj Zoli elemzi Kemény Zsófi horoszkópját, belehallgatok ebbe is – az egzaltált, bon-mot-val sűrűn teletűzdelt dialógusok ugyanúgy a JAK-tábor hagyományába tartoznak. Zolival kitaláljuk, hogy az eddig zömében kilencvenes évek-retró diszkót meghekkeljük egy kis heavy metallal – ez sikerül is, de csak mi ugrálunk rá, úgyhogy inkább átengedjük a laptopot a dallamosabb zenék kedvelőinek.

„Találkozunk Zuglóban” – köszönök el Szarka Károlytól, aki valószínűleg ezekben a percekben tart Budapest felé, és nem ússza meg az utolsó napról való szóbeli élménybeszámolót. Jövőre pedig remélhetőleg ugyanitt, még ha a tábor ki is nőtte a kastélyt, sőt, lassan a falut is.

Nagy Márta Júlia

[nggallery id=596]


Címke: , , , , ,
2019.11.20 - tiszatáj

BÁCS EMESE ALKOTÁSAI
A SAN MARCO GALÉRIÁBAN
Bács Emese Pályám című kiállítása olyan önálló tárlat, mely nemcsak a kollázs és a klasszikus festészet hagyományait tiszteletben tartó eszközkezelés kifinomult egymásra építkezésére példa, hanem arra is, hogy miként tud a művészet kiáltvánnyá válni. Bács úgy emeli be az alkotásaiba a másnak felesleges, sőt szemétnek tűnő, általa azonban talált, gyűjtött és megbecsült tárgyakat, hogy azok túllépnek a ready-made 20. századi értelmezésén… – GALAMBOS ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

A SZAVAK EREJE
Carl Hunter első nagyjátékfilmes rendezése semmilyen meglepetést nem tartogat azok számára, akik bizonyos elvárásokkal ülnek le elé: A szavak ereje a száraz angol humort és a helyzetekből fakadó finom melankóliát hibátlanul ötvözi, igaz, ezen felül semmi különlegeset nem nyújt. Frank Cottrell Boyce szkriptje és a fineszes színészgárda azonban élővé varázsolja a kiszámítható cselekményt… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SÜVEGES RITÁVAL ÉS ZILAHI ANNÁVAL
Október 28-án két, klímaváltozást tematizáló alkotás bemutatójának adott otthont a Nyugi. Az esemény után az extrodæsia szerkesztőivel, az xtro realm művészcsoport tagjaival, Süveges Ritával és Zilahi Annával készítettünk interjút a kötet létrejöttéről, intermedialitásáról és a nemzetközi diskurzushoz való viszonyáról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.11.18 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS SINKÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZEK KÖZÖS TÁRLATA
Hetvenkedők címmel nyílt kiállítás nemrég a szegedi Fischer Galériában, ahol két festőművész alkotásait szemlézhetik meg az érdeklődők. A vagány címadásból sejthetjük, hogy az alkotók e jubileumi kiállítást nem szánták afféle ünnepélyes összegzésnek, inkább egy állomásnak, ahol kicsit megpihennek, hogy aztán erőt gyűjtve tovább folytassák a nagy kalandot… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.17 - tiszatáj

MADELINE A MÉLYBEN
Lerágott csont őrület és művészet egybefonódása, ám szerencsére – mint rengeteg egyéb témában – itt is akad új a nap alatt. Josephine Decker tavalyi Sundance-szenzációja hipnotikus és zsigeri élménnyel kecsegtető független diadal, a Madeline a mélyben unalomig ismert coming-of-age story-dramaturgiát bont részelemeire, hogy saját kötőanyagából valami teljesen újszerűt, meglepőt alkosson… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN
A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila és Keserű Gizella mutatták be a közönségnek… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő