06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Az aktuális magyar filmművészet
2015.08.02 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SIFLIS ZOLTÁN RENDEZŐVEL,
AZ ÚJ MAGYAR FILMEK ELNEVEZÉSŰ PROGRAM SZELEKTORÁVAL

Ha az ember egy válogatást tesz a közönség asztalára, az egyben mindig ízlés és véleményformáló gesztus is. Az új magyar film szekcióban vetítésre kerülő alkotások fedik ezt a két fogalmat? Nehéz keresztmetszetet adni egy nemzet filmgyártásának valóságáról. Ez az idei keresztmetszet mennyiben teremt bepillantást a mai magyar film helyzetébe? Ugyanakkor milyen szempontok, milyen elvek mentén szelektálja a filmeket? A tartalmi, minőségi szempontokon túl meghatározó ilyenkor a producerek hozzáállása, a fesztiválrendszer mibenléte, anyagiak… is?

– A kérdésben megfogalmazott megállapítás általánosságban igaz. Minden válogatás, ízlés és véleményformáló gesztus is, de esetemben legkevésbé az én ízlésemet tükrözi, hanem azon alkotók, mondjuk úgy ízlésvilágát, életérzését, szemléletét, akik filmje az adott időszakban rendelkezésemre áll, és amelyből meríthetek. Arra a kérdés, hogy nehéz-e keresztmetszetet adni, azt válaszolhatom, hogy minden válogatás tükröz egyféle keresztmetszetet. Sokkal nehezebb a producerektől, rendezőktől megkapni a kiszemelt filmeket. Általában a bemutatásra kerülő öt film dupláját szoktam kiválasztani, aztán az kerül vetítésre, amit sikerül megkapnunk. Az idén minden kiválasztott filmmel szerencsénk volt. A kortárs magyar filmgyártásban, legalábbis nekem úgy tűnik, több tehetséges fiatal, elsőfilmes kezd ígéretesen kibontakozni. Sikeresen folytatva azt a sajátos magyar világ bemutatását és ábrázolását, amelyet az úgynevezett “nagy öregek” és a jelenlegi középgenerációhoz tartozók alapoztak meg. Feldobva tucatnyi új témát, kérdést. Jellemző az új magyar filmekre, hogy a rendezők gyakran saját generációjuk élményeit láttatják egyéni megközelítésben, egyik-másik visszapillantva, utalva a korábbi évtizedek traumáira, ritkábban örömeire is.  Ezek a rendezők újszerű dramaturgiát, formanyelvi szempontból pedig látványos megoldásokat alkalmaznak, amit aztán realista-szatirikus társadalomábrázolással ötvöznek. Tehát az idei keresztmetszet tükrözi az aktuális magyar filmművészetet.

 

Hajdu_Szabolcs_Delibab

 

Néhány éve egy olyan helyzet alakult ki, miszerint mondjuk Tarr alkotásait Magyarországon igen kevesen látták, míg világszerte nyerték el a különféle díjakat. Tehát míg Európa tapsolt a magyar filmnek, addig a sajtóból azt olvashattuk ki, hogy otthon kezdenek lemondani a magyar filmről. Ön szerint mi lehet ennek az oka, illetve e tekintetben változott-e a helyzet az elmúlt években?

– Ismereteim szerint a kétezer tízes évekhez viszonyítva, az elmúl két évben növekvő tendenciát mutat a magyar moziba járó nézők érdeklődése a magyar filmek iránt.  A külföldi fesztiválsikerek ellenére, odahaza, a moziba járók szégyenteljesen kevesen nézik meg a saját filmjeiket, annál tömegesebben a hollywoodi kommersz filmeket.  Mintha a mozikból eltűntek volna az igényes, a magyar társadalmi valóságot, hangulatot igényesen, művészien ábrázoló filmek nézői. Az utóbbi évek érékes, drámai erejű magyar filmjei közül alig akad egy-kettő, amely eléri a százezres nézőszámot. Átlagban húsz és negyven ezren néznek meg egy magyar filmet. Olykor még kevesebben, csupán pár ezren.  E téren történő kutatások azt mutatják, hogy a magyar filmek nézőinek száma az interneten nőt meg és nem a moziban. A játékfilm igazán a moziban kel életre, csak ott élvezhető művészi teljességében, legkevésbé az interneten, a tenyérben tartott mobil eszközök képernyőjén, ott meghal a film. Elgondolkodtatásképpen említem meg, hogy ugyanaz a magyar közönség, aki közérzetét tekintve, állítólag, vagy okkal, bizonytalannak érzi a jelenkori társadalmi fogódzókat, viszonylagosnak az értékeket, elviselhetetlennek éli meg a megosztott politikai közéletet, stb., stb., mindez mentségül is szolgálhat a moziközönség számára, ám akkor miért nem viszonyul hasonlóképpen a kortárs magyar drámát bemutató színházhoz például? Témafeldolgozás, aktualitás, művészi színvonal tekintetében semmivel sem teljesít gyengébben a kortárs magyar filmművészet. Remélem, hogy csak átmeneti kórtünet ez az állampolgári viselkedés.

 

Ujj_Meszaros_Karoly_Liza_a_rokatunder

 

Vannak olyan rendezők a válogatásban, akik évről évre visszatérő alkotók a Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválon, mint például Miklauzic, vagy Hajdu Szabolcs.

– Igen vannak visszatérő alkotók, nem is kevesen. Mivel egy-egy film átfutási ideje két-három év, négy-öt évenként láthatjuk újra filmjeiket.

Az idei válogatásba több olyan alkotás is bekerült, amely újító jelleggel bír a magyar filmgyártásban. Gondolok itt például Újj Mészáros Károly Lizájára, amely a magyar komédia egy kifinomult, sokat várt stílussal rendelkező alkotása, ami viszonylag szép támogatásban részesült, vagy Füle háborús filmje, ami a műfajt tekintve fehér hollónak számít, ami azonban mégis önerőből, független filmként valósult meg. Ön, hogy látja, a támogatási rendszer mennyiben befolyásolja a magyar filmgyártás alakulását?  

– Mai szóhasználattal élve, fenntartható és versenyképes nemzeti filmgyártást csakis jelentős összegű állami támogatással lehet biztosítani. A Magyar Kormány a Média Mecenatúra különböző programjain, pályázatain keresztül az elmúlt fél évtizedben több mint 10 milliárd forinttal támogatta a filmgyártást. A Mecenatúra Guide kiadványából tudom, hogy az említett időszakban közel 580: nagy és kisjátékfilm, dokumentum, animációs, kísérleti, ismeretterjesztő, stb. film kapott jelentős állami támogatást. Az említett Füle háborús filmjének önerőből történő megvalósulása kivételnek számit, ugyanis a film nagy részét az előző évben már leforgatták. Jogi, formai okok miatt visszamenőleg nem lehetett pályázni. Természetesen sokan, sokféleképpen ítélik meg az új támogatási rendszert, ez mindenkinek szíve joga. Az azonban tény, hogy szélesre tárult a filmesek lehetősége, támogatási köre Magyarországon, beleértve a külhoni magyar filmeseket is, köszönve a Kormány nemzetegyesítési törekvésének.

Sirbik Attila

Fotó: Brestyánszki Bernadett


Címke: , , , ,
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.13 - tiszatáj

BARÁTI GONDOLATOK GÁSPÁRIK ATTILA ÚJ KÖNYVÉNEK KAPCSÁN
Nálunk színigazgatók ritkán írnak könyvet. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, az amúgy színművészként is ott dolgozó Gáspárik Attilának az idei könyvhétre immár második könyve jelent meg a Pont kiadó gondozásában. A fényképekkel illusztrált karcsú kötet alcíme szerint esszéket, tanulmányokat, párbeszédeket tartalmaz… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

ORAVECZ IMRE KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Létezik egy utazás, Magyarország és Amerika között, amit nem csak térben tesznek meg: generációkat összekötő, családi örökségként is jelen van. A 2018-as Könyvhéten Oravecz Imrével Balogh József beszélgetett… – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő