01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.13.
| Itt az első Képmáska könyv! >>>
12.12.
| Tiszatáj Szalon – „Előkészületek és születésnap” – Tandori 80 >>>
12.12.
| A XXVIII. jászberényi ART CAMP Művészeti Szimpózium kiállítása >>>
12.10.
| Urbán Ádám fotográfus „Esély – Chance” című rendhagyó kiállítása >>>
12.10.
| Indul a MACI testvér kampány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70 éves évfordulóján >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.10.
| A KET Szegeden – Támogatói jegy a világhírű koreográfusok estjére >>>
12.08.
| Lipták György grafikusművész kiállítása >>>
12.12.
| Elhunyt Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Nemes Z. Márió kapta az idei Sziveri-díjat
2015.03.24 - tiszatáj

FÓKUSZBAN A NYUGATI DIASZPÓRA – MAGYAR NAPOK ZAJLANAK VESZPRÉMBEN

Meglepetéseket tartogató, a magyar lírában igazából sehova sem sorolható fiatal költőnek ítélte oda az ismert írókból, szerkesztőkből, képzőművészekből álló kuratórium a 24. Sziveri-díjat. Nemes Z. Máriónak, a Budapesten élő, pápai származású költőnek eddig három verseskötete jelent meg: Alkalmi magyarázatok a húsról (2006), Bauxit (2010), A hercegprímás elsírja magát (2014). A Telep csoport tagjaként indult, ma pedig az úgynevezett „budapesti horror” szcénához sorolják. A díjat, amelynek értékes része Benes József grafikusművész alkotása, a grafikusművész, valamint Porga Gyula, Veszprém város polgármestere adta át március 23-án este a veszprémi Pannon Egyetemen megtartott ünnepségen.

Reményi József Tamás, a Sziveri Társaság elnöke bevezetőjében elmondta, valahol félúton Budapest és a Vajdaság között, Veszprémben talált szellemi otthonra Sziveri János, a földönfutó újvidéki költő, az Új Symposion leváltott főszerkesztője, aki száműzetésében és betegségében Budapesten talált otthonra 1990-ben bekövetkezett haláláig. A Sziveri-díjat néhány éve már Veszprémben adják át, amióta az egyetem keretein belül itt alakult meg a Sziveri Intézet. Reményi hangsúlyozta, a díjazottak irodalmi utóélete adott tekintélyt a díjnak, mert fiatal, kezdő korában megkapta többek között Babics Imre, Háy János, Orbán János Dénes, Sebők Zoltán, Szerbhorvát György, Mezei Kinga, Virág Zoltán, Lanczkor Gábor, Bencsik Orsolya és posztumusz Mátis Lívia.

Fenyvesi Ottó, a díjazott Nemes Z. Márióról mondott laudációjában kifejtette: „A terv örök, amióta művészet létezik, a tudatnak szét kell feszítenie önnön korlátait és ki kell tágítania a művek határait. Nemes Z. Márió verseiben és horrormeséiben semmilyen észlelést nem hajlandó kizárni azzal az ürüggyel, hogy túl közönséges, vagy durva. Így aztán elmegy a végsőkig a romlás, a gonosz megismerésében, olyan területeket is felderít, amelyekről az ember legszívesebben hallgat, amiktől elfordítja a fejét. Az elleplezett valóságot mutatja meg, benne a romló testtel, a húsból és őrült spermából álló valamivel, dermesztő gondolatokkal, pánikkal, zavarral, haraggal, rémülettel, gonosszal és humorral. Mert ’meghalni nevetséges’, ahogy Nemes Z. egy interjúban Nabokovot idézi.

Nemes Z. jegyzeteket készít a testi és lelki szenvedésről, mint tanítómesterei, Artaud, Lautréamont és de Sade márki. Akárcsak ez utóbbit, őt is érdeklik az emberi lény megsemmisülésének módozatai, amelyek a jelek szerint kimeríthetetlenek. Valami szélsőséges fájdalom táplálja szövegeit. Ahogyan Artaud, ő is kifinomult kapcsolatot feltételez az állati impulzusok és a legmagasabb szintű intellektuális tevékenység, az alkotás között. A művészet számára brutális cselekmény, ugyanakkor megszenvedett, különleges érzelmekkel töltött élmény. A radikális szabadság élménye, ami, hiába is tagadnánk, igencsak horrorisztikus.”

Veszprémben hétfőn hivatalosan is megkezdődtek a Magyar Napok, amelynek keretében immár hagyományosan átadják a Sziveri-díjat. A március 28-ig tartó Magyar Napok fókuszában idén a nyugati magyar diaszpóra áll rengeteg, a legkülönbözőbb jellegű, egymásba folyó eseménnyel. A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának rendezésében fellép a franciaországi Jel Színház a Wilhelm-dalokkal, Tolnai Ottó megnyitja Nagy József fotókiállítását, koncertet ad Szelevényi Ákos, András Sándorral, az Amerikából hazatelepült költővel beszélgetett Balázs Imre József, Magyarok a trópusokon a címe annak az irodalmi délutánnak, amelyen Ferdinandy György a vendég. De Veszprémbe várják Alexander Brodyt, Asher Goldsmidtet (a Fehér isten című film zeneszerzőjét), Oravecz Imrét, aki pénteken délután tart irodalmi estet. Rohmann Imre Salzburgban élő zongoraművész a Mendelssohn Kamarazenekarral ad koncertet pénteken este. A már javában zajló tudományos tanácskozások témája pedig az idegenség és modernség, a magyar diaszpóra kutatása, a magyar nyelv és kultúra műhelyei a nagyvilágban, térátlépések, valamint a magyar mint származási nyelv újratanulása.

Bartuc Gabriella

 

Pesti horror, avagy a testiség sötét oldala

VILLÁMINTERJÚ NEMES Z. MÁRIÓVAL A SZIVERI-DÍJ KAPCSÁN

nemeszmario1– Az úgynevezett „budapesti horror” szcénához sorolt laudációjában Fenyvesi Ottó A hercegprímás elsírja magát című, tavaly megjelent versesköteted, illetve horrormeséid alapján. Elfogadod ezt a kategorizálást?

– Kezdetben a képzőművészekhez kapcsolódott ez a „Budapest horror” jelenség: Kis Róka Csaba, Győrffy László, Szöllősi Géza, Verebics Ágnes és Horror Pista munkáit nevezték így. (Ezt az irányzatot mondják trash-nek is.) Egy idő után több író is elkezdett velük együtt dolgozni, vagy olyanokat írtak, ami ehhez kapcsolható volt, így aztán elkezdték együtt emlegetni őket, Tóth Kinga költőnőt, Bartók Imre prózaírót és engem. De ez nem egy szűk csoport, még annyira sem, mint például a Telep csoport volt, inkább egy laza hálózatos együttgondolkodás vagy ízléshasonlóság. Intermediális, művészeti határokon átnyúló diskurzus nem csak a festészet irányában, de a zene felé is, hiszen Tóth Kinga például zenél is, tehát a „noise” meg a hangköltészet is benne van ebben. Szóval, nem manifeszt, nem csapat, hanem ez egy szabad dialógus.

– A horrort olyan fogyatékos műfajnak tartották sokáig, ami kirekesztetett a művészet szent berkeiből, talán éppen ezért elkerülte az értelmezést. Szerinted mi a horror és szalonképessé vált-e mára a horror?

– Amiről mi most beszélünk, ez egy kultúr-szemléletbeli váltást is jelent. Az ízlés megváltozik, itt már egy szabad, nyitott kultúrakép van, amelyben a magaskultúra és a populáris kultúra nincsenek elhatárolva, átmenetek, hibrid jelenségek kerülnek előtérbe. Erre jó példa Bartók Imre regénytrilógiája a Libri kiadásában. Az ő hősei filozófusok: Heidegger, Marx és Wittgenstein, akik egy poszt-apokaliptikus horror világban mozognak. Kérdezed, hogy szalonképessé vált-e mára a horror? Igen. Ma már ezek a dichotómiák, hogy szalon, meg nem szalon, nincsenek. Mindenki szabadon választja meg azt a kulturális regisztert, amit használni akar, vagy amihez beszélni akar.

– Horrorisztikus világban élünk?

– Szerintem, igen. Vagy mindenképpen egy kísérteties világban. A horror kapcsán mindig azt gondoljuk, hogy az valami direkt, zsigeri hatású. Ez is benne van, de azért a horror esztétikában ott van a kísérteties fenoménje is, az otthonosság és az idegenség furcsa keveréke, ami borzongást okoz. Ez a mostani világérzékelésre mindenképpen jellemző.

– A te verseidre még olyan jelzőket is szoktak aggatni a hátborzongató és lidérces mellett, hogy szadista, obszcén stb. Lautréamont Maldoror énekeinek megjelenése óta, az elmúlt másfél évszázadban változott-e a „perverzió” és „obszcenitás” megítélése, vagy még mindig igyekszünk úgy tenni, mintha nem lennének ilyen vonásai az emberi lénynek?

– Szerintem a magyar irodalom, a magyar kultúra még mindig nagyon hajlamos úgy tenni, mintha az emberi tudatnak, a létnek ez a dimenziója nem létezne. A hazai kultúra még mindig prűd, Nádas Péter prózája ellenére is. Még Nádas Péter is túlságosan polgár. A magyar irodalom túlságosan is a higiénikus, jólfésült esztétikát tartja előtérben, elég ritka, hogy nem higiénikus tartalmak is beszűrődjenek. Nincs nálunk ennek tradíciója, csak egyes kivételes figurák, mint például Sziveri János, Hajnóczy Péter, Hajas Tibor műveiben. (Én most az egyetemen oktatom is Hajasnak az egyik fontos irodalmi munkáját, a Szövegkáprázat című furcsa naplóregényét vagy naplóköltészetét.) De most mintha ez újra feltárulna, mintha újra kezdene izgalmassá válni ez a terület, ami nyilván összefügg a megváltozott kultúraszemlélettel. Bejönnek olyan elemek, amik eddig a magaskultúra számára nem számítottak higiénikusnak vagy esztétikusnak: a horror, a sci-fi és egy csomó minden más. Ezek behozhatnak olyan témákat, olyan felfogást, ami eddig nem volt jellemző.

– Sziveri János költészetfelfogása mennyiben közeli számodra? Két esszét is írtál róla.

– Érdekesnek találtam, amit Reményi József Tamás említett a díjátadás bevezetőjében, amire én korábban nem gondoltam, de most ahogy mondta, tényleg van benne valami, hogy Sziveri szókimondása, poszthumán mozzanatai számomra is ihletők voltak. „A születéskor már halálra ítélt organizmus”, a furcsa véglények, a poszthumán test lényei. A testiség sötét oldala iránti érdeklődés, a betegséglíra, a daganat, amit ő nagyon nyíltan és sokkolóan tud költészetté emelni – tényleg hatott rám az utóbbi időben.


Címke: , , , , , , ,
2018.12.14 - tiszatáj

RADU VANCU: HAJNALI NÉGY. OTTHONOS ÉNEKEK
Többféle kísértet létezik: némelyik csak egyszer tűnik fel, hogy figyelmeztessen, fenyegessen vagy bosszút álljon; mások azonban időről időre visszatérnek. Radu Vancu démonjai az utóbbiak közül valók, hajnali négy és öt óra között érkeznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.12.14 - tiszatáj

SZABÓ ESZTER KIÁLLÍTÁSA
Óperenciás Tenger címmel nyílt kiállítás 2018. október 19-én, a kecskeméti Hírős Agóra Ifjúsági Otthonban. A kamarakiállítás Szabó Eszter tavalyi diplomamunkáját, az azonos című képeskönyvet darabolta fel és mutatta meg az érdeklődőknek – akik mindezt köszönték szépen és el is jöttek, meg is nézték, de bizony annyian, hogy saját kényelmüket nehezítették meg a megnyitón… – FEKETE KRISTÓF KRITIKÁJA

>>>
2018.12.12 - tiszatáj

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte a köztestület az MTI-vel. Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években […]

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

BERNARDO BERTOLUCCI (1941–2018)
2018. november 26-án hosszan tartó betegség után elhunyt Bernardo Bertolucci, Oscar-díjas olasz filmrendező. Filmes karrierjét végig kísérték a sikerek és a botrányok, miközben olyan színészekkel dolgozott együtt, mint Marlon Brando, Robert de Niro, Gérard Depardieu vagy Keanu Reeves. Filmjei még mindig nagy kasszasikert produkálnak. Olyan tematikákat találunk bennük, mint az egyén helye a társadalomban, a politika és az élet viszonya, az identitáskérdés a történelem során, az Erósz és Thanatos fogalmai… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

INTERJÚ SZABÓ RÉKA RENDEZŐVEL
Nem szeretem a provokációt, de szeretem a kényelmetlenséget, a határok feszegetését – a nézőt mindig partnernek tekintem ebben. Nem szeretek személyeskedni, de a személyeset nagyon. Nem érdekel az olyan előadás, ami csak ma érthető, de holnap már nem. Azaz pl. szerepel benne Mészáros Lőrinc… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

Magyarországon minden bizonnyal A Szolgálólány meséje Margaret Atwood legismertebb műve. E díjnyertes kötet alapján indította el Elisabeth Moss főszereplésével a kanadai MGM Television azonos című televíziós drámasorozatát 2017-ben. A hírek szerint a sorozat sikerén felbuzdulva a szerző már dolgozik a regény folytatásán, azonban emellett a többi művével is érdemes megismerkedni… – SOHÁR ANIKÓ AJÁNLÓJA

>>>
2018.12.07 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A 10. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁLRÓL
November 24-én, szombaton képregényrajongókkal telt meg a Somogyi Könyvtár, köszönhetően a tizedik – immár hagyományosnak tekinthető – Szegedi Képregényfesztiválnak. Az egész napos rendezvény több eltérő programot, előadást kínált az érdeklődők számára, akik így megismerkedhettek eddig ismeretlen kiadványokkal, a hazai képregénykutatás állapotával, illetve betekintést nyerhettek az alkotók pályafutásának alakulásába is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.06 - tiszatáj

A KIESELBACH GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
Molnos Péter és a Kieselbach Galéria munkatársai közreműködésével létrejött kiállítást nem tekinthetjük egy szimpla l’art pour l’art eseménynek. A tárlat hat szekcióra volt felosztva, miközben rövid és tömör molinóival céltudatosan vezette rá a laikus nézőt és szakmabelit a különböző termekben kiállított műveken keresztül a divatban rejlő ismertetőjegyekre. Mindegyik állomás egy külön kihívást vagy egy kibogozhatatlan rejtélyt jelentett… – JUHÁSZ BÁLINT BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.04 - tiszatáj

CLARA ROYER: IMRE KERTÉSZ: «L’HISTOIRE DE MES MORTS»
Fenntartásokkal kezelem György Péternek azt az elhíresült kijelentését, amely szerint Kertész Imre nem lett a mi írónk. Ki is a „mi”? Persze vannak sokan – értelmiségiek is! –, akik bedőlnek az uszításnak, és finoman szólva sem valamiféle kiművelt ízlés alapján, hanem éppen a „mi” és az „ők” megkülönböztetése szerint utasítják őt el. De általában, akik szeretik a kortárs magyar irodalom fősodrát, azok Kertészt is nagyra becsülik… – FÖRKÖLI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2018.12.02 - tiszatáj

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő