Tóth Kinga versei

*

a tojásember összetört

megették a tojásembert

a szekrény mögé köpték

a mócsingot

kendőbe kötött fejjel

ültek négyen

– az egyik én vagyok –

végignézették, ahogy

megrágták

cucorgatott nyers

tojást köptek

a héja megpattant

a filc lekopott

pedig nevetős arcot

festettünk neki

parafalába volt a

tojásembernek

fonalra fűzve lógatták

az asztal fölött kalimpált

trutymó zötykölődött benne

azt szívták ki.

szeme is volt ragasztott

azzal vont kérdőre

egyedül voltam

négyen ültek, a kendőt

levettem de

csak utána

a másik már nem volt

ugyanilyen

Legókert

a Postás Kutya ládával

sárga motorján a legóúton

Viziló Nénihez robog

vasárnap reggelente egy

mancsába pattintható

lególevéllel barátjuk

még a Tehénke is

akinek napernyős háza

van kiülős bútorokkal

a zöld kertben vagy az

a viziló vagy a gombafejű

Ember nekik is van kertjük

legókert oda lehet pattintani a

fehér meg a piros virágokat

négy szirma van minden fejnek

és minden csokron

négy szál van és a kerítés

elé rakják – négy csokrot

több nem jöhet

*

kirakósból volt a szája

nem kellett fog neki

nem akarta becsukni

mindig tátva volt

úgy hagyta láttatta

nincsen foga nem kell

neki

*

a hetedik hónapig

behajlítva a kar hátranyomva       a felkar hajlított és

hátranyomva a

kulcscsont és előre a fej

a kulcscsont és előre a fej

még nem formáltak az ajkak

előre nyúlnak és apró lyuk

csak orrporc sem

nem feltétlen az összes ujj

elkülönülése

a hetedik hónapig

hártya köti össze

őket és a burok is még

fehérjés azt szürcsöli

az összes addig a láb is

felhúzva mellkasig akár

de semmiképp sincs nyújtva  semmiképp sem nyújtott

a hetedik hónapig nincs

különbség köztem és egy csirke

közt egy csirke és köztem

Tóth Kinga versei a Tiszatáj 2012/7. számában jelentek meg.

TÓTH KINGA: a hetedik 50x100cm molino ringlizés