Tiszatájonline | 2015. január 22.

Ebtesam Trisy: Dominó

– A fene esne beléd … nem férfias nőt verni
Igazat mondott! De az igazság néha pusztító. Apám odaadó ügyvéd és újságíró, elárasztja a világot cikkekkel a nőkről, azok jogairól, a társadalomban betöltött szerepükről; szeretettel és szorongással nézett rám, mikor befejeztem a középiskolát
– Iskolázott leszel, megfelelő oktatást kapsz […]

Elhelyeztem egy újabb téglát. Egy büszke mosoly volt az arcomon, mert megnyílott egy út az életemben, elkezdtem írni

Bőröm égett szaga orrfacsaró volt, de figyelmen kívül hagytam, és újraírtam a The Morning nyitócikkének végleges tervezetét. A szavak kiszöktek a sorból, és érzéseimet gúnyolva kegyetlenül özönlöttek a sötét horizont felé.

(Be kell mutatnom a nők létezésének és szerepének fontosságát a történelem alakulásában)

Apám mondogatta:

– Természetes, hogy te többet kapsz, mint a fiaim, mert te nő vagy, és a nők meg vannak fosztva a számos kiváltságtól

Mint egy rozsdás fém, a bátyám erős keze úgy belekapott hosszú hajfürtjeimbe

– Gyökerestül kiszaggatom, nem mehetsz ki így

Kitépett hajam a nyakam köré tekerte, kis híján elvágta a torkom. A hideg víz szúrós tövissé változott, a hangom nyöszörgő lett. Apám keze megmentett, elűzte az erőszakot … ezt

– A fene esne beléd … nem férfias nőt verni

Igazat mondott! De az igazság néha pusztító. Apám odaadó ügyvéd és újságíró, elárasztja a világot cikkekkel a nőkről, azok jogairól, a társadalomban betöltött szerepükről; szeretettel és szorongással nézett rám, mikor befejeztem a középiskolát

– Iskolázott leszel, megfelelő oktatást kapsz

Elárasztott könyvekkel, beengedett a könyvtárába, de bezárt a házba. Be voltam zárva a kedvességébe, meg voltam bilincselve a gyengédségébe. Hamarabb kaptam autót, mint a testvéreim. Úgy éreztem magam, mint egy fogyatékos, aki mások segítségére szorul, nem bír felállni, tehetetlensége miatt kerekesszékbe szorul.

(Először a nők függetlenségéről írok, és hogy a férfiaktól függetlenül éljenek természetes intelligenciájukkal)

Amikor a házasság miatt kikerültem apám befolyása alól, elképesztően szervezett módon, szinte mérnökien kezdtem életemet tervezni, ugyanúgy ahogy az álmaimban. Be kell vallanom, kihasználtam, hogy férjem lesi a kívánságaimat, és nem avatkozott az életembe. Én nem is éreztem a jelenlétét

Apám halálával vége lett az atyai uralomnak, megszabadultam attól, hogy állandóan szembenézzek azzal a madárijesztővel, akivel tartósan megosztottam a levegőt, felsóhajtottam, mert sok fájdalom volt mögöttem.

(Az anyaság tökéletesen kialakította végleges szerepemet. Miért nem indítok vitát erről?)

Amíg a lányom még mindig remegett a láztól, vérzett, és gyászolta a halva született babáját, férje vas öklével verte az asztalt, tört zúzott, és őrjöngött

– Nem fogok elválni tőle. Lássuk, mit szólsz hozzá

A lányom úgy rohant hozzám, mint egy elkényeztetett kisgyermek a hosszú fürtjeivel. Az ölembe bújva sírt, ömlöttek a könnyei

– Én nem akarom őt, mama, kérlek, nem akarok vele élni

Az ölemben tartottam a kis csöppséget, akit nem tudtam szoptatni. A melleim kiszáradtak, szeretetem egy halom hamu lett. Férjem sápadt, de kárörvendő tekintettel nézte a tanácstalanságom. De … mit tehetnék? Én voltam az, aki a vőlegény után ment, a gazdag elkényeztetett kölyök után…

Ahányszor a lányom szembesült a problémával, hozzám szaladt melegséget, biztonságot, és nyugalmat keresni. Ezúttal tehetetlen voltam. Hogy válhatna el?

(Az előadásom az erős családi kötődésről szól)

Szemem megtelt forró könnyel, ahogy keresztülfurakodva a tömegen, rémképzetekkel rohantam a fiamhoz a kórházba. Hogy tudnám elfelejteni az orvos komor arcát mikor félrehúzott

– Hamarabb be kellett volna hoznia. A függőséget szinte lehetetlen kezelni

Elájultam a tiszta fehér padlóra. Azon tűnődtem, van-e még bátorságom az újraépítéshez, hiszen amit építek, minden egyes tégla után összeomlik. Megszólalt a telefon, mennem kell az interjúra. A show gyönyörű háziasszonya mosolygott, miközben bemutatott a közönségnek

– A mai műsorban örömmel mutathatom be önöknek Layla doktornőt, aki megosztja velünk tapasztalatait a családi kötelék fontosságáról, ami olyan sürgető téma az arab családokban. Különösen a mai kihívásokban. Nessrin Trabulsi vagyok a Morning Show riportere. Üdvözlök minden kedves nézőt

Az íróasztal hevesen rázkódni kezdett, az épület téglái egyesével hullani kezdtek. Végzetes fehérség foglalta el agyam, törlődtek a szavak, a cím, a téma, minden, az egész csak egy hülye mosolyt hagyott maga mögött, és én tisztelettel néztem szembe a tv-kamerák mögött várakozó emberek meredt tekintetével

A show rendezőjének a hangja mintha egy mély kútból jönne, reklámszünetet rendel, már megint egy új játék a piacon, igazán fülbemászó.

Fordította: Boda Magdolna