10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Blue is the Warmest Color
2014.12.27 - tiszatáj

2013 egyik legnagyobb művészfilmes szenzációja az Adéle élete, Abdellatif Kechiche háromórás szerelmi drámája volt, két fiatal leszbikus lányról. A Cannes-ba is eljutott és ott Arany Pálmát nyert alkotásnak köszönhetően Julie Maroh ahhoz alapul vett, azonos című francia képregényének is jutott némi reflektorfény, bár nyilván nem annyi, amennyit érdemelne. Ugyanis ezúttal is az a helyzet, mint szinte mindig: a könyv (esetünkben egy 160 oldalas graphic novel) jobb, mint az adaptáció.

A Blue is the Warmest Color Clémentine története (a filmadaptációban őt átkeresztelték Adéle-re), aki a ’90-es években, 15 éves korában egy fiúval jár, amíg egy nap találkozik a kékhajú, igéző Emmával, és szinte első pillantásra beleszeret. Clémentine számára az érzés egyszerre izgalmas és kényelmetlen – nehezen fogadja el magát leszbikusként, amíg egy barátjától erre bátorítást nem kap. Idővel aztán újra találkozik Emmával, és a lányok végül egymáséi lesznek, de a sztori innen még bő tíz éven át követi szenvedélyes, a nagyvilágban intoleranciával övezett szerelmüket.

Kechiche háromórás adaptációja bizonyos pontokon rendkívül hű a forrásműhöz, más pontokon viszont jelentősen eltér tőle – éppen ezért az is egy egészen új élménnyel fog gazdagodni az eredeti elolvasása után, aki már látta a filmet.

 

BitWC-083

 

Az egyik legnagyobb különbség rögtön az első oldalakon kiütközik: a képregény Clémentine (Adéle) halálával kezdődik, a történet pedig úgy bontakozik ki előttünk, hogy Emma egykori szerelme naplóját olvassa. A tragikus kezdetnek/befejezésnek ugyan van némi öncélúan melodrámai színezete, ám nagyon is illik a mű egyik fő kérdésfelvetéséhez, konfliktusához. Míg a filmadaptáció elsősorban az osztálykülönbségek vizsgálatában találja meg társadalmi mondanivalóját, Maroh-nál ezt (noha kisebb mértékben nála is jelen van) inkább az intolerancia problémaköre helyettesíti.

Clémentine szülei (de legalábbis az apja) tőről metszett bigottok, akik képtelenek elfogadni lányuk másságát, és ezzel a társadalom egy jelentős részének álláspontját képviselik. A kontraszt a szigorú, maradi apa meg az ennek megfelelő szülői ház és a kékhajú, művelt és intelligens, a lehető legtágabb értelemben véve szabad Emma között egyértelmű és kirívó – ami azt illeti, a képregényre e téren néhol ráfért volna egy némileg árnyaltabb ábrázolásmód. (A Clémentine házában meztelenül flangáló, és a bigott apukába ily módon belefutó Emma jelenete a következményekkel együtt érezhetően erőltetett kissé.)

Maroh 19 évesen kezdte írni a történetet, és öt évvel később fejezte be – valószínűleg ennek köszönhető, hogy egyes elemei, megoldásai érettebbnek, kimunkáltabbnak hatnak, mint mások (Maroh egyébként maga is vállaltan leszbikus, ám azt tagadta, hogy a Blue is the Warmest Color önéletrajzi ihletésű lenne).

 

BitWC-097

 

A szexualitás, az erotika ábrázolása például kifejezetten erőteljes. Míg az adaptáció eposzi szexjelenete már-már egy profi leszbikuspornóra emlékeztet, vagyis olyan, amilyennek a két nő közötti aktust egy heteroszexuális férfi elképzeli (merthogy a filmet egy heteroszexuális férfi rendezte), Maroh-nál jut hely a fiatalság és a tapasztalatlanság esetlenségének, sutaságának, kínosságának is – Clémentine és Emma együtt hálása így sokkal hitelesebb, bensőségesebb és emberibb.

Maroh rajzai alapvetően szépek és kedvesek – van bennük valami kislányos báj, ami utal a két főszereplő szerelmének tisztaságára, méghozzá olyannyira, hogy az írónő még egészen komikus képi megoldásokat is használ a kapcsolatuk bimbózásának idején. Ötletes a múlt és a jelen színekkel való érzékeltetése is, főleg, hogy előbbibe, amelyet fekete-barnás szépiával jelenít meg, fokozatosan csúszik be a szín, egészen konkrétan a kék, és mindaz, amit jelképez: az élet, a szabadság, a szerelem és saját magunk felfedezése és elfogadása. Mert erről szól a Blue is the Warmest Color.

Rusznyák Csaba

 

[nggallery id=481]


Címke: , , , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő