07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

2014.10.02 - tiszatáj

Scott Snyder és Sean Murphy tavaly májusban indult, és idén véget ért tízrészes minisorozata az egyik legambiciózusabb képregényes projekt az utóbbi évekből a sci-fi és a horror területén. Ez már rögtön az első számból is látszik: míg a sztori nagyja a jelenben játszódik, a prológus kétszáz évvel a jövőbe, az epilógus pedig száz ezer évvel a múltba repíti az olvasót. Az említett jövő ráadásul posztapokaliptikus (a civilizáció összeomlott, a szárazföldek partvonalait és az ott lévő városokat elnyelte a víz), az említett múltban pedig high-tech eszközök bukkannak fel barlanglakó ősemberek kezében. A felütés és a lezárás közti tényleges sztori pedig? Egy látszólag standard szörnyhorror, afféle Alien a víz alatt.

Lehetetlenség úgy elolvasni ezt a huszonnégy oldalt, hogy ne akadjunk azonnal horogra, és ne maradjon meg aztán úgy az emlékezetünkben, mint egy mesteri történetmesélési és olvasócsalogató húzás. Sajnos azonban a nagy ambíció sokszor nagy kudarccal is jár, és bár a The Wake esetében csak félig van szó csúnya pofára esésről, azt mindenképpen rá lehet olvasni a Severeddel, az American Vampire-rel és a (jelenleg is futó) batmanes történetfolyamával méltán elhíresült Snyderre, hogy a tíz rész végigrágása után sehogy sem akarnak teljesülni a nyitány hatalmas ígéretei.

 

thewake02

 

A főszereplő eleinte (és ez fontos) Dr. Lee Archer, a tengeri emlősök egy szakértője, akit a Nemzetbiztonsági Hivatal arra kér, hogy segítsen egy eleddig teljesen ismeretlen tengeri faj azonosításában, illetve megértésében. Archer hipp-hopp a tenger mélyén találja magát egy titkos olajfúró toronyban, amiben egyéb területek szakértőivel együtt hamarosan csapdába esik az elfogott és megvizsgálandó, ám most elszabaduló lény, és az ő hamarosan felbukkanó társai miatt. Az „idegen” faj gyors, brutális és rendkívül intelligens – de ez még csak a sztori kezdete.

Snydernek fantasztikusan jó érzéke van a horrorhoz, ez már az említett Severedből is kiderül, azóta pedig ez az érzéke csak csiszolódott és finomodott. Az első néhány rész egyre fokozódó feszültsége a bezártság (illetve a még rosszabb összezártság) érzetével, a nyomasztó, klausztrofób atmoszférával és a szépen felvázolt karakterek nehézkes, súrlódásokkal teli viszonyával tényleg a legjobb izolációs szörnyhorrorokat idézi, az Alientől az A dologig.

Aztán az ötödik rész végén, vagyis pontosan félúton, a cselekmény kirobban a párszereplős, víz alatti rémtörténet szűk keretei közül, és apokaliptikus, eposzi magasságokba tör. A hatodik részben már 200 évvel később vagyunk, és nyilván teljesen új karaktereket követünk, akik próbálnak életben maradni egy nem túl barátságos, világvége utáni Földön. És itt omlik össze lassan, de biztosan mindaz, amit Snyder felépített, pedig saját bevallása szerint pont ezért, a sztori második részéért írta meg a The Wake-et. Egészen az utolsó részig csak szaporodnak a kérdések, semmi sem akar összeállni, és az egyre vadabb, a sztori természetes szövetébe sehogyan sem passzoló ötletekkel előálló írónak a fináléra egy nyulat és egy csodát kellene előhúznia a kalapból: meg kellene magyaráznia mindent, ráadásul úgy, hogy az közben izgalmas és nagyszabású is legyen.

 

thewake01

 

Az igyekezetért jár a pont: maga az ambíció, amivel Snyder egy tipikus (de mesteri) horrorból gigantikus teremtésmítoszt farag, és a legzsigeribb félelmeinket fésüli össze a legnagyobb (és legreménytelenebb) kérdéseinkkel (kik vagyunk, honnan jöttünk?) lehengerlő. De az utolsó harmadra nem tudja tartani a tempót a saját agyszüleményeivel, és a zárlatban egy egész óceánnyi információt önt egyszerre az olvasó nyakába, az meg csak kapkodja a fejét a nagy, sietve és zavarosan elhadart, a cselekmény tempóját kegyetlenül és végleg megtörő, hosszan elnyúló relevációk kavalkádjában. Olyan ez, mint amikor egy krimit nem tudnak másképp befejezni, csak a legklisésebb módon: a nyomozó összehív mindenkit, és pontról-pontra elmagyarázza a hallgatóságnak, hogy melyikük a gyilkos. Csak itt sokkal nagyobb a tét, sokkal nagyobb a csalódás is.

Végül a Sean Murphy nagyon szép, aprólékosan kidolgozott (ha kell félelmetes, ha kell eposzi) képi világával megtámogatott képregény paradox módon a konvencionálisabb első fele miatt marad felejthetetlen, míg a másodikra inkább csak az elbaltázott nagy lehetőség miatt fogunk emlékezni. Nagyon nagy kár a The Wake-ért, mert valami rendkívül különleges is lehetett volna belőle.

Rusznyák Csaba

 

[nggallery id=446]


Címke: , , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő