10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Nincsen lezáratlan téma
2014.03.14 - tiszatáj

Sörös Erzsébet Borbála beszámolója Gaborják Ádám Megtalált helyed című kötetének szegedi bemutatójáról.

A Vitamin című kritikai beszélgetéssorozat egykori helyszínén, a szegedi Grand Caféban Orcsik Roland mutatta be Gaborják Ádám kritikakötetét, a Megtalált helyedet. A könyv a FISZ (Fiatal Írók Szövetsége) és a Pluralica közös kiadványaként jelent meg, így sokan gesztusértékűnek tartják a JAK-elnök és a FISZ alkalmi kollaborációját, az ötlet azonban még 2011 tavaszán merült föl, amikor Gaborják Ádám még nem is gondolt bele, hogy valaha JAK-elnök lesz. Elmondta, hogy ugyan az élet írta így, és ez egy véletlen egybeesés, de az inge alatt különben sem hord Utálom a FISZ-tpólót.

A kötet nem az összes megjelent kritikáját tartalmazza, de a válogatott szövegek között is van olyan, ami a szerkesztés során változott, hiszen nincsen lezáratlan téma. Orcsik Roland rákérdezett Gaborják kritikusi attitűdjére is, aki szerint nem szabad lehúzni a pályakezdőket, hiszen ahogy a zenében is a harmadik albumnál, úgy az irodalomban is a harmadik kötetnél derül ki, hogy jó-e a szerző. Ez a kritikakötet Gaborjákot megerősítette saját kritikusi hozzáállásában, tényleg leképezi azt a hat évet, amikor a szövegek keletkeztek. A kötet kapcsán kicsit újraértelmezte kritikusi pozícióját is, igyekszik az olvasóra figyelni, inkább orientálóbb jellegű írások létrehozására törekszik. A kritikaírást nem tartja magányos műfajnak, sőt, például Kele Fodor Ákos és Nemes Z. Márió kötetei kapcsán megjelent kritikái további beszélgetéseket generáltak a szerzőkkel.

Szóba kerül a teória démona is, Gaborják szerint nem kell túlzásba vinni az elméleti szövegek vég nélküli idézését, inkább úgy igyekszik belevinni a teóriát, hogy érzékelhető legyen a jelenléte, hogy elméletileg, szakmailag megalapozott legyen a szöveg, viszont nyelvileg úgy formálja meg, hogy bármely olvasó számára érthető legyen. A jelenlévő Szilasi Lászlót említi pozitív példaként, aki könnyen olvasható, publicisztikai jellegű kritikákat ír, így nem csak a szakma felől van olvasóbázisa. Még hozzáteszi, hogy a sok elméletileg túlterhelt szöveg nagyban hozzájárul az irodalomkritika jelenlegi bizonytalan pozíciójához.

Orcsik Roland megjegyzi, hogy a kötet formátuma hasonlít a Kalligram lírasorozatára, Gaborják szerint egy ötlet sikerességét jelzi, ha másolják. A kötet munkálatai közben nagy hangsúlyt fektettek a vizualitásra, első körben az volt a cél, hogy legalább a borítók helyet kapjanak, hogy az olvasó tudja hova kapcsolni a kritikákat, aztán a képek száma egyre csak nőtt. Lőrincz Gergely, a Pluralica grafikusa válogatta a képeket is, Gaborják szerint ráérzett arra, ami a kritikákban történik, lekövette, és vizuálisan fel tudta tölteni. Azt mondta, „mindig is szerettem volna egy olyan kritikakötetet, amiben zombik vannak.” Orcsik felidézte Fűzfa Balázs hiperlink elvű tankönyveit is, Gaborják ezeket ugyan nem forgatta, de ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy minden progresszív törekvést támogat, ami közelebbivé, hétköznapibbá, elérhetőbbé teszi az irodalmat. Szerinte a könyv kora lejárt, a nyomtatott szöveg két borító között már nem olyan izgalmas az olvasó számára. Ez nem teszi olvashatatlanná a korábbi megjelenéseket, viszont erősödik a vizualitás, egyáltalán az intermedialitás szerepe, hatása a szövegek kiadásában, megjelenítésében, amit mindenképp érdemes figyelembe venni.

Orcsik Roland rátér arra is, hogy Gaborják kritikáiban nagyon erős a test problematikájának megjelenítése, ezen belül is a testek kevésbé esztétikus vonatkozásai foglalkoztatják. Gaborják számára az első szembesülés zavarbaejtő volt, viszont nagyban hozzájárultak Darvasi László szövegei is, hogy „a test sötét oldala” érdekli, ennek kapcsán felemlegeti A könnyvmutatványosok legendáját, amelynek egyik csúcspontja a szarfelhő megjelenése. A szenny nagyban hozzájárul ahhoz, amit a kultúráról gondolunk, mennyire hangsúlyos a bűntudat érzése a testhez kapcsolódóan, például a huszadik század legnagyobb ipari teljesítménye a gyilkolást szolgálta. Ez szorosan összefügg azzal a gondolattal, ami a záróesszében is ott bujkál, hogy a társadalom kidobja magából, ami nem fér bele a normába, megemlíti a Nagy Fogyáscímű műsor cirkuszi jellegét, vagy az apród.hu reklámjait, ahol a testi másságra építenek marketingstratégiát. Szerinte nem így kellene bánni a test kérdésével, ellenpárként megint Darvasit említi, ahol egy bensőségesebb, pozitív szemlélet jelenik meg a test kapcsán.

Gaborják elmondja azt is, hogy most ugyan Pesten él, de szellemi műhelyének Szegedet tartja. Ha most lenne Szegeden, nyitottabb esteket szervezne, ahol nemcsak irodalomról, de társadalomról, popkultúráról is szó esne. A bölcsészeken mindig elverik, hogy nem kötődnek eléggé a társadalomhoz, viszont szerinte azt is fontos ezzel kapcsolatosan megemlíteni, hogy a képzés gyakorlati oldala hiányos: a József Attila Körben végzett munkája kapcsán látta be, hogy elengedhetetlen egy bölcsész számára, hogy például megtanuljon pályázatot vagy szerződést írni. Orcsik megemlíti azt a gyakran ismételt vádat is, hogy az irodalmi szervezetek belterjesek. Gaborják szerint ez csak duma, el kellene felejteni. Azt elismeri, hogy a rendszer magára záródott, de ez többtényezős ügy. Az irodalmi élet Pest-centrikusságát sem tartja jónak, de a decentralizáció nem megy varázsütésre. Nem segít az ügyön, hogy például a JAK öt beadott pályázatából épp a vidéki rendezvények támogatására mondtak nemet.

Elmondja azt is, hogy a körülbelül 350 JAK-tagnak kevesebb mint fele aktív (ehhez hozzájárul az is, hogy a másik fele aktív a Szépírók Társaságában, mert nagy az átfedés). Gaborják szerint a gondolkodásmódban is szükség van változásra, egyrészt egy civil szervezetnek a közösség felé is aktív tagokra van szüksége, másrészt viszont azt is be kell látni, hogy nagyon nehéz források nélkül dolgozni. A kultúra a pártpolitikánál nagyobb ívű kérdés, de az is tény, hogy a kultúra helyzete megváltozott a rendszerváltás óta. Szerinte az alapvetően elvárható, hogy a forráslehetőségek ne apadjanak, és a döntéshozók felelősen osszák a pénzt. Negatív példának hozza az MMA-t, amelyet kiemeltek és a többi szervezet fölé helyeztek, és ebben az esetben nem lehet eltekinteni attól, hogy az ideológia is rárakódik a problémára.

Végezetül Orcsik Roland még rákérdez, hogy milyen irányba indul el Gaborják a kritikakötet után. Válaszában az esszét említi, amelyben az ember saját magát is felteszi a mérlegre, de ezen kívül is sok megíratlan ötlete van még.

Sörös Erzsébet Borbála


Címke: , , , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő