11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Nincsen lezáratlan téma
2014.03.14 - tiszatáj

Sörös Erzsébet Borbála beszámolója Gaborják Ádám Megtalált helyed című kötetének szegedi bemutatójáról.

A Vitamin című kritikai beszélgetéssorozat egykori helyszínén, a szegedi Grand Caféban Orcsik Roland mutatta be Gaborják Ádám kritikakötetét, a Megtalált helyedet. A könyv a FISZ (Fiatal Írók Szövetsége) és a Pluralica közös kiadványaként jelent meg, így sokan gesztusértékűnek tartják a JAK-elnök és a FISZ alkalmi kollaborációját, az ötlet azonban még 2011 tavaszán merült föl, amikor Gaborják Ádám még nem is gondolt bele, hogy valaha JAK-elnök lesz. Elmondta, hogy ugyan az élet írta így, és ez egy véletlen egybeesés, de az inge alatt különben sem hord Utálom a FISZ-tpólót.

A kötet nem az összes megjelent kritikáját tartalmazza, de a válogatott szövegek között is van olyan, ami a szerkesztés során változott, hiszen nincsen lezáratlan téma. Orcsik Roland rákérdezett Gaborják kritikusi attitűdjére is, aki szerint nem szabad lehúzni a pályakezdőket, hiszen ahogy a zenében is a harmadik albumnál, úgy az irodalomban is a harmadik kötetnél derül ki, hogy jó-e a szerző. Ez a kritikakötet Gaborjákot megerősítette saját kritikusi hozzáállásában, tényleg leképezi azt a hat évet, amikor a szövegek keletkeztek. A kötet kapcsán kicsit újraértelmezte kritikusi pozícióját is, igyekszik az olvasóra figyelni, inkább orientálóbb jellegű írások létrehozására törekszik. A kritikaírást nem tartja magányos műfajnak, sőt, például Kele Fodor Ákos és Nemes Z. Márió kötetei kapcsán megjelent kritikái további beszélgetéseket generáltak a szerzőkkel.

Szóba kerül a teória démona is, Gaborják szerint nem kell túlzásba vinni az elméleti szövegek vég nélküli idézését, inkább úgy igyekszik belevinni a teóriát, hogy érzékelhető legyen a jelenléte, hogy elméletileg, szakmailag megalapozott legyen a szöveg, viszont nyelvileg úgy formálja meg, hogy bármely olvasó számára érthető legyen. A jelenlévő Szilasi Lászlót említi pozitív példaként, aki könnyen olvasható, publicisztikai jellegű kritikákat ír, így nem csak a szakma felől van olvasóbázisa. Még hozzáteszi, hogy a sok elméletileg túlterhelt szöveg nagyban hozzájárul az irodalomkritika jelenlegi bizonytalan pozíciójához.

Orcsik Roland megjegyzi, hogy a kötet formátuma hasonlít a Kalligram lírasorozatára, Gaborják szerint egy ötlet sikerességét jelzi, ha másolják. A kötet munkálatai közben nagy hangsúlyt fektettek a vizualitásra, első körben az volt a cél, hogy legalább a borítók helyet kapjanak, hogy az olvasó tudja hova kapcsolni a kritikákat, aztán a képek száma egyre csak nőtt. Lőrincz Gergely, a Pluralica grafikusa válogatta a képeket is, Gaborják szerint ráérzett arra, ami a kritikákban történik, lekövette, és vizuálisan fel tudta tölteni. Azt mondta, „mindig is szerettem volna egy olyan kritikakötetet, amiben zombik vannak.” Orcsik felidézte Fűzfa Balázs hiperlink elvű tankönyveit is, Gaborják ezeket ugyan nem forgatta, de ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy minden progresszív törekvést támogat, ami közelebbivé, hétköznapibbá, elérhetőbbé teszi az irodalmat. Szerinte a könyv kora lejárt, a nyomtatott szöveg két borító között már nem olyan izgalmas az olvasó számára. Ez nem teszi olvashatatlanná a korábbi megjelenéseket, viszont erősödik a vizualitás, egyáltalán az intermedialitás szerepe, hatása a szövegek kiadásában, megjelenítésében, amit mindenképp érdemes figyelembe venni.

Orcsik Roland rátér arra is, hogy Gaborják kritikáiban nagyon erős a test problematikájának megjelenítése, ezen belül is a testek kevésbé esztétikus vonatkozásai foglalkoztatják. Gaborják számára az első szembesülés zavarbaejtő volt, viszont nagyban hozzájárultak Darvasi László szövegei is, hogy „a test sötét oldala” érdekli, ennek kapcsán felemlegeti A könnyvmutatványosok legendáját, amelynek egyik csúcspontja a szarfelhő megjelenése. A szenny nagyban hozzájárul ahhoz, amit a kultúráról gondolunk, mennyire hangsúlyos a bűntudat érzése a testhez kapcsolódóan, például a huszadik század legnagyobb ipari teljesítménye a gyilkolást szolgálta. Ez szorosan összefügg azzal a gondolattal, ami a záróesszében is ott bujkál, hogy a társadalom kidobja magából, ami nem fér bele a normába, megemlíti a Nagy Fogyáscímű műsor cirkuszi jellegét, vagy az apród.hu reklámjait, ahol a testi másságra építenek marketingstratégiát. Szerinte nem így kellene bánni a test kérdésével, ellenpárként megint Darvasit említi, ahol egy bensőségesebb, pozitív szemlélet jelenik meg a test kapcsán.

Gaborják elmondja azt is, hogy most ugyan Pesten él, de szellemi műhelyének Szegedet tartja. Ha most lenne Szegeden, nyitottabb esteket szervezne, ahol nemcsak irodalomról, de társadalomról, popkultúráról is szó esne. A bölcsészeken mindig elverik, hogy nem kötődnek eléggé a társadalomhoz, viszont szerinte azt is fontos ezzel kapcsolatosan megemlíteni, hogy a képzés gyakorlati oldala hiányos: a József Attila Körben végzett munkája kapcsán látta be, hogy elengedhetetlen egy bölcsész számára, hogy például megtanuljon pályázatot vagy szerződést írni. Orcsik megemlíti azt a gyakran ismételt vádat is, hogy az irodalmi szervezetek belterjesek. Gaborják szerint ez csak duma, el kellene felejteni. Azt elismeri, hogy a rendszer magára záródott, de ez többtényezős ügy. Az irodalmi élet Pest-centrikusságát sem tartja jónak, de a decentralizáció nem megy varázsütésre. Nem segít az ügyön, hogy például a JAK öt beadott pályázatából épp a vidéki rendezvények támogatására mondtak nemet.

Elmondja azt is, hogy a körülbelül 350 JAK-tagnak kevesebb mint fele aktív (ehhez hozzájárul az is, hogy a másik fele aktív a Szépírók Társaságában, mert nagy az átfedés). Gaborják szerint a gondolkodásmódban is szükség van változásra, egyrészt egy civil szervezetnek a közösség felé is aktív tagokra van szüksége, másrészt viszont azt is be kell látni, hogy nagyon nehéz források nélkül dolgozni. A kultúra a pártpolitikánál nagyobb ívű kérdés, de az is tény, hogy a kultúra helyzete megváltozott a rendszerváltás óta. Szerinte az alapvetően elvárható, hogy a forráslehetőségek ne apadjanak, és a döntéshozók felelősen osszák a pénzt. Negatív példának hozza az MMA-t, amelyet kiemeltek és a többi szervezet fölé helyeztek, és ebben az esetben nem lehet eltekinteni attól, hogy az ideológia is rárakódik a problémára.

Végezetül Orcsik Roland még rákérdez, hogy milyen irányba indul el Gaborják a kritikakötet után. Válaszában az esszét említi, amelyben az ember saját magát is felteszi a mérlegre, de ezen kívül is sok megíratlan ötlete van még.

Sörös Erzsébet Borbála


Címke: , , , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő