01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.20.
| Fölszállott a páva – Összeállt a döntő mezőnye >>>
12.17.
| Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról a Capa Központban >>>
12.16.
| Az erdélyi népzenét bemutató kötetet jelentet meg a Magyar Művészeti Akadémia >>>
12.14.
| Az Amadinda Ütőegyüttessel ünnepel a Pannon Filharmonikusok >>>
12.14.
| Pinceszínház – Vacsora négyesben >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Fodor Ferenc néprajzkutató kapta az idei Tömörkény-díjat >>>
12.12.
| Megható karácsonyi kisfilmmel hangolódik az ünnepekre a Müpa >>>
12.12.
| Barokk freskófestészetről szóló sorozat első kötetét mutatták be Budapesten >>>
12.12.
| Ellopott Klimt-portré bukkant fel Olaszországban >>>
12.12.
| Az Alice az ágyban című Susan Sonntag-dráma bemutatására készül a kolozsvári magyar színház >>>
12.11.
| Nők helyzete a zenei életben és oktatásban >>>
12.11.
| Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn >>>
12.11.
| Díjazták a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeit >>>
12.10.
| Meghalt Varga Imre, a nemzet művésze >>>
12.06.
| Zsille Gábor műfordító, költő az idei Hieronymus-díj kitüntetettje >>>
12.03.
| Érkezik a Betörő az albérlőm az Újszegedi Szabadtéri Színpadra >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Nincsen lezáratlan téma
2014.03.14 - tiszatáj

Sörös Erzsébet Borbála beszámolója Gaborják Ádám Megtalált helyed című kötetének szegedi bemutatójáról.

A Vitamin című kritikai beszélgetéssorozat egykori helyszínén, a szegedi Grand Caféban Orcsik Roland mutatta be Gaborják Ádám kritikakötetét, a Megtalált helyedet. A könyv a FISZ (Fiatal Írók Szövetsége) és a Pluralica közös kiadványaként jelent meg, így sokan gesztusértékűnek tartják a JAK-elnök és a FISZ alkalmi kollaborációját, az ötlet azonban még 2011 tavaszán merült föl, amikor Gaborják Ádám még nem is gondolt bele, hogy valaha JAK-elnök lesz. Elmondta, hogy ugyan az élet írta így, és ez egy véletlen egybeesés, de az inge alatt különben sem hord Utálom a FISZ-tpólót.

A kötet nem az összes megjelent kritikáját tartalmazza, de a válogatott szövegek között is van olyan, ami a szerkesztés során változott, hiszen nincsen lezáratlan téma. Orcsik Roland rákérdezett Gaborják kritikusi attitűdjére is, aki szerint nem szabad lehúzni a pályakezdőket, hiszen ahogy a zenében is a harmadik albumnál, úgy az irodalomban is a harmadik kötetnél derül ki, hogy jó-e a szerző. Ez a kritikakötet Gaborjákot megerősítette saját kritikusi hozzáállásában, tényleg leképezi azt a hat évet, amikor a szövegek keletkeztek. A kötet kapcsán kicsit újraértelmezte kritikusi pozícióját is, igyekszik az olvasóra figyelni, inkább orientálóbb jellegű írások létrehozására törekszik. A kritikaírást nem tartja magányos műfajnak, sőt, például Kele Fodor Ákos és Nemes Z. Márió kötetei kapcsán megjelent kritikái további beszélgetéseket generáltak a szerzőkkel.

Szóba kerül a teória démona is, Gaborják szerint nem kell túlzásba vinni az elméleti szövegek vég nélküli idézését, inkább úgy igyekszik belevinni a teóriát, hogy érzékelhető legyen a jelenléte, hogy elméletileg, szakmailag megalapozott legyen a szöveg, viszont nyelvileg úgy formálja meg, hogy bármely olvasó számára érthető legyen. A jelenlévő Szilasi Lászlót említi pozitív példaként, aki könnyen olvasható, publicisztikai jellegű kritikákat ír, így nem csak a szakma felől van olvasóbázisa. Még hozzáteszi, hogy a sok elméletileg túlterhelt szöveg nagyban hozzájárul az irodalomkritika jelenlegi bizonytalan pozíciójához.

Orcsik Roland megjegyzi, hogy a kötet formátuma hasonlít a Kalligram lírasorozatára, Gaborják szerint egy ötlet sikerességét jelzi, ha másolják. A kötet munkálatai közben nagy hangsúlyt fektettek a vizualitásra, első körben az volt a cél, hogy legalább a borítók helyet kapjanak, hogy az olvasó tudja hova kapcsolni a kritikákat, aztán a képek száma egyre csak nőtt. Lőrincz Gergely, a Pluralica grafikusa válogatta a képeket is, Gaborják szerint ráérzett arra, ami a kritikákban történik, lekövette, és vizuálisan fel tudta tölteni. Azt mondta, „mindig is szerettem volna egy olyan kritikakötetet, amiben zombik vannak.” Orcsik felidézte Fűzfa Balázs hiperlink elvű tankönyveit is, Gaborják ezeket ugyan nem forgatta, de ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy minden progresszív törekvést támogat, ami közelebbivé, hétköznapibbá, elérhetőbbé teszi az irodalmat. Szerinte a könyv kora lejárt, a nyomtatott szöveg két borító között már nem olyan izgalmas az olvasó számára. Ez nem teszi olvashatatlanná a korábbi megjelenéseket, viszont erősödik a vizualitás, egyáltalán az intermedialitás szerepe, hatása a szövegek kiadásában, megjelenítésében, amit mindenképp érdemes figyelembe venni.

Orcsik Roland rátér arra is, hogy Gaborják kritikáiban nagyon erős a test problematikájának megjelenítése, ezen belül is a testek kevésbé esztétikus vonatkozásai foglalkoztatják. Gaborják számára az első szembesülés zavarbaejtő volt, viszont nagyban hozzájárultak Darvasi László szövegei is, hogy „a test sötét oldala” érdekli, ennek kapcsán felemlegeti A könnyvmutatványosok legendáját, amelynek egyik csúcspontja a szarfelhő megjelenése. A szenny nagyban hozzájárul ahhoz, amit a kultúráról gondolunk, mennyire hangsúlyos a bűntudat érzése a testhez kapcsolódóan, például a huszadik század legnagyobb ipari teljesítménye a gyilkolást szolgálta. Ez szorosan összefügg azzal a gondolattal, ami a záróesszében is ott bujkál, hogy a társadalom kidobja magából, ami nem fér bele a normába, megemlíti a Nagy Fogyáscímű műsor cirkuszi jellegét, vagy az apród.hu reklámjait, ahol a testi másságra építenek marketingstratégiát. Szerinte nem így kellene bánni a test kérdésével, ellenpárként megint Darvasit említi, ahol egy bensőségesebb, pozitív szemlélet jelenik meg a test kapcsán.

Gaborják elmondja azt is, hogy most ugyan Pesten él, de szellemi műhelyének Szegedet tartja. Ha most lenne Szegeden, nyitottabb esteket szervezne, ahol nemcsak irodalomról, de társadalomról, popkultúráról is szó esne. A bölcsészeken mindig elverik, hogy nem kötődnek eléggé a társadalomhoz, viszont szerinte azt is fontos ezzel kapcsolatosan megemlíteni, hogy a képzés gyakorlati oldala hiányos: a József Attila Körben végzett munkája kapcsán látta be, hogy elengedhetetlen egy bölcsész számára, hogy például megtanuljon pályázatot vagy szerződést írni. Orcsik megemlíti azt a gyakran ismételt vádat is, hogy az irodalmi szervezetek belterjesek. Gaborják szerint ez csak duma, el kellene felejteni. Azt elismeri, hogy a rendszer magára záródott, de ez többtényezős ügy. Az irodalmi élet Pest-centrikusságát sem tartja jónak, de a decentralizáció nem megy varázsütésre. Nem segít az ügyön, hogy például a JAK öt beadott pályázatából épp a vidéki rendezvények támogatására mondtak nemet.

Elmondja azt is, hogy a körülbelül 350 JAK-tagnak kevesebb mint fele aktív (ehhez hozzájárul az is, hogy a másik fele aktív a Szépírók Társaságában, mert nagy az átfedés). Gaborják szerint a gondolkodásmódban is szükség van változásra, egyrészt egy civil szervezetnek a közösség felé is aktív tagokra van szüksége, másrészt viszont azt is be kell látni, hogy nagyon nehéz források nélkül dolgozni. A kultúra a pártpolitikánál nagyobb ívű kérdés, de az is tény, hogy a kultúra helyzete megváltozott a rendszerváltás óta. Szerinte az alapvetően elvárható, hogy a forráslehetőségek ne apadjanak, és a döntéshozók felelősen osszák a pénzt. Negatív példának hozza az MMA-t, amelyet kiemeltek és a többi szervezet fölé helyeztek, és ebben az esetben nem lehet eltekinteni attól, hogy az ideológia is rárakódik a problémára.

Végezetül Orcsik Roland még rákérdez, hogy milyen irányba indul el Gaborják a kritikakötet után. Válaszában az esszét említi, amelyben az ember saját magát is felteszi a mérlegre, de ezen kívül is sok megíratlan ötlete van még.

Sörös Erzsébet Borbála


Címke: , , , , ,
2019.12.15 - tiszatáj

DARIDA VERONIKA: ELTÉRŐ SZÍNTEREK. NAGY JÓZSEF SZÍNHÁZA
Darida Veronika könyve szintetizáló és kanonizáló vállalkozás is egyben. A könyv Nagy József művészi pályáját tekinti át 1987-től 2016-ig, pontosabban 2017 őszéig, amikor a táncos-színész-koreográfus számára véget ér a Trafó ötéves igazgatási szerepköre. A filozófiai és esztétikai (elméleti) bevezetés után minden előadói korszakkal egy-egy fejezet foglalkozik, illetve a szerző igyekszik alapos elemzést nyújtani az egyes előadásokról… – OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2019.12.15 - tiszatáj

CORMAC McCARTHY:
ODAKINT A SÖTÉTSÉG
Texasban, Arizonában vagy Mexikóban bonyolódó regényei előtt Cormac McCarthy leginkább az Appalache-hegység lábánál engedte kóvályogni balsorsú figuráit. Csakúgy, mint az 1973-as, főalakja totális lealjasodását dokumentáló – itthon két éve megjelent – Isten gyermeke, a szerző második regénye, a ’68-as Odakint a sötétség is hasonló környezetben bontakozik ki… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.13 - tiszatáj

– MONDJA A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS UTÁN BARNÁK LÁSZLÓ SZEGEDI SZÍNIGAZGATÓ
Hatalmas vihart kavart a színházakat is érintő kulturális tárgyú törvénymódosítás tervezete, amit előzetes szakmai egyeztetés nélkül, bár a zajos tiltakozások hatására némileg finomítva szavazott meg szerdán a kormánytöbbség a parlamentben. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Barnák László próbál idealista lenni, miközben nemcsak a szférát foglalkoztató változások aggasztják, hanem rendre felhívja a figyelmet a nagyszínház lassan halaszthatatlanná váló felújítására is… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2019.12.12 - tiszatáj

SZÍV ERNŐ: MEGHÍVÁS A RIENZI MARISKA SZABADIDŐ KLUBBA
Az Amíg másokkal voltunk című Szilasi-regényt kedvelő Szív Ernő-olvasó finom összefüggést észlelhet, amint a Darvasi-alteregó új kötetének 58. oldalához ér. Szív a Klima Ilona című írásban az irodalomtörténeti legendárium ismert eseményét beszéli el: Juhász Gyula 1907-es öngyilkossági kísérletét, melyet a tárcanovella címszereplője a költő első verseskötetének megjelenéséről szóló hírrel hiúsított meg… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.11 - tiszatáj

HÁZASSÁGI TÖRTÉNET
Bármelyik pillanatban nyakig gázolhatna a szirupban Noah Baumbach új, Netflixnél készült családi dramedyje, és az, hogy mégis jóra fordulnak a dolgok – okozzon akármilyen meglepetést –, nem kis részben színészeinek köszönhető. A Házassági történet a legutolsó karakterét is precízen felépítő darab, mely nemcsak a ’70-es évek hollywoodi drámáihoz, hanem a New York-i Iskola realizmusához is visszakanyarodik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - tiszatáj

CSUTAK GABI: CSENDÉLET SÁRKÁNNYAL
A Margó-díj tíz legjobb jelöltje közé választott kötet szövegei ismerősek lehetnek a litera.hu portálról, de egybeszerkesztve is élvezhetőek sőt, motívumviláguk, összefüggéseik hangsúlyosabban érvényesülnek. Az egy csokorra való történet ugyan nem tesz ki egy kisregényt, mégis adódik, hogy az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélők közé egyenlőségjelet tegyünk, és egyfajta önéletírásként olvassuk a csend­életnek nehezen nevezhető memoár egyes darabjait… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - MTI

Meghalt életének 97. évében Varga Imre szobrászművész, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kedden. A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

SZUBJEKTÍV MEGKÖZELÍTÉSEK: 
AZ ART CAMP, XXIX. MŰVÉSZETI SZIMPÓZIUM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
A *jászberényi művésztelep kiállítás megnyitója utáni napokban, a leíró az alábbiakat jegyzi naplójába:
Az (ismét) elmaradt katarzis érzetével, a nyugtalanító sejtésekkel, és a (talán) feloldásra sem váró agóniával is összefolyik minden… Minden. Az agóniával, az agóniával, az agóniával – és a rejtett Agóniával… Minden […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő