12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.14.
| Pinceszínház – Vacsora négyesben >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Vigyorgós pofád! – Szépírás kurzus felolvasó est >>>
12.10.
| Robotok – japán mesék – gördeszkák >>>
12.10.
| Homo Ludens – Adománygyűjtő koncert >>>
12.10.
| Valló Berta illusztrációival nyit a Werk Galéria >>>
12.09.
| Nemzetközi építészeti kiállítás nyílik az együttműködés művészetéről >>>
12.08.
| Ismert művészek is közreműködnek a JaMese zenekar új adventi lemezén és koncertjén >>>
12.04.
| Rosa Montero és Szécsi Noémi irodalmi találkozása >>>
12.06.
| Zsille Gábor műfordító, költő az idei Hieronymus-díj kitüntetettje >>>
12.03.
| Érkezik a Betörő az albérlőm az Újszegedi Szabadtéri Színpadra >>>
11.28.
| Pazar szereposztással érkezik Szegedre a Jézus Krisztus Szupersztár >>>
11.26.
| Álló ováció fogadta Montreux-ben Szentpáli Roland új darabját >>>
11.26.
| Pitchfórum a 2020-as Friss Hús Rövidfilmfesztiválon – várják a pályázatokat >>>
11.25.
| Erősen indítja az évet a MASZK Egyesület >>>
11.22.
| Nyilvános a Szegedi Szabadtéri jövő évi rendezőinek névsora >>>
11.21.
| Megjelent a JCDecaux „Álljon meg egy novellára!” című novelláskötete >>>
11.19.
| László Noémi és Vahram Martiroszjan kapja 2020-ban a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
11.18.
| Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” különdíjat >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

A nagy amerikai mítosz
2014.01.17 - tiszatáj

1. RÉSZ: ISTENEK ÉS SZÖRNYETEGEK

Clint Eastwood mondta egyszer, hogy csak két igazán egyedi, amerikai művészi forma létezik: a jazz és a western. Mindenki, aki tisztában van vele, hogy a jelmezes igazságosztók milyen tekintélyes szeletet ha­sí­tot­tak ki maguknak a világ popkultúrájából az utóbbi bő 75 évben, hogy milyen legendás, ikonikus, a mindenkori társadalomra reflektáló fi­gu­rák váltak belőlük, tudja, hogy nincs igaza. A szuperhősök immár el­választ­hatatlanok Amerikai identitásától, a szabadság, az egyenlőség, az igazságosság, a nagyszerűség legnagyobb fiktív zászlóvivőiként szövik át az ország önmagáról kialakított képét, túlnőttek képregényeiken, filmjeiken, az őket ábrázoló pólókon és a velük eladott Mc­Donald’s menükön. Belőlük állt össze a nagy, modern amerikai mítosz. Ennek a so­ro­zat­nak az a célja, hogy áttekintse a szuperhősök történetét, egészen az ősi legendákba eresztett gyökereiktől Superman felbukkanásán és a ’90-es évek válságán át a jelenlegi helyzetig – és előretekintve a potenciális jövőbe.

nagyam01Hogy a szuperhősök koncepciója a több ezer éves mítoszok héroszaiig nyúlik vissza, azt maga Jerry Siegel, Superman egyik teremtője is világosan megfogalmazta, amikor egy interjúban elmondta, hogy a kriptoni Acélember alakjához többek közt Sámson és Herkules karakterét használta fel. A fantasztikus tetteket véghez vivő félistenek, az em­berfeletti bajnokok szájról szájra adott tör­té­ne­tei világmagyarázatként szolgáltak, segítettek meg­érteni az embereknek az őket körülvevő mindennapi káoszt, és morális iránytűként funkcionáltak benne. Mindez, noha a sztorik terjedésének mikéntje nyilván drasztikusan megváltozott, igaz a modern szuperhősökre is, akár konkrét párhuzamok is vonhatók: pl. az őrületében saját gyermekeit lemészároló Héraklész és a közvetetten nagybátyja halálát okozó Pókember mindketten vezeklésszerűen vetik bele magukat a hősök életébe. A mí­to­szok­ban sok szuperhős-toposz eredete is fellelhető, a főhős melletti segítőtől, azaz sidekicktől (Gilgames – Enkidu), a szupergonoszon át (Grendel) a több karaktert összegyűjtő szu­per­csa­pa­tig (az argonauták), sőt, egy-egy istenpanteon megfeleltethető a különböző kép­regény­kiadók hőspalettájának, és a szereplőknek az egymás történeteibe való átjárásaira is volt példa, ahogy a kontinuitás is ismert volt (ld. Iliász, Odüsszeia).

nagyam04

A mítoszok bajnokaiból azonban sokszor hiányoztak azok az értékek, amik a mai szuperhősöket oly markánsan jel­lem­zik. Önzőek, arrogánsak és dicsőségre éhesek (Beowulf) vagy egyenesen zsarnokok voltak (Gilgames), küzdelmeiket nem annyira a jó ügy érdekében, és mások védelmében vívták – személyes motivációk vezérelték őket. Ezek ugyan a jelmezes igazságosztóknál is tetten érhetők (a szülők meggyilkolása, a nagybácsi halála), ám esetükben inkább csak katalizátorokról van szó későbbi, önzetlen tetteikhez, konkrét küldetésükhöz. Márpedig az önzetlenség és a küldetéstudat a szuperhős leg­fon­to­sabb tulajdonságai közt vannak.

nagyam02

A másik tényező, ami eltávolítja az ősi héroszokat Supermantől és társaitól, az éppen az „ősi” mivoltuk. Hiába voltak történeteik univerzális példázatok, túl „messze” voltak a több száz évvel ezelőtti amerikai telepesek és a XX. század eleji bevándorlók számára is. A felvilágosodás korával egyébként is hanyatlani kezdett a mítoszok ereje (még ha el nem is fogyott soha), a szedett-vedett újvilágba szakadt európaiakra pedig főleg jellemző volt, hogy inkább fordultak fo­ga­dott otthonuk emberi hőseihez, vagyis az alapító atyák­hoz, Benjamin Franklinhoz, Thomas Jeffersonhoz, George Washingtonhoz és tár­sa­ik­hoz, akik konkrétabb, kézzel foghatóbb útmutatással szolgáltak az ismeretlen föld meg­hódí­tá­sá­hoz. A köztünk járó, „hétköznapi hősök” koncepciója, illetve az abból egyenesen kö­vetkező „bárkiből lehet hős” gondolat (amire különösen Stan Lee képregényíró és Marvel-legenda érez majd rá a ’60-as években) máig az amerikai nemzeti öntudat egyik alapköve.

nagyam03A mítoszok mellett a szuperhősök másik nagy előképe a XIX. és XX. századi ponyvairodalomban lelhető fel, ami számtalan különleges képességű, nem egyszer maszkban tevékenykedő önkéntes igazságosztót adott a világnak. De előtte még ki kell térni a XIX. századi sci-fi iro­da­lomra, és főleg, Robin Hoodra. Utóbbi, noha jelentőségét, angol, és nem újvilági népi hős lévén, az amerikai szakirodalom szereti némileg csökkenteni, kétségkívül óriási hatással volt Superman és társai születésére. Robin Hood elsőként foglalta magába egyszerre a szuperhős olyan fontos aspektusait, mint a morális kód, a törvény keretein kívüli igazságosztás (akár a törvényi berendezkedés konkrét ellenében is), a kettős sze­mély­azo­nos­ság, az elnyomottak és a szegények melletti síkraszállás. Az, hogy Douglas Fairbanks, részben éppen Robin Hood megformálásával, mintaként szolgált Superman és Batman megalkotásához (noha utóbbi esetében a színész Zorrója nagyobb súllyal esett latba), szin­tén nem véletlen.

nagyam05

Mary Shelley Frankensteinje és H. G. Wells A lát­­ha­tat­lan embere is jelentős előképe a szu­per­hős-iro­da­lom­nak, minthogy emberfeletti képességű sze­rep­lő­ket mozgatnak, és immár nem is a rég­múlt­ban, hanem kortárs közegben (ez lényeges té­nyező a jelmezes igazságosztók esetében), ráadásul a modern tudomány eszközeit felhasználva. Ezek a történetek azonban az „emberfelettiséget” rend­sze­re­sen horrorisztikus közegbe helyezték, A lát­ha­tat­lan ember és a Frankenstein pedig éppen ennek a közegnek a két pólusát jelenti. Shelley kreatúrája tragikus, meg nem értett, mássága és természetfelettisége miatt űzött figura, Wells Griffinje pedig egy gazember, a Nietzsche-féle Übermensch, aki a maga em­ber­felet­ti­sé­gé­ben meghaladni véli az emberi társadalmat, annak erkölcseivel és törvényeivel együtt. Érdekes adalék, hogy Superman alkotói, Jerry Siegel és Joe Shuster is ez utóbbi mederben írták meg illusztrált novellájukat, a The Reign of the Supermant, évekkel az Acélember születése előtt. A sztoriban egy Bill Dunn nevű nincstelen önkéntes kísérleti nyula lesz egy tudósnak, és miután telepatikus erőre tesz szert, világuralomra tör. A különleges képességű emberek ezekben a történetekben vagy önszántukból álltak kívül a társadalmon, vagy az eleve kivetette őket magából: a konklúzió mindkét esetben az volt, hogy a „szörnyeket” el kell pusztítani, mert veszélyeztetik a status quo-t, az emberi világ fennmaradását; az evo­lú­ció erodálja a humanizmust.

nagyam06Ez a szemlélet a XX. században kezdett megváltozni, többek közt Wells egy másik regénye, Az istenek eledele hatására. A könyvben a címbeli anyag hatására a Földet óriássá vált polgárok lepik el, akiket, noha egyáltalán nincsenek gonosz szándékaik, csak szeretnék békében élni az életüket, a normál emberek megkísérelnek el­pusz­tí­tani. A harc kényszerű békével, és annak sugallatával ér véget, hogy az óriások szaporodásának következtében a régi világ és a „régi ember” kihalásra ítéltetett. Vagyis a bevett társadalmi rend itt is végveszélybe kerül, ám ez a tudománnyal felturbózott, vagyis egyfajta „majdnem természetes” evolúció, és nem a „szörnyek” rosszindulatának kö­vet­kez­mé­nye. Innen csak egy lépés az a morálisan pozitív előjelű emberfeletti ember, aki még csak akaratlanul sem fenyegeti a status quo-t, hanem együtt él vele, vagy akár: védelmezi azt.

Rusznyák Csaba

 

comicfigure0004_by_pagodacomics-d6weerzMiért gondoljuk, hogy képregényt olvasni ciki? Mert elveszi a gye­rekek kedvét az olvasástól. Ja?! Értem. Miért, a képregényt csak ol­vas­sák? Nem, végül is rajzolják is. Meg hát olvassák is. Miért, a képregényt csak a gyerekek olvassák?
Nem, hát vannak felnőtt képregények is. Nos igen, tehát a kép­regé­nyek szövege van, meg képe van, és az egyik legizgalmasabb mű­vé­szi forma, a legváltozatosabb kifejezési formákkal. És mi – Rusz­­nyák Csaba és Szekeres Niki – főképpen azt szeretnénk, hogy mi­nél többen találkozzatok a kép­regénnyel, legyen az noir vagy mar­vel, felnőtt vagy gyerek, populáris vagy művészi.
Induljon hát a Comics Trip!
(Logo: Anticia Pago)

Címke: , , , ,
2019.12.07 - tiszatáj

AKIK MÁR NEM ÖREGSZENEK MEG
Nagyapjának, az I. világháborúban a brit hadseregnél szolgált William Jackson őrmesternek dedikálta dokumentumfilmjét A gyűrűk ura-trilógia rendezője: cseppet sem meglepő, hogy Peter Jackson a legszemélyesebb projektjének titulálta a művet. Az Akik már nem öregszenek meg ugyanis épp a résztvevők legintimebb benyomásait tárja fel, emberként tekint a Nagy Háború veteránjaira és ehhez nem rest kimondottan ügyes formabravúrokat segítségül hívni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.07 - tiszatáj

A 16. VERZIÓ FESZTIVÁL
A 16. alkalommal megrendezett budapesti Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál kiérlelt programsorozatot valósított meg több belvárosi helyszínen. Palettáján ez évben is a gazdasági, hatalmi érdekérvényesítés árnyékából egyre inkább előtörő, globális perspektívában mért emberi jogi aspektusokra került a hangsúly… – SZÁSZ CSONGOR BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.12.06 - tiszatáj

LÁTVÁNYOS CSALÁDI MESEBALETT JURONICS TAMÁSÉKTÓL
Tombolva ünnepli a gyerekközönség a Szegedi Nemzeti Színházban Juronics Tamás és Czár Gergely Prokofjev zenéjére koreografált táncprodukcióját, a Hamupipőkét. A Szegedi Kortárs Balett előadása igazi családi program. A Müpa Fesztivál Színházában december 11-én mutatják be… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2019.12.05 - tiszatáj

45 ALKOTÓ TÖBB MINT HETVEN FELVÉTELE LÁTHATÓ A SZEGEDI TÁRLATON
Eifert János fotóművész válogatásában 45 kortárs magyar fotográfus táncművészeti képeiből nyílik kiállítás december 6-án, pénteken 17 órakor Szegeden, a REÖK-ben. A több mint hetven képből álló tárlat január 19-ig látható a Reök-palota második emeletén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2019.12.04 - tiszatáj

AZ ARANY KESZTYŰ
Fritz Honka hamburgi sorozatgyilkos 1970 és 1975 között négy, a város piroslámpás negyedének ivójában, Az Arany Kesztyűben részegedő prostituálttal és hajléktalan nővel végzett, feldarabolt tetemüket a lakásában rejtette el és mivel áldozatai többnyire magányosak voltak, senki nem kereste őket, a lakosságban fel sem merült, hogy pszichopata tizedeli a soraikat… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.04 - tiszatáj

IN MEMORIAM RADNÓTI MIKLÓS
Az Asztali beszélgetések sorozat 16. évadának november 28-án megrendezett alkalmán Ferencz Győző irodalomtörténész, költő, az ELTE egyetemi tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökének gondolatai segítségével emlékeztek Radnóti Miklósra a Petőfi Irodalmi Múzeumban… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.12.03 - tiszatáj

SZŐCS PETRA FILMJE
Szőcs Petra Déva című filmje az összes dokumentarista játékfilmes megoldást előveszi, teszi mindezt elképesztő frissességgel és alkotói érzékenységgel. Ha a végeredményt tekintjük, úgy tűnik, hogy Szőcs Petra és a munkatársai a terepen képesek a Cséplő Gyuri rendezőjének könnyedségével és megfigyelőképességével mozogni, azaz Schiffer Pál nyomdokaiba léptek – ismétlem, ehhez különleges adottságokra van szükség, beleérzőképességre, a szereplők iránti különleges figyelemre… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.12.01 - tiszatáj

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>
2019.11.30 - tiszatáj

HOTEL MUMBAI
2008. november 26-án szélsőséges iszlám terroristák rohamozták meg a Mumbai-ban lévő Taj Hotelt – ugyan az agresszorok más célpontokat is kiszemeltek, az ausztrál Anthony Maras tavalyi túszdrámája a luxusszálloda ostromát helyezi fókuszba. Jellemezőek rá az igaz történetek manírjai, hibái jól láthatóak, a Hotel Mumbai mégsem gyászos kudarcba fulladt próbálkozás… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő