11.12.
| Tompa Andrea nyitja meg a 16. Verzió Filmfesztivált >>>
11.12
| Lásd élesebben! >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>

10.17.
| New Flash >>>
10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

A nagy amerikai mítosz
2014.01.17 - tiszatáj

1. RÉSZ: ISTENEK ÉS SZÖRNYETEGEK

Clint Eastwood mondta egyszer, hogy csak két igazán egyedi, amerikai művészi forma létezik: a jazz és a western. Mindenki, aki tisztában van vele, hogy a jelmezes igazságosztók milyen tekintélyes szeletet ha­sí­tot­tak ki maguknak a világ popkultúrájából az utóbbi bő 75 évben, hogy milyen legendás, ikonikus, a mindenkori társadalomra reflektáló fi­gu­rák váltak belőlük, tudja, hogy nincs igaza. A szuperhősök immár el­választ­hatatlanok Amerikai identitásától, a szabadság, az egyenlőség, az igazságosság, a nagyszerűség legnagyobb fiktív zászlóvivőiként szövik át az ország önmagáról kialakított képét, túlnőttek képregényeiken, filmjeiken, az őket ábrázoló pólókon és a velük eladott Mc­Donald’s menükön. Belőlük állt össze a nagy, modern amerikai mítosz. Ennek a so­ro­zat­nak az a célja, hogy áttekintse a szuperhősök történetét, egészen az ősi legendákba eresztett gyökereiktől Superman felbukkanásán és a ’90-es évek válságán át a jelenlegi helyzetig – és előretekintve a potenciális jövőbe.

nagyam01Hogy a szuperhősök koncepciója a több ezer éves mítoszok héroszaiig nyúlik vissza, azt maga Jerry Siegel, Superman egyik teremtője is világosan megfogalmazta, amikor egy interjúban elmondta, hogy a kriptoni Acélember alakjához többek közt Sámson és Herkules karakterét használta fel. A fantasztikus tetteket véghez vivő félistenek, az em­berfeletti bajnokok szájról szájra adott tör­té­ne­tei világmagyarázatként szolgáltak, segítettek meg­érteni az embereknek az őket körülvevő mindennapi káoszt, és morális iránytűként funkcionáltak benne. Mindez, noha a sztorik terjedésének mikéntje nyilván drasztikusan megváltozott, igaz a modern szuperhősökre is, akár konkrét párhuzamok is vonhatók: pl. az őrületében saját gyermekeit lemészároló Héraklész és a közvetetten nagybátyja halálát okozó Pókember mindketten vezeklésszerűen vetik bele magukat a hősök életébe. A mí­to­szok­ban sok szuperhős-toposz eredete is fellelhető, a főhős melletti segítőtől, azaz sidekicktől (Gilgames – Enkidu), a szupergonoszon át (Grendel) a több karaktert összegyűjtő szu­per­csa­pa­tig (az argonauták), sőt, egy-egy istenpanteon megfeleltethető a különböző kép­regény­kiadók hőspalettájának, és a szereplőknek az egymás történeteibe való átjárásaira is volt példa, ahogy a kontinuitás is ismert volt (ld. Iliász, Odüsszeia).

nagyam04

A mítoszok bajnokaiból azonban sokszor hiányoztak azok az értékek, amik a mai szuperhősöket oly markánsan jel­lem­zik. Önzőek, arrogánsak és dicsőségre éhesek (Beowulf) vagy egyenesen zsarnokok voltak (Gilgames), küzdelmeiket nem annyira a jó ügy érdekében, és mások védelmében vívták – személyes motivációk vezérelték őket. Ezek ugyan a jelmezes igazságosztóknál is tetten érhetők (a szülők meggyilkolása, a nagybácsi halála), ám esetükben inkább csak katalizátorokról van szó későbbi, önzetlen tetteikhez, konkrét küldetésükhöz. Márpedig az önzetlenség és a küldetéstudat a szuperhős leg­fon­to­sabb tulajdonságai közt vannak.

nagyam02

A másik tényező, ami eltávolítja az ősi héroszokat Supermantől és társaitól, az éppen az „ősi” mivoltuk. Hiába voltak történeteik univerzális példázatok, túl „messze” voltak a több száz évvel ezelőtti amerikai telepesek és a XX. század eleji bevándorlók számára is. A felvilágosodás korával egyébként is hanyatlani kezdett a mítoszok ereje (még ha el nem is fogyott soha), a szedett-vedett újvilágba szakadt európaiakra pedig főleg jellemző volt, hogy inkább fordultak fo­ga­dott otthonuk emberi hőseihez, vagyis az alapító atyák­hoz, Benjamin Franklinhoz, Thomas Jeffersonhoz, George Washingtonhoz és tár­sa­ik­hoz, akik konkrétabb, kézzel foghatóbb útmutatással szolgáltak az ismeretlen föld meg­hódí­tá­sá­hoz. A köztünk járó, „hétköznapi hősök” koncepciója, illetve az abból egyenesen kö­vetkező „bárkiből lehet hős” gondolat (amire különösen Stan Lee képregényíró és Marvel-legenda érez majd rá a ’60-as években) máig az amerikai nemzeti öntudat egyik alapköve.

nagyam03A mítoszok mellett a szuperhősök másik nagy előképe a XIX. és XX. századi ponyvairodalomban lelhető fel, ami számtalan különleges képességű, nem egyszer maszkban tevékenykedő önkéntes igazságosztót adott a világnak. De előtte még ki kell térni a XIX. századi sci-fi iro­da­lomra, és főleg, Robin Hoodra. Utóbbi, noha jelentőségét, angol, és nem újvilági népi hős lévén, az amerikai szakirodalom szereti némileg csökkenteni, kétségkívül óriási hatással volt Superman és társai születésére. Robin Hood elsőként foglalta magába egyszerre a szuperhős olyan fontos aspektusait, mint a morális kód, a törvény keretein kívüli igazságosztás (akár a törvényi berendezkedés konkrét ellenében is), a kettős sze­mély­azo­nos­ság, az elnyomottak és a szegények melletti síkraszállás. Az, hogy Douglas Fairbanks, részben éppen Robin Hood megformálásával, mintaként szolgált Superman és Batman megalkotásához (noha utóbbi esetében a színész Zorrója nagyobb súllyal esett latba), szin­tén nem véletlen.

nagyam05

Mary Shelley Frankensteinje és H. G. Wells A lát­­ha­tat­lan embere is jelentős előképe a szu­per­hős-iro­da­lom­nak, minthogy emberfeletti képességű sze­rep­lő­ket mozgatnak, és immár nem is a rég­múlt­ban, hanem kortárs közegben (ez lényeges té­nyező a jelmezes igazságosztók esetében), ráadásul a modern tudomány eszközeit felhasználva. Ezek a történetek azonban az „emberfelettiséget” rend­sze­re­sen horrorisztikus közegbe helyezték, A lát­ha­tat­lan ember és a Frankenstein pedig éppen ennek a közegnek a két pólusát jelenti. Shelley kreatúrája tragikus, meg nem értett, mássága és természetfelettisége miatt űzött figura, Wells Griffinje pedig egy gazember, a Nietzsche-féle Übermensch, aki a maga em­ber­felet­ti­sé­gé­ben meghaladni véli az emberi társadalmat, annak erkölcseivel és törvényeivel együtt. Érdekes adalék, hogy Superman alkotói, Jerry Siegel és Joe Shuster is ez utóbbi mederben írták meg illusztrált novellájukat, a The Reign of the Supermant, évekkel az Acélember születése előtt. A sztoriban egy Bill Dunn nevű nincstelen önkéntes kísérleti nyula lesz egy tudósnak, és miután telepatikus erőre tesz szert, világuralomra tör. A különleges képességű emberek ezekben a történetekben vagy önszántukból álltak kívül a társadalmon, vagy az eleve kivetette őket magából: a konklúzió mindkét esetben az volt, hogy a „szörnyeket” el kell pusztítani, mert veszélyeztetik a status quo-t, az emberi világ fennmaradását; az evo­lú­ció erodálja a humanizmust.

nagyam06Ez a szemlélet a XX. században kezdett megváltozni, többek közt Wells egy másik regénye, Az istenek eledele hatására. A könyvben a címbeli anyag hatására a Földet óriássá vált polgárok lepik el, akiket, noha egyáltalán nincsenek gonosz szándékaik, csak szeretnék békében élni az életüket, a normál emberek megkísérelnek el­pusz­tí­tani. A harc kényszerű békével, és annak sugallatával ér véget, hogy az óriások szaporodásának következtében a régi világ és a „régi ember” kihalásra ítéltetett. Vagyis a bevett társadalmi rend itt is végveszélybe kerül, ám ez a tudománnyal felturbózott, vagyis egyfajta „majdnem természetes” evolúció, és nem a „szörnyek” rosszindulatának kö­vet­kez­mé­nye. Innen csak egy lépés az a morálisan pozitív előjelű emberfeletti ember, aki még csak akaratlanul sem fenyegeti a status quo-t, hanem együtt él vele, vagy akár: védelmezi azt.

Rusznyák Csaba

 

comicfigure0004_by_pagodacomics-d6weerzMiért gondoljuk, hogy képregényt olvasni ciki? Mert elveszi a gye­rekek kedvét az olvasástól. Ja?! Értem. Miért, a képregényt csak ol­vas­sák? Nem, végül is rajzolják is. Meg hát olvassák is. Miért, a képregényt csak a gyerekek olvassák?
Nem, hát vannak felnőtt képregények is. Nos igen, tehát a kép­regé­nyek szövege van, meg képe van, és az egyik legizgalmasabb mű­vé­szi forma, a legváltozatosabb kifejezési formákkal. És mi – Rusz­­nyák Csaba és Szekeres Niki – főképpen azt szeretnénk, hogy mi­nél többen találkozzatok a kép­regénnyel, legyen az noir vagy mar­vel, felnőtt vagy gyerek, populáris vagy művészi.
Induljon hát a Comics Trip!
(Logo: Anticia Pago)

Címke: , , , ,
2019.10.20 - tiszatáj

PUCCINI EGYFELVONÁSOSOK SZEGEDEN
Egy estén, hármas oltárképnek képzelte el három egyfelvonásosát Puccini. Egy sötét, drámai, egy mennyei-lírai darab, és egy vágtató, szikrázóan szellemes komédia – hárman adják ki az egészet. Ám így erre ma kevés operaház vállalkozik. A három darab együtt kicsit sok a közönségnek, ráadásul az átdíszítést, a hosszú szünetet sem lehet megspórolni. Legutóbb az Erkel Színházban is csak a bemutatón hangzott föl mind a három mű, utána mindig csak kettőt lehetett választani… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.10.19 - tiszatáj

A RENDSZER
Spanyolország az utóbbi időben előszeretettel mímeli a hollywoodi zsánerfilmek öntőformáit: az 1968–1975-ös aranykort követő horror-reneszánsz után egyre nagyobb teret kap a csavaros thrillerek honosítása. Oriol Paulo betyáros műfaji ujjgyakorlatait követően a románcban és sorozatgyilkos-thrillerben egyformán jártas Rodrigo Sorogoyen is letette a névjegyét, tavalyi politikai thrillerje részben adózik a hagyományoknak, ugyanakkor bizonyos pontokon el is mer térni azoktól… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő