10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

A jövő vékony kabát
2012.04.24 - tiszatáj

FINN ANTOLÓGIÁK BEMUTATÓJA

A XIX. Budapesti Könyvfesztiválon az északi országok kortárs szerzőié volt a főszerep, ezt jelzi, hogy péntek délelőtt két finn antológia bemutatójára is sor került: Jávorszky Béla válogatásában a Fölmagasodik hirtelen, és Pusztai-Varga Ildikó fordításában a Turkui finn költők című kötetről beszélgetett a Magyar Napló Kiadó szerkesztője, Tornai Szabolcs.

Az északi országok, Dánia, Izland, Norvégia és Svédország, valamint Finnország kortárs irodalmi műveinek elsősorban a kettes stand adott otthont, ahol nem csupán beszélgetések, hanem könyvkiállítások, szórólapok segítségével és megvásárolható könyvek révén hozták közelebb e távoli kultúrák irodalmát.

A két finn kötet között sajátos folytatólagosság van, egyrészt a fordítók, másrészt az egybegyűjtött szerzők között. Pusztai-Varga úgy fogalmaz, Jávorszkytól vette át a stafétabotot, mikor finn szakosként fordítani kezdett. A kronologikus sorrend emellett az egybegyűjtött szerzőkre is érvényes: a Fölmagasodik hirtelen szerzőgárdája nem egészen egy generációval előzi meg Pusztai-Varga válogatásában megjelenteket.

Pusztai-Varga, amikor kortárs verseket választott, magától értetődőnek tartotta, hogy ugyanazt a kort, világot élő szerzők műveit ültesse át. A kötet Turku város köré szerveződik, ahogy fogalmaz, 2000 környékén valósággal forrt ott az irodalom, nemcsak az egyetemeken vagy a folyóiratokban, hanem mindenütt, az utcán, a tornacsarnokokban még a kocsmákban is. Ebből adódóan sietve tisztázta, nem kocsmaköltészetről beszél: „a költészet ment a kocsmába és nem fordítva”.  Hangsúlyozta és elismerte a szokatlan, magas szintű irodalmi légkört. Mint mondta, gyakran előfordult, hogy az utcán valaki elkezdett szavalni – póz és sallang nélkül –  nem a tipikus költői titulus legitimizálásáért, egyszerűen egy vers megosztásának célzatával.

Pusztai-Varga kitér arra, hogy az ezt megelőző két kötetétben kizárólag női szerzők szerepeltek. Az első esetben saját elhatározásából, másodjára felkérésnek eleget téve, így harmadik alkalommal kizárólag férfi költőket akart szerepeltetni, azonban válogatás közben –  elsősorban a szövegek minőségét szem előtt tartva – mégis tett egy kivételt. Így került a kötetbe, a finn köztársasági elnök felesége Jenni Elina Haukio.

Turku város lírai témái között a finoman árnyalt természeti vonal és – főként Esa Hirvonenre jellemző –  élőbeszéd fesztelenségét megelevenítő két véglet között mozognak a versek,  stílusra, nyelvezetre, témára, társadalmi rétegzettségre való tekintet nélkül.

A kötetet rímtelenséggel, versszagtalansággal jellemezte a fordító, elsősorban a „szétszaladó sorok művészetét” értékelte nagyra, emellett a természetességet, mindennapiságot is méltatta.

Mikor Tornai Szabolcs eredeti és fordítás közti különbségről kérdezte, a magyar verzión kívül az angolra is kitért. Véleménye szerint a finn versek lüktetése hiányzik az angol kiadásokban, magyarul azonban megesik, hogy jobban elnyerik a tetszését, mint finnül. Ezzel kapcsolatban a nézők köréből feltett – stilisztikai eszközökre vonatkozó – kérdésre adott válaszából kiderült, nem jellemzőek a szókezdő rímek és alliterációk, bár előfordulnak mind a kötetben, mind a finn költészetben.

A szerkesztő ezután a lírai lelkek hasonlóságára irányította a beszélgetést. Pusztai-Varga szerint nincs átfedés a kétféle vers- és művészetfelfogás között, ennek alátámasztásául említi azt az esetet, amikor egy finn festőművész Magyarországon mutatta be képeit, ugyanis otthon túl színesnek, túl történeti alapúnak és kevéssé absztraktnak találták.

Távlati tervei között szerepel korábbi szerzők műveinek fordítása, de azonnal hozzátette, ez csak ötlet, a megvalósulás még jelenleg bizonytalan: „A jövő vékony kabát, lebeg a szárítókötélen, várja, hogy felvegyék” – hangzott el a beszélgetést záró felolvasás alatt Jenni Haukio költeményéből.

Az érdeklődés – a stand látogatottsága egyik programnál sem csökkent – igazolni látszik a még több fordításra való igényt, a már megjelentek szélesebb körű terjesztését. Annyi biztos, izgalmas válogatást, a finn költészetről pedig átfogó képet ígér mind a két, Magyar Napló kiadó gondozásában megjelent kötet.

Tóth Tünde


Címke: ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő