01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.20.
| Fölszállott a páva – Összeállt a döntő mezőnye >>>
12.17.
| Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról a Capa Központban >>>
12.16.
| Az erdélyi népzenét bemutató kötetet jelentet meg a Magyar Művészeti Akadémia >>>
12.14.
| Az Amadinda Ütőegyüttessel ünnepel a Pannon Filharmonikusok >>>
12.14.
| Pinceszínház – Vacsora négyesben >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Fodor Ferenc néprajzkutató kapta az idei Tömörkény-díjat >>>
12.12.
| Megható karácsonyi kisfilmmel hangolódik az ünnepekre a Müpa >>>
12.12.
| Barokk freskófestészetről szóló sorozat első kötetét mutatták be Budapesten >>>
12.12.
| Ellopott Klimt-portré bukkant fel Olaszországban >>>
12.12.
| Az Alice az ágyban című Susan Sonntag-dráma bemutatására készül a kolozsvári magyar színház >>>
12.11.
| Nők helyzete a zenei életben és oktatásban >>>
12.11.
| Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn >>>
12.11.
| Díjazták a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeit >>>
12.10.
| Meghalt Varga Imre, a nemzet művésze >>>
12.06.
| Zsille Gábor műfordító, költő az idei Hieronymus-díj kitüntetettje >>>
12.03.
| Érkezik a Betörő az albérlőm az Újszegedi Szabadtéri Színpadra >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

A jövő vékony kabát
2012.04.24 - tiszatáj

FINN ANTOLÓGIÁK BEMUTATÓJA

A XIX. Budapesti Könyvfesztiválon az északi országok kortárs szerzőié volt a főszerep, ezt jelzi, hogy péntek délelőtt két finn antológia bemutatójára is sor került: Jávorszky Béla válogatásában a Fölmagasodik hirtelen, és Pusztai-Varga Ildikó fordításában a Turkui finn költők című kötetről beszélgetett a Magyar Napló Kiadó szerkesztője, Tornai Szabolcs.

Az északi országok, Dánia, Izland, Norvégia és Svédország, valamint Finnország kortárs irodalmi műveinek elsősorban a kettes stand adott otthont, ahol nem csupán beszélgetések, hanem könyvkiállítások, szórólapok segítségével és megvásárolható könyvek révén hozták közelebb e távoli kultúrák irodalmát.

A két finn kötet között sajátos folytatólagosság van, egyrészt a fordítók, másrészt az egybegyűjtött szerzők között. Pusztai-Varga úgy fogalmaz, Jávorszkytól vette át a stafétabotot, mikor finn szakosként fordítani kezdett. A kronologikus sorrend emellett az egybegyűjtött szerzőkre is érvényes: a Fölmagasodik hirtelen szerzőgárdája nem egészen egy generációval előzi meg Pusztai-Varga válogatásában megjelenteket.

Pusztai-Varga, amikor kortárs verseket választott, magától értetődőnek tartotta, hogy ugyanazt a kort, világot élő szerzők műveit ültesse át. A kötet Turku város köré szerveződik, ahogy fogalmaz, 2000 környékén valósággal forrt ott az irodalom, nemcsak az egyetemeken vagy a folyóiratokban, hanem mindenütt, az utcán, a tornacsarnokokban még a kocsmákban is. Ebből adódóan sietve tisztázta, nem kocsmaköltészetről beszél: „a költészet ment a kocsmába és nem fordítva”.  Hangsúlyozta és elismerte a szokatlan, magas szintű irodalmi légkört. Mint mondta, gyakran előfordult, hogy az utcán valaki elkezdett szavalni – póz és sallang nélkül –  nem a tipikus költői titulus legitimizálásáért, egyszerűen egy vers megosztásának célzatával.

Pusztai-Varga kitér arra, hogy az ezt megelőző két kötetétben kizárólag női szerzők szerepeltek. Az első esetben saját elhatározásából, másodjára felkérésnek eleget téve, így harmadik alkalommal kizárólag férfi költőket akart szerepeltetni, azonban válogatás közben –  elsősorban a szövegek minőségét szem előtt tartva – mégis tett egy kivételt. Így került a kötetbe, a finn köztársasági elnök felesége Jenni Elina Haukio.

Turku város lírai témái között a finoman árnyalt természeti vonal és – főként Esa Hirvonenre jellemző –  élőbeszéd fesztelenségét megelevenítő két véglet között mozognak a versek,  stílusra, nyelvezetre, témára, társadalmi rétegzettségre való tekintet nélkül.

A kötetet rímtelenséggel, versszagtalansággal jellemezte a fordító, elsősorban a „szétszaladó sorok művészetét” értékelte nagyra, emellett a természetességet, mindennapiságot is méltatta.

Mikor Tornai Szabolcs eredeti és fordítás közti különbségről kérdezte, a magyar verzión kívül az angolra is kitért. Véleménye szerint a finn versek lüktetése hiányzik az angol kiadásokban, magyarul azonban megesik, hogy jobban elnyerik a tetszését, mint finnül. Ezzel kapcsolatban a nézők köréből feltett – stilisztikai eszközökre vonatkozó – kérdésre adott válaszából kiderült, nem jellemzőek a szókezdő rímek és alliterációk, bár előfordulnak mind a kötetben, mind a finn költészetben.

A szerkesztő ezután a lírai lelkek hasonlóságára irányította a beszélgetést. Pusztai-Varga szerint nincs átfedés a kétféle vers- és művészetfelfogás között, ennek alátámasztásául említi azt az esetet, amikor egy finn festőművész Magyarországon mutatta be képeit, ugyanis otthon túl színesnek, túl történeti alapúnak és kevéssé absztraktnak találták.

Távlati tervei között szerepel korábbi szerzők műveinek fordítása, de azonnal hozzátette, ez csak ötlet, a megvalósulás még jelenleg bizonytalan: „A jövő vékony kabát, lebeg a szárítókötélen, várja, hogy felvegyék” – hangzott el a beszélgetést záró felolvasás alatt Jenni Haukio költeményéből.

Az érdeklődés – a stand látogatottsága egyik programnál sem csökkent – igazolni látszik a még több fordításra való igényt, a már megjelentek szélesebb körű terjesztését. Annyi biztos, izgalmas válogatást, a finn költészetről pedig átfogó képet ígér mind a két, Magyar Napló kiadó gondozásában megjelent kötet.

Tóth Tünde


Címke: ,
2019.12.15 - tiszatáj

DARIDA VERONIKA: ELTÉRŐ SZÍNTEREK. NAGY JÓZSEF SZÍNHÁZA
Darida Veronika könyve szintetizáló és kanonizáló vállalkozás is egyben. A könyv Nagy József művészi pályáját tekinti át 1987-től 2016-ig, pontosabban 2017 őszéig, amikor a táncos-színész-koreográfus számára véget ér a Trafó ötéves igazgatási szerepköre. A filozófiai és esztétikai (elméleti) bevezetés után minden előadói korszakkal egy-egy fejezet foglalkozik, illetve a szerző igyekszik alapos elemzést nyújtani az egyes előadásokról… – OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2019.12.15 - tiszatáj

CORMAC McCARTHY:
ODAKINT A SÖTÉTSÉG
Texasban, Arizonában vagy Mexikóban bonyolódó regényei előtt Cormac McCarthy leginkább az Appalache-hegység lábánál engedte kóvályogni balsorsú figuráit. Csakúgy, mint az 1973-as, főalakja totális lealjasodását dokumentáló – itthon két éve megjelent – Isten gyermeke, a szerző második regénye, a ’68-as Odakint a sötétség is hasonló környezetben bontakozik ki… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.13 - tiszatáj

– MONDJA A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS UTÁN BARNÁK LÁSZLÓ SZEGEDI SZÍNIGAZGATÓ
Hatalmas vihart kavart a színházakat is érintő kulturális tárgyú törvénymódosítás tervezete, amit előzetes szakmai egyeztetés nélkül, bár a zajos tiltakozások hatására némileg finomítva szavazott meg szerdán a kormánytöbbség a parlamentben. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Barnák László próbál idealista lenni, miközben nemcsak a szférát foglalkoztató változások aggasztják, hanem rendre felhívja a figyelmet a nagyszínház lassan halaszthatatlanná váló felújítására is… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2019.12.12 - tiszatáj

SZÍV ERNŐ: MEGHÍVÁS A RIENZI MARISKA SZABADIDŐ KLUBBA
Az Amíg másokkal voltunk című Szilasi-regényt kedvelő Szív Ernő-olvasó finom összefüggést észlelhet, amint a Darvasi-alteregó új kötetének 58. oldalához ér. Szív a Klima Ilona című írásban az irodalomtörténeti legendárium ismert eseményét beszéli el: Juhász Gyula 1907-es öngyilkossági kísérletét, melyet a tárcanovella címszereplője a költő első verseskötetének megjelenéséről szóló hírrel hiúsított meg… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.11 - tiszatáj

HÁZASSÁGI TÖRTÉNET
Bármelyik pillanatban nyakig gázolhatna a szirupban Noah Baumbach új, Netflixnél készült családi dramedyje, és az, hogy mégis jóra fordulnak a dolgok – okozzon akármilyen meglepetést –, nem kis részben színészeinek köszönhető. A Házassági történet a legutolsó karakterét is precízen felépítő darab, mely nemcsak a ’70-es évek hollywoodi drámáihoz, hanem a New York-i Iskola realizmusához is visszakanyarodik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - tiszatáj

CSUTAK GABI: CSENDÉLET SÁRKÁNNYAL
A Margó-díj tíz legjobb jelöltje közé választott kötet szövegei ismerősek lehetnek a litera.hu portálról, de egybeszerkesztve is élvezhetőek sőt, motívumviláguk, összefüggéseik hangsúlyosabban érvényesülnek. Az egy csokorra való történet ugyan nem tesz ki egy kisregényt, mégis adódik, hogy az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélők közé egyenlőségjelet tegyünk, és egyfajta önéletírásként olvassuk a csend­életnek nehezen nevezhető memoár egyes darabjait… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - MTI

Meghalt életének 97. évében Varga Imre szobrászművész, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kedden. A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

SZUBJEKTÍV MEGKÖZELÍTÉSEK: 
AZ ART CAMP, XXIX. MŰVÉSZETI SZIMPÓZIUM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
A *jászberényi művésztelep kiállítás megnyitója utáni napokban, a leíró az alábbiakat jegyzi naplójába:
Az (ismét) elmaradt katarzis érzetével, a nyugtalanító sejtésekkel, és a (talán) feloldásra sem váró agóniával is összefolyik minden… Minden. Az agóniával, az agóniával, az agóniával – és a rejtett Agóniával… Minden […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő