11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.17.
| Háború utáni és kortárs művekből rendez aukciót a Virág Judit Galéria >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Második kötet: második ugrás
2013.09.28 - tiszatáj

POTOZKY LÁSZLÓ NAPPÁ LETT LÁMPAFÉNY CÍMŰ ÚJ KÖTETÉNEK SZEGEDI BEMUTATÓJA

A FISZ szervezésében került sor szeptember 25-én Potozky László új kötetének bemutatójára a szegedi Grand Café mozi termében. A nemrég napvilágot látott kötetről Kovács Flóra, az SZTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék oktatója beszélgetett az íróval.

A beszélgetés egyik kulcskérdése a két kötet közötti párhuzam és egyben eltérés, vagyis az Áradáshoz viszonyított változások, új témák megjelenése volt. Mindehhez pedig társult a tény, hogy amíg a fiatal író beköszönő kötete Kolozsvárott jött ki, addig a második ugrás már a Magvető Kiadó gondozásában került az olvasók elé. Ez rang és teher egyszerre. A záró történet is ez okból született és került bele a kötetbe. A súly, amely ezzel jár, azt eredményezte, hogy újabb és újabb ötletek, témák kerültek a kukába, míg végül megszületett egy ötlet: mit érez a téma, amit eldobott? A három szálon futó zárótörténet így voltaképp magát az írást tematizálja. Ez új az előző kötethez képest, ám Kovács Flóra azon kérdésére, hogy várható-e ennek a témakörnek a kifejtése és továbbvitele a készülő regényben, az alkotó nemmel felelt.

Ugyanígy az újdonságok körébe sorolható a színházi tér és idő beemelése, ami, mint kiderült, szintén egy egyszeri élményből fakad. A címadó novellát, bár kézenfekvő lenne, nem az hívta életre, hogy elkezdett járni a szerző a drámaírás magisterire, hanem Julio Cortázar Rendezői utasítások John Howellnek című alkotása ihlette, amelyben a nézőt felhívják a színpadra.„Tudtam, hogy legyen a vége, nem úgy lett, így ez az enyém lett” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Potozky.

Az első köteténél főként Bodor Ádám vagy Szabó Róbert Csaba hatását szokták kiemelni, a második kötetre a szerző szerint Houellebecq francia író szövegei hatottak, valamint Borbély Szilárd Nincstelenek című műve, amelyben Potozkyt a villanó képek fogták meg igazán.

A két kötet között azonban hasonlóság is fellelhető, még akkor is, ha az első kötet inkább hozott, biztos anyagokra támaszkodott, az új pedig már saját ihletésű. Olyan párhuzamokat lehet vonni, mint a totalitárius rendszerrel való foglalkozás vagy a kisvárosi történetek előtérbe kerülése; ezzel szorosan összefügg a tömbházak világának a megjelenítése. Ez abból is fakad, hogy az író gyerekkora Csíkszeredához, ehhez a hagyományos székelyföldi kisvároshoz kötődik, amelyet mesterségesen kellett duzzasztani. Az így odakerült tömbházak furcsa hangulatot adtak az egésznek, ők pedig gyerekként mindig köztük mentek haza, mert szerettek félni. Ez a környezet és élet emelődik be újra és újra a novellákba, elbeszélésekbe.

Az est során egyre jobban kikristályosodott az az írói módszer, már ha lehet ezt ilyenformán meghatározni, amelyet Potozky László képvisel. Az egyszeri élmények rendkívül meghatározóak a történetek születésének folyamatában. Az írás során, az író bevallása szerint, a történetek eleje és vége van meg először a fejében, majd a köztes űrt kell telehordani. Az ihlet csupán egy pillanat, akár mozdulat, akár egy mondat vagy tulajdonság. A Kétezer-négyszázharminchármas című írás is erről tanúskodik – „borozgattam valahol, és felemeltem egy poharat (…), így jött az ötlet, hogy ezt meg lehet írni”; „mindent megírok, ami jön”.

Az írói módszerhez szorosan kapcsolódik a kötetek szerkesztési elve, amelyben egyre nagyobb tudatosság fedezhető fel, ahogyan arra Kovács Flóra felhívta a figyelmet. Az Áradáshoz képest itt egy jóval szerkesztettebb kötetet vehet az olvasó a kezébe, amelynek egyik oka, hogy az első kötet Potozky szerint ebből a szempontból leginkább ’tanulókötetnek’ nevezhető. Ott Gáll Attila volt a segítségére, aki sok mindent kihúzott, átírt. A mostani kötetben az előzőnél levont tanulságokat alkalmazta, így már könnyebb dolga volt.

A novella- és elbeszélésfüzéren túllépve – talán a szerkesztéssel is összefüggésben – a következő, várható könyv egy regény lesz. A már elkészülőben lévő alkotás egy fontos kortárs kérdés köré fog szerveződni, központban egy pszichológushallgatóval, aki tervei szerint a sok rossz dolog után, ami vele történik, feljebb jut, mint ahonnan indult.

A beszélgetésnek aktív részese volt a közönség is, az érdeklődők több kérdést intéztek a fiatal alkotóhoz az írás természetéről, az önmegvalósításról, a célokról, díjakról vagy éppen az erdélyi magyar irodalomról. Az utóbbi kérdésre adott feleletre érdemes bővebben kitérni, hiszen folyamatosan felmerül a kérdés különböző fórumokon, hogy létezik-e erdélyi magyar irodalom. Potozky László nézete szerint az irodalmat tematikusan érdemes szemlélni. Ebből a nézőpontból pedig Tamási Áron és Móricz Zsigmond paraszti művei között nem érez különbséget, még ha természetesen látja is a széttartó jegyeket a két alkotó munkáiban.

Ezzel együtt Potozky szerint „Erdélyben indulni jó”, nagyon szűk az irodalmi kör, így hamar megismerik az újak nevét, „tudnak mindenkiről, és a fiatalok között nincsenek erős ellentétek.”

Vagdalt Krisztina

 

[nggallery id=232]


Címke: , , , ,
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN
A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila és Keserű Gizella mutatták be a közönségnek… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
2019.11.13 - tiszatáj

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: APRÓMUNKA EGY PALOTÁÉRT
Úgy tűnik, a Krasznahorkai-univerzum súlyosan és rendíthetetlenül, csupán a maga törvényeinek engedelmeskedve gravitál az irodalmi térben, és e kikezdhetetlen alkotói szuverenitás a független gondolkodás és létezés etikáját írja bele az életmű egészébe. A periféria, a margó határvidékén történő berendezkedés nem csak a szerzői autonómia, hanem az aktuális irodalmi divatokat következetesen figyelmen kívül hagyó szövegek tekintetében is a szabadság megőrzésének egyik lehetséges biztosítéka… – SZABÓ GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

OLOSZ ELLA TEXTILMŰVÉSZ ALKOTÁSAIBÓL NYÍLT EMLÉKKIÁLLÍTÁS
A kedvencemmé lett egy fénykép Olosz Elláról: az, amelyiken a művész egyik geometrikus rendbe zárt szőttese előtt áll, karba font kézzel egy finoman csíkozott blézerben. A törékeny alak mintha maga is a mögötte látható mű szerves része lenne. Azt hiszem, ez egy jellemző kép róla, ez a nagyszerű asszony testileg, lelkileg azonosult művészetével. Ez az autentikusság átsüt a szövedékeken, leragyog a szőnyegekről, a ránk hagyott életművéből személyisége pontosan kiolvasható… – PACSIKA LIA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

ÁLOM DOKTOR
Járgány motor nélkül. Stephen King legendás Kubrick-kritikája szerint ilyen adaptációt csiszolt 1977-es bestselleréből a híresen perfekcionista direktor. Rögtön ki is ütközik a különbség: az író csupán populáris paneleket tologat, míg a 2001 és a Mechanikus narancs adaptőre szerzői hangütéssel közelít a témához, vagyis darabokra szed, analizál, újra összerak, és valami egyedit teremt. Mike Flanagan misztikus horrorja – vagyis egyszerre a Ragyogás című regény és film folytatása – után még tágabbra nyílik a könyv és mozi közötti rés… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.09 - tiszatáj

KISS JUDIT ÁGNES: A HALÁL MILONGÁT TÁNCOL
Tizenöt éves koromban, konfirmációi előkészítőn a lelkészünk azt a kérdést tette fel nekünk, mihez kezdenénk, ha megtudnánk, hogy 24 óra van már csak hátra az életünkből, és jön a világvége. A többség nagy része szendén megadta a pc választ: kibékülnék a haragosaimmal, elmondanám a szeretteimnek, mennyire fontosak nekem, rendbe tenném a dolgaimat, imádkoznék Istenhez stb. Egy lány volt csak közöttünk, aki ki merte mondani a frankót, én bizony kipróbálnám a kábítószert és a szexet, mert nem akarok úgy meghalni, hogy egyikben sem volt részem… – ISTÓK ANNA KRITIKÁJA

>>>
2019.11.07 - tiszatáj

A XXIX. PLEIN AIR NEMZETKÖZI ALKOTÓTELEP KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Tudjuk, hogy egy művésztelepet elindítani és működtetni nem egyszerű dolog. Munka van vele. Sokba kerül. Akkor mégis miért szeretne Csongrád városa művésztelepet magának – Európa és Magyarország sok más településével együtt? Talán azért, mert csupán a művészet képes időtállóan és hitelesen dokumentálni egy időszakot, egy kort. Hogy a művészet maradéktalanul tiszta, romlatlan és igazmondó lenne? Szó sincs róla. De még mindig ez a legjobb megoldás. Ahogyan a demokrácia… – GYARMATI GABRIELLA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.03 - tiszatáj

INTERJÚ A HOMO LUDENS PROJECT ALKOTÓIVAL
A Homo Ludens Project kompániájáról nehéz úgy beszélni, hogy ne személyes emlékek, tapasztalatok sora rohamozzon meg. Több elsőjénél ott voltam, és egészen felemelő látni, merre haladnak. Ahogy ott ülök a megbeszélt helyünkön Benkő Imolára és Szilágyi Szabolcsra várva, az jut eszembe, hogy ők is olyan emberek, akikkel ott tudom felvenni a beszélgetés fonalát, ahol leejtettük. Két folyton mozgó figura, akik folyamatosan feszegetik a határaikat, ezzel bevállalva olyan élethelyzeteket akár szakmai téren, akár civil életükben, amelyekre lehet, hogy ők sem számítottak eddig… – TÓTH EMESE INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő