Maja Solar versei

Ha Elizabeth és Descartes barátok lettek volna,

új axiómát állítottak volna fel

nézd elvtárs, én nem vagyok asszony. s nem azért, mert már elváltam, hanem mert

nem is leszek többet férjezett. nem akarok az lenni. gyarapítani azoknak a rendjét, kiknek a méhét

óvatosan vizsgálják, hisz jövendőbeli anyák. tojóstyúkok. fiókák és egyéb asszonyságok.

illetve azokét, akiket nem védenek pajzzsal a lehetséges sugárzások ellen. mert nem fontosak. mert nem (lesznek) anyák.

menyek. cukros mesdames a mesékből. örvénylő és szétszóródó foszforos foltok.

nézd, nem akarom gyarapítani azt az osztályt akiknek az állam házassági előjogokat ad, és azokét sem, akik ezeket nem kaphatják meg, mert pl. leszbikusok. pl. nem akarom pl.

nem akarok olyan asszony lenni, aki szobákat birtokol,szuperül felszerelt konyhája és élvezethez szükséges prokreatív berendezései vannak. még ha néha olyan fáradt is vagyok a harctól, még ha néha szeretnék is elmerülni. a bőr alatti szobába. és eltűnök a képekről. de nem. nem leszek privát dia, míg ti a térképeteket szabjátok és formáljátok a viselkedés minden értelmét. nos, nem fogok.

nemadom a nyilvánosságot!     ALÁ SZOLGÁJA, AZ ÖN IGEN LOJÁLIS BARÁTNŐJE, ELIZABETH

még ha változás is állt be az asszonyom megszólítással, mert régen a nőket csak úgy szólították: asszony!

(asszony, hozz már nekem vizet, hallgass el asszony, you stupid woman, szép vagy asszony, asszony tisztellek, mert a gyermekeim anyja vagy)

de akkor is asszonyom, akkoriban sem volt mindenki asszony. ez is egy kényes kérdés. csorgó és visszacsorgó. lángoló. ezért nem leszek hiperlabda az intim stadionban, perceptív lencse, ami megjegyez, élvez, szeret, esztetizál és elelelragadóan öltözik. pöttyösbe. nő, akit a szél kapar és aki benyomásokra vadászik. egy teljes életet tölt el a nappaliban és annak miliőjében. a színházban. a kultúra élvezésében. a facebookon. nos, nem leszek.

nem akarom ismételni csak azt a sztereotípiát, mi szerint nem érdekel a politika, mert tudom,

politikailag  mikor kell a pöttyökről s az expressz-edényekről is írni. és hogy mikor mondják, asszonyom, uram, kisasszony, a valóságra szabva.

megoszlanak a privilégiumok. kinek ellátás jár, mert házas, kinek a szociális segély és a nyugdíj, kinek családi pótlék vagy anyasági támogatás, kinek a semmi.    ASSZONYOM, AZ ÖN BECSÜLETÉNEK ALÁZATOS ÉS ENGEDELMES SZOLGÁJA, DESCARTES

a nyilvános arénába akarok menni. nyilvánosságot akarok kötni, nem harisnyát. megváltoztatni mindazt, ami bennünket asszonyra és nem-asszonyra oszt. olyanokra, akiknek van és akiknek nincs. multitask-os nőkre háziasszonyokra anyákra managernőkre sportolónőkre és azokra akik nem olyan könnyen ismétlik a koordinátákat, mert nehéz a lélek szenvedélyeit megfizetni. MIVEL AZ ÉLET, MELYET ÉLNEM KELL, NEM HAGY AZ ÁRTALMATLANNÁ TEVÉSHEZ ELÉG IDŐT, HOGYAN LEHETNÉK KÉPES MEDITÁLNI AZ ÖN SZABÁLYAINAK ÖSSZHANGJÁN

.. baszd meg a meditációt Elizabeth, vedd magadhoz az új elnevezéseket,  axiómákat és támadáááááááááááááás

Fogyasztás

felkeltem a kurva anyjába bele felkeltem

szerettem volna, ha az egész életem csak hobbi lenne

beléptem a FB kertembe

és ültettem Zebra Plant-ot Chom Pu-t C. Spiralis-t Sunshine-t

lefényképeztem egy rókát

megöntöztem a növényeimet

a betűkre fókuszáltam

és a billentyűzet szaggatta ujjaimat

felkeltem

és folytattam a káromkodást

a fizetésből kifizettem mindent, amit csak ki lehet fizetni

számlák étel havi bérlet

újrahasznosítottam

összetekertem alain badiou-t

század-évszázad-szörnyeteg

kiöntöttem az ismétlődő napokat

amelyeken dolgozok, hogy tudjak fogyasztani

minden nap baszott sokat fogyasztani

és jól összeszorítottam a fogaimat

politikailag korrektül

hogy ne kelljen, a kurva anyjába bele, felkelnem

Havas térképészet

pontosan huszonhét óra van

a hó bekebelezte a tévét és az internetes rádiót

bekebelezte a bemondókat*nőket akik ontjáka sztereotípiákat

és pánikszerűen hógolyóznak a mondatokkal

a szivacs bűzleni kezdett, ideje lecserélni

a hó bekebelezett minden problémát

a kifizetetlen béreket   az alig látszó sztrájkokat   az athéni tüntetést

bekebelezte az egyetlen, teraszon elültetett, rozmaringot

a kezek sokaságát és a zöldségeket a piaci pultokon

és továbbra is a neoliberális szervezet élvezete a legfontosabb

mit együnk      hogy öltözzünk föl,    ha nincs

akkor elképzelni          úgy hagyni mindent ahogy van

így hát

üdvözöllek deko paplan gyapjú plüss takaró tea afrikai strand thermo zokni  forró kusz-kuszos leves    vastag macskanadrág   kövér macska    csípős fűszer    vastag könyv    vastag betű    sárga és narancsságra  forróforróforró  legforróbb képernyő

üdvözöllek pontosan mínusz huszonhét fokon

kora reggel óta praktizálva az ideológiát

via billentyűzet

ne egyél semmit ne egyél    ne egyél semmit truccból és fordítsd ki saját bőrödet

csukd be az ablakokat, CTRL+W a gyorsbillentyű   ereszkedj még lejjebb

vedd elő simone weil-t az ölelésben és hagyd hogy

bemutassa az  a little play into the cogs

of the (social) machine that is grinding us down-t

ne egyél semmit    ne aludj nyugodtan ne          új ruhát ne végy

a tengerre menni   ne, semmiképp ne légy a hőségben, csak nedves szobákat tudsz kifizetni

nehogy ne nézd a tévét, nehogy ne légy pozitív

és nehogy ne lásd meg, hogy a világ odahagyta az átmenetet és a krízist   nehogy ne dolgozz magadon, egy nőnek

mindig szépen kell kinéznie és szabályszerűen várnia a vendégeket   ne hagyd, hogy látsszanak a tétlenség nyomai rajtad   takarítsd le azokat a penészfoltokat a falakról

ne gondolkodj azon, hogyan fogsz munkát találni, hisz senkinek sincs   ne ne

ne legyen munkád, mert egy kemény reggelen arra ébredhetsz, hogy volt nincs munkád

szia munkahely   a nedves falon átszivárgott, CTRL+DOWN ARROW a gyorsbillentyűk

a rugalmasságon keresztül a munkaerőpiachoz

ne gondolkodj   ne gondolkodj    csak légy pozitív és dolgozz magadon

néda milyen szép reklámok és milyen fehér ez a világ integess neki, nehogy ne integess

gyorsbillentyű, a bologniaihoz

a Tiszta ész kritikáját a 166.-tól a 176.-ig  meg a 210.-től a 212.-ig

a Fenomenológiai lélekből semmit    Hegelt a Wikipediáról de azért

a Lét és időből az előszót és a bevezetést a 47.-ig

a több mint 600 oldal miatt pörölni a professzorral

(professzorasszony nincs)        rendszeresen órára járni     pontok járnak a jelenlétért

és az elolvasatlanságért            kifizetni a szemináriumot  (interneten megrendelni)

fáradtnak és engedelmesnek lenni   jól szervezettnek lenni   a középkori Coplestone-t

a 68.-tól a 118.-ig

Marxot nem kell, Badiou-t még csak véletlenül se    a kommunizmus mumusa táncol end show on

diplomát kapni  és gratulálni magadnak, hogy nem volt benned kétely = ellenállás

nem volt rá idő

Terék Anna fordításai

Megjelent a Tiszatáj 2013/7. számában