12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.17.
| Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról a Capa Központban >>>
12.14.
| Az Amadinda Ütőegyüttessel ünnepel a Pannon Filharmonikusok >>>
12.14.
| Pinceszínház – Vacsora négyesben >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Kihűlt világ – Farkas István festményei a Nemzeti Galériában >>>
12.13.
| Vigyorgós pofád! – Szépírás kurzus felolvasó est >>>
12.12.
| Győri Andrea Éva, Nemes Márton és Puklus Péter az Esterházy Art Award idei díjazottjai >>>
12.12.
| Tovarisi Tschüss – Megérkezett Berlinbe az MMA művészeinek kiállítás >>>
12.10.
| Robotok – japán mesék – gördeszkák >>>
12.12.
| Barokk freskófestészetről szóló sorozat első kötetét mutatták be Budapesten >>>
12.12.
| Ellopott Klimt-portré bukkant fel Olaszországban >>>
12.12.
| Az Alice az ágyban című Susan Sonntag-dráma bemutatására készül a kolozsvári magyar színház >>>
12.11.
| Nők helyzete a zenei életben és oktatásban >>>
12.11.
| Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn >>>
12.11.
| Díjazták a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeit >>>
12.10.
| Meghalt Varga Imre, a nemzet művésze >>>
12.06.
| Zsille Gábor műfordító, költő az idei Hieronymus-díj kitüntetettje >>>
12.03.
| Érkezik a Betörő az albérlőm az Újszegedi Szabadtéri Színpadra >>>
11.28.
| Pazar szereposztással érkezik Szegedre a Jézus Krisztus Szupersztár >>>
11.26.
| Álló ováció fogadta Montreux-ben Szentpáli Roland új darabját >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

A szerző is brand, a könyv is termék (Szemlélteváltás ON)
2012.03.24 - tiszatáj

MECHIAT ZINA BESZÁMOLÓJA A PRÓZARÁZÁSRÓL

A Prózarázás sorozatában fiatal prózaírók mutatkoznak be, az első est vendége Szabó Tibor Benjamin, az Új Könyvpiac felelős szerkesztője volt, aki többek között a szerző eladhatóságáról is beszélt.

Március 13, Púder Bárszínház, a Falvai Mátyás által szervezett Prózazárás című programsorozat első estje, a vendég Szabó Tibor Benjamin, író, szerkesztő, kritikus. Az újonnan nyílt bár első irodalmi estje olyan sorozat kezdete, ahol a meghívottak prózaírók, a beszélgetés könnyed, nem szakmázás folyik, de szakmailag korrekt hozzászólásokat hallhat a közönség.

Ez önmagában nem történeti jelentőségű, hiszen rengeteg irodalmi programot zajlik hasonló hangnemben, ahol a néző egy pohár bor társaságában, foteljében hátradőlve hallgatja a szerzőket, ahogy életükről, művészetükről beszélnek.  A FISZ és a Púder Bárszínház által szervezett estsorozat ennél többet akar: lehántani a prózaírókról a hollywoodi filmekből táplálkozó sztereotípiákat, ami a mezei olvasó fejében él róluk.

Ez a kép, Falvai roppant plasztikus leírásában, olyan szenvedélybeteg embert takar, aki elég balhés, alkoholista, sármos, és alkotói válságából egy éjszaka alatt kikeveredve megírja könyvét, ami világsiker lesz. Akármilyen tetszetős és pátosszal átitatott is ez a kép, mondanom sem kell, a valósághoz elég kevés köze van.

A prózarázás feladata: helyretenni ezt, finomítani rajta. Az első beszélgetés során, azt hiszem, sikerült.

A moderátor első kérdése arra vonatkozott, a meghívott mennyire ért egyet a fenti képpel. Szabó Tibor Benjamin a populáris mítoszok ledöntésére nem az irodalmi embereket tartja legalkalmasabbnak, sőt, nem is biztos benne, hogy ezeket le kell dönteni. Szüksége van ilyen modern irodalmi legendákra, és helyénvalónak tartja létezésüket, ha nem is reprezentálják pontosan az egész irodalmi életet, csekély, ámde létező réteget képviselnek. Például ha szembe állítjuk a Kerouac-képet mondjuk a Nádas-képpel, azét az íróét, aki megfelel a fenti sztereotípiáknak és azét, aki nem, akkor csak annyit látunk, hogy más csapatban játszanak, de emiatt nem kell értékítéletet mondani az egyik vagy a másik felett. Inkább van szó arról, hogy Nádas Péter olyan, mint Almodóvar, Kerouac pedig mint Walt Disney.

Az esthez készült promóciós videó is a Falvai által interpretált képre és ennek helytelenségére játszik rá, amit a sorozat céljaihoz idomulva igyekszik megváltoztatni – vagy csak megnevettetni a közönséget. Szabó Tibor Benjamin azonban a videóban megjelenő képekből egyet sem érzett magához közelinek, a prózaírás nehézségeit inkább abban látja, hogy nehezen nyer időt ahhoz, hogy ne zökkenjen ki az adott szöveg világából, hogy fenn tudja tartani figyelmét, mondjuk egy regény esetében.

Ehhez egy fehér fal kell, amit bámulhat írás előtt, közben, helyett, ez segít megalkotni a felhasznált képeket, és szükség van még napi több órára, amikor valóban dolgozik az ember.

Egy nagyobb terjedelmű szöveg megírása életmódváltást követel, nem csupán hetekre, hónapokra, hanem adott esetben évekre is. Írásainak utóéletével és általános helyzetével kapcsolatban némiképp rendhagyó a helyzet. Későn kezdett írni, máshogy lépett bele abba az irodalmi gépezetbe, amit egyébként jól ismerünk: folyóirat-megjelenés húsz év körül, aztán antológia, majd az első kötet. Szabó Tibor Benjaminnál ez máshogy indult, előbb volt egy polgári foglalkozása, aztán jött hobbi-szerűen az irodalom. Később az első kötet, és az irodalmi életbe való bebocsátás: nem csak íróként.  Bármi is legyen az irodalmi élet.  Olyan ingovány, ami nem azonos magával az irodalommal, mégis óriási hatása van az írókra. Egy nagy, láthatatlan kéz, aminek hatalma van a szerzők és a művek fölött, az egész kánon fölött.

Sok mindenről esett még szó. Kunderáról, a Bárkáról, Elek Tiborról, arról, hogy az az igazán jó, ha irodalmárokkal nem irodalomról beszélget az ember. A szerző 47 – Démonok ideje című könyvéről. Arról, milyen marketingértéke van egy borítónak, egy címnek, és ebben milyen befolyása van a kiadónak. Fontos és érdekes téma a mai irodalmi élet kapcsán arról beszélni, hogyan árazza be a könyvet a borító, a fülszöveg, a cím, s hogy ezek az elemek nem elválaszthatóak a könyvtől. Ha egy irodalmi produktumról beszélünk, nem szorítkozhatunk csupán arra, amit akkor látunk, ha kinyitjuk a könyvet.

A mai kultúraelméleteknek ez kardinális kérdése, üdítő volt látni, hogy mindez begyűrűzött az irodalomról szóló általános diskurzusba.

Ezek után elérkezett az est ahhoz a ponthoz, ahol nagyobb tétek kerültek terítékre: irodalomszemléletről való érdemi beszéd folyt. Szabó Tibor Benjamin, aki nem csupán író, de az Új Könyvpiac magazin felelős szerkesztője is, arról beszélt, mennyire fontos, hogy eljusson az olvasóhoz a könyv, sokkal fontosabb annál, mint ahogy beszélni szoktunk róla. A meg nem értett alkotó képe (és itt megint kapcsolódunk a sztereotípiákhoz) hibás, az elefántcsonttornyot ideje lerombolni. A szerző brand, az irodalomnak társadalmi funkciói vannak, illetve társadalmi hatása kell, hogy legyen. Ez alapvető funkciója minden kortárs műnek, amit sajnos újabban nem tud gyakorolni az irodalom, a közösségi irodalmi hatás leginkább elmarad. Vissza kell térnünk a felhők közül: a könyv is termék, nem csupán egy égi magaslatokból a földre szállt eszmei gyűjtemény, isteni esszencia.

Falvai ez után kevésbé provokatív vizekre vezette a beszélgetést, az Új Könyvpiacról kérdezte a szerkesztőt, aki beszélt az újság arculatváltásáról, ami illeszkedik a fenti képhez. Igyekszik leszámolni az irodalomban jelen lévő uram-bátyám viszonyokkal, frissebb designt adott a lapnak, és olyan szerzőkről írnak, akik a nagyközönség számára érdekesek, olyan nyelven, amit bárki be tud fogadni, olyan kritikusok tollából, akik komoly szakmai presztízzsel rendelkeznek.

A könnyed beszélgetés komoly kérdéseket feszegetett, és nem csak a szakmai közönség élvezte. A szemléletváltoztatás, azt hiszem, elindult, meglátjuk, a következő esten milyen irányokba indulunk tovább: március 28-án Gerőcs Péterrel beszélget Falvai Mátyás.

[nggallery id=13]


Címke: , ,
2019.12.12 - tiszatáj

A brit irodalom egyik markáns, szívemhez közelálló vonulata görbe tükröt tart a kortárs társadalomnak, maró gúnnyal pellengérre állítja a jogtiprást, kifigurázza az igazságtalanságokat, csúfot űz a visszásságokból, nevetségessé teszi a képmutatást és más emberi gyarlóságokat, a kinevettetés fegyverét alkalmazza a morális rend helyreállításának érdekében. Így tettek-tesznek sokan Jonathan Swift óta. Közéjük tartozik a rendkívül termékeny és népszerű, sokak által méltó női utódnak tekintett dráma-, novella-, regény-, újság-, rádió- és tévéjáték forgatókönyv-író Fay Weldon is… – SOHÁR ANIKÓ ÍRÁSA

>>>
2019.12.12 - tiszatáj

SZÍV ERNŐ: MEGHÍVÁS A RIENZI MARISKA SZABADIDŐ KLUBBA
Az Amíg másokkal voltunk című Szilasi-regényt kedvelő Szív Ernő-olvasó finom összefüggést észlelhet, amint a Darvasi-alteregó új kötetének 58. oldalához ér. Szív a Klima Ilona című írásban az irodalomtörténeti legendárium ismert eseményét beszéli el: Juhász Gyula 1907-es öngyilkossági kísérletét, melyet a tárcanovella címszereplője a költő első verseskötetének megjelenéséről szóló hírrel hiúsított meg… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.11 - tiszatáj

HÁZASSÁGI TÖRTÉNET
Bármelyik pillanatban nyakig gázolhatna a szirupban Noah Baumbach új, Netflixnél készült családi dramedyje, és az, hogy mégis jóra fordulnak a dolgok – okozzon akármilyen meglepetést –, nem kis részben színészeinek köszönhető. A Házassági történet a legutolsó karakterét is precízen felépítő darab, mely nemcsak a ’70-es évek hollywoodi drámáihoz, hanem a New York-i Iskola realizmusához is visszakanyarodik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - tiszatáj

CSUTAK GABI: CSENDÉLET SÁRKÁNNYAL
A Margó-díj tíz legjobb jelöltje közé választott kötet szövegei ismerősek lehetnek a litera.hu portálról, de egybeszerkesztve is élvezhetőek sőt, motívumviláguk, összefüggéseik hangsúlyosabban érvényesülnek. Az egy csokorra való történet ugyan nem tesz ki egy kisregényt, mégis adódik, hogy az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélők közé egyenlőségjelet tegyünk, és egyfajta önéletírásként olvassuk a csend­életnek nehezen nevezhető memoár egyes darabjait… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - MTI

Meghalt életének 97. évében Varga Imre szobrászművész, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kedden. A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

SZUBJEKTÍV MEGKÖZELÍTÉSEK: 
AZ ART CAMP, XXIX. MŰVÉSZETI SZIMPÓZIUM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
A *jászberényi művésztelep kiállítás megnyitója utáni napokban, a leíró az alábbiakat jegyzi naplójába:
Az (ismét) elmaradt katarzis érzetével, a nyugtalanító sejtésekkel, és a (talán) feloldásra sem váró agóniával is összefolyik minden… Minden. Az agóniával, az agóniával, az agóniával – és a rejtett Agóniával… Minden […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

INTERJÚ BARTHA MÁTÉVAL
Bartha Máté a Színház és Filmművészeti Egyetem Dokumentumfilm Rendező Szakán készített vizsgafilmjével elnyerte a Verzió Filmfesztivál Diák- és elsőfilmes szekciójának díját. A fotóművész és dokumentumfilmes alkotóval a Szél viszi című 36 perces szociografikus mozijáról, a vidéki Magyarországról és a fiatalokban rejlő lehetőségekről beszélgettünk… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

LÁSZLÓ MIKLÓS VÍGJÁTÉKA,
AZ ILLATSZERTÁR HATALMAS SIKER
A KISSZÍNHÁZBAN
Sztarenki Pál színészközpontú rendezésében telitalálat az Illatszertár a Szegedi Nemzeti Színház kisszínházában. László Miklós örökzöld vígjátéka olyan üdítő, mintha egy nehéz nap után frissítő fürdősóval fűszerezett meleg vízzel teli kádban zamatos portóit kortyolgatnánk… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2019.12.07 - tiszatáj

AKIK MÁR NEM ÖREGSZENEK MEG
Nagyapjának, az I. világháborúban a brit hadseregnél szolgált William Jackson őrmesternek dedikálta dokumentumfilmjét A gyűrűk ura-trilógia rendezője: cseppet sem meglepő, hogy Peter Jackson a legszemélyesebb projektjének titulálta a művet. Az Akik már nem öregszenek meg ugyanis épp a résztvevők legintimebb benyomásait tárja fel, emberként tekint a Nagy Háború veteránjaira és ehhez nem rest kimondottan ügyes formabravúrokat segítségül hívni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő