09.24.
| A PesText Fesztivál különleges meghívottjai >>>
09.21.
| Szegedi Nemzeti Színház – Kormányos Ákos: Raktárépület >>>
09.19.
| Asztali beszélgetések… – Konok Tamás 90 >>>
09.16.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
09.04.
| Grand Café – 15. BUSHO Film Festival >>>
07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>
08.22.
| Kiemelkedő művészeti eredmények az idei Szegedi Szabadtérin >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>

BESZÉL ÖN IDEGENÜL?
kortárs román írók

Halasi Zoltán drámarészlete

Nemes Jeles László művészetéről (Fritz Gergely, Sághy Miklós)
Beszélgetés a rendezővel

Andrei Gamart festményei

>>>
hamarosan...

A szerző is brand, a könyv is termék (Szemlélteváltás ON)
2012.03.24 - tiszatáj

MECHIAT ZINA BESZÁMOLÓJA A PRÓZARÁZÁSRÓL

A Prózarázás sorozatában fiatal prózaírók mutatkoznak be, az első est vendége Szabó Tibor Benjamin, az Új Könyvpiac felelős szerkesztője volt, aki többek között a szerző eladhatóságáról is beszélt.

Március 13, Púder Bárszínház, a Falvai Mátyás által szervezett Prózazárás című programsorozat első estje, a vendég Szabó Tibor Benjamin, író, szerkesztő, kritikus. Az újonnan nyílt bár első irodalmi estje olyan sorozat kezdete, ahol a meghívottak prózaírók, a beszélgetés könnyed, nem szakmázás folyik, de szakmailag korrekt hozzászólásokat hallhat a közönség.

Ez önmagában nem történeti jelentőségű, hiszen rengeteg irodalmi programot zajlik hasonló hangnemben, ahol a néző egy pohár bor társaságában, foteljében hátradőlve hallgatja a szerzőket, ahogy életükről, művészetükről beszélnek.  A FISZ és a Púder Bárszínház által szervezett estsorozat ennél többet akar: lehántani a prózaírókról a hollywoodi filmekből táplálkozó sztereotípiákat, ami a mezei olvasó fejében él róluk.

Ez a kép, Falvai roppant plasztikus leírásában, olyan szenvedélybeteg embert takar, aki elég balhés, alkoholista, sármos, és alkotói válságából egy éjszaka alatt kikeveredve megírja könyvét, ami világsiker lesz. Akármilyen tetszetős és pátosszal átitatott is ez a kép, mondanom sem kell, a valósághoz elég kevés köze van.

A prózarázás feladata: helyretenni ezt, finomítani rajta. Az első beszélgetés során, azt hiszem, sikerült.

A moderátor első kérdése arra vonatkozott, a meghívott mennyire ért egyet a fenti képpel. Szabó Tibor Benjamin a populáris mítoszok ledöntésére nem az irodalmi embereket tartja legalkalmasabbnak, sőt, nem is biztos benne, hogy ezeket le kell dönteni. Szüksége van ilyen modern irodalmi legendákra, és helyénvalónak tartja létezésüket, ha nem is reprezentálják pontosan az egész irodalmi életet, csekély, ámde létező réteget képviselnek. Például ha szembe állítjuk a Kerouac-képet mondjuk a Nádas-képpel, azét az íróét, aki megfelel a fenti sztereotípiáknak és azét, aki nem, akkor csak annyit látunk, hogy más csapatban játszanak, de emiatt nem kell értékítéletet mondani az egyik vagy a másik felett. Inkább van szó arról, hogy Nádas Péter olyan, mint Almodóvar, Kerouac pedig mint Walt Disney.

Az esthez készült promóciós videó is a Falvai által interpretált képre és ennek helytelenségére játszik rá, amit a sorozat céljaihoz idomulva igyekszik megváltoztatni – vagy csak megnevettetni a közönséget. Szabó Tibor Benjamin azonban a videóban megjelenő képekből egyet sem érzett magához közelinek, a prózaírás nehézségeit inkább abban látja, hogy nehezen nyer időt ahhoz, hogy ne zökkenjen ki az adott szöveg világából, hogy fenn tudja tartani figyelmét, mondjuk egy regény esetében.

Ehhez egy fehér fal kell, amit bámulhat írás előtt, közben, helyett, ez segít megalkotni a felhasznált képeket, és szükség van még napi több órára, amikor valóban dolgozik az ember.

Egy nagyobb terjedelmű szöveg megírása életmódváltást követel, nem csupán hetekre, hónapokra, hanem adott esetben évekre is. Írásainak utóéletével és általános helyzetével kapcsolatban némiképp rendhagyó a helyzet. Későn kezdett írni, máshogy lépett bele abba az irodalmi gépezetbe, amit egyébként jól ismerünk: folyóirat-megjelenés húsz év körül, aztán antológia, majd az első kötet. Szabó Tibor Benjaminnál ez máshogy indult, előbb volt egy polgári foglalkozása, aztán jött hobbi-szerűen az irodalom. Később az első kötet, és az irodalmi életbe való bebocsátás: nem csak íróként.  Bármi is legyen az irodalmi élet.  Olyan ingovány, ami nem azonos magával az irodalommal, mégis óriási hatása van az írókra. Egy nagy, láthatatlan kéz, aminek hatalma van a szerzők és a művek fölött, az egész kánon fölött.

Sok mindenről esett még szó. Kunderáról, a Bárkáról, Elek Tiborról, arról, hogy az az igazán jó, ha irodalmárokkal nem irodalomról beszélget az ember. A szerző 47 – Démonok ideje című könyvéről. Arról, milyen marketingértéke van egy borítónak, egy címnek, és ebben milyen befolyása van a kiadónak. Fontos és érdekes téma a mai irodalmi élet kapcsán arról beszélni, hogyan árazza be a könyvet a borító, a fülszöveg, a cím, s hogy ezek az elemek nem elválaszthatóak a könyvtől. Ha egy irodalmi produktumról beszélünk, nem szorítkozhatunk csupán arra, amit akkor látunk, ha kinyitjuk a könyvet.

A mai kultúraelméleteknek ez kardinális kérdése, üdítő volt látni, hogy mindez begyűrűzött az irodalomról szóló általános diskurzusba.

Ezek után elérkezett az est ahhoz a ponthoz, ahol nagyobb tétek kerültek terítékre: irodalomszemléletről való érdemi beszéd folyt. Szabó Tibor Benjamin, aki nem csupán író, de az Új Könyvpiac magazin felelős szerkesztője is, arról beszélt, mennyire fontos, hogy eljusson az olvasóhoz a könyv, sokkal fontosabb annál, mint ahogy beszélni szoktunk róla. A meg nem értett alkotó képe (és itt megint kapcsolódunk a sztereotípiákhoz) hibás, az elefántcsonttornyot ideje lerombolni. A szerző brand, az irodalomnak társadalmi funkciói vannak, illetve társadalmi hatása kell, hogy legyen. Ez alapvető funkciója minden kortárs műnek, amit sajnos újabban nem tud gyakorolni az irodalom, a közösségi irodalmi hatás leginkább elmarad. Vissza kell térnünk a felhők közül: a könyv is termék, nem csupán egy égi magaslatokból a földre szállt eszmei gyűjtemény, isteni esszencia.

Falvai ez után kevésbé provokatív vizekre vezette a beszélgetést, az Új Könyvpiacról kérdezte a szerkesztőt, aki beszélt az újság arculatváltásáról, ami illeszkedik a fenti képhez. Igyekszik leszámolni az irodalomban jelen lévő uram-bátyám viszonyokkal, frissebb designt adott a lapnak, és olyan szerzőkről írnak, akik a nagyközönség számára érdekesek, olyan nyelven, amit bárki be tud fogadni, olyan kritikusok tollából, akik komoly szakmai presztízzsel rendelkeznek.

A könnyed beszélgetés komoly kérdéseket feszegetett, és nem csak a szakmai közönség élvezte. A szemléletváltoztatás, azt hiszem, elindult, meglátjuk, a következő esten milyen irányokba indulunk tovább: március 28-án Gerőcs Péterrel beszélget Falvai Mátyás.

[nggallery id=13]


Címke: , ,
2019.09.16 - tiszatáj

INTERJÚ KORMÁNYOS ÁKOSSAL
Szeptember 21-én mutatják be ismét a Szegedi Nemzeti Színház balett termében Kormányos Ákos Raktárépület című drámáját Kállai Ákos rendezésében. Az előadás olyan társadalmi problémák bemutatására vállalkozott, melyekről napi szinten értesülhetünk különböző sajtóorgánumokból, ám áfogó stratégia még mindig nem született a probléma hatékony kezelése érdekében. A nemi erőszakról, az arról való közbeszédről, általános társadalmi reakciókról, a színház és a művészet feladatáról beszélgettünk… – TASKOVICS VIKTÓRIA INTERJÚJA

>>>
2019.09.16 - tiszatáj

SZÉLJEGYZETEK A HELIKON FOLYÓIRAT DEHUMANIZÁCIÓ-SZÁMÁRÓL
Megjelent a Helikon folyóirat idei első száma. A Timár Andrea által szerkesztett kiadvány egy konferencia előadásainak anyagából készült, s a Dehumanizáció: az elkövető alakja címet viselve a téma irodalmi reprezentációjával foglalkozik. De miért az elkövetőjével? A huszadik századi történelmi traumák művészi ábrázolásában alapvetően az áldozatot került kitüntetett pozícióba… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.09.14 - tiszatáj

SZUVENÍR
Levelekre, jegyzetekre, régi fotókra és szkriptekre hagyatkozva alkotta meg legutóbbi drámáját a brit rendezőnő, Joanna Hogg. Virtigli szerzői kommentárt, egész pontosan memoárt írt kamerával: a Sundance-en debütált Szuvenír időutazás Hogg fiatalkorába, a ’80-as évek elejére. A film egyik fontos mellékszerepét az életében 10 éves kora óta jelen lévő Tilda Swinton játssza, a hasonlóságok pedig nem állnak meg itt, lévén Hogg éppen a színésznő 22 éves lányában, Honor Swinton Byrne-ben látta meg az alteregóját… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.09.13 - MTI

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus – tudatta a család pénteken az MTI-vel.

>>>
2019.09.13 - tiszatáj

– így jellemezném a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban elmaradt Molnár Ferenc-átirat bemutatójának elmaradását. Molnár jogörökösei nem engedélyezték az általuk képviselt szerzőnek a Mohácsi testvérek által átdolgozott Delila című darabjának bemutatását. Joguk volt hozzá, és ennek érvényt szereztek. Pont. Ám ahogy az előadóművészek rendre (át)értelmezik az interpunkciókat – a szerzőknek a mű értelmezésére és előadására vonatozó, szövegben, kottában lefektetett jeleit –, úgy én is (át)értelmezem a fenti pont-ot… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2019.09.13 - tiszatáj

OROSZ–LETT FILM
Egy filmkritika némileg túllépi a hatáskörét, ha a megszokottnál bővebben beszél a film cselekményéről és a stábtagokról – Szergej Livnyev Van Goghok című filmje esetében ez azért látszik indokoltnak, mert különleges rendezői pályáról és alkotásról van szó… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.09.11 - tiszatáj

INTERJÚ CSÁNYI DÓRÁVAL A KORTÁRS KÖNYVILLUSZTRÁCIÓ ÚJ ÚTJAIRÓL
Ami izgalmas egy szöveg nélküli könyvben, hogy a mesélést visszatereli a szájhagyomány irányába, ahány mesélő, annyi megfogalmazás, annyi értelmezés születik majd, és ez még inkább igaz, amikor nem egy ismert mesére, hanem egy saját történetre épül a könyv. Itt nincsenek jó vagy rossz megoldások, nincs egyetlen jó megfejtés, hanem millió jó megfejtés lehetséges, hiszen mindenki a saját látásmódjának, hangulatának, a saját vagy a gyerek életkorának, érdeklődésének megfelelően „olvassa” majd a képeket és „írja” a saját történetét… – RÉVÉSZ EMESE INTERJÚJA

>>>
2019.09.11 - tiszatáj

ÉLŐSKÖDŐK
Noha a rendező éleslátásáról bizonyságot téve deklarálja a dél-koreai anyagi különbségeket, a saját nemzetén belül húzódó áthidalhatatlan szakadékot nincstelen és jómódú között, az idén Cannes-ban Arany Pálmával jutalmazott dráma sosem lokális felvetéseken, hanem univerzális problémákon állapodik meg. Bravúros szimbolikával teremt hátteret a konfliktusoknak… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő