06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
05.27.
| Irodalmi Karaván vajdasági szerzőkkel >>>
05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>
05.23.
| Új színház nyílik idén a Szegedi Szabadtérin >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>

Benedek Miklós, Demus Gábor, Fekete Vince, Gál Ferenc, Janáky Marianna, Maklári Judit, Véssey Miklós versei

Géczi János, Nyerges András, Szil Ágnes, Zalán Tibor prózája

Fried István, Kosztrabszky Réka, Sándor Iván tanulmánya

Dömötör Mihály Kereszt parafrázisok című kiállítása

>>>

AZ SZTE ZMK VIZSGAELŐADÁSA
Operavizsgának hirdette a színlap, de sokszor az volt az érzésem, mintha amatőr színjátszókörben ülnék. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának ének-, és operaszakos növendékei a Figaro házasságában próbálták megmutatni tehetségüket, és azt, hogy hol tartanak tanulmányaikban. A végeredmény finoman szólva is vegyes. A produkció olyan volt, mintha egy kézilabda csapatban együtt játszanának 6-7 éves vékonydongájú kisiskolások erőtől duzzadó 20 éves ifiprofikkal… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>

BESZÉLGETÉS AZ 50 ÉVES KALÁKÁVAL
Az SZTE 16. Egyetemi Tavaszának vendége volt 2019. április 24-én a Kaláka együttes. Jubileumi koncertkörútjukon magyarlakta – de a határok által elválasztott – szomszédos városokba látogatnak el. A Kossuth- és Prima Primissima-díjjal kitüntetett zenekar – Gryllus Vilmos, Gryllus Dániel, Becze Gábor és Radványi Balázs – vendége Szegeden Szirtes Edina Mókus volt. A nagysikerű koncert után a zenekar tagjai oldott hangulatú interjút adtak lapunknak… – PIKÓ ANDRÁS GÁSPÁR INTERJÚJA

>>>

A szerző is brand, a könyv is termék (Szemlélteváltás ON)
2012.03.24 - tiszatáj

MECHIAT ZINA BESZÁMOLÓJA A PRÓZARÁZÁSRÓL

A Prózarázás sorozatában fiatal prózaírók mutatkoznak be, az első est vendége Szabó Tibor Benjamin, az Új Könyvpiac felelős szerkesztője volt, aki többek között a szerző eladhatóságáról is beszélt.

Március 13, Púder Bárszínház, a Falvai Mátyás által szervezett Prózazárás című programsorozat első estje, a vendég Szabó Tibor Benjamin, író, szerkesztő, kritikus. Az újonnan nyílt bár első irodalmi estje olyan sorozat kezdete, ahol a meghívottak prózaírók, a beszélgetés könnyed, nem szakmázás folyik, de szakmailag korrekt hozzászólásokat hallhat a közönség.

Ez önmagában nem történeti jelentőségű, hiszen rengeteg irodalmi programot zajlik hasonló hangnemben, ahol a néző egy pohár bor társaságában, foteljében hátradőlve hallgatja a szerzőket, ahogy életükről, művészetükről beszélnek.  A FISZ és a Púder Bárszínház által szervezett estsorozat ennél többet akar: lehántani a prózaírókról a hollywoodi filmekből táplálkozó sztereotípiákat, ami a mezei olvasó fejében él róluk.

Ez a kép, Falvai roppant plasztikus leírásában, olyan szenvedélybeteg embert takar, aki elég balhés, alkoholista, sármos, és alkotói válságából egy éjszaka alatt kikeveredve megírja könyvét, ami világsiker lesz. Akármilyen tetszetős és pátosszal átitatott is ez a kép, mondanom sem kell, a valósághoz elég kevés köze van.

A prózarázás feladata: helyretenni ezt, finomítani rajta. Az első beszélgetés során, azt hiszem, sikerült.

A moderátor első kérdése arra vonatkozott, a meghívott mennyire ért egyet a fenti képpel. Szabó Tibor Benjamin a populáris mítoszok ledöntésére nem az irodalmi embereket tartja legalkalmasabbnak, sőt, nem is biztos benne, hogy ezeket le kell dönteni. Szüksége van ilyen modern irodalmi legendákra, és helyénvalónak tartja létezésüket, ha nem is reprezentálják pontosan az egész irodalmi életet, csekély, ámde létező réteget képviselnek. Például ha szembe állítjuk a Kerouac-képet mondjuk a Nádas-képpel, azét az íróét, aki megfelel a fenti sztereotípiáknak és azét, aki nem, akkor csak annyit látunk, hogy más csapatban játszanak, de emiatt nem kell értékítéletet mondani az egyik vagy a másik felett. Inkább van szó arról, hogy Nádas Péter olyan, mint Almodóvar, Kerouac pedig mint Walt Disney.

Az esthez készült promóciós videó is a Falvai által interpretált képre és ennek helytelenségére játszik rá, amit a sorozat céljaihoz idomulva igyekszik megváltoztatni – vagy csak megnevettetni a közönséget. Szabó Tibor Benjamin azonban a videóban megjelenő képekből egyet sem érzett magához közelinek, a prózaírás nehézségeit inkább abban látja, hogy nehezen nyer időt ahhoz, hogy ne zökkenjen ki az adott szöveg világából, hogy fenn tudja tartani figyelmét, mondjuk egy regény esetében.

Ehhez egy fehér fal kell, amit bámulhat írás előtt, közben, helyett, ez segít megalkotni a felhasznált képeket, és szükség van még napi több órára, amikor valóban dolgozik az ember.

Egy nagyobb terjedelmű szöveg megírása életmódváltást követel, nem csupán hetekre, hónapokra, hanem adott esetben évekre is. Írásainak utóéletével és általános helyzetével kapcsolatban némiképp rendhagyó a helyzet. Későn kezdett írni, máshogy lépett bele abba az irodalmi gépezetbe, amit egyébként jól ismerünk: folyóirat-megjelenés húsz év körül, aztán antológia, majd az első kötet. Szabó Tibor Benjaminnál ez máshogy indult, előbb volt egy polgári foglalkozása, aztán jött hobbi-szerűen az irodalom. Később az első kötet, és az irodalmi életbe való bebocsátás: nem csak íróként.  Bármi is legyen az irodalmi élet.  Olyan ingovány, ami nem azonos magával az irodalommal, mégis óriási hatása van az írókra. Egy nagy, láthatatlan kéz, aminek hatalma van a szerzők és a művek fölött, az egész kánon fölött.

Sok mindenről esett még szó. Kunderáról, a Bárkáról, Elek Tiborról, arról, hogy az az igazán jó, ha irodalmárokkal nem irodalomról beszélget az ember. A szerző 47 – Démonok ideje című könyvéről. Arról, milyen marketingértéke van egy borítónak, egy címnek, és ebben milyen befolyása van a kiadónak. Fontos és érdekes téma a mai irodalmi élet kapcsán arról beszélni, hogyan árazza be a könyvet a borító, a fülszöveg, a cím, s hogy ezek az elemek nem elválaszthatóak a könyvtől. Ha egy irodalmi produktumról beszélünk, nem szorítkozhatunk csupán arra, amit akkor látunk, ha kinyitjuk a könyvet.

A mai kultúraelméleteknek ez kardinális kérdése, üdítő volt látni, hogy mindez begyűrűzött az irodalomról szóló általános diskurzusba.

Ezek után elérkezett az est ahhoz a ponthoz, ahol nagyobb tétek kerültek terítékre: irodalomszemléletről való érdemi beszéd folyt. Szabó Tibor Benjamin, aki nem csupán író, de az Új Könyvpiac magazin felelős szerkesztője is, arról beszélt, mennyire fontos, hogy eljusson az olvasóhoz a könyv, sokkal fontosabb annál, mint ahogy beszélni szoktunk róla. A meg nem értett alkotó képe (és itt megint kapcsolódunk a sztereotípiákhoz) hibás, az elefántcsonttornyot ideje lerombolni. A szerző brand, az irodalomnak társadalmi funkciói vannak, illetve társadalmi hatása kell, hogy legyen. Ez alapvető funkciója minden kortárs műnek, amit sajnos újabban nem tud gyakorolni az irodalom, a közösségi irodalmi hatás leginkább elmarad. Vissza kell térnünk a felhők közül: a könyv is termék, nem csupán egy égi magaslatokból a földre szállt eszmei gyűjtemény, isteni esszencia.

Falvai ez után kevésbé provokatív vizekre vezette a beszélgetést, az Új Könyvpiacról kérdezte a szerkesztőt, aki beszélt az újság arculatváltásáról, ami illeszkedik a fenti képhez. Igyekszik leszámolni az irodalomban jelen lévő uram-bátyám viszonyokkal, frissebb designt adott a lapnak, és olyan szerzőkről írnak, akik a nagyközönség számára érdekesek, olyan nyelven, amit bárki be tud fogadni, olyan kritikusok tollából, akik komoly szakmai presztízzsel rendelkeznek.

A könnyed beszélgetés komoly kérdéseket feszegetett, és nem csak a szakmai közönség élvezte. A szemléletváltoztatás, azt hiszem, elindult, meglátjuk, a következő esten milyen irányokba indulunk tovább: március 28-án Gerőcs Péterrel beszélget Falvai Mátyás.

[nggallery id=13]


Címke: , ,
2019.06.18 - tiszatáj

SZÍNKÉP, HANGKÉP, ÖSSZKÉP CÍMŰ KÖTET BEMUTATÓJA
Június 13-án, csütörtökön a Színkép, hangkép, összkép című tanulmány- és esszékötet szerkesztőjével, Virág Zoltánnal Orcsik Roland beszélgetett a Tiszatáj Szalonban. A bemutató során szó esett Virág korábbi és jelenlegi köteteiről, illetve zenei érintettségéről is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.16 - tiszatáj

KORMÁNYOS ÁKOS PARAVÁN CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Miért éppen a test, és ha már az, miért nyúljunk hozzá és hogyan van értelme? Ehhez hasonló kérdések hangzottak el június 14-én, a Dugonics téren. A kérdéseket Szutorisz Szabolcs tette fel, a válaszokat pedig Kormányos Ákostól, illetve a 90. Ünnepi Könyvhétre megjelent Paraván című verseskötetéből kaptuk. Tagadhatatlan, hogy a kötet minden egyes verse kapcsolódik a testhez, hol erőteljesen markolászva, hol gyengéden érintve azt. Ugyanakkor egy valami világos: Kormányos Ákos az írás során szikével közelít az anyaghoz… – FERENCZ HEDVIG BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.16 - tiszatáj

GRECSÓ KRISZTIÁN NYITOTTA MEG SZEGEDEN A 90. ÜNNEPI KÖNYVHETET
Az alkotóembernek újra ingujjra kell vetkőznie és ki kell ülnie a térre, hiába változott meg ez a tér, fontos a közvetlen kapcsolat író és olvasója között, fontos, hogy a szerző hagyja magát megközelíteni, s  hogy mindez határokat mosson el és ledöntsön a magas falakból, melyek szerző és olvasó közt húzódnak. Észre kell venni olvasó-szerző megváltozott viszonyát át kell értékelni és felvenni a tempót, mert az olvasók megelőzték a szerzőket… – FERENCZ HEDVIG BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.15 - tiszatáj

LANCZKOR GÁBOR MONOLIT CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Június 12-én, szerdán Lanczkor Gábor új válogatáskötetének, a Monolit bemutatásának adott helyet a Grand Café. Az ihletforrásokról, a társművészetekről, illetve a kötet koncepciójáról Klajkó Dániel beszélgetett a szerzővel… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.15 - tiszatáj

GRECSÓ KRISZTIÁN KÖNYVBEMUTATÓJA
A szegedi könyvhét nyitónapján Grecsó Krisztián volt a főszereplő: a Dugonics téri megnyitóbeszédet követő dedikálás után kötetbemutatóra került sor, ahol Balog József újságíró kérdezte a szerzőt legújabb regényéről. Annak ellenére, hogy Szegeden már bemutatták a Verát március elején teltházas érdeklődés mellett, ezúttal is népes hallgatóság gyűlt össze a Somogyi-könyvtár első emeleti olvasótermében… – SZÁNTAI MÁRK BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.13 - tiszatáj

A könyvhétnek új paradigmára van szüksége. A kilencvenéves akarás mára sajnos megkopott, megrepedezett, az új generációk számára a cél érthetetlen, nincs is olyan szó napi használatban, hogy „ingujj”. És valahogy a Parnasszust sem találják. Supka Géza és kollégái még joggal gondolták úgy, hogy közvetlenebb kapcsolat kell író és olvasója között. És hogy az határokat dönt le, vagyis inkább valamennyit rombol a túl magas falakból, ha az alkotóember – aki akkoriban még hagyományosan férfinak volt elgondolva – leveszi a zakóját és „ingujjra vetkőzve” megközelíthetővé válik […]

>>>
2019.06.13 - tiszatáj

LISE DAVIDSEN
Elsőre azt mondanám, hogy igazán meglepő, hogy a Decca lemezszerződést ajánl valakinek, akit még csak pár éve ismerünk, és a második nagylemez címe rögtön az előadó neve lesz. Jó, utóbbi nem teljesen igaz, hiszen Lise Davidsen lemezének borítóján ott van a Londoni Filharmonikus Zenekar (Philharmonia Orchestra) neve is, de az ember leginkább csak a norvég előadóművész képét látja, és nevét olvassa… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.06.12 - tiszatáj

TOLVAJ ZOLTÁN: FANTOMIKER 
Tolvaj Zoltán költészete azt a hatást kelti, mintha Kassák Lajos szövetkezett volna Tóth Árpáddal, akik felosztották egymást között a National Geographic, a Spektrum műsorkínálatát, a vezető hírportálok ismeretterjesztő cikkeit, majd ellátogattak volna egy egyetemi bölcsészkar filozófia szakára, és végigolvasták volna a 20-21. századi magyar lírát. Ezek a feltételezett hatások mind ott húzódnak a Fantomiker, Tolvaj Zoltán harmadik verseskötete mögött… – BOLDOG ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2019.06.11 - tiszatáj

AZ SZTE ZMK VIZSGAELŐADÁSA
Operavizsgának hirdette a színlap, de sokszor az volt az érzésem, mintha amatőr színjátszókörben ülnék. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának ének-, és operaszakos növendékei a Figaro házasságában próbálták megmutatni tehetségüket, és azt, hogy hol tartanak tanulmányaikban. A végeredmény finoman szólva is vegyes. A produkció olyan volt, mintha egy kézilabda csapatban együtt játszanának 6-7 éves vékonydongájú kisiskolások erőtől duzzadó 20 éves ifiprofikkal… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő