07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A szerző is brand, a könyv is termék (Szemlélteváltás ON)
2012.03.24 - tiszatáj

MECHIAT ZINA BESZÁMOLÓJA A PRÓZARÁZÁSRÓL

A Prózarázás sorozatában fiatal prózaírók mutatkoznak be, az első est vendége Szabó Tibor Benjamin, az Új Könyvpiac felelős szerkesztője volt, aki többek között a szerző eladhatóságáról is beszélt.

Március 13, Púder Bárszínház, a Falvai Mátyás által szervezett Prózazárás című programsorozat első estje, a vendég Szabó Tibor Benjamin, író, szerkesztő, kritikus. Az újonnan nyílt bár első irodalmi estje olyan sorozat kezdete, ahol a meghívottak prózaírók, a beszélgetés könnyed, nem szakmázás folyik, de szakmailag korrekt hozzászólásokat hallhat a közönség.

Ez önmagában nem történeti jelentőségű, hiszen rengeteg irodalmi programot zajlik hasonló hangnemben, ahol a néző egy pohár bor társaságában, foteljében hátradőlve hallgatja a szerzőket, ahogy életükről, művészetükről beszélnek.  A FISZ és a Púder Bárszínház által szervezett estsorozat ennél többet akar: lehántani a prózaírókról a hollywoodi filmekből táplálkozó sztereotípiákat, ami a mezei olvasó fejében él róluk.

Ez a kép, Falvai roppant plasztikus leírásában, olyan szenvedélybeteg embert takar, aki elég balhés, alkoholista, sármos, és alkotói válságából egy éjszaka alatt kikeveredve megírja könyvét, ami világsiker lesz. Akármilyen tetszetős és pátosszal átitatott is ez a kép, mondanom sem kell, a valósághoz elég kevés köze van.

A prózarázás feladata: helyretenni ezt, finomítani rajta. Az első beszélgetés során, azt hiszem, sikerült.

A moderátor első kérdése arra vonatkozott, a meghívott mennyire ért egyet a fenti képpel. Szabó Tibor Benjamin a populáris mítoszok ledöntésére nem az irodalmi embereket tartja legalkalmasabbnak, sőt, nem is biztos benne, hogy ezeket le kell dönteni. Szüksége van ilyen modern irodalmi legendákra, és helyénvalónak tartja létezésüket, ha nem is reprezentálják pontosan az egész irodalmi életet, csekély, ámde létező réteget képviselnek. Például ha szembe állítjuk a Kerouac-képet mondjuk a Nádas-képpel, azét az íróét, aki megfelel a fenti sztereotípiáknak és azét, aki nem, akkor csak annyit látunk, hogy más csapatban játszanak, de emiatt nem kell értékítéletet mondani az egyik vagy a másik felett. Inkább van szó arról, hogy Nádas Péter olyan, mint Almodóvar, Kerouac pedig mint Walt Disney.

Az esthez készült promóciós videó is a Falvai által interpretált képre és ennek helytelenségére játszik rá, amit a sorozat céljaihoz idomulva igyekszik megváltoztatni – vagy csak megnevettetni a közönséget. Szabó Tibor Benjamin azonban a videóban megjelenő képekből egyet sem érzett magához közelinek, a prózaírás nehézségeit inkább abban látja, hogy nehezen nyer időt ahhoz, hogy ne zökkenjen ki az adott szöveg világából, hogy fenn tudja tartani figyelmét, mondjuk egy regény esetében.

Ehhez egy fehér fal kell, amit bámulhat írás előtt, közben, helyett, ez segít megalkotni a felhasznált képeket, és szükség van még napi több órára, amikor valóban dolgozik az ember.

Egy nagyobb terjedelmű szöveg megírása életmódváltást követel, nem csupán hetekre, hónapokra, hanem adott esetben évekre is. Írásainak utóéletével és általános helyzetével kapcsolatban némiképp rendhagyó a helyzet. Későn kezdett írni, máshogy lépett bele abba az irodalmi gépezetbe, amit egyébként jól ismerünk: folyóirat-megjelenés húsz év körül, aztán antológia, majd az első kötet. Szabó Tibor Benjaminnál ez máshogy indult, előbb volt egy polgári foglalkozása, aztán jött hobbi-szerűen az irodalom. Később az első kötet, és az irodalmi életbe való bebocsátás: nem csak íróként.  Bármi is legyen az irodalmi élet.  Olyan ingovány, ami nem azonos magával az irodalommal, mégis óriási hatása van az írókra. Egy nagy, láthatatlan kéz, aminek hatalma van a szerzők és a művek fölött, az egész kánon fölött.

Sok mindenről esett még szó. Kunderáról, a Bárkáról, Elek Tiborról, arról, hogy az az igazán jó, ha irodalmárokkal nem irodalomról beszélget az ember. A szerző 47 – Démonok ideje című könyvéről. Arról, milyen marketingértéke van egy borítónak, egy címnek, és ebben milyen befolyása van a kiadónak. Fontos és érdekes téma a mai irodalmi élet kapcsán arról beszélni, hogyan árazza be a könyvet a borító, a fülszöveg, a cím, s hogy ezek az elemek nem elválaszthatóak a könyvtől. Ha egy irodalmi produktumról beszélünk, nem szorítkozhatunk csupán arra, amit akkor látunk, ha kinyitjuk a könyvet.

A mai kultúraelméleteknek ez kardinális kérdése, üdítő volt látni, hogy mindez begyűrűzött az irodalomról szóló általános diskurzusba.

Ezek után elérkezett az est ahhoz a ponthoz, ahol nagyobb tétek kerültek terítékre: irodalomszemléletről való érdemi beszéd folyt. Szabó Tibor Benjamin, aki nem csupán író, de az Új Könyvpiac magazin felelős szerkesztője is, arról beszélt, mennyire fontos, hogy eljusson az olvasóhoz a könyv, sokkal fontosabb annál, mint ahogy beszélni szoktunk róla. A meg nem értett alkotó képe (és itt megint kapcsolódunk a sztereotípiákhoz) hibás, az elefántcsonttornyot ideje lerombolni. A szerző brand, az irodalomnak társadalmi funkciói vannak, illetve társadalmi hatása kell, hogy legyen. Ez alapvető funkciója minden kortárs műnek, amit sajnos újabban nem tud gyakorolni az irodalom, a közösségi irodalmi hatás leginkább elmarad. Vissza kell térnünk a felhők közül: a könyv is termék, nem csupán egy égi magaslatokból a földre szállt eszmei gyűjtemény, isteni esszencia.

Falvai ez után kevésbé provokatív vizekre vezette a beszélgetést, az Új Könyvpiacról kérdezte a szerkesztőt, aki beszélt az újság arculatváltásáról, ami illeszkedik a fenti képhez. Igyekszik leszámolni az irodalomban jelen lévő uram-bátyám viszonyokkal, frissebb designt adott a lapnak, és olyan szerzőkről írnak, akik a nagyközönség számára érdekesek, olyan nyelven, amit bárki be tud fogadni, olyan kritikusok tollából, akik komoly szakmai presztízzsel rendelkeznek.

A könnyed beszélgetés komoly kérdéseket feszegetett, és nem csak a szakmai közönség élvezte. A szemléletváltoztatás, azt hiszem, elindult, meglátjuk, a következő esten milyen irányokba indulunk tovább: március 28-án Gerőcs Péterrel beszélget Falvai Mátyás.

[nggallery id=13]


Címke: , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő