Tiszatájonline | 2013. február 27.

A cseh animáció ősfilmjei DVD-n

AVAGY A SZOMSZÉD KERTJE MEGINT ZÖLDEBB
(ÉS TÉNYLEG AZ)
A cseh Nemzeti Filmarchívum (Národní filmový archiv) 2013 elején többéves kutatómunka eredményeként jelentette meg a cseh animációs film hőskorát bemutató három DVD-nyi anyagát, illetve a mellé rendelt katalógust Český animovaný film I. 1920–1945 (A cseh animációs film I. 1920–1945) címmel […]

AVAGY A SZOMSZÉD KERTJE MEGINT ZÖLDEBB (ÉS TÉNYLEG AZ)

A cseh Nemzeti Filmarchívum (Národní filmový archiv) 2013 elején többéves kutatómunka eredményeként jelentette meg a cseh animációs film hőskorát bemutató három DVD-nyi anyagát, illetve a mellé rendelt katalógust Český animovaný film I. 1920–1945 (A cseh animációs film I. 1920–1945) címmel. Az animációs ősfilmek ilyen reprezentatív kiadása egyedülálló vállalkozás, a három DVD-n összesen 76 archeológiai lelet kapott helyet, mintegy hétórás terjedelemben. Magyarországon ezzel szemben még csak alig indult meg a feltérképezés.

A cseh animációs film kezdeteiről eddig nem sok filmes anyag látott napvilágot. Az internetes videomegosztó portálokon a második világháború előtti időszakból csak néhány munka volt hozzáférhető – meglehetősen rossz minőségben. Ezen kívül időnként fesztiválok és bemutatók keretében láthatott a szélesebb közönség korai cseh animációs filmeket, illetve a cseh közszolgálati televízió által indított grandiózus, Mistři českého animovaného filmu (A cseh animációs film mesterei) című sokrészes sorozatban bukkantak fel az ehhez a korszakhoz tartozó filmek. Az 1945 előtti periódusból az absztrakt filmek közül eddig leginkább Karel Dodal munkái voltak elérhetők, a láthatóan Oskar Fischinger által ihletett Fantaisie érotique (Erotikus fantázia; 1936), ennek reklámfilmes változata, a Hra bublinek (A buborékok játéka; 1937), és a Moholy-Nagy László fényjátékainak hatását mutató Myšlenka hledající světlo (A gondolat fényt keres; 1938). Fesztiválok rendszeres vendége volt továbbá a zlíni filmstúdióban készült, tárgyanimációt is tartalmazó Silnice zpívá (Dalol az országút; 1937) című Bat’a-reklámfilm, amit részben az utóbb Amerikába emigrálni kényszerült avantgárd filmes, Alexandr Hackenschmied (angol nyelven Hammid néven ismert) rendezett. A narratív animációs filmek közül pedig a legismertebb az első önálló cseh bábfilm, a Ferda mravenec (Ferda, a hangya; 1943), a náci propagandisztikus animációk kontextusában értelmezett Svatba v korálovém moři (Esküvő a koralltengerben; 1945), valamint a Cannes-ban díjjal elismert Vánoční sen (Karácsonyi álom; 1945) című hibrid film, amely a bábtechnikát élőszereplős felvételekkel kombinálta. Ezt a korpuszt most jelentősen bővíti a Národní filmový archiv (NFA) sokórás kiadványa, mely az eddig kialakult kép árnyaltabb értelmezését teszi majd lehetővé.

A világ egyik leggazdagabb mozgóképes anyagával büszkélkedhető cseh Nemzeti Filmarchívum többéves kutatómunkájának gyümölcse a Český animovaný film 1925–1945 három lemeznyi filmes anyaga, illetve a 115 oldalas könyv, amely a filmekre és a szerzőkre vonatkozó alapvető információkat katalógusszerűen tartalmazza. Az NFA kutatási projektje egy javarészt terra incognitának számító terület felfedezésére vállalkozott, amely még a bennfentesek számára is jelentős újdonságokat tartogatott. A monumentális vállalkozás egyik iniciátora, Eva Strusková ennek keretében 2006-ban már jelentetett meg résztanulmányt a színvonalas Iluminace című filmelméleti és filmtörténeti folyóiratban Iréna & Karel Dodal. Průkopníci českého animovaného filmu (Iréna és Karel Dodal. A cseh animációs film úttörői) címmel. A DVD-ken kiadott filmanyag digitalizálását, rendszerezését és az információk összegyűjtését (ahol arra lehetőség nyílt) a filmarchívum végezte el, a katalógust pedig örvendetes módon kétnyelvű (cseh és angol) kiadványként jelentették meg, megkönnyítve a nem cseh nyelvű közönség befogadásának feltételeit. A kronológiai sorrendet követő három DVD közül az első 24 filmet tartalmaz 151 percnyi időtartamban, a második 30, a harmadik lemez pedig 22 munkát foglal magában több mint kétórás terjedelemben. Az egy és néhány perces rövidfilmek mellett az önálló, nem kereskedelmi célú cseh animációs film megjelenésével az egyes filmek hossza is növekszik a negyvenes években. Csak a protektorátus időszakában jelenik meg a cseheknél a nem reklámcélú figuratív film, és paradox módon a cseh animációs filmgyártás fejlődése a náci megszállás során kapott lendületet, ugyanis Goebbels propagandaminiszter a rajzfilmet is hadba kívánta állítani, és ebben az einstandolt prágai stúdiónak kardinális szerepet szánt.

A lemezeken lévő munkák túlnyomó többsége rövidfilm, ami annak tudható be, hogy a húszas és harmincas években a cseh animációs filmek nem szórakoztató szándékkal készültek, hanem alapvetően valamely termék értékesítését vizuálisan segítő reklámfilmek voltak. Ez persze nem valami cseh sajátosság, számos animációs filmkészítő máshol is arra kényszerült, hogy művészi elképzeléseit financiális nehézségek miatt reklámfilmes kereteken belül bontakoztassa ki, mint Németországban Oskar Fischinger, aki például a Kreise (Körök; 1933) című absztrakt filmje végére odaillesztette a Tolirag cég logóját, de nálunk a Szénássy–Macskássy Stúdió is ugyanezt a taktikát alkalmazta. A két világháború közötti Csehszlovákiában a néhány perces reklám- és oktatófilmek zömének elkészítésére az a prágai animációkészítő műhely vállalkozott, amely Karel Dodal köré csoportosult, aki nélkül elképzelhetetlen lenne megírni a korai cseh animációs film narratíváját. Jelentősége nemcsak alkotói tevékenységében áll, hanem abban is, amit hatása kiváltott. Karel Dodal a húszas évektől rajzos szekvenciákat és reklámokat készített az Elekta-Journal cégnél, ahol első felesége, Hermína Dodalová (később: Týrlová) segített neki az animációs munkálatokban, háziasították például Pat Sullivan klasszikus cartoonját, a Félix, a macskát is. Távozása után Dodal saját reklámfilmstúdiót alapított I.R.E.-Film néven, és bár első feleségétől elvált és házasságot kötött Iréna Dodalovával, Hermína továbbra is együtt dolgozott velük. Az animációs filmek spektruma széles volt, készítettek rajzfilmet, bábfilmet és absztrakt (nonfiguratív) filmeket is. 1938-ig a stúdióban számos figuratív és experimentális reklám- és oktatófilm született, ekkor azonban a további munkát megakadályozta a náci Németország fenyegetése. Karel Dodal emigrálni kényszerült az USA-ba, Iréna Dodalovát a háború során a terezíni koncentrációs táborba deportálták, Hermína Týrlová pedig a zlíni filmstúdióba tette át székhelyét. Az Elekta-Journalnál, majd pedig az I.R.E.-Filmnél szerzett tapasztalatai hozzásegítették Týrlovát ahhoz, hogy 1943-ra elkészítse az első nem reklámfilmes cseh stop-motion bábfilmet, a Ferda mravenecet, a rendezőnő pedig a zlíni (későbbi nevén: gottwaldovi) stúdióban alkotott bábanimációival folyamatosan jelen volt a 20. századi cseh(szlovák) animáció színpadán. Vagyis Karel Dodal közvetett hatása a későbbi korszakra is rányomja bélyegét.

Ezek ismeretében aligha véletlen, hogy a három DVD-n a legtöbb film Karel Dodaltól (és kis csapatától) származik, akit bízvást tekinthetünk a korai animációs film központi figurájának. A Český animovaný film 1925–1945 kiadványaiban olyan filmkészítők és karakterek is feltűnnek, akiknek és amelyeknek a hatása szintén értelmezhető a cseh animációs film későbbi alakulástörténetének optikáján keresztül. Több oktatófilm született például a cseh rádió számára Spejbl és Hurvínek marionettfiguráinak szerepeltetésével, némelyiket ezen bábfigurák kiötlője, Josef Skupa rendezte. Első ízben ennek nyomán került kapcsolatba az animációs filmmel a pályáját Skupa pilzeni bábszínházában kezdő Jiří Trnka, aki aztán utóbb a bábfilm egyetemes szinten is meghatározó alakjává vált, és bár kevésbé ismert, de rajzfilmjeivel a modern designt alkalmazó és a korlátozott animációról (limited animation) elhíresült UPA-stílust is befolyásolta. A másik összefüggés, ami az utólagosság pozíciójából jelentősnek tűnik, a már említett Svatba v korálovém moři című rajzfilmet érinti. Ezt a munkát immár a protektorátus időszakában a Harmadik Birodalom propagandacélból Prágában készíttette cseh animátorokkal, akik az itt tanult technikákat 1945 után kamatoztathatták. Ide tartozik Jiří Brdečka, aki játékfilmes kirándulásai mellett animációkat is gyártott, vagy a 2012 októberében elhunyt Břetislav Pojar, aki bábfilmet és rajzfilmet egyaránt alkotott, dolgozott a neves kanadai National Film Boardnak (NFB) is, és oktatóként szinte haláláig számos új nemzedék pályáját egyengette. A cseh animációs ősfilmeknek tehát önértékükön túl abban rejlik jelentőségük, hogy megalapozták a cseh animáció aranykorát, amely az ötvenes–hatvanas évekre kivívta a világ elismerését.

Bár a DVD kiadványokon helyet kapott filmek rendezőinek kilétét az NFA-nak nem minden esetben sikerült kideríteni, a korpusz olyan munkákat is tartalmaz, amelyeket cseh cégek bérmunkában készítettek külföldi rendezőknek, azaz a korpusz kitágítja A cseh animációs film 1920–1945 cím értelmezési tartományát. Ezzel magyarázható, hogy helyet kapott az adathordozón Hans Fischerkösen neve alatt futó reklámfilm közvetlenül a megszállás előtti időszakból; a német rendező egyébiránt Karel Dodalhoz hasonlóan maga is reklámcélú animációkba bujtatta bele művészi elképzeléseit. Lényegét tekintve ide tartozónak tekinthető a nácik által megrendelt Svatba v korálovém moři, és ide sorolható egy 1943-as mesefilm az osztrák Richard Dillenztől, aki a német megszállás alatti náci rajzfilmes konjunktúra idején egy ideig a cseh animációs filmgyártás egyfajta helytartója volt.

A kiadványnak magyar vonatkozásai is akadnak. Az egyik fontos érintkezési pont a magyar Gáspár Béla színesfilm-eljárása, a Gasparcolor, amit a maga korában kimondottan animációs filmek esetében használtak. Oskar Fischinger, a német absztrakt film legismertebb figurája Németországban készült filmjeinél ezzel a rendszerrel kísérletezett, akárcsak a harmincas évek második felében Karel Dodal. Amint Orosz Márton írja Futurista filmutópiák című tanulmányában, a csehek a Gasparcolort a szintén magyar Grósz Dezső közreműködése segítségével ismerhették meg. A színesfilm-eljárás mellett a másik cseh-magyar kapcsolatot Marczincsák György Pál, vagy jobban ismert nevén George Pal képviseli, aki két 1934-ben Csehszlovákiában készített reklámfilmjével szerepel a második DVD-n. George Pal ugyanis, miután Magyarországon nem tudott érvényesülni, előbb Németországba költözött, majd Hitler 1933-as hatalomra kerülése után rövid ideig Prágában működött, hogy aztán végül az USA-ba emigrálva bábfilmjeivel, majd sci-fi filmjeivel arasson sikereket.

Utóbbi rendező pályaíve egyúttal megmutatja a magyar helyzet szokásos rákfenéit is. Ahogyan George Palt (és mellettük a John Halas néven ismert Halász Jánost, Szénássy Györgyöt és másokat) a maga kora nem méltányolta, úgy itthon az utókor is a felejtés busás jutalmával halmozza el őt. Ez a reprezentatív cseh kiadvány erre a befogadástörténeti mulasztásra élesen rávilágít. Miközben a cseh filmarchívum, megkönnyítve a további tudományos szintű kutatást, felszínre hozta és elérhetővé tette a cseh animációs film őskorának leleteit, addig a nemzeti kultúra habosra vert turbómagyarizmusa közepette nálunk ugyanebből az időszakból alig néhány film érhető el nyilvánosan, az is esetlegesen, főként a Szénássy–Macskássy Stúdió anyagaiból. Ennek a bámulatos cseh DVD-gyűjteménynek a kapcsán Magyarországon ismét csak irigykedhetünk, és köldöknézően azt konstatálhatjuk: a szomszéd kertje megint zöldebb. Attól tartok, hogy nem lenne túlságosan káros, ha a magyar filmarchívum a csehek példáját követve láthatóvá tenni azt, ami nálunk továbbra is láthatatlanul hever a felszín alatt.

(Český animovaný film I. 1920–1945 / Czech Animated Film I. 1925–1945. 2012, Praha, Národní filmový archiv + 3 DVD, 2013.)

Gerencsér Péter