Debreczeny György versei
RÉG NEM ALUDTAM A SZERELEMMEL
Nagy Zsuka nyomán
nem porozzák be a virágok a méheket
megint elhervad valami katasztrófa
szóltál az apádnak hogy hívjon szeretőt
a cirkóhoz elromlott szerelőt
kidobálod az ablakon a szívedet
mert itt meleg a tél és hideg a meleg víz
vodkát iszol és végigfolyik a nyakadon
segítesz vinni egy néni üres szatyrát
[…]
rég nem aludtam a szerelemmel
Nagy Zsuka nyomán
nem porozzák be a virágok a méheket
megint elhervad valami katasztrófa
szóltál az apádnak hogy hívjon szeretőt
a cirkóhoz elromlott szerelőt
kidobálod az ablakon a szívedet
mert itt meleg a tél és hideg a meleg víz
vodkát iszol és végigfolyik a nyakadon
segítesz vinni egy néni üres szatyrát
hófelhők jönnek és hegesednek
az anyajegy egyre nő a szemközti házon
az utcán szárnyatlan szállóigék
szabadság töltőállomás szerelem
e három kell nekem
az otthon az ahol nem vagy otthon
szörnyek menekülnek be a téglák közé
vasárnap az ablakot bezúzzuk
a vécét lehúzzuk ugye édesapám
a kulcscsomómról leestem
és elhagytam a büfékocsimat
rég nem aludtam a szerelemmel
főztem a virslit és nem értetted
miért akarom megölelni a mustárt
feltámadás közben
lehet-e feltámadás közben
boldog az ember?
passzol-e a délutáni kávéhoz
a balkáni tangó?
üdvözöljük a feltámadást
a letámadást és az üdvözülést
üdvözöljük saját magunkat
és minden kedves sejtmagunkat
akkor mi most
tangózni indultunk volna?
vagy harmonikázni?
támadáskor nagy a harmónia
csak a halálos áldozatok számát
nehéz meghatározni pontosan
ellentmondó források csörgedeznek
a balkáni kávéház teraszán
lehet-e érdemes-e kávézás közben
letámadni az ellenséges tejszínt?
lehetséges-e feltámadás idején
egy gyors letámadás?
a várrom arcú lány
kollázs Ürmös Attila Reklámország c. történetéből
sajnos reggel volt
de egykettőre
vagyis fél kettőre este lett
mivel a délelőtt és a délután elfogyott
kicsi a bolt
hamar elkapkodják az emberek
itt az aluljáróban
hallgattuk azt a régi slágert
tudod a várrom arcú lányt
a csipkefüggönyt lekávézta valaki
pedig csak el akarta függönyözni a kávét
a város egyhelyben topogott
nem akartam eladni magamat
ráadásul épp vásárlók jöttek
hiába mondtam hogy elfogott
vagyis elfogyott a boldogság
mondtam nekik hogy inkább
próbálkozzanak a süteményesboltban
vagy járjanak el szórakozni
aztán elkezdtük kirakodni
a mélabút a dobozokból
és sajnos éjszaka lett
a várrom arcú lány
kőműves kelemenről álmodozott