04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Radnai István: Adriai tüske
2021.01.06 - tiszatáj

Nehezen ébredt a nappal. A felhők vastag szempillái alól sehogy sem látott ki a fiatal nap, hát így maradt. Érezte, hogy megvirradt, de semmi dolga nem volt, főleg ilyenkor. Tegnap mára is megfőzött.

Lődörgött egy darabig a lakásban. Lusta volt fényt gyújtani, ismerte a járást. Meg aztán a függönyt is félrehúzta. Megszokta, hogy nem alszik sötétben. Városon még redőny mögött se nyugszik az éjszaka dörmögő világa. Hogy hová eszi ezeket a fene éjfél után is?

 

Valami bizonytalan érzés fogta el, amikor beült a székbe, amely egyet rugózott, aztán még egyet. Csend. A szekrények nyögtek, mint, amikor hűlni kezd a parázs. De itt szó sincs parázsról.

Ez olyan érzés volt, mint amilyet tegnap délben érzett. Mint, aki megszédül. Megkapaszkodott a karfában, de hiába. Mintha meghajlott volna a padló és megfeszített íjként visszacsapott. Aztán újra.

 

Földrengés!

 

Földrengés, hogy távoli vagy közeli? Volt egy, amit átaludt még gyerekkorában. De a felnőtt felneszel. Nem, nem álmodott. Egyébként is széken ült, mégis többször megszédült. Hallotta a rádióban előző nap – még hétfőn -, hogy valahol földrengés volt. Ez a nyavalyás bolygó! Nem elég nekünk a járvány? Mondják, hogy úsznak a lemezek. Igaz lehet? Azok fránya lemezek, alattuk laknak a tűzhányók. A fenét, csak az, amit kiköpnek. Mondjuk Szicíliában. De az rohadtul messze van. Soha sem járt arra. Csak a  tévében látta. A tévében éjszaka világít, néha tüsszent egyet, mint valami pokoli csillagszóró. Nappal aztán pipál, mint aki jól végezte a dolgát, ledöntött egy kupa bort és ejtőzik a pipatóriumban, ahol egy állványon sorakoznak a pipák. Persze Mikszáth korában.  Ma már senki sem, csak az Etna.

Messze van, ha most a hideg rázza, kit érdekel!

Valami nem hagyta nyugodni, nem feküdt vissza.

A tegnapi akár a padló alatt is lehetett, bár azt mondják ilyenkor, hogy ennyi meg annyi kilométer mélyen. Meg hogy Afrika közeledik.

Tudja a fene! Adriai tüske. Mintha talán elkerülte volna a hideg vasa csizmát, és amikor emez elugrott, a hézagba beleömlött a tenger. Az Adria. Ott sem volt még. De ha ott tüske van, minek menjek. Egyszer régen, amikor mezítláb járt – persze vagányságból – megjárta. Hogy tüske vagy tövis, mit bánta. Hazasántikált, a lábát bejódozták és bekötötték. Nem kellett többé rászólni, hogy vegye fel a szandált.

Ha az Adrián tüske van, oda nem megy. Látott egy filmet a tévében. Víz alatti felvételeken, tüskés rája, meg mindenféle növény és állat, amivel nincs kedve találkozni. Még virágállat is! Na, ilyesmire mit mondana Göre Gábor, ha a zsiráfról kijelentette, hogy ilyen állat pedig nincs?

Az állatkertben ő mégis látott.

Tengeri sün. A kertben talált egyet, begörgette a sapkájába, megitatta tejjel. Azt mondják, szereti. Ivott is belőle. De miért lett volna az tengeri sün, hiszen a saját egykori kertjében találta?

Óvatosan a selymes hasa alá nyúlt. A kis állat apró szemével viszonozta a tekintetét. Nem kapálózott. Levitte a kertbe, oda ahol találta. Nemsokára neszelt az avar és tovazörgött. Igen lassan.

Érdekes! A föld nem mordult, csak a szekrény recsegett, a másik válaszolt. Mintha egy buborék pattanna el, pedig annak nincs is hangja.

 

Na, csak nem álmodom? Valami sün ivott a konyhában. Egy kis tálkából lefetyelte a tejet, de sokkal finomabban mit a kutya. Sündisznónak meg sünkutyának mondják, pedig semmi köze a disznókhoz. Már megint elbambultam?

Felkelt, az ablakhoz ment, de csak a sötétség bámult vissza rá, meg egy fekete felhő.

Az utcai lámpák lent lapultak az aszfalt felett.

 

Nehezen ébredt a nappal. A felhők vastag szempillái alól sehogy sem látott ki a fiatal nap, hát így maradt. Érezte, hogy megvirradt, de semmi dolga nem volt, főleg ilyenkor. Hát, ahogy bámult, a tízemeletes panelek egymásnak köszöngettek. Igaz, csak egyet-kettőt bólintottak.

Csak ő látta, más senki, vakok voltak a szemközti ablakok.

 

Viszont a madarak felrebbentek. Ilyenkor már látnak valamennyire. Elindultak jobbra, aztán vissza. Megültek a korláton, de újra felrebbentek. Nagyobb madarak húztak át a házak közt.

Ezek éreznek valamit. Figyelt. Két pohár összekoccant, de nem csendült. Vak koccanás volt, mintha megbotlottak volna.

Kávét töltött magának, addigra égette a villanyt. Meglöttyen. Ez rendben is volna. Letette a kávékiöntőt, de abban is és a csészében is tovább lötyögött a kávé.

Utórengés – gondolta, ezért nem idegeskedett.

 

Derengett odakint, a madarak felbolydulva repkedtek. Nem tudtak elülni. Nem rajokban repültek. Láthatóan nem tudták eldönteni, hogy merre.

 


Címke: , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő