04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

A rendszeresség és a szakmai kölcsönhatás a továbblépés záloga…
2020.11.28 - tiszatáj

 

 

 

 

 

 

 

A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

 

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL

Turczi István József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Prima Primissima díjas író, műfordító, irodalomszervező, a Parnasszus költészeti folyóirat és kiadó alapító főszerkesztője. Kreatív írást 1995 óta tanít az ELTE BTK-n, előadott többek között a budapesti Médiaintézetben, a Magyar Íróakadémián és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikációs Intézetében. A Budapesti Metropolitan Egyetem írásművészet továbbképzési szakának alapító vezetője volt. A Parnasszus írócsoportjának a mai napig havonta tart csoportos műhelyfoglalkozásokat.

– Az egyetemi oktatásban oktatóként hány ember vett részt a teljes folyamatban? Ők milyen szerepet töltöttek be? Kiválasztásuk milyen szempontrendszer alapján történt?

– A tanszakvezető személye mellett az egyes szakterületek felelősei voltak a képzés állandó szereplői, ez kurzusonként 5 főt jelentett. A félévente változó meghívott előadók száma a teljes kurzus alatt 10 fő volt.

– Milyen formában valósult meg a képzés?

– A képzési idő 2 félév, 2×100 óra 54 kredit megszerzésével. A képzések szombatonként reggel 9 és 16 óra között folytak csoportos formában, de hetente változó egyéni felkészülés, handout, referátum beiktatásával. Az elméleti és gyakorlati oktatás aránya az első félévben 60-40, a második félévben 40-60 volt.

– Milyen akkreditációt adott a kurzus a végzett hallgatóknak?

– Az írásművészet (vagy közkeletű nevén) kreatív írás szakirányú továbbképzési szak általam részletesen kidolgozott, illetve a rektori konferencia által elfogadott és bevezetett képzési és kimeneti követelményrendszert állított fel, amelynek végpontja a kétéves oktatási periódus végén tett sikeres záróvizsga és a megvédett szakdolgozat alapján a vizsgabizottság másoddiplomás oklevelet állított ki a végzett hallgató számára. A szakirányú továbbképzés képzési területe társadalomtudomány szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése „szépíró” (belle lettrist). A szakirányú képzésre bármely alapszakot végzett szakember jelentkezhetett, aki oklevelét a jelentkezést megelőzően szerezte.

– Kérem, mutassa be a Parnasszus tehetséggondozó műhelyének közösségét!

– A Parnasszus költészeti folyóirat 1995 októberében alakult, ez 2000-ben kiegészült a könyvkiadói tevékenységgel. Az alapítólevélben megfogalmazott elvek alapján a folyóirat és könyvkiadó vállalt célja a pályakezdő fiatal alkotók fórumhoz juttatása, ami a publikálás mellett felolvasó esteken, irodalmi fesztiválokon való megméretést is jelent. 2002 óta nyári tehetséggondozó táborokat szerveztünk előbb éveken át Egerben az Eszterházy Főiskola kampuszában, majd Szentendrén, végül Balatonszárszón és a fővárosban, a Petőfi Irodalmi Múzeum épületében. A legtehetségesebb pályakezdő fiatalok megkapták a lehetőséget, hogy tehetségüket önálló kötetben is megmutassák: 20 év alatt több mint 100 első kötetes költő, műfordító és kritikus/tanulmányíró jutott ily módon kötethez.

– Mennyiben különbözik, illetve mik az azonosságok egy ilyen jellegű műhely és a kreatív írás kurzusok között?

– Az alapvető különbség az, hogy az egyetem akkreditációt ad, és rendszeres elfoglaltságot jelent év közben is. Míg a folyóirat alkotói közössége elsősorban a lapszámbemutatók kapcsán, illetve a nyári időszakban gyűlik össze hosszabb időre.

– A hallgatók kiválasztásánál milyen szempontok érvényesültek? Mely korosztály volt a legjellemzőbb, milyen iskolai előtanulmányokkal, s milyen irodalmi előélettel, tapasztalattal rendelkeztek a résztvevők mindkét forma esetén?

– A tapasztalatok alapján a legfiatalabbak (14-24 éves) és az előrelépni akaró, szakmai megerősítésre váró idősebb korosztály (50-65 éves) korosztály érdeklődik leginkább az egyetemi, illetve a folyóirat által meghirdetett szakmai kurzusok, szemináriumok iránt. Jellemző az is, hogy az irodalmi színtérre belépni akarók, illetve a szakmai elfogadtatásra, elismerésre vágyó idősebbek jelentkeznek.

– Mennyire volt jellemző az eddigi tanulócsoportokban a fluktuáció; mi lehetett ennek az oka?

– Az én gyakorlatomban meglepő módon alacsony a fluktuáció; többen 8-10 éve hozzám járnak, és az sem ritka, hogy aki az egyetemen hozzám járt, a Parnasszus írócsoportjainak egyikében velünk folytatja a munkát. A fluktuáció szociálpszichológiai okai általában ugyanazok: az élethelyzetben történt változások (költözés, anyagi gond, betegség stb.) kihatnak a csoportos részvételre. Ugyanakkor az emberekben megerősödött a valahová tartozás vágya, szeretnek egy jól működő csoport, műhely tagja lenni.

– Hogy értékeli a sikerét a végzett hallgatók részéről? Van-e valamiféle nyomon követés a pályájuk alakulása folyamán, esetleg tartósabb együttműködések valósultak-e meg?

– A Parnasszus írócsoportjai számára minden hónapban tartok csoportos műhelyfoglalkozást, a legrégibb tanítványok 10 éve hozzám járnak, a legfiatalabbak is 1-2 éve. Örömmel tapasztalom, hogy az egyetemen végzett hallgatók mintegy harmada, negyede csatlakozni kíván valamelyik írócsoportomhoz, és ebben a körben kívánja folytatni a közös munkát.

– Hogy látja, lehetséges-e, illetve szükséges-e hatékonyabb tehetségazonosítási, tehetséggondozási rendszer kiépítése? Mit gondol, ez kinek (kiknek) lenne a feladata, s milyen konkrét dolgoknak kellene ehhez megvalósulni?

– A tehetség hosszabb távon szinte mindig megtalálja a maga útját és irányát. A rendszeresség és a szakmai kölcsönhatás a továbblépés záloga, azaz segíteni kell abban, hogy pontosan körvonalazható, kidolgozott szakmai ismérvek alapján maga is felismerje a továbblépés poétikai-tematikai irányait, ismerje a szakmai trendeket, tisztában legyen a hagyományokkal, és rendszeresen kapjon feladatokat. A kreatív írás képzés Magyarországon gyerekcipőben jár, alig néhány egyetemen oktatják, az írószervezetek szintén nem jeleskednek ennek rendszerszintű oktatásával. A kreatív írás vagy írásművészet oktatás egyik legfontosabb eleme, hogy a hallgatók kapjanak „papírt” arról, hogy elvégeztek egy komoly, szakmailag megalapozott és átgondolt kurzust, amelyet elméleti és gyakorlati síkon is tudnak kamatoztatni a későbbiekben.

Pánczél András


Címke: , , , , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő