Debreczeny György kollázsversei
állóhelyre váltottál jegyet
semmi sem áll a helyén
kérdeznének ezt-azt tőlem akkor
míg lassanként eldöcögünk a fenébe
mi szépen horgoltunk a zongorán
egyszerre bent s egyszerre kint vagyok
ki kért ki ért minket egyáltalán?
mondta a vers egyszer is azt hogy szeret?
[…]
karnyújtásnyira
kollázs Böndör Pál verseiből
a koreografált lármából
a teremtmények visszatalálnak-e?
kopott hanglemez forog
körbe-körbe
kis éji zörejeket idéz
a szív munkáját mérni mivel lehet?
házam falát mivel méri
a nyárfa ága?
esőben aláállni lesz-e alkalom?
az is csupán egy mozdulat
karnyújtásnyira a boldogság
kapcsolójától
talpunk alatt majd szól a celofán
az ülésteremben
a tények állva nyikorognak
állóhely
kollázs és hommage a Böndör Pál
állóhelyre váltottál jegyet
semmi sem áll a helyén
kérdeznének ezt-azt tőlem akkor
míg lassanként eldöcögünk a fenébe
mi szépen horgoltunk a zongorán
egyszerre bent s egyszerre kint vagyok
ki kért ki ért minket egyáltalán?
mondta a vers egyszer is azt hogy szeret?
téblábolok az őszi éjszakában
de most csak arra gondolok
milyen apróvá zsugorodtak a versek
elférnek kényelmesen az állóhelyen
