07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A demokrácia szobra
2020.07.18 - tiszatáj

JOHN LEWIS: GOOD TROUBLE (2020)

Bevándorlókrízis, Donald Trump elnökké választása, majd a koronavírus-járvány és George Floyd értelmetlen meggyilkolása után okkal érezhetjük, a világ túlságosan összecsapta hullámait a fejünk felett. Teret nyer a jobboldali demagógia, indulatok váltják a higgadtságon alapuló, demokratikusan kifejeződő rációt, így teljesen jogos, ha e fékevesztett sárgolyón nehézségekkel dacoló, hótiszta lelkű hősökért kiáltunk.

Jogász végzettségű dokumentumfilmesként Dawn Porter betölti az űrt: a video-on-demand szolgáltatáson is elérhető, John Lewis georgiai kongresszusi képviselő (1940 – 2020) politikai és életpályáját áttekintő Good Trouble egyszerre szociális problémákon időző analízis, ugyanakkor az alanyt magánemberként is testközelbe hozó intim, karaktercentrikus vizsgálódás. Legtöbben csak hírekből, ritkán felbukkanó tudósításokból ismerjük a politikust. Számukra óriási, rendkívül informatív meglepetés lesz a dokumentumfilm, viszont Lewis ismerői sem távoznak üres kézzel – a ’98-as Walking with the Wind című könyv, illetve a 2013 és 2016 között futó March-képregénytrilógia (melynek folytatása, a Run is várható) után harmadik tétellel gazdagodik az alabamai államférfi memoár-életműve. Dinamikus mozgóképként és árnyalt, empatikus hangvételű elégiaként tárul elénk a 80 éves Lewis útja: gyerekkorától ifjúságán át időskori adminisztrációjáig galoppozik Porter műve. Önreflexív, nyomatékosan szerzői dokumentumában Lewis – aki jelen sorok írásakor már távozott az élők sorából – pódiumon ülve, sötétített háttér és projektor előtt, újságcikkek, fekete-fehér híradósnittek sodrásában néz szembe önmagával, így a képviselő a publikummal együtt éli át a sorsfordító pillanatokat.

Olykor fátyolos hangú, torpanó áttekintésben részesülünk. Szó esik mindenről, nagy alapossággal. Tanúi vagyunk Lewis gyerekkorának, az eredetileg lelkipásztornak készülő öregúr szülőhelyén, Troy-ban prédikál a tyúkoknak szülei farmján, később elhagyja szűk pátriáját, majd egy buffalói autóutat követően gyökeres fordulatot vesz az élete. Porter és Lewis visszatérnek a ’40-es, ’50-es évek faji szegregációjához, a Mélydélen cirkáló, fehér-fekete ülésrendű buszok vagy éppen bisztrók marginalizáló felépítéséhez, a Good Trouble címe is ebből fakad. „Ez a törvény, fogadd el, ne kerülj bajba!” – kötötték szülei a kis John orrára. Demokrata aktivistaként azonban változott a felállás: a dokumentumfilm ügyel Lewis új, önálló hitvallására, vagyis arra, hogyan cserélődött a hunyászkodás jó, hovatovább, szükséges társadalmi problémákba merülésre és arra is, hogy a képviselő lózungja miként lendítette át a holtpontokon a ’60-as évek polgárjogi mozgalmait. Beszélnek Gandhi erőszakmentes filozófiájáról, Dr. Martin Luther King, Jr. ugyancsak idealista-humanista befolyásáról, emellett az SNCC (Student Nonviolent Coordinating Committee) létrejöttéről és tevékenységéről is hallunk. Rosa Parks buszbojkottjára könnyen felel az 1963-as, Nagy Hatos szónoklataival támogatott washingtoni munka-és szabadságjogi felvonulás, valamint a ’65-ös, Selmától Montgomery-be az Edmund Pettus-hídon át vezető, Véres Vasárnapba torkolló szavazójogi menet, csakúgy, mint a rassz-elkülönítés ellen propagáló szabadságjáratok. Múlt és jelen kölcsönhatásáról is regél a Good Trouble: a ’60-as évek rossz beidegződései, a Jim Crow-törvények zöngéi máig nem tűntek el, Lyndon B. Johnson és Dr. King felszólalásai napjainkban Stacey Abrams kormányzóválasztásáként, netán Trump xenofób szólamaiként jelennek meg.

Noha Lewis 1986-tól haláláig Georgia ötödik választókerületében dolgozott, iskolateremtő aktivistaszerepe demokrata bürokrataként sem veszett ki belőle, a dokumentumfilm pedig hibátlanul bök rá a politikai dimenzió és a népet inspiráló magánember-oldal egyensúlyára: a Lewis iránti rokonszenv pontosan abban rejlik, hogy a képviselő kisembereket szólít meg hétköznapi retorikával. Tettvágyra ösztönöz, arra buzdít, mindenkinek alapvető joga az Alkotmányban foglalt boldogságra törekvés: nem számít, gyapotszedőként hajbókolunk-e vagy politikai szárnysegédként ülünk autóba, a Good Trouble az Amerikai Álom emberközeli alternatíváját prezentálja. Öregasszony méltatja Lewis-t, miután továbbállt a gyapotültetvényről és megszabadult nehéz sorsától, ugyanakkor Michael E. Collins vezérkari főnök méltatásai sem maradnak el, vagyis a dokumentumfilm ízig-vérig baloldali hangon cseng, azt kommunikálva, a társadalom alsó, közép és felső rétege is egyenlő, pusztán tenni kell érte, „jó zűrbe” keveredni és beteljesíthetjük a sorsunkat. Vidékről jött, városban élő, latino (mint Alexandria Ocasio-Cortez New York-i képviselő, a legfiatalabb kongresszusi tag), feminista, afroamerikai egyaránt kebelre ölelhető, a nagy amerikai olvasztótégelyben az alapító atyák tézisei visszhangoznak. Erre inspirál John Lewis: az alacsony termetű, mégis határozott, több mint 60 évig aktivista, 45-ször letartóztatott, 34 évig hivatalban ült kongresszusi figura maga az Amerikai Egyesült Államok bármikor szárba szökkenő optimizmusának legendája, akit dél-afrikaiak és egyiptomiak is világsztárként bálványoztak.

Kritikátlan bálványemelésről azonban dőreség volna beszélni: a Good Trouble nyíltan bírálja a fegyvertartást és hangsúlyozza a bevándorlók nehéz helyzetét. És mikor John Lewis csukló orgánummal (hol testvérei körében, Alabamában vagy 8 éve elhunyt feleségére emlékezve, fia oldalán, de Lewis híveit egy dedikált March-kötet vagy csirkekerámiák is meglephetik afféle cameókként) azt mondja, legnagyobb félelme szerint az ágyából kelve egy nap tovaszáll a demokrácia intézménye, pár percre nagyon is aktuálissá és szorongatóvá válik a dokumentumfilm. A George Wallace kormányzó egyoldalúságát magáévá tevő Trumpban épp Lewis riasztó víziója sejlhet fel. Porter nem tágít a reáliáktól: azon republikánusok, akik kevésbé nyugodtak és a jelenlegi elnök mögött zárkóznak fel, szegényektől, színesbőrűektől veszik el a szavazati jogot, holott épp a periférián rekedtek idézhetnek elő valami újat, sőt, teremthetik meg a demagógiából kivezető jövőt, vagyis azt, amit az éttermi beüléseken is részt vevő, többször megvert, általában széllel szemben haladó, de örökké feltápászkodó Lewis kisebbségiként elért.

Politikailag korrekt kiáltványdarabból a hétköznapi emberek cselekvőképességét éltető, Lewis inspirációi révén az átlagember optimizmusát a politika szintjére emelő, lelkes interjúkkal tűzdelt dokumentumfilmmé formálódik a Good Trouble. (Gyártói között nem véletlenül találjuk a CNN-t és a Time-ot: az infotainment csalfaságában nem, a felelős újságírói munkában annál inkább hisznek a készítők.) Főhőse self made manként vált bajnokká, Porter és a hasnyálmirigyrákban elhunyt Lewis a mai populizmus szöges ellentéteként pacifistákként harsogják az üzenetüket. Martin Luther King békepártisága („Van egy álmom…”) nem tűnt el, kizárólag mélyre temettük (amin nyilván kevésbé segített Stokely Carmichael és Malcolm X radikalizmusa), de jóhiszeműségünkkel újra felszínre hozhatjuk. A Pharrell Williams énekelte Happy beékelésével, valamint Lewis szinte az Igazából szerelembe illő, közösségi médiás, végefőcím után is felvillanó táncmozdulataival egyszerre emberségesen és humorosan lesz befogadható a Good Trouble tanulsága. Népjóléti hozzáállás és baloldali örömünnep talán a Chris Hegedus, D. A. Pennebaker-féle Főhadiszállásban örökített, Clinton-győzelemet elősegítő marketinghadjárat óta nem szóltak ekkorát.

Szabó G. Ádám

 

 

 

John Lewis: Good Trouble (2020)

Rendező: Dawn Porter

Szereplők: John Lewis, Alexandria Ocasio-Cortez, Hillary Clinton, Michael E. Collins, Nancy Pelosi

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő