10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

A demokrácia szobra
2020.07.18 - tiszatáj

JOHN LEWIS: GOOD TROUBLE (2020)

Bevándorlókrízis, Donald Trump elnökké választása, majd a koronavírus-járvány és George Floyd értelmetlen meggyilkolása után okkal érezhetjük, a világ túlságosan összecsapta hullámait a fejünk felett. Teret nyer a jobboldali demagógia, indulatok váltják a higgadtságon alapuló, demokratikusan kifejeződő rációt, így teljesen jogos, ha e fékevesztett sárgolyón nehézségekkel dacoló, hótiszta lelkű hősökért kiáltunk.

Jogász végzettségű dokumentumfilmesként Dawn Porter betölti az űrt: a video-on-demand szolgáltatáson is elérhető, John Lewis georgiai kongresszusi képviselő (1940 – 2020) politikai és életpályáját áttekintő Good Trouble egyszerre szociális problémákon időző analízis, ugyanakkor az alanyt magánemberként is testközelbe hozó intim, karaktercentrikus vizsgálódás. Legtöbben csak hírekből, ritkán felbukkanó tudósításokból ismerjük a politikust. Számukra óriási, rendkívül informatív meglepetés lesz a dokumentumfilm, viszont Lewis ismerői sem távoznak üres kézzel – a ’98-as Walking with the Wind című könyv, illetve a 2013 és 2016 között futó March-képregénytrilógia (melynek folytatása, a Run is várható) után harmadik tétellel gazdagodik az alabamai államférfi memoár-életműve. Dinamikus mozgóképként és árnyalt, empatikus hangvételű elégiaként tárul elénk a 80 éves Lewis útja: gyerekkorától ifjúságán át időskori adminisztrációjáig galoppozik Porter műve. Önreflexív, nyomatékosan szerzői dokumentumában Lewis – aki jelen sorok írásakor már távozott az élők sorából – pódiumon ülve, sötétített háttér és projektor előtt, újságcikkek, fekete-fehér híradósnittek sodrásában néz szembe önmagával, így a képviselő a publikummal együtt éli át a sorsfordító pillanatokat.

Olykor fátyolos hangú, torpanó áttekintésben részesülünk. Szó esik mindenről, nagy alapossággal. Tanúi vagyunk Lewis gyerekkorának, az eredetileg lelkipásztornak készülő öregúr szülőhelyén, Troy-ban prédikál a tyúkoknak szülei farmján, később elhagyja szűk pátriáját, majd egy buffalói autóutat követően gyökeres fordulatot vesz az élete. Porter és Lewis visszatérnek a ’40-es, ’50-es évek faji szegregációjához, a Mélydélen cirkáló, fehér-fekete ülésrendű buszok vagy éppen bisztrók marginalizáló felépítéséhez, a Good Trouble címe is ebből fakad. „Ez a törvény, fogadd el, ne kerülj bajba!” – kötötték szülei a kis John orrára. Demokrata aktivistaként azonban változott a felállás: a dokumentumfilm ügyel Lewis új, önálló hitvallására, vagyis arra, hogyan cserélődött a hunyászkodás jó, hovatovább, szükséges társadalmi problémákba merülésre és arra is, hogy a képviselő lózungja miként lendítette át a holtpontokon a ’60-as évek polgárjogi mozgalmait. Beszélnek Gandhi erőszakmentes filozófiájáról, Dr. Martin Luther King, Jr. ugyancsak idealista-humanista befolyásáról, emellett az SNCC (Student Nonviolent Coordinating Committee) létrejöttéről és tevékenységéről is hallunk. Rosa Parks buszbojkottjára könnyen felel az 1963-as, Nagy Hatos szónoklataival támogatott washingtoni munka-és szabadságjogi felvonulás, valamint a ’65-ös, Selmától Montgomery-be az Edmund Pettus-hídon át vezető, Véres Vasárnapba torkolló szavazójogi menet, csakúgy, mint a rassz-elkülönítés ellen propagáló szabadságjáratok. Múlt és jelen kölcsönhatásáról is regél a Good Trouble: a ’60-as évek rossz beidegződései, a Jim Crow-törvények zöngéi máig nem tűntek el, Lyndon B. Johnson és Dr. King felszólalásai napjainkban Stacey Abrams kormányzóválasztásáként, netán Trump xenofób szólamaiként jelennek meg.

Noha Lewis 1986-tól haláláig Georgia ötödik választókerületében dolgozott, iskolateremtő aktivistaszerepe demokrata bürokrataként sem veszett ki belőle, a dokumentumfilm pedig hibátlanul bök rá a politikai dimenzió és a népet inspiráló magánember-oldal egyensúlyára: a Lewis iránti rokonszenv pontosan abban rejlik, hogy a képviselő kisembereket szólít meg hétköznapi retorikával. Tettvágyra ösztönöz, arra buzdít, mindenkinek alapvető joga az Alkotmányban foglalt boldogságra törekvés: nem számít, gyapotszedőként hajbókolunk-e vagy politikai szárnysegédként ülünk autóba, a Good Trouble az Amerikai Álom emberközeli alternatíváját prezentálja. Öregasszony méltatja Lewis-t, miután továbbállt a gyapotültetvényről és megszabadult nehéz sorsától, ugyanakkor Michael E. Collins vezérkari főnök méltatásai sem maradnak el, vagyis a dokumentumfilm ízig-vérig baloldali hangon cseng, azt kommunikálva, a társadalom alsó, közép és felső rétege is egyenlő, pusztán tenni kell érte, „jó zűrbe” keveredni és beteljesíthetjük a sorsunkat. Vidékről jött, városban élő, latino (mint Alexandria Ocasio-Cortez New York-i képviselő, a legfiatalabb kongresszusi tag), feminista, afroamerikai egyaránt kebelre ölelhető, a nagy amerikai olvasztótégelyben az alapító atyák tézisei visszhangoznak. Erre inspirál John Lewis: az alacsony termetű, mégis határozott, több mint 60 évig aktivista, 45-ször letartóztatott, 34 évig hivatalban ült kongresszusi figura maga az Amerikai Egyesült Államok bármikor szárba szökkenő optimizmusának legendája, akit dél-afrikaiak és egyiptomiak is világsztárként bálványoztak.

Kritikátlan bálványemelésről azonban dőreség volna beszélni: a Good Trouble nyíltan bírálja a fegyvertartást és hangsúlyozza a bevándorlók nehéz helyzetét. És mikor John Lewis csukló orgánummal (hol testvérei körében, Alabamában vagy 8 éve elhunyt feleségére emlékezve, fia oldalán, de Lewis híveit egy dedikált March-kötet vagy csirkekerámiák is meglephetik afféle cameókként) azt mondja, legnagyobb félelme szerint az ágyából kelve egy nap tovaszáll a demokrácia intézménye, pár percre nagyon is aktuálissá és szorongatóvá válik a dokumentumfilm. A George Wallace kormányzó egyoldalúságát magáévá tevő Trumpban épp Lewis riasztó víziója sejlhet fel. Porter nem tágít a reáliáktól: azon republikánusok, akik kevésbé nyugodtak és a jelenlegi elnök mögött zárkóznak fel, szegényektől, színesbőrűektől veszik el a szavazati jogot, holott épp a periférián rekedtek idézhetnek elő valami újat, sőt, teremthetik meg a demagógiából kivezető jövőt, vagyis azt, amit az éttermi beüléseken is részt vevő, többször megvert, általában széllel szemben haladó, de örökké feltápászkodó Lewis kisebbségiként elért.

Politikailag korrekt kiáltványdarabból a hétköznapi emberek cselekvőképességét éltető, Lewis inspirációi révén az átlagember optimizmusát a politika szintjére emelő, lelkes interjúkkal tűzdelt dokumentumfilmmé formálódik a Good Trouble. (Gyártói között nem véletlenül találjuk a CNN-t és a Time-ot: az infotainment csalfaságában nem, a felelős újságírói munkában annál inkább hisznek a készítők.) Főhőse self made manként vált bajnokká, Porter és a hasnyálmirigyrákban elhunyt Lewis a mai populizmus szöges ellentéteként pacifistákként harsogják az üzenetüket. Martin Luther King békepártisága („Van egy álmom…”) nem tűnt el, kizárólag mélyre temettük (amin nyilván kevésbé segített Stokely Carmichael és Malcolm X radikalizmusa), de jóhiszeműségünkkel újra felszínre hozhatjuk. A Pharrell Williams énekelte Happy beékelésével, valamint Lewis szinte az Igazából szerelembe illő, közösségi médiás, végefőcím után is felvillanó táncmozdulataival egyszerre emberségesen és humorosan lesz befogadható a Good Trouble tanulsága. Népjóléti hozzáállás és baloldali örömünnep talán a Chris Hegedus, D. A. Pennebaker-féle Főhadiszállásban örökített, Clinton-győzelemet elősegítő marketinghadjárat óta nem szóltak ekkorát.

Szabó G. Ádám

 

 

 

John Lewis: Good Trouble (2020)

Rendező: Dawn Porter

Szereplők: John Lewis, Alexandria Ocasio-Cortez, Hillary Clinton, Michael E. Collins, Nancy Pelosi

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő