01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Mikrotörténeti tabló
2020.07.01 - tiszatáj

KÜRTI EMESE: GLISSANDO ÉS HÚRTÉPÉS. KORTÁRS ZENE ÉS NEOAVANTGÁRD MŰVÉSZET AZ UNDERGROUND MAGÁNTEREKBEN, 1958–1970

A Glissando és húrtépés Kürti Emese Experimentalizmus, avant­gárd és közösségi hálózatok a hatvanas években. Dr. Végh László és köre című, 2015-ben megvédett doktori disszertációjának kötetté rendezett változata. Elsősorban arra az ötvenes évek végétől kezdődő korszakra fókuszál, amelyben Magyarországon is elindult a hivatalos, ideologikusan merev és zárt keretek közt létező művészeti kánonnal szemben valamiféle paradigmaváltó törekvés a fiatal művészek és értelmiségiek bizonyos csoportjainak köszönhetően. A kortárs nemzetközi irányzatokra érzékeny alkotók nem csupán egy alternatív művészeti kánon kísérletezői voltak, de a kádári kultúrpolitika autoriter struktúrái közt tevékenységük egyszersmind politikai jelleget is öltött. A kulturális szabadság gyakorlásának igénye politikai eseményként, a hétköznapi ellenállás egy lehetséges praxisaként jelent meg a társa­da­lom­ban. A Kádár-rendszer természetéből adódóan ugyan­is az önszerveződő közösségi hálózatok puszta léte is a hatalom atomizáló törekvéseivel szembeni provokatív gesztusként jelent meg a kultúrpolitikai térben. Működésük éppen ezért csak a hatalom réseiben, egyfajta szürke zónában volt elképzelhető, amely különböző formális és informális csatornákon keresztül ugyan folyamatosan érintkezett a hivatalos kultúra intézményeivel vagy szereplőivel, ám egy alapvetően kritikai viszonyuláson keresztül elszántan próbálta megőrizni kívülállását. Ez a bizonyos szürke zóna egy olyasfajta heterotóp térként létezett, amely a rendszeren belül igyekezett megvalósítani elkülönülését és szembenállását, és a magánlakások, presszók, kocsmák, éttermi asztalok alternatív valóságában teremtette meg a demokratikus nyilvánosság imitációját. A közösségi hálózatok eme korai szerveződése és működése nem csupán a majdani avantgárd befogadására készítette elő a terepet, de személyes viselkedésminták, attitűdök, alkotói magatartásformák és modellek kidolgozásán át is elősegítette a monokulturális, mono-mediális szocialista művészetparadigma gyengítését, hegemóniájának megtörését. A Glissando és húrtépés a Rendszer és a részrendszerek egymásba tagolódó működésének roppant izgalmas kérdését, a művészet és a politika, a hivatalos és az underground, a legitim és a tiltott társadalmi regiszterek találkozásának kérdését tárgyalja a Magyarországon formálódó első alternatív művészeti közösségek feltérképezésének segítségével. A vizsgált események középpontjában az a Dr. Végh László állt, aki Kürti disszertációjának tulajdonképpeni főszereplőjeként – még a dolgozat címében is jelzetten – centruma, organizátora volt a változásoknak. Dr. Végh, az experimentális zeneszerző és röntgenorvos mint az ellenkultúra mediátora működött a szocialista realizmus kánonját elutasító underground körökben, József körúti lakása éveken át adott helyszínt a művészi akcióknak, zenei esteknek, és töltötte be az információs központ szerepét. A tizenegy éven át besúgóként is működő Dr. Végh hatása a formálódó avantgárd szcénára óriási jelentőséggel bírt, a megidézett interjúk, visszaemlékezések szerint az undergound olyan jelentékeny figurái, mint Altorjay vagy Szentjóby is elsődleges inspirátoruknak tekintették. Kürti könyve egyébként meglehetősen gazdag forrásanyaggal dolgozik, a Végh Lászlóval folytatott személyes beszélgetések, illetve kéziratos életművének felhasználása, idézése, a kor fontos szereplői leveleinek közlése művének egyik igazi különlegessége. Módszertanát illetően tehát részben az oral history, valamint a mikrotörténelmi narratívumok szemlélete és leíró apparátusa határozza meg a könyv felépítését. Számomra legérdekesebbek azok a mintegy mellékesen felvázolt jelenségek, adatok, mikroszemcsék, amelyek szinte testközelbe hozzák, tapinthatóvá teszik a korszak mindennapjainak (akkoriban) banálisnak látszó jelenségeit, amelyek azonban a történeti keretbe helyezve aztán sajátságos jelentést és jelentőséget nyernek. Hogy csak néhány nyelvi jellegű érdekességet említsek, ilyen pl. a „huligán” szó szemantikájának és társadalmi akusztikájának elemzése, a „fasiszta” jelző ideologikus, kriminalizáló jellegű elterjesztésének hatalmi manipulációi, vagy akár annak érzékeltetése, hogy az underground szcéna nyelvhasználatának, retorikájának hogyan-miért válhattak óhatatlanul is részeivé a hatalom diskurzusának, terminológiájának tartalmi szempontból amúgy elutasított elemei. Ugyancsak a mikro­történeti perspektíva teszi láthatóvá, hogy az alapvetően zárt társadalomban milyen felbecsülhetetlen értéket képviselt az információ – ezek jelentős birtoklása magyarázza részben Végh kiemelkedő, prófétikus szerepét –, és hogy az információhoz való, a Kádár-korszakban ugyancsak nem egyszerű hozzáférés miképp hozott létre, kényszerített ki olyan lehetőségeket, stratégiákat, megoldási technikákat, amelyek aztán a mindennapokban feloldódva és rögzülve személyiség- és életmodelleket, életpraxist teremtettek. És hogy persze mindez milyen hatással volt a kulturális topográfia szerkezetére, miképp váltak a második nyilvánosság kiemelt színtereivé a már említett helyszíneken túl pl. az antikváriumok vagy a Váci utcai Idegennyelvű Könyvesbolt, és nyertek kiemelt jelentőséget a korabeli, kezdetleges sokszorosító technológiák. Ugyancsak a korszak perspektivikus ábrázolásának eszköze a különböző források narratíváinak időnkénti ütköztetése: Végh László elbeszélése, a belügyi iratok és bizonyos tudományos elemzések adatai közti eltérések érzékeltetése nem csupán a személyes elfogultságok és prekoncepciók által formálódó történelemképek részleges szubjektivitására hívja fel a figyelmet, de az egy korszakon belül együtt élő, eltérő látásmódok, nyelvek és értékvilágok bonyolult összefonódására is.

A Glissando és húrtépés Dr. Végh színre lépésének, szerepének elemzésétől az első magyarországi happening, az 1966-os Az ebéd. In memoriam Batu kán megrendezéséig jelöli ki időkereteit, az Epilógusban Végh László 1970-es visszavonulásáig tágítva az időhatárt.

Olyan origónak tekinti a József körúti összejöveteleket, amelyekből a hatvanas évek Kürti szerint legfontosabb jelensége, az akcionizmus nőtt ki. Éppen ezért – egy akkoriban alapvetően irodalmi dominanciájú kultúrát elemezve – azokra az erővonalakra koncentrál, amelyek az experimentalizmus nem-irodalmi médiumaiban kérdőjelezték meg a modernizmus hagyományát. Egy többé-kevésbé eleddig láthatatlan történetet tesz láthatóvá, a modernizmus paradigmájának radikális meghaladási kísérletének történetét, amelynek – mint egy igazán olvasmányos regénynek – megvannak a maga fő- és mellékszereplői, fontos helyszínei, és cselekménye kellő teleológiával is rendelkezik. A történet centrumában természetesen Dr. Végh áll, aki az események beindítójaként és katalizátoraként lassan maga köré gyűjti azokat a figurákat, akik – mint Altorjay, Szentjóby, de akár Maurer, Perneczky vagy Beke – a történeti távlat felől visszatekintve, túlnőve tanítójukon, immár saját jogukon és jelentőségük birtokában legitimálják egykori mesterüket; a pesti magánlakások zsúfolt helyszínei, pl. Petrigalla Pál Vécsey utcai közösségi tere vagy a Kárpátia étterem és egyéb presszók füstös termei biztosítják a cselekmény bonyolításához elengedhetetlen kulisszákat, míg a történet Dr. Végh visszavonulásával, disztribútori szerepének megszűnésével nyugvópontra jut.

Kürti Emese könyve az avantgárd szociokulturális hátterét megrajzolva nem csak egy szubkultúra rítusait, életgyakorlatát és hatalmi konfliktusait jeleníti meg: olyan művészettörténeti tabló is, amely egyszersmind a hazai avantgárd keletkezéstörténetéről is új, izgalmas perspektívából mesél.

Szabó Gábor

(Megjelent a Tiszatáj 2019. júniusi számában)

 

L’Harmattan Kiadó

Budapest, 2018

 256 oldal, 2800 Ft

 

 

 

 

 

 

 

A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.


Címke: , , , ,
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.08 - tiszatáj

MÁRTON LÁSZLÓ: KÉT OBELISZK
Márton László legújabb regénye, a Két obeliszk továbbhalad a szerző által már jól kikövezett poétikai úton: a fikcionalitás és a referencialitás dichotómikus rendszerének fel-, illetve megbontását tűzi ki célul. Ami azonban az előző két kötethez, A mi kis köztársaságunkhoz és a Hamis tanúhoz képest változott, az az, hogy ezúttal nem (csak) a magyar történelem egy jelentős eseménye (Vésztői köztársaság, tiszaeszlári vérvád) kerül a Márton-féle fikciós krónika középpontjába, hanem egy nemzeteken átívelő szerelmi történet… – KLAJKÓ DÁNIEL KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

MÉG EGY KÖRT MINDENKINEK
Zenitjén már túljutott az egyik legünnepeltebb kortárs dán rendező, ettől függetlenül Thomas Vinterberg vígdrámája szoros kezekkel összetartott, potens szerzői teljesítmény, amely mindenképpen a pályakép jobban sikerült darabjai között foglal helyet… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

INTERJÚ PETŐCZ ANDRÁSSAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Petőcz András Babérkoszorú-díjas költő beszél irodalmi tehetséggondozásról, a Kodolányi János Egyetemen általa vezetett kreatív írás tanfolyamon végzett munkáról, annak tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.03 - tiszatáj

ÁFRA JÁNOS: RÍTUS
Útmutató, vizualizáció, meditáció. Efféle benyomást keltenek a Rítus egyes szám második személyben írott versei. Az olvasó részben ennek köszönhetően érezheti: ősi örökség rejtélyeibe vezető beavatástörténet részese. Áfra János harmadik verseskötete egyszerre kezeli komolyan a rituális konstrukciók előírásait, és ébreszt megdöbbenést az abszurdba forduló, de nagyon is ismerős magatartásformákkal szemben… – URBÁN ANDREA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.30 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MILCHO MANCHEVSKI FILMRENDEZŐVEL
Legtöbben az Eső előtt rendezőjeként ismerjük, ám a macedón direktor az elmúlt közel 30 évben sem tétlenkedett. Miután Velencéből a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánnal távozott, öt újabb munkával jelentkezett: a hazai forgalmazásba is bekerült Árnyékok és Anyák után a Fűzfát is megtekinthették az érdeklődők, igaz, a pandémiára való tekintettel csak a Művész Távmoziban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő