10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

„Harc a sikerért”
2020.01.25 - tiszatáj

INTERJÚ SÓS ÁGNESSEL, A BIDF FESZTIVÁLIGAZGATÓJÁVAL

A siker is történet jelmondatával a BIDF 2020-ban hatodik alkalommal rendezi meg budapesti programsorozatát. A Cinema City Aréna öt mozitermét január 27. és február 02. között megtöltő vetítések, előadások és közönségtalálkozók egyedi élményben részesítik a mozinézőket és azokat akik a filmek utáni beszélgetésekre kíváncsiak. Az interjúban Sós Ágnessel emberi történetekről, a főhős-vezérelt kreatív dokumentumfilmről, a hazai gyártási viszonyokról, a BIDF jövőjéről és a filmfinanszírozás buktatóiról beszélgettünk.

– Mit jelent a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, mint kulturális termék? Mi lehet a szemle „brandje”?

– Ez az egyetlen Magyarországon megrendezett nemzetközi dokumentumfilm fesztivál – színvonalában még a miskolci CineFest emelhető mellé – melynek óriási közönségtábora van. Az itt vetített filmekről elmondhatjuk, hogy többségük kielégítő gyártási viszonyok között, profi filmes szakemberek közreműködésével, optimális költségvetéssel készült, A kategóriás mozgóképek, melyek esetében nem a téma, hanem a főhős-vezérelt történet a lényeg.

– Mit takar a szemle idei jelmondata, A siker is történet mottója?

– Kettős jelentése van. Ahogy a dokumentumfilmek mindegyike hétköznapi hősökről szól, így a filmfesztivál plakátján is minden szemlénken egy vagy több hétköznapi hőst emelünk ki. A filmfesztivál reklám spotjának is ő a figurája, aki jelen esetben egy pék. Idén egyrészt azért is választottuk ezt a szlogent, mert a BIDF maga is történet, hála istennek ma már sikertörténet, másrészt a képen és a reklámban szereplő pék maga is egy sikeres ember. Egyébként a sikerről is lehet filmet csinálni, nemcsak a nehézségekről, a bánatról, szomorúságról, arról, hogy a világ mennyire borzasztó irányba megy. Persze ez egy ötlet, amit minden évben kitalálunk, hogy a nézőket elgondolkoztassuk.

 

 

– A BIDF idei filmjei között szereplő Oscar díjra nevezett alkotások is jelzik, ezen a rendezvényen a dokumentumfilmek többnyire élenjáró technikai és szakmai apparátussal készülnek és kifinomult vizuális igényességgel ruházzák fel az olykor puritánnak és képileg egysíkúnak bélyegzett műfajt. Mit is jelent valójában az a kifejezés, hogy „kreatív dokumentumfilm”?

– Februártól kezdve, tizenegy hónapja folyik a filmek felkutatása és bekérése a világ minden részéről. Ezek egy része olyan alkotás mely már díjakat nyert és különböző fesztiválokon került bemutatásra. Minden évben több százan neveznek a szemlére és akkor egyszer csak kiderült több BIDF-re beválogatott filmről is, hogy közben bekerültek az idei Oszkár válogatásba is vagy például Európa filmdíjat kaptak.

A kérdésed második felére válaszolva, nagyon sok mindent nevez a világ ma dokumentumfilmnek. Sokszor az alkotó is tévedésben van és ez súlyos hiba. A dokumentumfilm szóban benne van, hogy film. A film az nem lehet riportázs, az nem lehet interjú, az nem zsurnalizmus, nem újságírás. Tehát, ha látsz egy riportot képekkel, az nem film, az tv műsor, az magazin műsor. Vagy ha egy tudományos ismeretterjesztő filmet látsz, az sem film, mert nem főhős vezérelt, nem igazi történetmesélés, hanem „valamiről” szól. Tehát itt a lényeg az, hogy a kreatív dokumentumfilm történetet mesél (story telling), főhős vezérelt, ebből a szempontból ugyan az mint a játékfilm, mert dramaturgiai mű, művészeti termék. A különbség a játékfilmhez viszonyítva, hogy nem színész játszik benne, hanem mondjuk te vagy én, mert rólunk szól. De ugyanúgy egész estés mozifilm, mint a játékfilm. Magyarországon még kevésbé elterjedt, de sok európai országban már vagy 10 éve elfogadott az új szemléletű kreatív dokumentumfilm gyakorlata és fogalma.

– Bővültek-e a mai dokumentumfilmek lehetőségei? A közönség hogyan reagál ma egy újszerű dokumentumfilmre és hol található egy ilyen alkotás fókuszcsoportja? A specifikus filmszemléken kívül, milyen más fórumokon nézhetünk ma kreatív BIDF-es dokumentumfilmeket?

– Magyarországon sajnos a nézők 99%-ban csak fesztiválokon találkozhatnak ilyen alkotásokkal. Viszont a BIDF egész éves filmfesztivál, mi vetítünk év közben is sikeres filmeket ebből a felhozatalból. Most, hogy csodálatosan sikerül felépíteni a szemle közönségét, talán a jövőben bele merünk fogni ezeknek az alkotásoknak a forgalmazásába is. Ha mérhető profitról nem is beszélhetünk majd-e téren, de a nézők igényeinek kielégítésére törekszünk, az emberek érdekében járunk el. Ez a róka fogta csuka példája, kicsit nevetséges gazdaságilag. Hiszen, ha nincs közönség, nem érdek a forgalmazás, de ha nincs forgalmazás, nem is lesz közönség. Az a szándékunk, hogy ezt a gátat áttörjük.

 

 

– Kik a magyar és a nemzetközi zsűri tagjai, milyen művészeti és egyéb területekről érkeznek a szakemberek? Itt mi volt az amin a BIDF szervezőinek el kellett gondolkodniuk?

– Mivel minden egyes film egy összetett művészeti termék, az lebegett a szervezők szeme előtt, hogy ne csak filmeseket hívjunk, hanem kiszélesítjük a szakemberekből álló zsűrit és a zenei világból, az irodalomból, a színházi világból érkezzenek azok, akik az értékelő bizottság tagjait alkotják. Sőt újságírókat is hívtunk, akik attól boldogok, mikor a mozivásznon meglátják saját témájukat elmélyítve, átemelve a művészet világába. Ugyanakkor egy ilyen dokumentumfilm tartalma, valóság és igazság értéke, és információs készlete sok szempontból azonos az oknyomozó újságírás módszerének társadalmi értékeivel. A külföldi zsűri meghívottjai pedig nemzetközi szaktekintélyek. Többek között, színházigazgatók, forgalmazók, producerek, filmrendezők.

– Idén hat kategóriában hirdette ki filmes programsorozatát a BIDF: „Harc a szabadságodért”, „Harc az identitásodért”, „Harc a gyermekedért”, „Harc az álmaidért”, „Fiatal filmesek rövidfilm versenye”, valamint „Magyar verseny”. Mi volt az elképzelés a különböző szekciók kijelölésekor?

– Amióta kitaláltuk ezt a filmfesztivált, minden évben, úgynevezett tematikus szekciókat csinálunk. Ez azt jelenti, hogy nem rövid, középhosszú és hosszú filmekre bontjuk a filmes mezőnyt vagy nem azt mondjuk, hogy zenés filmek, történelmi filmek, stb., hanem megvizsgáljuk és elemezzük a beválogatott alkotásokat, az alapján, hogy milyen témák köré szervezhetőek, majd csoportokat hozunk létre. Ahogy megérezzük, hogy ezek a filmek mit sugallnak a tartalmukban, a filmegységnek adunk egy új fantázianevet és ezzel létrehozunk egy aktuális BIDF-es filmblokkot. Például, idén úgy éreztük, hogy az emberek valamiért küzdenek, harcolnak a világban mindenütt. Azt mondtuk, legyen a kulcsszó a „harc”, hol a kemény dolgokért, hol szép dolgokért, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az álmaidért harcolsz-e vagy a szabadságodért.

 

 

– A filmfesztivál ideje alatt más programok is lesznek, melyek tovább árnyalják majd a vetített filmekről való gondolkodást. Előzetesen mit kell tudnia a nézőnek ezekről a lehetőségekről?

– A nemzetközi versenyfilmeké a fő attrakció, ezen kívül van magyar verseny és vannak versenyen kívüli filmalkotások. Ezek általában régebbi, történelmi témájú magyar filmek, de lesz premierfilm vetítés is. Kreatív producere voltam ennek a filmnek, aminek a címe Isteni kéz. Zsigmond Vilmos operatőrrel is van egy film versenyen kívül, viszont a lényeg, hogy minden vetítés után fél órás beszélgetéseket rendezünk a közönség, az alkotók és/vagy a film főhőse között. Illetve vannak kiterjesztett közönségtalálkozók és viták, ahol egy óra áll a rendelkezésünkre, hogy a film rendezője, a szakértők, szakember moderátorral és a közönséggel beszélgessenek. Legalább 10 ilyen alkalom lesz megrendezve, köztük szerepel meghívott közel kelet szakértő és katonaorvos is. Ezen kívül lesznek még további beszélgetések is a Filmkészítés háborús övezetekben című mesterkurzus keretében, melyet Talal Derki Oszkár jelölt rendező vezet, aki két levetített Oszkár jelölt film megtekintése után osztja meg tapasztalatait és folytat párbeszédet a nézőkkel. Továbbá lesz speciálisabb szakmai program is, ami tulajdonképpen egy ötletbörze filmeseknek.

– A szemlén magyar alkotások is vetítésre kerülnek, milyen tendenciák figyelhetőek meg a kortárs hazai dokumentumfilmekkel kapcsolatban, merre tart a műfaj?

– Hát erről egy órát sem lenne elég beszélgetni. Egyrészt itt vannak a tehetséges magyar rendezők, akik megtanulták a szakmát és pontosan tudják mi az a kreatív dokumentumfilm, amit egyáltalán nevezni lehet nemzetközi fesztiválokra és átlátják mik ezeknek a filmeknek a műfaji és színvonalbéli kritériumai. És ott van rengeteg elkészített magyar dokumentumfilm, melyek nem ütik meg ezt a mércét, sem televíziós ismeretterjesztő sem filmművészeti értelemben.

Jelenleg másfél éve tart egy vákuum a mi szakmánkban, szinte egyetlen film sem készül, egyetlen pályázat sem elérhető ezen a területen. Szervezeti változások vannak, miközben minden áll. Sok képzett tehetség nem kap ma lehetőséget és úgy látom, sajnos sok energia és kiadás megy el olyan munkák finanszírozására, melyekből gagyi, rossz filmek készülnek. A finanszírozási szisztéma kidolgozatlan, holott a dokumentumfilmek támogatása a világban, jól működik és már rég ki van találva. Lehet, hogy a lengyel vagy a cseh rendszer nem egyezik, de jól ki van gondolva, működik a gyakorlatban. Most idehaza például megalakult a MADOKE, de még nagyon gyerekcipőben van. Kérdés, amellett, hogy a dokumentumfilmes világ most összezár, mi kellhet ahhoz, hogy ez a fórum érdemben pozicionálhassa magát, hogy hatékonnyá válhasson. Visszakanyarodva a magyar alkotások versenyprogramjára, idén ebben a kategóriában hat magyar produkciót versenyeztetünk, mindegyiket nagyon szívesen ajánlom a közönség figyelmébe.

Szász Csongor


Címke: , , , , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő