02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Elveszett kisbolygó vagyok
2020.01.07 - tiszatáj

ALAN MOORE, IAN GIBSON: HALO JONES BALLADÁJA

Kilenckötetesnek szánták, olyan képregénynek, amely a címszereplőnő majdnem teljes életét felöleli kamaszkorától egészen idős napjaiig: Alan Moore és Ian Gibson kevéssé ismert, ám bizonyos körökben kultstátuszt élvező űroperája a Fleetway-kiadó és a szerző közötti, karakterjogokat érintő vitái miatt rúg csak három könyvre, de végeredményben a művet így sem nagyon lehet Moore legjobban sikerült darabjai közé sorolni.

Világépítésben, társadalomrajzban ellenben rendkívül erős a Halo Jones balladája, a szerző rögtön az előszóban bevallja, rajzolóját részben ezért csapta a hóna alá, illetve elismeri, Gibsonnál jobban senki nem rajzol nőket – bevallott szakítás volt ez a Dredd bírót is piacra dobó 2000 AD übermaszkulin, hemoglobinban és sötét humorban tocsogó képregényeihez képest. Feminista karriertörténetében Moore legalább olyan ügyesen teremti meg centrális alakját, mint a V, mint vérbosszú Evey-jét, netán a Watchmen Laurie-ját: a probléma leginkább az elbeszélés módjában jelenik meg. Hiányzik a végig kitartó lendület, a cselekmény hol veszít dinamizmusából, hol új erőre kap, a sztorit gyakorlatilag a minden helyzetben talpon maradni igyekvő, jég hátán is éldegélő Halo karaktere lendíti át a holtpontokon.

 

 

Gibson univerzumteremtése apró részletekkel rántja be az olvasót. Eszperantóra hajazó nyelvezetet hoz létre sajátos, csak erre a közegre jellemző köszönéssel („Hoj!”), laza, a ’80-as évek new wave-ét, pop-esztétikáját idéző mondatfűzéssel („Csípj vissza az adrenalinból!”) vagy szavakkal („bitblöki”), de ugyanez a rajzoló panelelrendezésében is visszaköszön. Oldalakat betöltő vagy kocka, téglalap, kör alakúra formált, parányibb keretek zúdulnak egymásra az űrhajósebességgel repülő sztori aládúcolásáért, noha a Halo Jones-hármas nemcsak ritmusával játssza ki legerősebb ütőkártyáit – a három könyv eltérő füzetének tónusa változó, Moore könnyeden indítja űrfantasy-jét, majd elmélyültebb, könyörtelenebb, olykor filozofikusabb irányba tereli a mesét. Szükség is van erre, ugyanis a Halo Jones balladája hamisítatlan coming-of-age story, melynek hangulatingadozásai tökéletesen reflektálnak a szülőbolygójáról elvágyódó, kalandokba és tragédiákba egyaránt bonyolódó emancipált hősnő érzelmeire.

Munkanélküliség, bevándorlókrízis, egyéniségölő hétköznapok, divatmajom stílfasiszták, öntudatlanná lobotomizált, birkaként vonuló csoportosulások: Moore és Gibson élénk színekkel pingált fantáziabirodalmában nemcsak ügyesen skiccelt mellékszereplők villannak fel. Társadalmi keresztmetszetként igazán lenyűgöző a Halo Jones balladája – a Broncs tespedt-kilátástalan, halálos veszélyeket rejtő nyomornegyed-planétája, valamint a Clara Pandy-űrsikló dekadenciája éles kontrasztot teremt szegény és gazdag, önmegvalósítás és dőzsölés között. A szerző ezzel nemcsak a Vaslady konzervatív politikáját zárójelezi, vonalvezetése révén az olvasótábor egyfelől tapasztalhatja egy levegőbe emelkedő sikló csodáját, Halo társává, így űrvagánnyá lényegülhet, de másfelől a pénztelenség, alkoholizmus, bűz gyomorforgató világába is kirándulást tehet, miközben alig várja a katarzist, vagyis az önállósulni próbáló címkarakter révbe érését. Pazar ötlet, hogy Moore ezt a cselekmény bizonyos pontjain a hősnő barátnőin (a koszfészekbe kényelmesedő Rodice, az idejekorán elhalálozó Brinna és a szolgalétet választó Ludy) keresztül artikulálja, de arra is veszi a fáradtságot, hogy különböző férfiak, mint a gyerekkorú algabáró vagy egy hadseregparancsnok oldalán sodródó figuraként, valamint a rideg alfahím-uralom visszautasítójaként is ábrázolja Halót. Gender-politikáján túl a laposodó történeteket itt-ott félbeszakító meta-kiszólások (például egy „Kit érdekel?”-benyögés) vagy az ugyancsak a képregény fiktív konstrukciójára utaló, a főhősnőt mitikus hősként exponáló történészi előadások vagy holo-monográfiák szintén hozzátesznek Halo kalandjaihoz.

 

 

Gyilkos robotkutya elől rohan a főszereplő, barátokra lel, a prostitúció örömét és fájdalmait éli meg, hogy végül egy iszonyatosan brutális csillagközi dzsungelháborúba csöppenjen. Nyaktörő iramú odüsszeiáját, mi több, identitáskeresését hűen keretbe foglalja a galaktikus slágerből nincstelenek nótájává váló dal refrénje („Elveszett kisbolygó vagyok.”). Moore ügyel rövid életű kultképregénye pergő sztoriszövésére, de rendre áthallásokat teremt a valósággal, sőt, egyetemes, bárki számára ismerős helyzetekkel, így a Halo Jones balladája, ha nem is hibátlan, de viszonylag korrekt olvasmányként csapódhat le. Ponyvabeütése, stiláris és verbális bravúrjai a hazánkban szintén kiadott, az író otthonában viszont csak 15 később megjelent Különleges Úriemberek Szövetségét előlegezik, ráadásul a thatcheri években olvasók elé tárt munka (jóllehet, képregény-elődei már hosszú ideje léteztek) korát megelőzően biggyeszt kiegészítéseket a Wonder Woman és a Marvel Kapitány girl power-meghajtású szuperhősmozijaihoz.

Szabó G. Ádám

 

The Ballad of Halo Jones, 1984–1986

Fordította: Kodaj Dániel

Fumax Kft.

Budapest, 2019

208 oldal, 5995 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2020.01.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MEZEI KINGÁVAL
Pilinszky János költészetén keresztül a látvány kerül a középpontba a Mezei Kinga által rendezett Éjidő című előadásban. A hatszereplős produkciónak történeti fonala nincs, a rendező Pilinszky versein keresztül mutatja be azt a világot, amelyben élünk… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2020.01.21 - tiszatáj

COSI FAN TUTTE – BEAVATÓ OPERA NEM CSAK BIMBÓZÓ KAMASZOKNAK
Toronykőy Attila rendezésében elsősorban a műfajjal ismerkedő fiataloknak szánta a szegedi operatársulat Mozart vígoperáját, a Cosi fan tuttét, amit kettős szereposztásban mutattak be a hétvégén a kisszínházban… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő