08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Elveszett kisbolygó vagyok
2020.01.07 - tiszatáj

ALAN MOORE, IAN GIBSON: HALO JONES BALLADÁJA

Kilenckötetesnek szánták, olyan képregénynek, amely a címszereplőnő majdnem teljes életét felöleli kamaszkorától egészen idős napjaiig: Alan Moore és Ian Gibson kevéssé ismert, ám bizonyos körökben kultstátuszt élvező űroperája a Fleetway-kiadó és a szerző közötti, karakterjogokat érintő vitái miatt rúg csak három könyvre, de végeredményben a művet így sem nagyon lehet Moore legjobban sikerült darabjai közé sorolni.

Világépítésben, társadalomrajzban ellenben rendkívül erős a Halo Jones balladája, a szerző rögtön az előszóban bevallja, rajzolóját részben ezért csapta a hóna alá, illetve elismeri, Gibsonnál jobban senki nem rajzol nőket – bevallott szakítás volt ez a Dredd bírót is piacra dobó 2000 AD übermaszkulin, hemoglobinban és sötét humorban tocsogó képregényeihez képest. Feminista karriertörténetében Moore legalább olyan ügyesen teremti meg centrális alakját, mint a V, mint vérbosszú Evey-jét, netán a Watchmen Laurie-ját: a probléma leginkább az elbeszélés módjában jelenik meg. Hiányzik a végig kitartó lendület, a cselekmény hol veszít dinamizmusából, hol új erőre kap, a sztorit gyakorlatilag a minden helyzetben talpon maradni igyekvő, jég hátán is éldegélő Halo karaktere lendíti át a holtpontokon.

 

 

Gibson univerzumteremtése apró részletekkel rántja be az olvasót. Eszperantóra hajazó nyelvezetet hoz létre sajátos, csak erre a közegre jellemző köszönéssel („Hoj!”), laza, a ’80-as évek new wave-ét, pop-esztétikáját idéző mondatfűzéssel („Csípj vissza az adrenalinból!”) vagy szavakkal („bitblöki”), de ugyanez a rajzoló panelelrendezésében is visszaköszön. Oldalakat betöltő vagy kocka, téglalap, kör alakúra formált, parányibb keretek zúdulnak egymásra az űrhajósebességgel repülő sztori aládúcolásáért, noha a Halo Jones-hármas nemcsak ritmusával játssza ki legerősebb ütőkártyáit – a három könyv eltérő füzetének tónusa változó, Moore könnyeden indítja űrfantasy-jét, majd elmélyültebb, könyörtelenebb, olykor filozofikusabb irányba tereli a mesét. Szükség is van erre, ugyanis a Halo Jones balladája hamisítatlan coming-of-age story, melynek hangulatingadozásai tökéletesen reflektálnak a szülőbolygójáról elvágyódó, kalandokba és tragédiákba egyaránt bonyolódó emancipált hősnő érzelmeire.

Munkanélküliség, bevándorlókrízis, egyéniségölő hétköznapok, divatmajom stílfasiszták, öntudatlanná lobotomizált, birkaként vonuló csoportosulások: Moore és Gibson élénk színekkel pingált fantáziabirodalmában nemcsak ügyesen skiccelt mellékszereplők villannak fel. Társadalmi keresztmetszetként igazán lenyűgöző a Halo Jones balladája – a Broncs tespedt-kilátástalan, halálos veszélyeket rejtő nyomornegyed-planétája, valamint a Clara Pandy-űrsikló dekadenciája éles kontrasztot teremt szegény és gazdag, önmegvalósítás és dőzsölés között. A szerző ezzel nemcsak a Vaslady konzervatív politikáját zárójelezi, vonalvezetése révén az olvasótábor egyfelől tapasztalhatja egy levegőbe emelkedő sikló csodáját, Halo társává, így űrvagánnyá lényegülhet, de másfelől a pénztelenség, alkoholizmus, bűz gyomorforgató világába is kirándulást tehet, miközben alig várja a katarzist, vagyis az önállósulni próbáló címkarakter révbe érését. Pazar ötlet, hogy Moore ezt a cselekmény bizonyos pontjain a hősnő barátnőin (a koszfészekbe kényelmesedő Rodice, az idejekorán elhalálozó Brinna és a szolgalétet választó Ludy) keresztül artikulálja, de arra is veszi a fáradtságot, hogy különböző férfiak, mint a gyerekkorú algabáró vagy egy hadseregparancsnok oldalán sodródó figuraként, valamint a rideg alfahím-uralom visszautasítójaként is ábrázolja Halót. Gender-politikáján túl a laposodó történeteket itt-ott félbeszakító meta-kiszólások (például egy „Kit érdekel?”-benyögés) vagy az ugyancsak a képregény fiktív konstrukciójára utaló, a főhősnőt mitikus hősként exponáló történészi előadások vagy holo-monográfiák szintén hozzátesznek Halo kalandjaihoz.

 

 

Gyilkos robotkutya elől rohan a főszereplő, barátokra lel, a prostitúció örömét és fájdalmait éli meg, hogy végül egy iszonyatosan brutális csillagközi dzsungelháborúba csöppenjen. Nyaktörő iramú odüsszeiáját, mi több, identitáskeresését hűen keretbe foglalja a galaktikus slágerből nincstelenek nótájává váló dal refrénje („Elveszett kisbolygó vagyok.”). Moore ügyel rövid életű kultképregénye pergő sztoriszövésére, de rendre áthallásokat teremt a valósággal, sőt, egyetemes, bárki számára ismerős helyzetekkel, így a Halo Jones balladája, ha nem is hibátlan, de viszonylag korrekt olvasmányként csapódhat le. Ponyvabeütése, stiláris és verbális bravúrjai a hazánkban szintén kiadott, az író otthonában viszont csak 15 később megjelent Különleges Úriemberek Szövetségét előlegezik, ráadásul a thatcheri években olvasók elé tárt munka (jóllehet, képregény-elődei már hosszú ideje léteztek) korát megelőzően biggyeszt kiegészítéseket a Wonder Woman és a Marvel Kapitány girl power-meghajtású szuperhősmozijaihoz.

Szabó G. Ádám

 

The Ballad of Halo Jones, 1984–1986

Fordította: Kodaj Dániel

Fumax Kft.

Budapest, 2019

208 oldal, 5995 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő