05.20.
| Közös, szolidaritáson alapuló kampány indult >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
05.22.
| Táncold körbe Magyarországot online! >>>
06.18.
| Világszerte elérhető lesz a Müpa Wagner-fesztiválja >>>
05.14.
| Ezen a héten a Hóhérokat adja a Miskolci Nemzeti Színház! >>>
05.15.
| Új MADOKE-akció >>>
05.08.
| Vírushelyzet vs. szerzői jog >>>
06.12.
| A Quasimodo költőverseny fesztivállá növi ki magát. >>>
05.11.
| 25 éves a Söndörgő >>>
05.07.
| Online közvetítik a Prágai Tavasz fesztivált >>>
05.04.
| OSZK – Trianon 100 – Történelmünk tragikus sorsú művészeti alkotásai >>>
NAPI TANDORI

05.26.
| Ezek a könyvek esélyesek az idei Merítés-díjra >>>
05.26.
| Wa(l)king the city – Pályázati kiírás >>>
05.22.
| Online tárlaton láthatók a szegedi Táblaképfestészeti Biennálé alkotásai >>>
05.21.
| Könyvtárak az álhírek ellen a koronavírus-járvány idején is >>>
05.18.
| Elindult a Cinego >>>
05.13.
| Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesText >>>
05.12.
| Nádasy Erika kapta idén a Déryné díjat! >>>
05.05.
| Elstartolt az 1749.hu >>>
05.04.
| Értéket ment és munkahelyeket teremt a Népi Építészeti Program >>>
04.28.
| Zene otthonmaradáshoz – Lounge remix album a Kerekes Bandtől >>>
04.24.
| Dalközpontú urbánus album Subicz Gábortól és zenekarától >>>

Aczél Géza, Samuel Martin Eno Belinga, Gömöri György, Julesz János, Rékai Anett, Vajsenbek Péter versei

Bene Zoltán, Kovács Katalin, Nyerges Gábor Ádám prózája

Bartha-Kovács Katalin, Éles Árpád, Nagy Fruzsina tanulmánya

Bakonyi István, Baráth Tibor, Kabdebó Lóránt, Lukács Barbara, Sántha József, Széchenyi Ágnes kritikája

>>>

Hegedűművész, énekesnő, zeneszerző Szirtes Edina Mókus, aki a komolyzenét tartja anyanyelvének, miközben improvizálva keveri a különböző stílusokat és műfajokat. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán diplomázó alkotótól azt is megkérdeztük, mit csinál, amikor nem a zenél? – ÚJSZÁSZI ILONA INTERJÚJA

>>>

Elveszett kisbolygó vagyok
2020.01.07 - tiszatáj

ALAN MOORE, IAN GIBSON: HALO JONES BALLADÁJA

Kilenckötetesnek szánták, olyan képregénynek, amely a címszereplőnő majdnem teljes életét felöleli kamaszkorától egészen idős napjaiig: Alan Moore és Ian Gibson kevéssé ismert, ám bizonyos körökben kultstátuszt élvező űroperája a Fleetway-kiadó és a szerző közötti, karakterjogokat érintő vitái miatt rúg csak három könyvre, de végeredményben a művet így sem nagyon lehet Moore legjobban sikerült darabjai közé sorolni.

Világépítésben, társadalomrajzban ellenben rendkívül erős a Halo Jones balladája, a szerző rögtön az előszóban bevallja, rajzolóját részben ezért csapta a hóna alá, illetve elismeri, Gibsonnál jobban senki nem rajzol nőket – bevallott szakítás volt ez a Dredd bírót is piacra dobó 2000 AD übermaszkulin, hemoglobinban és sötét humorban tocsogó képregényeihez képest. Feminista karriertörténetében Moore legalább olyan ügyesen teremti meg centrális alakját, mint a V, mint vérbosszú Evey-jét, netán a Watchmen Laurie-ját: a probléma leginkább az elbeszélés módjában jelenik meg. Hiányzik a végig kitartó lendület, a cselekmény hol veszít dinamizmusából, hol új erőre kap, a sztorit gyakorlatilag a minden helyzetben talpon maradni igyekvő, jég hátán is éldegélő Halo karaktere lendíti át a holtpontokon.

 

 

Gibson univerzumteremtése apró részletekkel rántja be az olvasót. Eszperantóra hajazó nyelvezetet hoz létre sajátos, csak erre a közegre jellemző köszönéssel („Hoj!”), laza, a ’80-as évek new wave-ét, pop-esztétikáját idéző mondatfűzéssel („Csípj vissza az adrenalinból!”) vagy szavakkal („bitblöki”), de ugyanez a rajzoló panelelrendezésében is visszaköszön. Oldalakat betöltő vagy kocka, téglalap, kör alakúra formált, parányibb keretek zúdulnak egymásra az űrhajósebességgel repülő sztori aládúcolásáért, noha a Halo Jones-hármas nemcsak ritmusával játssza ki legerősebb ütőkártyáit – a három könyv eltérő füzetének tónusa változó, Moore könnyeden indítja űrfantasy-jét, majd elmélyültebb, könyörtelenebb, olykor filozofikusabb irányba tereli a mesét. Szükség is van erre, ugyanis a Halo Jones balladája hamisítatlan coming-of-age story, melynek hangulatingadozásai tökéletesen reflektálnak a szülőbolygójáról elvágyódó, kalandokba és tragédiákba egyaránt bonyolódó emancipált hősnő érzelmeire.

Munkanélküliség, bevándorlókrízis, egyéniségölő hétköznapok, divatmajom stílfasiszták, öntudatlanná lobotomizált, birkaként vonuló csoportosulások: Moore és Gibson élénk színekkel pingált fantáziabirodalmában nemcsak ügyesen skiccelt mellékszereplők villannak fel. Társadalmi keresztmetszetként igazán lenyűgöző a Halo Jones balladája – a Broncs tespedt-kilátástalan, halálos veszélyeket rejtő nyomornegyed-planétája, valamint a Clara Pandy-űrsikló dekadenciája éles kontrasztot teremt szegény és gazdag, önmegvalósítás és dőzsölés között. A szerző ezzel nemcsak a Vaslady konzervatív politikáját zárójelezi, vonalvezetése révén az olvasótábor egyfelől tapasztalhatja egy levegőbe emelkedő sikló csodáját, Halo társává, így űrvagánnyá lényegülhet, de másfelől a pénztelenség, alkoholizmus, bűz gyomorforgató világába is kirándulást tehet, miközben alig várja a katarzist, vagyis az önállósulni próbáló címkarakter révbe érését. Pazar ötlet, hogy Moore ezt a cselekmény bizonyos pontjain a hősnő barátnőin (a koszfészekbe kényelmesedő Rodice, az idejekorán elhalálozó Brinna és a szolgalétet választó Ludy) keresztül artikulálja, de arra is veszi a fáradtságot, hogy különböző férfiak, mint a gyerekkorú algabáró vagy egy hadseregparancsnok oldalán sodródó figuraként, valamint a rideg alfahím-uralom visszautasítójaként is ábrázolja Halót. Gender-politikáján túl a laposodó történeteket itt-ott félbeszakító meta-kiszólások (például egy „Kit érdekel?”-benyögés) vagy az ugyancsak a képregény fiktív konstrukciójára utaló, a főhősnőt mitikus hősként exponáló történészi előadások vagy holo-monográfiák szintén hozzátesznek Halo kalandjaihoz.

 

 

Gyilkos robotkutya elől rohan a főszereplő, barátokra lel, a prostitúció örömét és fájdalmait éli meg, hogy végül egy iszonyatosan brutális csillagközi dzsungelháborúba csöppenjen. Nyaktörő iramú odüsszeiáját, mi több, identitáskeresését hűen keretbe foglalja a galaktikus slágerből nincstelenek nótájává váló dal refrénje („Elveszett kisbolygó vagyok.”). Moore ügyel rövid életű kultképregénye pergő sztoriszövésére, de rendre áthallásokat teremt a valósággal, sőt, egyetemes, bárki számára ismerős helyzetekkel, így a Halo Jones balladája, ha nem is hibátlan, de viszonylag korrekt olvasmányként csapódhat le. Ponyvabeütése, stiláris és verbális bravúrjai a hazánkban szintén kiadott, az író otthonában viszont csak 15 később megjelent Különleges Úriemberek Szövetségét előlegezik, ráadásul a thatcheri években olvasók elé tárt munka (jóllehet, képregény-elődei már hosszú ideje léteztek) korát megelőzően biggyeszt kiegészítéseket a Wonder Woman és a Marvel Kapitány girl power-meghajtású szuperhősmozijaihoz.

Szabó G. Ádám

 

The Ballad of Halo Jones, 1984–1986

Fordította: Kodaj Dániel

Fumax Kft.

Budapest, 2019

208 oldal, 5995 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2020.05.28 - tiszatáj

J. M. W. TURNER THOMSON’S AEOLIAN HARP (THOMSON ÆOLHÁRFÁJA)
„William Turner minden idők egyik leghíresebb és legeredetibb művésze; festészetével kapcsolatban a szakirodalom többsége szuperlatívuszokban fogalmaz. A művészettörténetben a „fény őrültjeként” emlegetik, „aki valóságos katalógusát adta a fenségesnek”, és aki „a végsőkig kifinomult ábrázolásaival ajándékozott meg minket”. Turner munkássága és hagyatéka azonban nemcsak képzőművészeti, de lírai alkotásokat is tartalmaz – amint erre elenyészően kevesen, de az utolsó ötven év kutatásai közül többen is felhívták a figyelmet […]

>>>
2020.05.27 - tiszatáj

RÉVÉSZ EMESE: SIMI ÉS A RENDETLEN BETŰK
Révész Emese nevével eddig leggyakrabban művészettörténeti kontextusban találkozhattunk, a gyermekkönyvek kapcsán is leginkább művészettörténeti, illusztrációs kérdésekkel összefüggésben. Most megjelent könyvével a gyermek- és ifjúsági irodalom platformján jelentkezett, az elemzői oldalról az alkotói oldalra térve át. Könyvének főhőse Simi, az óvodából iskolába kerülő kisfiú, akinek iskolakezdő éve jelentősen különbözik osztálytársaitól… – KATONA ANDREA KRITIKÁJA

>>>
2020.05.26 - tiszatáj

BÖDECS LÁSZLÓ: AZ ÁRVÍZ HELYE
Bödecs László második kötete is a hiány esztétikájára épít, ahogy számos műalkotás a XX. század elejétől egészen napjainkig. A hiányérzet, a töredezettség, szétesettség, az értékvesztettség tapasztalatából táplálkozó művek a világot, a dolgokat in absentia ábrázolják. A hiány azonban olyan jel nélküli jelölet, olyan üres hely, lyuk, hézag, repedés, űr stb., amely mindig a valamivel – az artikulálhatóval, jelenlévővel – szembeállítható. A semmi is a valamivel, mindennel szemben megképződő nemlét… – VISY BEATRIX KRITIKÁJA

>>>
2020.05.25 - tiszatáj

AZ ELSŐ ÁRULÓ

Radikális baloldaliként indult, Pasolini barátjaként tartották számon az idén 81 éves Marco Bellocchiót, jóllehet tavalyi maffiadrámája végképp nem bír semmilyen újító, pláne felforgató szándékkal: Az első áruló olykor csúnya kilengésekkel, de összességében biztos kézzel felépített biopic, amelynek esélye sincs, sőt, talán soha nem is akart a legnagyobbak közé emelkedni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOZÓKY FELÍCIA AKA I AM SOYUZZAL
Az I Am Soyuzt hallgatva úgy érzed magad, mintha belekerültél volna egy álomba, ahol minden megtörténhet. Bozóky Felícia különböző emberi érzelmekkel apellál és közelebb hozza, érthetőbbé teszi őket számunkra. A jelenleg is orvosként praktizáló, sürgősségi osztályon dolgozó singer-songwriter mesél nekünk… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

Hegedűművész, énekesnő, zeneszerző Szirtes Edina Mókus, aki a komolyzenét tartja anyanyelvének, miközben improvizálva keveri a különböző stílusokat és műfajokat. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán diplomázó alkotótól azt is megkérdeztük, mit csinál, amikor nem a zenél? – ÚJSZÁSZI ILONA INTERJÚJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

GERGELY ÁGNES: A SZOMJÚSÁG ÁRA. KÉT REGÉNY
Gergely Ágnes lírája, tárcái, memoárja és regényei szorosan összetartoznak, írásainak mélyrétegeiben beforratlan, újra meg újra feltépett sebek sejlenek fel. Regényei szereplőinek az életét egyéni és kollektív traumák, a személyiséget eltörölni próbáló hatalmi rendszerek alakítják. „Mi is megtapasztaltuk a már elfelejtett szavak – mint éhség, szomjúság és hazátlanság – elemi jelentését” – írja Pilinszky János. Gergely Ágnes azt tárja elénk, mi lett ennek a gyötrelmesen megtapasztalt, majd elfelejteni próbált elemi szomjúságnak az ára… – POLGÁR ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2020.05.16 - tiszatáj

CAPONE
5 év karrierpokol után új filmmel jelentkezett Az erő krónikájával hirtelen felkapottá, majd gyorsan kegyvesztetté vált Josh Trank. Szerzői kommentárokkal dúsított anti-gengsztermozijában végig ott lüktet fiaskójának összes zöngéje: drogmámoros, alkoholgőzben pácolt, kreatív nézeteltérésekkel, végül idegösszeomlással dúsított rendezőpályáját a szesztilalom legismertebb gengszterének hattyúdalával állítja párhuzamba… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő