12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Újra a nézőké a Belvárosi mozi
2019.12.19 - tiszatáj

EGYMILLIÁRDBÓL KÍVÜL-BELÜL MEGÚJULT A SZÁZÉVES ART DECO ÉPÜLET

Szerda délután több száz szegedi filmrajongó volt kíváncsi a közel egymilliárd forintból felújított Belvárosi mozi ünnepi megnyitójára. A századik születésnapját jövőre ünneplő intézmény art deco épülete pincétől a padlásig, kívül-belül megújult.

A vidéki Magyarország legnagyobb filmszínháza a Szegeden szerdán újra megnyitott Belvárosi mozi, melynek art deco stílusú épületét idén kívül-belül felújították. Botka László, a város polgármestere köszöntőjében valódi örömünnepnek értékelte ezt a napot. „Száz esztendeje szegedi polgárok összefogtak, és létrehoztak egy részvénytársaságot, hogy építsenek a városban egy »mozgófényképszínházat«. És 1920. szeptember 8-án meg is tartották az első előadást. A helyi sajtó azt írta, a közönség annyira várta, hogy a megnyitó előtt megtelt az épület. Akárcsak ma” – fogalmazott Botka László a szerda délutáni megnyitón, ahol az építőknek is megköszönte a munkát. A város polgármestere szerint büszke lehet rá minden szegedi, hogy a Belvárosi mozi az ország egyik legszebb, helyi műemléki védettség alatt álló filmszínháza.

A polgármester a Zsigmond Vilmosról elnevezett nagyterem bejárata előtt egy mozirajongó szegedi hölggyel és Segesvári Tiborral, az egykori mozialapító Lippai Imre unokájával vágta át a nemzetiszín szalagot. A megnyitó közönsége utána tesztelhette az ajándékképpen vetített Múlt karácsony című filmmel a teljesen megújított nagytermet. Este már a Star Wars széria következő része, a Skywalker kora premier előtti vetítésére válthattak jegyet a rajongók, akik a filmeposz négy jellegzetes figurájával is készíthettek szelfit a moziban.

 

 

A Belvárosi mozit kisebb mértékben többször is átalakították, de először került sor a Szivessy Tibor tervezte, majd a szegedi Sebestyén Endre módosításaival megszületett art deco épület ilyen nagyszabású rekonstrukciójára. Igyekeztek visszaállítani az eredeti állapotot, modernizálták az épület teljes energetikai rendszerét is, a tetőre 150 négyzetméternyi napelem panel került. Az energetikai beruházásnak köszönhetően 45 százalékos gáz- és villamosenergia megtakarítást érhető el. Az energiatakarékosság jegyében megújult a szellőztetőrendszer és a világítás is. Az átalakítás után tágas terek nyíltak az aulában, akadálymentesen, lifttel is megközelíthető a mozi bármely része. A rekonstrukció majdnem egymilliárd forintból – 762,3 millió vissza nem térítendő uniós támogatásból és közel 200 milliós önkormányzati támogatásból – valósult meg.

Az ország egyik legnagyobb hagyományos moziterme, a Zsigmond Vilmos-terem korszerű hangrendszert, hangszigetelést és új vetítővásznat kapott. A falakat új, világosabb burkolat borítja, a nézők kényelmét új, királykék karosszékek szolgálják. A mozi tavasztól további újdonságot kínál: az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kialakított kiállítóterekben 21. századi technológiák segítségével mutatja majd be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel a három szegedi alkotó, Zsigmond Vilmos operatőr, Balázs Béla író, költő, esztéta és Csőke József filmrendező munkásságára. A mozirajongók megismerhetik majd a filmtörténet fontosabb mérföldköveit, megtapasztalhatják azt a forradalmi átalakulást, amely a virtuális valóság technológiáinak belépésével a mozgóképfogyasztásban zajlik.

 

 

A magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet 1930 nyarán. A nagytermet úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, és az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is. A Szegedi Nemzeti Színház 1986-ig tartó felújítása idején pedig hosszú éveken át itt játszott a társulat operát, musicalt, operettet. A szocializmus évtizedeiben Szabadságra változtatták a mozi nevét, a rendszerváltás idején kaphatta vissza eredeti elnevezését.

„A film csak annyira érdekelt, mint bárki mást. Hetente egyszer jártam moziba. Az első filmeket – főleg magyarokat néztünk – még gyerekkoromban a szüleimmel a szegedi Belvárosi moziban láttam. A negyvenes évek végén amerikai és nyugat-európai filmek már nem nagyon jöhettek be az országba. Akkoriban a magyarokon kívül szinte csak szovjet, vagy legfeljebb egy-két csehszlovák filmet vetítettek a mozik” – mesélte a Tiszatájnak adott interjúban Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr 2004-ben, amikor szülővárosa díszpolgárává választották, fotográfiáiból pedig kiállítás nyílt a Belvárosi mozi előcsarnokában, a filmszínház legnagyobb termét pedig róla nevezték el.

A mozi mindig élen járt a filmművészet progresszív törekvéseinek bemutatásában. Például 1988-ban Budapest után itt vetítették az országban másodikként Pier Paolo Pasolini és Bernardo Bertolucci teljes életműsorozatát. Az elmúlt évtizedekben számos bemutatót, ősbemutatót tartottak itt, olyan legendás filmesek vettek részt a vetítéseken, mint például Jancsó Miklós vagy az Oscar-díjas Jirí Menzel. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a Belvárosi mozi bekapcsolódott a New York-i Metropolitan Opera élő közvetítés-sorozatába, így azóta az operarajongók törzshelyévé is vált. A legnagyobb dobás mégis minden bizonnyal a Zsigmond Vilmosról elnevezett nemzetközi filmfesztivál, amit 2020-ban május 26-tól a 100. születésnapját immár megszépült, modernizált épületben ünneplő moziban rendezhetnek meg.

H. Zs.

 

Fotók: Hollósi Zsolt, kiemelt kép: Iványi Aurél


Címke: , , ,
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő