08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Újra a nézőké a Belvárosi mozi
2019.12.19 - tiszatáj

EGYMILLIÁRDBÓL KÍVÜL-BELÜL MEGÚJULT A SZÁZÉVES ART DECO ÉPÜLET

Szerda délután több száz szegedi filmrajongó volt kíváncsi a közel egymilliárd forintból felújított Belvárosi mozi ünnepi megnyitójára. A századik születésnapját jövőre ünneplő intézmény art deco épülete pincétől a padlásig, kívül-belül megújult.

A vidéki Magyarország legnagyobb filmszínháza a Szegeden szerdán újra megnyitott Belvárosi mozi, melynek art deco stílusú épületét idén kívül-belül felújították. Botka László, a város polgármestere köszöntőjében valódi örömünnepnek értékelte ezt a napot. „Száz esztendeje szegedi polgárok összefogtak, és létrehoztak egy részvénytársaságot, hogy építsenek a városban egy »mozgófényképszínházat«. És 1920. szeptember 8-án meg is tartották az első előadást. A helyi sajtó azt írta, a közönség annyira várta, hogy a megnyitó előtt megtelt az épület. Akárcsak ma” – fogalmazott Botka László a szerda délutáni megnyitón, ahol az építőknek is megköszönte a munkát. A város polgármestere szerint büszke lehet rá minden szegedi, hogy a Belvárosi mozi az ország egyik legszebb, helyi műemléki védettség alatt álló filmszínháza.

A polgármester a Zsigmond Vilmosról elnevezett nagyterem bejárata előtt egy mozirajongó szegedi hölggyel és Segesvári Tiborral, az egykori mozialapító Lippai Imre unokájával vágta át a nemzetiszín szalagot. A megnyitó közönsége utána tesztelhette az ajándékképpen vetített Múlt karácsony című filmmel a teljesen megújított nagytermet. Este már a Star Wars széria következő része, a Skywalker kora premier előtti vetítésére válthattak jegyet a rajongók, akik a filmeposz négy jellegzetes figurájával is készíthettek szelfit a moziban.

 

 

A Belvárosi mozit kisebb mértékben többször is átalakították, de először került sor a Szivessy Tibor tervezte, majd a szegedi Sebestyén Endre módosításaival megszületett art deco épület ilyen nagyszabású rekonstrukciójára. Igyekeztek visszaállítani az eredeti állapotot, modernizálták az épület teljes energetikai rendszerét is, a tetőre 150 négyzetméternyi napelem panel került. Az energetikai beruházásnak köszönhetően 45 százalékos gáz- és villamosenergia megtakarítást érhető el. Az energiatakarékosság jegyében megújult a szellőztetőrendszer és a világítás is. Az átalakítás után tágas terek nyíltak az aulában, akadálymentesen, lifttel is megközelíthető a mozi bármely része. A rekonstrukció majdnem egymilliárd forintból – 762,3 millió vissza nem térítendő uniós támogatásból és közel 200 milliós önkormányzati támogatásból – valósult meg.

Az ország egyik legnagyobb hagyományos moziterme, a Zsigmond Vilmos-terem korszerű hangrendszert, hangszigetelést és új vetítővásznat kapott. A falakat új, világosabb burkolat borítja, a nézők kényelmét új, királykék karosszékek szolgálják. A mozi tavasztól további újdonságot kínál: az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kialakított kiállítóterekben 21. századi technológiák segítségével mutatja majd be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel a három szegedi alkotó, Zsigmond Vilmos operatőr, Balázs Béla író, költő, esztéta és Csőke József filmrendező munkásságára. A mozirajongók megismerhetik majd a filmtörténet fontosabb mérföldköveit, megtapasztalhatják azt a forradalmi átalakulást, amely a virtuális valóság technológiáinak belépésével a mozgóképfogyasztásban zajlik.

 

 

A magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet 1930 nyarán. A nagytermet úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, és az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is. A Szegedi Nemzeti Színház 1986-ig tartó felújítása idején pedig hosszú éveken át itt játszott a társulat operát, musicalt, operettet. A szocializmus évtizedeiben Szabadságra változtatták a mozi nevét, a rendszerváltás idején kaphatta vissza eredeti elnevezését.

„A film csak annyira érdekelt, mint bárki mást. Hetente egyszer jártam moziba. Az első filmeket – főleg magyarokat néztünk – még gyerekkoromban a szüleimmel a szegedi Belvárosi moziban láttam. A negyvenes évek végén amerikai és nyugat-európai filmek már nem nagyon jöhettek be az országba. Akkoriban a magyarokon kívül szinte csak szovjet, vagy legfeljebb egy-két csehszlovák filmet vetítettek a mozik” – mesélte a Tiszatájnak adott interjúban Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr 2004-ben, amikor szülővárosa díszpolgárává választották, fotográfiáiból pedig kiállítás nyílt a Belvárosi mozi előcsarnokában, a filmszínház legnagyobb termét pedig róla nevezték el.

A mozi mindig élen járt a filmművészet progresszív törekvéseinek bemutatásában. Például 1988-ban Budapest után itt vetítették az országban másodikként Pier Paolo Pasolini és Bernardo Bertolucci teljes életműsorozatát. Az elmúlt évtizedekben számos bemutatót, ősbemutatót tartottak itt, olyan legendás filmesek vettek részt a vetítéseken, mint például Jancsó Miklós vagy az Oscar-díjas Jirí Menzel. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a Belvárosi mozi bekapcsolódott a New York-i Metropolitan Opera élő közvetítés-sorozatába, így azóta az operarajongók törzshelyévé is vált. A legnagyobb dobás mégis minden bizonnyal a Zsigmond Vilmosról elnevezett nemzetközi filmfesztivál, amit 2020-ban május 26-tól a 100. születésnapját immár megszépült, modernizált épületben ünneplő moziban rendezhetnek meg.

H. Zs.

 

Fotók: Hollósi Zsolt, kiemelt kép: Iványi Aurél


Címke: , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő