02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Újra a nézőké a Belvárosi mozi
2019.12.19 - tiszatáj

EGYMILLIÁRDBÓL KÍVÜL-BELÜL MEGÚJULT A SZÁZÉVES ART DECO ÉPÜLET

Szerda délután több száz szegedi filmrajongó volt kíváncsi a közel egymilliárd forintból felújított Belvárosi mozi ünnepi megnyitójára. A századik születésnapját jövőre ünneplő intézmény art deco épülete pincétől a padlásig, kívül-belül megújult.

A vidéki Magyarország legnagyobb filmszínháza a Szegeden szerdán újra megnyitott Belvárosi mozi, melynek art deco stílusú épületét idén kívül-belül felújították. Botka László, a város polgármestere köszöntőjében valódi örömünnepnek értékelte ezt a napot. „Száz esztendeje szegedi polgárok összefogtak, és létrehoztak egy részvénytársaságot, hogy építsenek a városban egy »mozgófényképszínházat«. És 1920. szeptember 8-án meg is tartották az első előadást. A helyi sajtó azt írta, a közönség annyira várta, hogy a megnyitó előtt megtelt az épület. Akárcsak ma” – fogalmazott Botka László a szerda délutáni megnyitón, ahol az építőknek is megköszönte a munkát. A város polgármestere szerint büszke lehet rá minden szegedi, hogy a Belvárosi mozi az ország egyik legszebb, helyi műemléki védettség alatt álló filmszínháza.

A polgármester a Zsigmond Vilmosról elnevezett nagyterem bejárata előtt egy mozirajongó szegedi hölggyel és Segesvári Tiborral, az egykori mozialapító Lippai Imre unokájával vágta át a nemzetiszín szalagot. A megnyitó közönsége utána tesztelhette az ajándékképpen vetített Múlt karácsony című filmmel a teljesen megújított nagytermet. Este már a Star Wars széria következő része, a Skywalker kora premier előtti vetítésére válthattak jegyet a rajongók, akik a filmeposz négy jellegzetes figurájával is készíthettek szelfit a moziban.

 

 

A Belvárosi mozit kisebb mértékben többször is átalakították, de először került sor a Szivessy Tibor tervezte, majd a szegedi Sebestyén Endre módosításaival megszületett art deco épület ilyen nagyszabású rekonstrukciójára. Igyekeztek visszaállítani az eredeti állapotot, modernizálták az épület teljes energetikai rendszerét is, a tetőre 150 négyzetméternyi napelem panel került. Az energetikai beruházásnak köszönhetően 45 százalékos gáz- és villamosenergia megtakarítást érhető el. Az energiatakarékosság jegyében megújult a szellőztetőrendszer és a világítás is. Az átalakítás után tágas terek nyíltak az aulában, akadálymentesen, lifttel is megközelíthető a mozi bármely része. A rekonstrukció majdnem egymilliárd forintból – 762,3 millió vissza nem térítendő uniós támogatásból és közel 200 milliós önkormányzati támogatásból – valósult meg.

Az ország egyik legnagyobb hagyományos moziterme, a Zsigmond Vilmos-terem korszerű hangrendszert, hangszigetelést és új vetítővásznat kapott. A falakat új, világosabb burkolat borítja, a nézők kényelmét új, királykék karosszékek szolgálják. A mozi tavasztól további újdonságot kínál: az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kialakított kiállítóterekben 21. századi technológiák segítségével mutatja majd be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel a három szegedi alkotó, Zsigmond Vilmos operatőr, Balázs Béla író, költő, esztéta és Csőke József filmrendező munkásságára. A mozirajongók megismerhetik majd a filmtörténet fontosabb mérföldköveit, megtapasztalhatják azt a forradalmi átalakulást, amely a virtuális valóság technológiáinak belépésével a mozgóképfogyasztásban zajlik.

 

 

A magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet 1930 nyarán. A nagytermet úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, és az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is. A Szegedi Nemzeti Színház 1986-ig tartó felújítása idején pedig hosszú éveken át itt játszott a társulat operát, musicalt, operettet. A szocializmus évtizedeiben Szabadságra változtatták a mozi nevét, a rendszerváltás idején kaphatta vissza eredeti elnevezését.

„A film csak annyira érdekelt, mint bárki mást. Hetente egyszer jártam moziba. Az első filmeket – főleg magyarokat néztünk – még gyerekkoromban a szüleimmel a szegedi Belvárosi moziban láttam. A negyvenes évek végén amerikai és nyugat-európai filmek már nem nagyon jöhettek be az országba. Akkoriban a magyarokon kívül szinte csak szovjet, vagy legfeljebb egy-két csehszlovák filmet vetítettek a mozik” – mesélte a Tiszatájnak adott interjúban Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr 2004-ben, amikor szülővárosa díszpolgárává választották, fotográfiáiból pedig kiállítás nyílt a Belvárosi mozi előcsarnokában, a filmszínház legnagyobb termét pedig róla nevezték el.

A mozi mindig élen járt a filmművészet progresszív törekvéseinek bemutatásában. Például 1988-ban Budapest után itt vetítették az országban másodikként Pier Paolo Pasolini és Bernardo Bertolucci teljes életműsorozatát. Az elmúlt évtizedekben számos bemutatót, ősbemutatót tartottak itt, olyan legendás filmesek vettek részt a vetítéseken, mint például Jancsó Miklós vagy az Oscar-díjas Jirí Menzel. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a Belvárosi mozi bekapcsolódott a New York-i Metropolitan Opera élő közvetítés-sorozatába, így azóta az operarajongók törzshelyévé is vált. A legnagyobb dobás mégis minden bizonnyal a Zsigmond Vilmosról elnevezett nemzetközi filmfesztivál, amit 2020-ban május 26-tól a 100. születésnapját immár megszépült, modernizált épületben ünneplő moziban rendezhetnek meg.

H. Zs.

 

Fotók: Hollósi Zsolt, kiemelt kép: Iványi Aurél


Címke: , , ,
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő