02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Megjelent a Jankovics Marcellről szóló könyv
Hír 
2019.12.17 - MTI

Megjelent a Jankovics Marcellről szóló könyv, amely a nemzet művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó tevékenységének legfontosabb területeit, legérdekesebb részleteit és összefüggéseit mutatja be. Az MMA Kiadó gazdagon illusztrált, mintegy 300 oldalas albuma részint jól ismert, részint korábban még nem közölt képekkel kelti életre Jankovics Marcell sokszínű életművét.

A Pesti Vigadóban tartott keddi könyvbemutatón elhangzott: a kötetben két tanulmány olvasható. Varga Zoltán filmtörténész írása az animációs filmes, vizuális művész portréját rajzolja meg. Az elemzés új dimenzióit nyitja meg a Sisyphus, a Prometheus vagy a Küzdők fémjelezte életműnek. Hoppál Mihály etnológus-folklorista esszéje pedig a közéleti embert, a népmesekutatót, a gondolkodót méltatja, akinek nevéhez a Jelképtár című könyv mellett még számtalan érdekes és progresszív mű kapcsolódik.

Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke a könyvbemutatón felidézte, hogy teljesen véletlenül, segédmunkásként került a Pannónia Filmstúdióba, amikor az a megmaradásért küzdött. Részt vett Nepp József Gusztáv-sorozatának elkészítésében, amely meghozta a fellendülést a Pannónia Filmstúdió számára. Az alkotó az érzelmi hatás fontosságáról beszélt. „A jó művész az gyerek marad. Azt a nyitottságot, amit gyerekkorában még képvisel, meg tudja őrizni” – mondta, hozzátéve: többek között tehetségre, szorgalomra is szükség van, de ez a fajta gyermeki, érzelmi megközelítés alapkérdés. A most készülő Toldi című alkotásáról szólva úgy fogalmazott: azért sikerül ez a film majd, mert érzelmeket akar és tud közvetíteni.

Hoppál Mihály etnológus, folklorista Jankovics Marcell munkásságát méltatva arról beszélt, hogy ha valaki a saját kultúrájának a belső grammatikáját mélyen átérzi és azt szépen tudja interpretálni, akkor a dolgok és a jelképek a helyükre kerülnek. „Ha a teória jó, akkor a tények ahhoz igazodnak” – jegyezte meg. Mint mondta, több mint négy és fél évtizede tart a barátságuk, sok dologban egyformán gondolkoztak. Elmondta: különösen foglalkoztatta az etnoart, az a stílusirányzat, amely a magyarság sajátos mitológiai gondolkodását helyezi a középpontba. Ha ez valahol ott munkál, akkor olyan művek születnek, mint a János vitéz és Jankovics Marcell későbbi alkotásai.

„A gyerekekre azért volt olyan hatással a munkássága, mert a mélyére hatolt nemcsak a meseszövegeknek, hanem a magyar kultúrának” – fogalmazott. Mint mondta, számára az a legérdekesebb Jankovics Marcell munkásságában, hogy igazi népművelő lett belőle. “Ritkaság az olyan ember, aki ennyire önzetlenül odaadta magát a magyar kultúra terjesztésének” – fogalmazott.

Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. igazgatója elmondta: 58 éve került az alkotó közelébe, napjainkban a Toldiban dolgoznak együtt. A Magyar népmese-sorozatot feltették az internetre, több mint 100 országból érdeklődtek iránta. Elhatározták, hogy készítenek egy angol változatot, amelynek mára 102 millió megtekintése van.

Varga Zoltán arról beszélt, hogy a magyar animációs film egyensúlyt valósított meg a művészi önkifejezést célzó produkciók és a tömegfilmes animáció, a népszerű művészet között. Ennek gyökere az 1960-as években van, például a Gusztáv-sorozat párhuzamossága a szerzői rövidfilmek megújulásával, kiteljesedésével. Az 1970-es évek derekán már az egészestés animáció megjelenésével teljes paletta bontakozik ki egy alkotóműhelyen, nagy stúdión belül.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára kiemelte: annak a generációnak a tagja, amely Jankovics Marcell rajzfilmjein nőtt fel. A művész alkotásai – köztük a Magyar népmesék és a János vitéz – meghatározók voltak számukra. Felnőttként látja, hogy ez mennyire átitatta szemléletét, gondolkodását.

Mint a könyvbemutatón elhangzott: a Műcsarnokban 2020. február 2-ig tekinthető meg Jankovics Marcell kiállítása, amelynek alkalmával az alkotó grafikai, animációs és könyvművészetét, történelmi, irodalmi ihletésű alkotói munkásságát tekintik át.



2020.01.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MEZEI KINGÁVAL
Pilinszky János költészetén keresztül a látvány kerül a középpontba a Mezei Kinga által rendezett Éjidő című előadásban. A hatszereplős produkciónak történeti fonala nincs, a rendező Pilinszky versein keresztül mutatja be azt a világot, amelyben élünk… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2020.01.21 - tiszatáj

COSI FAN TUTTE – BEAVATÓ OPERA NEM CSAK BIMBÓZÓ KAMASZOKNAK
Toronykőy Attila rendezésében elsősorban a műfajjal ismerkedő fiataloknak szánta a szegedi operatársulat Mozart vígoperáját, a Cosi fan tuttét, amit kettős szereposztásban mutattak be a hétvégén a kisszínházban… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő