02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Világslágerek hárfára és énekhangra
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE

A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval.

– Kinek az ötlete volt az énekhangot a hárfamuzsikával összekapcsoló különleges koncert?

Tandi Flora: – Az én őrült ötletemből született a koncert. Arra gondoltam, milyen jó lenne, ha a klasszikus zenei hangszerként ismert hárfát belecsempésznénk a könnyűzenébe, ami persze nem is annyira könnyű. Nyáron megkerestem régi barátomat, Olasz Flórát, aki egyébként rólam kapta a nevét. Az is nem titkolt szándékom volt, hogy visszaüljön a hangszeréhez, mert az utóbbi években kicsit elhanyagolta. Ez a koncert az első kis fúziónk, de úgy gondolom, lesz folytatása a közös munkának.

– Épp tíz éve innen indult a pályafutása, vagyis a jubileum is apropója lehet a koncertnek.

T. F.: – Ugyanígy, október első hétfőjén volt az a koncert, most a hideg futkos a hátamon, ha belegondolok, mennyi minden történt azóta velem. Tíz év alatt kiadtam két lemezt, most készül a harmadik. Bejártam a világot, és jó érzés most újra szülővárosomban, Szegeden fellépni, ahol már két éve nem koncerteztem.

Olasz Flóra: – Régóta terveztük, hogy majd egyszer csinálunk egy közös koncertet. Egyszer már adódott lehetőségünk együtt fellépni egy jótékonysági koncerten, ami után biztosak voltunk abban, ennek folytatása kell, hogy legyen. Hálás vagyok Florának, hogy létrejött ez a produkció, ami igaz öröm- és szeretetzenélés mindkettőnk számára.

 

 

– Zeneiskolásként kiugróan sikeres volt, sorra számolt be a sajtó a nagy nemzetközi versenyeken elnyert díjairól. Mi történt utána?

O. F.: – Hattól tizenhárom éves koromig évente három-négy nagy nemzetközi versenyen részt vettem. A hárfát különben annak idején nem is én választottam, hanem az édesanyám, akinek régi, nagy álma vált ezzel a hangszerrel valóra. Közben persze hamar megszerettem én is a hárfajátékot. Zongorázni is tanultam, más hangszereket is kipróbáltam, de soha, semmi nem adta ugyanazt az óriási örömet, mint a hárfa. Ugyanakkor az intenzív próbákba, koncertezésbe, versenyzésbe kicsit belefáradtam, ezért tizennégy éves koromban abba is hagytam a hárfatanulást. Kellett egy kis szünet. Ma már úgy látom, talán nem szabadna annyira fiatalon, annyira intenzíven versenyezni. Persze a zene személyiségfejlesztő ereje hatalmas, és csodálatos élményt jelentettek a nemzetközi megmérettetések. Moszkvában például a Csajkovszkij Zeneakadémián zenekarral játszani szinte hihetetlen csoda volt. Wales pedig mindig is a szívem csücske volt, azután pedig pláne, hogy tizennégy évesen sikerült megnyernem az ottani nemzetközi hárfaversenyt. Utána pályát módosítottam, most negyedéves vagyok a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán. Amikor újra elkezdtem hárfán játszani, már nem a versenyekre való szisztematikus felkészülés érdekelt, hanem maga az örömet adó zene.

– Hogyan lehetett ezt a két meglehetősen különböző repertoárt egy koncertprogramba összefésülni?

T. F.: – A próbák során hamar kiderült, ez a két zenei világ, amit mi képviselünk, nem is áll olyan távol egymástól. A hárfa teljesen új ízt adott a daloknak. A főpróbát meghallgatta az egyik barátnőm, ő mondta utána, hogy nehéz elképzelni, milyen együtt az ének és a hárfa a könnyűzenében. Hallani kell, mert olyan különleges frissessége van, amit talán nem is gondolna az ember.

O. F.: – Úgy válogattuk össze a műsort, hogy mindketten hoztuk a kedvenc dalainkat, és a próbákon gyorsan megszerettük azt is, amit a másik ajánlott.

T. F.: – Kitűnő zenész kollégák lépnek még fel a produkcióban: billentyűn Gombkötő Ede, cajonon Anka Dávid, a Jolly Jokerünk pedig Molnár Gábor a Fool Moon vokálegyüttesből, aki vokálozik, klarinétozik, szaxofonozik és még furulyázik is az este folyamán.

– Sok magas színvonalon muzsikáló orvosról tudunk, lehet, hogy hárfásként valamelyik orvos zenekarral játszik majd a jövőben?

O. F.: –Lehetséges, két-három éve a Zeneakadémián már felléptem egy orvosokból álló zenekarral. Ha lehetőség adódik hasonlóra, biztosan vállalom.

 

 

– Tandi Flora is a kiváló karvezetőként Szegeden közismert édesanyja álmát valósította meg az énekléssel?

T. F.: – Nem, sőt ő nem is nagyon örült annak, hogy ezt a pályát választottam. Hatéves korunktól zeneiskolába járattak bennünket a testvéremmel, kilenc évig zongoráztam, utána magánének szakra jártam. Édesanyám egyáltalán nem szerette volna, hogy az éneklést hivatásul válasszam. Amikor mentorom, Miklósa Erika is azt mondta, érdemes ezzel foglalkoznom, akkor megenyhültek otthon is.

– Mi lesz a következő közös projektjük Miklósa Erikával?

T. F.: – A tízéves jubileumunkra szerettünk volna egy karácsonyi nagy szimfonikus koncertet összehozni, de Erika a Partitúra című műsort forgatja, így az elvitte az idejét. Talán majd a tizenöt éves jubileumra összejön. A készülő harmadik lemezemen viszont énekel majd velem Erika is.

– Tényleg úgy van, ahogy mondják: Belgiumban és Franciaországban már szinte jobban ismerik, mint idehaza?

T. F.: – Sajnos vagy nem sajnos, de így van. Sokkal több a külföldi koncertem, mint a hazai. Ennek persze sok oka van. A koncertkultúra is közrejátszik ebben. Talán idehaza kicsit megfoghatatlannak is találják, amit én csinálok: nem olyan popzene, mint amit a rádiók játszanak, nem is klasszikus zene. Igényes könnyűzenének aposztrofáltuk, de ez is szubjektív, hogy kinek mi az igényes. Kint ezt könnyűzenének hívják, és semmi meglepő nincs benne. Ráadásul külföldön sokkal jobban, professzionálisabban működik a koncertélet is, mindent jobban felépítenek. Cikkek jelennek meg rólam, rádióműsorokba hívnak, leadják a videóklipjeimet. Így akár ismeretlen előadóként is van közönségem, mert ez a szervezőknek is érdeke, ezért elvégzik az ehhez szükséges promóciós munkát.

 

 

– Prágába készül, mit lehet tudni arról a fellépésről?

T. F.: – Október 16-án Prága szívében egy csodálatos koncertteremben lépek majd fel, ahol előzenekarként a neves énekesnő, Heather Nova lemezbemutató turnéjához csatlakozunk. A magyar közönség a Szomorú vasárnap című filmből ismerheti, ő énekelte benne a világslágerré lett címadó dalt. Ezen a koncerten mindketten elénekeljük majd a legendás slágert, ő angolul, én pedig magyarul.

– Jogászként végzett a szegedi egyetemen, jelenleg mivel foglalkozik az éneklés mellett?

T. F.: – A mai magyar könnyűzenei életben nagyon jó, ha az embernek van valami civil pénzkereső foglalkozása. Egy cégnél, amely egyben a szponzorom is, dolgozom rugalmas munkaidőben jogászként. Társadalmi szerepvállalásként komolyan foglalkozom az ember jogok és az egyenlőség kérdésével. Idén az ENSZ-ben is jártam a női jogi csúcstalálkozón. A harmadik lemezem címe: Fifty-Fifty, és a diszkrimináció egyes formáira világítanak majd rá a dalok. Tudom, hogy nem én fogom megoldani ezeket a problémákat, de ha egy-egy dal kapcsán elindul egy diskurzus, talán az is segíthet. Úgy gondoltuk, az egyik dal, már csak az üzenete miatt is, az Eurovíziós Dalfesztiválra való, ezért pályázunk majd vele.

– A nagy énekesek közül kik a példaképei?

T. F.: – Lara Fabian. Az ő menedzsmentjével már tárgyaltunk is egy jövőbeni közös dalról. A másik nagy kedvencem Céline Dion, akinek a budapesti koncertjére természetesen már megvan a jegyünk. Párizsban két koncertjét is láttam, és élőben is ugyanolyan csodálatos volt, mint a lemezein.

– Milyen terveik vannak a Flora&Flóra koncertprodukcióval?

T. F.: – Szeretnénk országos koncertturnéra indulni vele. Sok olyan jó koncertterem van Magyarországon, ami szerintem megtölthető ezzel a fajta igényes zenével.

Hollósi Zsolt

 

  
  
  
 

 

 

(Az Őszi Kulturális Fesztivál rendezvénye)


Címke: , , , ,
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő