12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Vigyorgós pofád! – Szépírás kurzus felolvasó est >>>
12.10.
| Robotok – japán mesék – gördeszkák >>>
12.10.
| Homo Ludens – Adománygyűjtő koncert >>>
12.08.
| Ismert művészek is közreműködnek a JaMese zenekar új adventi lemezén és koncertjén >>>
12.04.
| Rosa Montero és Szécsi Noémi irodalmi találkozása >>>
12.03.
| Pannon Filharmonikusok – Felebarát zenebarát >>>
12.01.
| ArteKino – decemberben ismét az európai filmeké a főszerep! >>>
11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.28.
| Pazar szereposztással érkezik Szegedre a Jézus Krisztus Szupersztár >>>
11.26.
| Álló ováció fogadta Montreux-ben Szentpáli Roland új darabját >>>
11.26.
| Pitchfórum a 2020-as Friss Hús Rövidfilmfesztiválon – várják a pályázatokat >>>
11.25.
| Erősen indítja az évet a MASZK Egyesület >>>
11.22.
| Nyilvános a Szegedi Szabadtéri jövő évi rendezőinek névsora >>>
11.21.
| Megjelent a JCDecaux „Álljon meg egy novellára!” című novelláskötete >>>
11.19.
| László Noémi és Vahram Martiroszjan kapja 2020-ban a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
11.18.
| Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” különdíjat >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze
Hír 
2019.09.22 - MTI

Életének 86. évében vasárnap meghalt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója – közölte a család az MTI-vel.

A Balázs Béla-díjjal, a Magyar Mozgókép Mestere címmel és az MMA életműdíjával is kitüntetett művészt hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után érte a halál.

Sára Sándor 1933. november 28-án született a Galga-menti Turán, vasutas családban. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán fő mentorai Szőts István, Illés György és Szőllősy Éva voltak, Gaál Istvánnal közös vizsgafilmjüket, a Pályamunkásokat Gaál rendezte és vágta, Sára fényképezte 1957-ben. Az első önálló operatőri feladatra Raffai Anna kérte fel 1959-ben, a Busójárás című néprajzi filmben. 1960-ban született meg első rendezése, a Virágát a napnak című kísérleti film.

Az MMA méltatásában felidézte, hogy a magyar filmtörténet – és Sára Sándor nemzedéke – számára a Balázs Béla Stúdió 1960-61-ben kiteljesedett “kivételes időszaka” hozott mind tartalmi, mind formai tekintetben gyökeres fordulatot. A politikai propagandával átitatott művek helyett saját személyes élményeiket akarták megjeleníteni a filmvásznon, a legjobb magyar hagyományokat a világon akkor tért hódító modern filmművészet eszközeivel ötvözve. Erre a reményre a Balázs Béla Stúdióban készült több film – köztük például Szabó István 1961-es Te című rövidjátékfilmje és Sára 1962-es dokumentumfilmje, a Cigányok – nemcsak itthon, hanem külföldön aratott váratlan sikere is feljogosította őket.

Sára Sándor az akkori kultúrpolitika által meghatározott támogatott – tűrt – tiltott kategória közül az utóbbi kettő határán egyensúlyozó irányzat vezéralakja lett, a népművészet “tiszta forrásából” merítve járult hozzá a modern magyar filmművészet megteremtéséhez – olvasható az MMA közleményében.

Mint írták, a Balázs Béla Stúdió első nemzedékének legendás közösségi szellemét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a következő években Sára Sándor olyan eltérő szemléletű és stílusú, de egyformán korszakos jelentőségű filmek új és erőteljes képi világot, kompozíciós módszereket teremtő operatőre lett, mint a Sodrásban, a Gyerekbetegségek, az Apa, a Tízezer nap vagy a Szindbád.

Rendezőként első játékfilmje a Feldobott kő című önéletrajzi ihletésű film volt. Forgatókönyvét Csoóri Sándorral és Kósa Ferenccel együtt írta, akikhez a hatvanas évek közepétől több évtizedes szoros munkatársi és baráti viszony fűzte. Sára és Csoóri közös nagyszabású történelmi vízióit, terveit az 1978-as 80 huszár megvalósítása szimbolizálja.

Sára Sándor a nyolcvanas évek legnagyobb hatású, felkavaró erejű, és ma már felbecsülhetetlen forrásértékű tanúságtevőket megszólaltató dokumentumfilmes irányzatának a megteremtője – emelték ki a méltatásban, hozzátéve: ezek a dokumentumfilmek az évtizedekig hallgatásra ítéltek megszólaltatásával a társadalomtudományi kutatásokban is kényszerűen elhallgatott legsúlyosabb tragédiákról, a 20. századi történelem különböző színezetű diktatúráinak kiszolgáltatott egyszerű emberek mérhetetlen szenvedéseiről tudósítottak. A legsúlyosabb tabutémák érintésére csak 1989 után forgatott dokumentumfilmjeiben kerülhetett sor.

Sára Sándor hét éven át, 1993 és 2000 között volt a Duna Televízió elnöke. Egy korábban elképzelhetetlen valódi közszolgálati, sőt kulturális televíziót épített föl a munkatársaival. Szakmai elképzelései igazolásaként 1999-ben az UNESCO a csatornának ítélte a Világ legjobb kulturális televíziója címet – hangsúlyozták a közleményben, felidézve, hogy Sára Sándor szoros együttműködést valósított meg a Duna Televízió és a dokumentumfilmeket gyártó Dunatáj Alapítvány között, és ő hívta életre 1995-ben a fiatal filmesek számára filmkészítési lehetőséget biztosító Duna Műhelyt is, illetve a hazai és határon túli magyar televíziósok-filmesek szakmai továbbképzésére 2000-ben az ő kezdeményezésére alapították a Dunaversitas Egyesületet és a Lakitelki Filmszemlét. Szülőföldje, a Galga-mente támogatására Tura városával művészeti alapítványt hozott létre.

A Magyar Művészeti Akadémiánál, amelynek 2011-től volt rendes tagja, Sára Sándor kezdeményezte az 53 magyar film, majd a 100 magyar dokumentumfilm című vetítéssorozatot, amelyen 2012 novembere óta sok száz fiatal ismerhette meg a magyar filmművészet kiemelkedő alkotásait és még élő alkotóit.

Sára Sándor munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. A Kossuth-díjat 1978-ban, a Balázs Béla-díjat 1968-ban vehette át, 2002-ben kapta meg a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2003-ban a Gulág-emlékérmet, 2004-ben a Hazám-díjat, 2005-ben a Magyar Mozgókép Mestere címet és a Prima-díjat, 2012-ben a magyar filmkritikusok életműdíját. 1974-ben érdemes művész, 1987-ben kiváló művész, 2014-ben a nemzet művésze lett, díszpolgára Turának és Pest megyének. 2018-ban a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez egyéni látásmódú, a társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló, dokumentarista stílusú filmjeivel hozzájáruló, kimagaslóan sikeres operatőri és rendezői pályája elismeréseként kapta meg a Kossuth Nagydíjat.

Sára Sándort a Magyar Művészeti Akadémia és a közmédia saját halottjának tekinti.

A közmédia műsorváltozással emlékezik Sára Sándor munkásságára: a Duna Televízió 21.15-től a Feldobott kő című filmet vetíti, majd 22.55-től a Szerelmes földrajz ismeretterjesztő sorozat Amit magammal viszek… Sára Sándor Káli-medencéje című részét tűzi műsorára, amelyet a Duna World nézői 19.25-től láthatnak. Az M5 csatorna 21.30-tól A Nagyok című dokumentumfilm-sorozat Sára Sándorról készült portréját vetíti, a Kossuth Rádió pedig  19.08-tól sugározza a Nagyok című zenés portréműsor 2018. október 10-i adását, amelyben Süveges Gergő beszélgetett a sokoldalú művésszel.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd



2019.12.06 - tiszatáj

LÁTVÁNYOS CSALÁDI MESEBALETT JURONICS TAMÁSÉKTÓL
Tombolva ünnepli a gyerekközönség a Szegedi Nemzeti Színházban Juronics Tamás és Czár Gergely Prokofjev zenéjére koreografált táncprodukcióját, a Hamupipőkét. A Szegedi Kortárs Balett előadása igazi családi program. A Müpa Fesztivál Színházában december 11-én mutatják be… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2019.12.05 - tiszatáj

45 ALKOTÓ TÖBB MINT HETVEN FELVÉTELE LÁTHATÓ A SZEGEDI TÁRLATON
Eifert János fotóművész válogatásában 45 kortárs magyar fotográfus táncművészeti képeiből nyílik kiállítás december 6-án, pénteken 17 órakor Szegeden, a REÖK-ben. A több mint hetven képből álló tárlat január 19-ig látható a Reök-palota második emeletén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2019.12.04 - tiszatáj

AZ ARANY KESZTYŰ
Fritz Honka hamburgi sorozatgyilkos 1970 és 1975 között négy, a város piroslámpás negyedének ivójában, Az Arany Kesztyűben részegedő prostituálttal és hajléktalan nővel végzett, feldarabolt tetemüket a lakásában rejtette el és mivel áldozatai többnyire magányosak voltak, senki nem kereste őket, a lakosságban fel sem merült, hogy pszichopata tizedeli a soraikat… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.04 - tiszatáj

IN MEMORIAM RADNÓTI MIKLÓS
Az Asztali beszélgetések sorozat 16. évadának november 28-án megrendezett alkalmán Ferencz Győző irodalomtörténész, költő, az ELTE egyetemi tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökének gondolatai segítségével emlékeztek Radnóti Miklósra a Petőfi Irodalmi Múzeumban… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.12.03 - tiszatáj

SZŐCS PETRA FILMJE
Szőcs Petra Déva című filmje az összes dokumentarista játékfilmes megoldást előveszi, teszi mindezt elképesztő frissességgel és alkotói érzékenységgel. Ha a végeredményt tekintjük, úgy tűnik, hogy Szőcs Petra és a munkatársai a terepen képesek a Cséplő Gyuri rendezőjének könnyedségével és megfigyelőképességével mozogni, azaz Schiffer Pál nyomdokaiba léptek – ismétlem, ehhez különleges adottságokra van szükség, beleérzőképességre, a szereplők iránti különleges figyelemre… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.12.01 - tiszatáj

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>
2019.11.30 - tiszatáj

HOTEL MUMBAI
2008. november 26-án szélsőséges iszlám terroristák rohamozták meg a Mumbai-ban lévő Taj Hotelt – ugyan az agresszorok más célpontokat is kiszemeltek, az ausztrál Anthony Maras tavalyi túszdrámája a luxusszálloda ostromát helyezi fókuszba. Jellemezőek rá az igaz történetek manírjai, hibái jól láthatóak, a Hotel Mumbai mégsem gyászos kudarcba fulladt próbálkozás… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.29 - tiszatáj

MEGJELENT A TANULMÁNYOK 2019/1-ES SZÁMA ÉS MELLÉKLETE
Kézbe vehető az újvidéki Magyar Tanszék Tanulmányok című folyóiratának 2019/1-es száma. A hagyományoknak megfelelően a folyóirat első számával látott napvilágot A tanszék életéből című melléklet is, amely az elmúlt év során lezajlott események menetébe, a munkaközösség és a hallgatók munkájába és eredményeibe nyújt betekintést (képes) beszámolók, bibliográfiai adatok révén… – KIRÁLY TÍMEA AJÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő