Amerikai képregényforma, európai érzésvilág

PILCZ ROLAND: SÖTÉT VIZEKEN

Idén jelent meg Pilcz Roland új képregénye, a Sötét vizeken, amely az YKX: Yorn Kayrah Xemovrah kalandjai-sorozat második kötete. A szerzővel új és korábbi kötetéről, nemzetközi trendekről, valamint az itthon tapasztalható „képregény bumm”-ról Szabó Zoltán Ádám beszélgetett a 2019-es Ünnepi Könyvhét keretén belül, június 16-án, vasárnap.

Szinte még el sem kezdődött a beszélgetés, máris zavaros vizekre evezett Pilcz és Szabó: miként kell kiejteni a szerző képregényhősének, Yorn Kayrah Xemovrah nevét? Pilcz tapasztalata szerint mindenki tanácstalanul áll e karakternév előtt, és egészen máshogyan is ejtik ki. Ám ez a bizonytalanság nem csak Kay esetében tapasztalható, hanem egy másik hősének, Kalyber Joe-nak az esetében is, akinek a sorozata ugyancsak az YKX univerzumában játszódik.

Pilcz mesélt arról is, hogy Kalyber Joe figuráját már 11 éves korában kitalálta, azóta pedig szinte folyamatosan jelen van az életében. Elmondása szerint végül (még) azért nem fejezte be a sorozatot, mert az alkotás közben némi fásultságot érzett. Mivel aztán nem akart teljesen elszakadni ettől az univerzumtól, de vizuálisan komolyabb tartalmat szeretett volna létrehozni, megalkotta prequel sorozatát, melyet ma a közönség YKX néven ismerhet.

Szabó a karakterváltás okára is rákérdezett. Pilcz elmondta, korábbi karaktere – Kalyber Joe – némileg problémás, hiszen karikatúraszerű megjelenésével azt sugallhatja, hogy csak a gyerekeknek szól. Terve szerint idővel az előzménysorozat (Yorn Kayrah Xemovrah kalandjai) utoléri Kalyber történetét, így egy darabig két nézőpontból ismerhetné meg az olvasó a történetet, végül pedig YKX szemszögéből vezetné tovább a cselekményt, hiszen annak formáját ma sokkal közelebb érzi magához.

Pilcz szerint, az új sorozat amerikai comics formában lett kitalálva, de közben európai érzésvilággal is bír. Ennek az alkotói döntésnek az egyik oka, hogy szívesen terjesztené a képregényt külföldön is, de több lehetőségben gondolkozik, hiszen nem titkolt célja egy olyan minőségű képregény létrehozása, amely akár a kinti piacon is megállja a helyét.

Ezek után a beszélgetés iránya némileg elkanyarodott Pilcz sorozataitól, hiszen inkább a piaci helyzetről kezdtek beszélgetni Szabóval. Mindketten üdvözlendőnek tartják az elmúlt 2-3 évben itthon elkezdődött képregénydömpinget. Pilcz szerint ez a magyar alkotóknak is jó, hiszen a nagy választék képes szélesíteni az olvasók igényeit. A nyugati képregények – és a szuperhősfilmek – hatására egyre markánsabban jelen van egy olyan olvasói réteg, amely a képregények felé fordul. Hovatovább, a nagyobb és stabilabb olvasói bázis remek lehetőséget nyújthat a hazai alkotók számára is, amihez a képregényolvasók esetében az aktívabb választási részvétel is hozzájárul.

Szabó egyik rendkívül érdekes felvetése egyszerre vonatkozott a hazai és nemzetközi képregénypiacra, sőt, alapvetően egy médiumoktól független, inkább műfajokhoz kötődő megállapításra. Szerinte ugyanis a Pilcz képregényeiben fellelhető kalandor, vagyis az Indiana Joneshoz hasonló figurák ma már nem tudnak igazán trendik lenni, elvégre a világ megismerésével a fikció nyújtotta világfelfedezések háttérbe szorultak – már nem tudják ugyanazt a csodálkozást kiváltani. A szerző elárulta, lehet, hogy valóban kevésbé vonzóak ezek a karakterek, de ennek ellenére van rájuk igény. Mint mondta, a lényeg abban rejlik, hogyan jeleníti meg azokat a szerző. Pilcz úgy gondolja, csak egy szűk határmezsgye választja el a gagyit a hitelestől, mégis pontosan ezt a kettő közti határvonalat kell megtalálni ahhoz, hogy egy ilyen képregény működjön. Szabó a felvetését végezetül annyival egészítette ki, hogy ha a felfedezéshez kapcsolódó csodálkozásjelen is van a kultúrában, ezt az élményt az ismeretlen, fiktív világok adhatják meg, főként a science fiction és a fantasy műfaja által.

Mint a beszélgetés zárásában kiderült, Pilcz és Szabó együtt rendelik meg képregényeiket, ahogyan az nem olyan rég is történt. Ezeket a kötetket a beszélgetésen adta át Szabó, és arra kérte a szerzőt, hogy szóljon néhány szót róluk. Az egyik kötet Olivier Vatine western képregénye, a második a The Weatherman, a harmadik pedig a The Mask egyik kiadványa volt.

Borbíró Aletta