08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Egy ősi indián mosómedvetemetőre épült stúdió
2019.05.29 - tiszatáj

INTERJÚ A GRIBEDLI STÚDIÓ ALAPÍTÓIVAL

Idén első alkalommal kerül megrendezésre a szegedi Grand Caféban a Gribedli Feszt május 31. és június 2. között. A Gribedli amellett, hogy frissen alakult zenei stúdió, egyben zenekarok közössége is, mely széles választékot kínál az alternatív zenei stílusok és az experimentális irányzatok kedvelőinek egyaránt. A fesztivál és az újonnan alakult stúdió apropóján Török Dénessel, a Gribedli producerével, az Artur zenekar frontemberével és Varga Leventével, a Not The Bees frontemberével, képzőművésszel beszélgettünk.

– Legutóbbi alkalommal, amikor itt jártam a hely még szegedi képzőművészek titkos bázisaként működött.[1] Mikor született meg az elképzelés, hogy itt egyszer egy stúdiót is szeretnétek csinálni? Meddig tartottak a munkálatok?

Varga Levente: – Van egy “ősi” verziója a stúdiónknak. Az ötlet először akkor született meg, amikor az épület másik felében még aktív szociális életet éltünk, sokan jártunk ide rendszeresen festegetni és zenélgetni is. Akkor elhatároztuk, hogy az épület egyik fele képzőművészeti, a másik pedig zenei célokra lesz fenntartva. Ez öt évvel ezelőtt volt; mielőtt Dénessel találkoztunk volna. A felújítást 2016-ban kezdtük, azon a nyáron értünk a hangszigetelés végére, és az álmennyezet is akkor lett befejezve.

Török Dénes: – Én stúdiózással akkor kezdtem el komolyabban foglalkozni, amikor Leventéék első lemezét vettem fel, 2013-ban – akkor jött a név is egyébként. Az ablakok bekerülésével, 2018 szeptember elejétől vesszük úgy, hogy a munka a végéhez ért. Nagyjából két és fél évig tartott az építkezés.

 

 

– Honnan jött a név? Mit jelent? Hogy függ ez össze a mosómedvével, ami a “totemállatotok”?

VL: – A girbedli a mosolygödör szó archaikus változata. Eleinte senki nem tudta, mi ez. Zelei Zoli (az Artur szólógitárosa) magyarázott egyszer valakiről, hogy ,,Micsoda kis gribedlije van!”, de egyikőnk sem tudta, hogy ez mit jelent. Akkor derült ki. Az új hivatalos történetünk az, hogy egy ősi indián mosómedvetemető helyére épült a stúdió.

TD: – Zelei Zoli találta ki, nekem csak tetszett ez a szó. A mosómedve elég sok vitát szült közöttünk. Kellett valami jelkép, amihez lehet kötni ezt az egészet, és hónapokon keresztül kitömött állatokat nézegettünk a neten. Levente egy aligátort, azaz mindenképp valami menő állatot szeretett volna, de én végül beleszerettem a mosómedvébe, ami Levente szerint valójában én vagyok. Az is lehet, hogy időközben a mosómedve kezdett el rám hasonlítani.

 

 

– Mennyiben állt összhangban a stúdiónyitási igényetek azzal a helyzettel, hogy a szegedi zenekarok számára megszámlálható opció van felvételeket készíteni profi körülmények között, és/vagy a saját ízlésüknek megfelelően?

TD: – Mindenképp valami más dolgot akartunk csinálni, mint ami helyileg adott volt. Nekem a KEXP, Third Man Records törekvései mindig is közel álltak a szívemhez, a koncertfelvételek, live session-ök a kedvenc műfajaim. Nyilván hangsúlyos volt, hogy ami nekem tetszik, és az én ízlésemet formálta, arra itt lehetőség legyen, de igazából bármilyen felvételi koncepciót meg tudunk valósítani. 2014-2016-ig az A38 Hajón tanultam hangtechnikát – amit ott tanultam, azzal szerettem volna valamit kezdeni.

– Hogy kezdtetek neki a stúdió építésének?

VL: – A dologhoz az is hozzátartozott, hogy az Arturral sokat koncerteztünk együtt, aztán Dénes csinálta a lemezünket (Not The Bees – Mérföldkőnek Látszó Tárgy, 2015.) Sokat dolgoztunk együtt, szerveztünk koncerteket, vagy építettünk például színpadot, és egy idő után úgy gondoltuk, hogy az itt eredetileg rendelkezésre álló két szobából csináljunk egy hangszigetelt nagyot, egy stúdiót.

TD: – A hangszigetelés nagyon fontos volt, mivel a stúdió környéke sűrűn lakott terület, egészen a legvégéig nem voltunk biztosak, hogy ez így, ebben a formában működőképes lesz. A tervek az elejétől fogva adottak voltak, ezektől nem is tértünk el. Egy 3D-s programmal mindent megrajzoltam, hiszen az illesztéseket elég nehéz lett volna helyben kigondolni, egyedül a legkülsőbb rétegeket találtuk ki a végső mérések után. Maga a fal is sokrétegű: levegő, kőzetgyapot, különböző határolórétegek és a végén gipszkarton.

VL: – A diffúzorok, amik a hanghullámok széttöredezésére szolgálnak – habár könnyen összetéveszhetőek egyszerű dizájnelemekkel – voltak a legkegyetlenebb részei a kivitelezésnek. Tavaly előtt télen csináltuk őket két hét alatt. Kb. 5000 db. méretre vágott és csiszolt fadarabból készültek, melyeket összeragasztottunk és lefestettünk a hidegben. A mérettartományok egyes hullámhosszoknak felelnek meg.

 

 

– Hányan vettetek részt a munkában, kiktől kaptatok segítséget?

TD: – Ivánkovits Márk (a Not The Bees basszusgitárosa) kezdetektől fogva a segítségünkre volt – 2016 nyarát végigdolgozta. A kőművesmunkálatokban Zelei Zoli és Levente faterjai voltak a segítségünkre, de volt egy rendes kőművesbrigád is, aki dolgozott az álmennyezeten. Az Artur és a Not The Bees zenekar tagjai rendszeresen hozzájárultak az építkezésekhez. Vinkó Leó festőművész barátunk tervezte meg a színeket, amelyeket a mázolásnál használtunk. A hangszereket és a hangtechnikát magunk intéztük – persze családi segítséggel, tekintve hogy már áldoztunk annyi időt és energiát a helyre, hogy megérdemeljen olyan felszerelést, mint bármelyik másik stúdió. Ez másfél évet vett igénybe.

VL: – Szerelőkből is elfogyasztott a hely egy párat. Kőkemény villanyszerelések mentek végbe. Az első villanyszerelőnk tragikus körülmények között összetörte magát: leesett a létráról, de nem itt, hanem otthon. A második villanyszerelőnk, miután átfúrta másodszorra is az elátkozott falat, Dénesnek nyújtott segítséget telefonon, aki végül egyedül megcsinálta.

– Egy, a felújítási folyamatokat dokumentáló kiállításra is sor került a Grand Caféban.

VL: – A kiállítás egy filmvetítés nyomán alakult ki. Tavaly nyáron tartottunk egy nyitóbulit, ahol a felújításról készült több ezer képből 20 percnyit slideshow formájában vetítettettünk. Én nagyon szeretem a régi béna filmekben a montázsjeleneteket, amikor elindul a zene – jellegzetesen 80-as, 90-es évekbeli –, a főszereplők valami nagyon nagy munkán dolgoznak, és mindössze 3 perc alatt elkészül például egy ház az ilyen jelenetekben. A kiállítás a filmben szereplő 500 képből van leszűkítve 15-re, azokra, amik elmesélik a sztorinkat, és nem csak belső poénok.

 

Képek a kiállítás anyagából

 

– Mióta használjátok rendeltetésszerűen a stúdiót? Milyen projekteken dolgoztatok eddig, és mikre számíthatunk a jövőben?

TD: – Október környékén lett facebook oldalunk, és mostmár jönnek a zenekarok is felvételt csinálni. De még valamennyire szokni kell a helyet és a technikát is. Ez egy olyan műfaj, hogy folyamatosan tanulsz. A Lucy Dreamin’nek készítettem lemezt, azután következett a Lajka – ezzel már egészen elégedett voltam, pedig szakmailag nagy kihívást jelentett. A minimal Bogartnak immár az ötödik anyagán működtem közre: a hosszú együttműködés és a régóta megérdemelt körülményeknek köszönhetően nagyon jó kis korongot sikerült összehoznunk. De voltak olyan projektek, amelyekben csak felvettem, és voltak olyanok is, ahol csak a keverést csináltam. Jelenleg a Johnny In The Jungle, a Huckleberry Guys, a Not the Bees és Chimpull hanganyagain dolgozom, a közeljövőben pedig Krumpliczukor és Winnie Stones felvételek lesznek. Ezeken kívül szeretnénk elkészíteni a nyár folyamán az Artur nagylemezt.

 

 

– Kikkel találkozhatunk a Gribedli Feszten?

TD: – Azokkal a zenekarokkal, akiknek felvételt készítettünk és készítünk, valamint valamilyen formában csatlakoznak a kezdeményezésünkhöz. Összesen 10 együttes a két nap alatt. A koncertek hangját természetesen rögzítjük, valamint minden zenekartól néhány számot videó formájában is felveszünk, szóval utóélete is lesz az eseménynek. Készülünk egyéb meglepetésekkel is – május 31-én mindenre fény derül, nagyon jó lesz, mindenkit szeretettel várunk!  Elővételes bérletek a Grand Café pultjában kaphatóak.

Taskovics Viktória

 

Fotó: Höffler Norbert

[1] Pál Anna Viktória: A titkok földje bújik meg a szegedi kísétetházban (nlc.hu)


Címke: , , , , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő