05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

Háttal a hajnalnak
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI

Bíró Tímea bemutatkozó, első verseskötetét, A pusztítás reggelei címmel, 2017-ben jelentette meg az újvidéki Fórum Könyvkiadó Intézet. A könyv anyaga egyébiránt díjnyertes munka: a kiadó által, a 35 év alatti szerzőknek kiírt kézirat-pályázatán nyert, még 2015-ben.

Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel. Úgy félek, hogy ezt a homályos, ódon,/ vén bánatot egy éjjel elveszítem,/ és véle együtt életem s a szívem,/ a szívem is, és megvigasztalódom – írja Kosztolányi, és, úgy tűnik, mintha Bíró Tímea is valami hasonlótól tartana.

Persze, érik a költőt ennél jóval nagyobb csapások is. Főleg, ha szegény: „anyám szegénységet/ vásárolt a boltban”; „kitette az asztalra/ mi meg púposra/ szedtük a mélytányért/ elteltünk a nehéz levegővel” (Mindennapi nehezék/ Akció, 9.); ám a következő versben, mintegy feloldozásképp: „miután hazaért a szociális zsákmánnyal/ egy ujjnyival vastagabban/ kentük a margarint”; csakhogy: „isten közben nevetve/ dobálta a hógolyókat/ anyám nyári lábbelijére” (Mindennapi nehezék/ Félcipő, 10.).

Ezek  a  versek,  ezek  az  inkább  keserű,  mint  keserédes „ódák” a nyomorról, szenvedésről, mindamellett feltűnően gazdagok, mind képekben, mind pedig – egyfajta komor – játékosságban, úgyhogy nyugodtan nevezhetjük különlegesnek a kötetet. És abban is feltétlenül különleges, hogy, amint a költő az alámerülés bátorságában, úgy az emlékek kezelésében is kegyetlenül őszinte. Mondhatjuk nosztalgikusnak is akár, de – inkább negatív előjellel.

Ezzel ugyan nincs egyedül, de érzékeny alkotóként feloldhatja, sőt fel is oldja a szenvedést, az írás aktusa által. Kinek-kinek az érzékenysége a tehetsége – írja egy helyütt Baudelaire, és ha ez így van, akkor Bíró Tímea nem kis tehetségű költő. Ez amúgy, a következő részletekből is fölsejlik: „csak virrasztok/ a margarin fölött/ hogy kiolvadjon/ rákenhessem a kenyérre” (Eltört lovak/ Hidegút, 127.) A költő gyermekkorában, a margarin (és persze a kenyér), amilyen csoda-módra, ritkán fordultak is elő – mármint anyagi valóságukban –, a versekben annál gyakrabban vannak „megénekelve” – hogy margarin és kenyér áldásos megléte, valóságos paradicsomi idillt idéz fel. Bár, az is igaz, hogy, mint olvashatjuk a Küllők tánca című versben: „istennek háttal haladunk előre/ a paradicsomokkal” (Mindennapi nehezék/ 26.). Tehát, „istennek háttal…” – írja a költő. De egyébként is jellemzője a verseknek ez az istennek (vagy a hiányának?) hátat fordítás. Hol konkrét tagadásba megy át a versbeszéd: „összekulcsoljuk kezünket/ pedig tudjuk hogy nincs isten” (Mindennapi nehezék/ Kicsukott, 8. old.); hol meg, mondhatni konok közönnyel áll hozzá: „nem békülök ki istennel de nem is/kezdek el hányni minden feszület előtt” (Eltört lovak/ Rekonstrukció, 149.)

És mégis, mintha valamilyen – meghatározhatatlan, de valamelyest érzékelhető – hit nyilvánulna meg ezekben a versekben (minden látszat ellenére): „összekuporgatott higgadtságunkat/ add meg nekünk ma” (Eltört lovak/ Lupa, 111.); de aztán: „átharaptuk a torkát a megbocsátásnak” (Uo. 112.)

Az egész kötet mottója is lehetne akár, az alábbi versrészlet: „nincs mit enni/ nincs mit enni/ nincs mit enni” (Mindennapi nehezék/ Másodosztály, 14.) És e „mottó” attól is rémületes érzéseket generál, ha feltesszük: már nincs ezt kivel közölnie az embernek, mi több, nincs kihez kiáltania. „Atyát hívtál elesten,/ embert, ha nincsen isten./ S romlott kölkökre leltél/ pszichoanalízisben.” – elsőként és elsősorban József Attila versvilága jut eszembe, ha Bíró Tímea költészetére gondolok. Közös bennük az erőteljes anyaprincípium.

Bíró Tímea anya-versei – ha szabad így mondani: – rettenetesek (és persze nagyon szépek). A szónak abban az értelmében rettenetesek, ahogyan például a költő, magát sem kímélve – a megelevenített emlékezésben –, kendőzetlenül rögzít egy egyszerű, ám annál súlyosabb tényt: „az uzsonnaszünetben telefonáltak/ hogy meghalt anyám/ a só találkozott az édessel/ …/ első emeleti zokogás” (Mindennapi nehezék/ Sötétedés, 47.) És épp ettől az egyedi, – szinte – eszköztelen, nyers „ecsetkezeléstől” válnak olyan erőssé és ütőssé Bíró Tímea versei. Mert ezek a versek bizony: ütnek. Legfőképp: szíven.

Mindezzel együtt, őszintén reméljük, hogy a tehetséges Bíró Tímea, egyszer majd másféle hangokat is elő tud csalni a „lantján”. Boldogabbakat, vidámabbakat akár. Bár, ami azt illeti, egyet kell, hogy értsünk vele: valóban, az élet kegyetlen, iszonyú, és borzasztó. Is.

Jahoda Sándor

(Megjelent a Tiszatáj 2018/6. számában)

 

Fórum Könyvkiadó

Újvidék, 2017

158 oldal, 2365 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE
A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

SAÁD KATALIN: HÁLÓBAN
Súlyos könyv. Egy kiló és tizenkét deka, négy és fél centi vastag, s több mint hétszázhatvan oldal. De ahogy a betűnagyságot, tördelést elnézem, ezerötszáz is lehetne – tolsztoji méret. Az író három nagy fejezetre bontja a regényt, bonthatta volna a kiadó is legalább ennyi kötetre, mert így fizikailag próbára teszi az olvasót – az élek nyomják, vágják a kezét, ahogy tartja a könyvet. De az olvasó tartja. Belefeledkezik… – JENEI GYULA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

A HŐLÉGBALLON
Igaz történeteknél gyakori a történelem homályába vesző események cselekményorientálttá, kommerszé alakítása. Az 1979. szeptember 16-án, hajnal 2-kor megesett, az NDK-ból az NSZK-ba történő 28 perces ballonos szökés újabb feldolgozását tökéletesen leírhatjuk így… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő