Meliorisz Béla versei
azzal kezdődött
hogy amikor megláttam a benzinkutas lányt
a lélegzetem is elállt
talán hülyén hangzik így
de leginkább ez közelíti meg az igazságot
annak idején nem fogalmaztunk meg
magatartási szabályt
ha valamelyikünk egyedül marad
hogyan tovább
[…]
Vimperk
azzal kezdődött
hogy amikor megláttam a benzinkutas lányt
a lélegzetem is elállt
talán hülyén hangzik így
de leginkább ez közelíti meg az igazságot
annak idején nem fogalmaztunk meg
magatartási szabályt
ha valamelyikünk egyedül marad
hogyan tovább
úgy hittük szerelmünk logikája szerint
meghalni is együtt fogunk
mi lesz most vagy mi nem
Lassan mintha el
talán semmit sem hagytunk ki a számításból
még emlékeztető feljegyzést is készítünk
mert semmi sem olyan mint eddig
megemlítjük a sirályok villanását a nyári délutánban
a fény rejtőzését a parti homokban
a kövek gyűrődéseit mint megfejtésre váró jeleket
de nem hagyjuk figyelmen kívül
az egykor margóra került dolgokat sem
ilyenek az erdő illatai
a hangtalan udvari homály
vagy a kátrányos talpfák stb.
sohasem ismertük a valószínűleg nyugtalanító emléktelenséget
úgyhogy rögzítjük azt is
álmunkban mindig kifogástalanul adogatjuk a labdát
s úgy visszük csomagjainkat hogy nem kell pihenőt tartanunk
most lassan mintha elhagytuk volna a kontinenst
bekerít bennünket valami ismeretlen évszak
de nem várunk senkitől semmit
elkezdjük újraírni a szótárainkat
