12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Fény és árnyék
2018.11.08 - tiszatáj

TÓTH KRISZTINA: ZSEBLÁMPÁS MESÉK

Egér a jelzőlámpában, csizmaevő szörny és százlábú a metróban, hóember a fagyasztóban, megelevenedő játékok az óvodában. Újabb remek rejtekhelyek Tóth Krisztina Zseblámpás meséiben és a fantázia mélyén.

Tóth Krisztina legújabb mesekönyvében a zseblámpa halvány fénye vetül rá homályos zugokra, és szó szerint más megvilágításba helyezi az óvodás hétköznapokat. A 2017 őszén megjelent Zseblámpás mesék öt története a 2017 tavaszán megjelent Felhőmesék folytatásaként, avagy párjaként is olvasható: a szivárványszínű szappanbuborékok, a madarak röptét irigylő denevér látványos kalandjai után ezúttal a jelzőlámpában éldegélő egérke, a sötét metróalagútban rejtőző óriás százlábú és társaik kevésbé feltűnő világába leshet be a fülszöveg ajánlása szerint óvodás célközönség.

Ez a publikum pedig – legalábbis városban élő gyerekek esetében – a Zseblámpás mesék helyszínein éli az életét: metróval jut el az óvodába, járdaszegélyen épít hóembert, vagy jelzőlámpás kereszteződésen kel át a zebrán hazafelé. Az ismerős helyeken ismerős, az adott korcsoportban népszerű témák bukkannak fel, hiszen a kicsik és a rutinos gyerekkönyvírók is imádják a mesekönyvekben például a tömegközlekedési eszközöket, és hosszú listát lehetne összeállítani az éjszaka életre kelt játékoknak szentelt történetekből is, kezdve a klasszikus Diótörővel.
Ám senkit ne tévesszenek meg a más gyerekkönyvekben is előforduló témák, motívumok, ugyanis Tóth Krisztina egészen másképp nyúl ezekhez, mint ahogyan „szokás”. Nem a didaktikus ismeretterjesztés jut eszünkbe a csizmaevő szörny meséje esetében, jóllehet kiderül belőle, hogy valóban pórul járhat az ember, ha beszorul a lába a metróperon és a szerelvény közé. Ennél jóval fontosabb, hogy nem minden az, aminek látszik, illetve ugyanazt a történést egészen másképp éli meg egy kisgyerek és egy felnőtt. Tóth Krisztina világos, logikus, egyszerű, az ovisok számára is érthető nyelven fűzi a mondatait szöveggé, mégsem egyszerűsít: gondosan kiválasztott szavaival mintegy „verbális zseblámpaként” világítja meg a magyar nyelv bámulatos hangulatfestő képességét, és építi fel a szereplők jellemét, világát. Rendkívül találó például Cincurnak, a lámpaegérnek már a neve is. Cincur tökéletes kisemberként áll előttünk, aki „évek óta nem volt már szabadságon”, de most végre meglátogatta a bácsikáját, akivel üdvözlésképpen „összedörgölték a bajuszukat” és „üdítőskupakból ittak egy kis szörpöt.” A letisztult stíluson keresztül mégis csak a „kiválasztottak”, vagyis a valóságból a képzeletbe bátran fejest ugrók – legyenek bár gyerekek vagy felnőttek – találkozhatnak a magányos óriás százlábúval, az apró hóemberrel, vagy tudhatnak a lámpaegérről, aki hősiesen váltja a jelzést zöldről pirosra, majd megint zöldre.

Ilyen kiválasztott lehet Lili is, akit már a Felhőmesékből ismerhet az olvasó. A Zseblámpás mesékben éppen miniatűr hóembert épít, akitől annyira sajnál megválni, hogy az örök hó és jég birodalmába költözteti – a konyhai fagyasztószekrénybe. Az elbeszélő játszik a nézőpontokkal: Lili például egyszerre lehet a mesék hallgatója, szereplője és mesélője is. Ebben a történetben, hasonlóan, mint a Felhőmesékben a majdnem százéves bácsi történetében, felnőttként is látjuk, aki majd maga meséli tovább a gyerekeinek, unokáinak például a hóember történetét. Másutt pedig akár egyike lehet azoknak a gyerekeknek, aki az óvodában hallgatják Andi néni meséjét az óvodai játékok titkos életéről. Ez utóbbi mese, a kötet záró története különösen csavaros, hiszen olvashatjuk akár Andi néni meséjeként is, de önálló darabként is, amelyben az óvó néni csak szereplő. llyenformán a játékok éjszakai kalandjának meséje a könyv végén újra és újra elkezdődik, ahányszor csak elolvassuk.

A könyvek fontos szerepet játszanak a Zseblámpás mesékben. Az illusztrációkon mindenki olvas, a lámpaegér apró otthonában az Egerek és emberek hever kinyitva, az óvodában az Andersen-kötet önmagából olvas fel a kis hableánynak, a százlábú Orwell Állatfarm című regényével a hasán hortyog, és még sorolhatnánk a pazar, keresztbe-kasul szövődő utalásokat képben és szövegben egyaránt. Timkó Bíbor rajzai aktív alkotói a Zseblámpás mesék univerzumának, tágítva is a leírt mese horizontját. Például az időtlen idők óta a föld alatt élő százlábú esetében a nyitóképen – mintegy prológusként – a millenniumi földalatti építését látjuk sétapálcás, kalapos járókelőkkel, míg a szöveg a jóval későbbi, ötven évvel ezelőtti metróépítésnél veszi fel a fonalat. Timkó Bíbor finom képi világa a Felhőmesékből már ismerős meseteret alkotja meg Tóth Krisztina képzelete alapján, gondosan magába ágyazza a fizikailag megjelenő szöveget is, a pasztellszínek harmonikus világát pedig át- meg átvilágítja a majd minden oldalon megvillanó zseblámpa fénye.

Hegyesi Gabriella

 

Magvető Kiadó

Budapest, 2017

illusztráció: Timkó Bíbor

2990 Ft, 57 oldal

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
2018.11.14 - tiszatáj

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>
2018.11.14 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A Vásárhelyi Őszi Tárlat is egy metszet, a kortárs képzőművészet metszete. A napos oldalt mutatja, a festészet megújuló hagyományát, az inspirációkat, a kapcsolódásokat elődökhöz, kortársakhoz. A VÖT története jövőre is folytatódni fog. Nem is az eddig múlt jogán, hanem inkább a mindenkori kortárs képviselete miatt. Hogy képben legyünk. Vásárhelyen is. A világ itt sem ér véget, igaz, hogy nem is itt kezdődik. Csak folytatódik. Sodrásban…

>>>
2018.11.11 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
A szegedi kötődésű Próza Nostra egy olyan online folyóirat, amely a populáris irodalom alkotásaira fókuszáló, kritikai vállalkozásain túl irodalmi estek szervezésben is részt vesz, oldalán és eseményein pedig lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők tágabb perspektívából ismerhessék meg a zsánerirodalom legfrissebb műveit. A Próza Nostra szerkesztőségének tagjaként beszélgettem Szabó István Zoltán alapítóval a lapról, annak múltjáról, újraéledő programjairól, tervezett jövőjéről, és a hazai populáris kultúráról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2018.11.08 - tiszatáj

A NÉMA FORRADALOM
A német filmgyártásban immár tekintélyes nevet kivívó olasz származású Lars Kraume újfent történelmi drámával gazdagította a Németország közelmúltját feldolgozó filmek jelenkori sorozatát. A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer) címet viselő egészestés alkotás cselekménye megtörtént eseményeken alapul, s markáns magyar vonatkozással bír, ugyanis 1956 őszén játszódó története egy iskolai osztály magyar forradalom melletti kiállását és az abból származó bonyodalmakat fogalmazza vászonra… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő