08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Serestély Zalán versei
2018.08.07 - tiszatáj

 

MÓRICZ 2018 rovatunkban az idei Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasokat mutatjuk be.

Serestély Zalán 1988-ban született Kézdivásárhelyen. Költő, prózaíró, esszék és elméleti tanulmányok szerzője. 2010-ben magyar-finn szakot végzett a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán, Jorge Luis Borgesről szóló doktori értekezését 2016-ban védte meg ugyanott. 2014-ben jelent meg első, verseket tartalmazó kötete feltételes átkelés címmel, 2017-ben Az állomás 3 kutyái címmel prózakötetet adott közre, illetve ugyanebben az évben jelent meg Életmű és környezete. Jorge Luis Borges munkásságának kultúra- és ismeretelméleti, valamint hatalomkritikai vonatkozásai című Borges-monográfiája. 

 

 

apacsend

Hátha tőled, óh idő!
Te aki mindenünket öszverontod,
A nap is holtszénre fő?
És láncodat magad zavarba bontod?

(Csokonai Vitéz Mihály: Újesztendei gondolatok)

 

a temetés éjszakáján

két emelet között elakadt a felvonó

apám volt akkor

a legcsendesebb halott

hallgattam

fölfele hallgatott

a sötét akna mentén

nyolc emelet hosszan

végig fölfele

hogy egészen kitelt

hallgatással a tömb

pedig sosem hitt semmiben

ami nála magasabb volt

s most

az aknacsöndben

mégis ő hallgatott

nem valamiről

vagy valamit el

bár szokása egyik sem volt

s nem is úgy

mint kinek sebészkés vette szavát

hanem mint önvizét tó

ha ülepedésben végre

otthonra talált

s a lomhán szitáló

szikkadás

szomj

delirium tremensek közepette

saját kegyelmet kapna

minden külön szemcse

ha sötét mélybe tér

 

hiába szállt alá hogy teste

rohadását megannyi

vaksi-jámbor állat bevégezze

hallottam

fölfele hallgatott

nyolc emelet hosszan

végig fölfele

súlyos apacsendjén átmorajlott

hogy nem élők

emlékezetében süllyed meg holt

hogy elcseszett 57 év

– fénytelen ünnepek

a folyton félrenyelt leves

televizelt ágyak –

üledéke közt

feneklő lom

vagyok csak én is

és nincs ki azt mondhatná

fia voltam rettegve

mindent mi véréből rám örökült

hallotaságya gennyes

paplanát-párnáját iszonnyal

két ujjra csípve

s keresve bocsánatát

ha megbocsátani nem bírtam

a húgomon-anyámon tett

erőszakot

 

az én apám volt

a legcsendesebb halott

hallgattam

fölfele hallgatott

a sötét akna mentén

nyolc emelet hosszan

végig fölfele

csak így tudom mondani

hogy apám helyén

mélységes tó

önvizét nyeli

hogy néha majd

csigák-rákok jönnek

felkavarni a langyos iszapot

s fülembe üledék száll

rosszul tudni

hogy ki vagyok

hogy amit megbocsátani nem bírok

azt már egyedül viszem

és legfőképp hogy szabad-e

csak ezért megbocsátani

és szabad-e nem

 

 

 

álmaira a part

 

úgy nem emlékszik anyám

mint bevont vitorlákra a passzát

kereskedelmi szélnek mondták

s hogy urak lennének fűszeren-szolgán-szajhán

vászonba fogta spanyol brit holland

tudnia csak galleonjaik nevét

– San Martín, Mayflower –

annyit is elég

halászok szutykos bárkáira

ne fecsérelje jó fuvallatát

szükség és rettegés mindjüknek neve

együgyű népek kormányozzák

megesteledvén vitorlát bontanak menten

s jobban félik a halaskofák

mint istenük nevét

 

úgy nem emlékszik anyám

mint homokra a partjahagyott bárka

gerincét éjjel szemcsemélybe fúrja

s arcot álmodik tikkadó halakra

de amikor hajnalban a habok

vízre vonják újra

heget horzsol az álmatag öbölre

s csak az elég

minek mázsáló adhatja jó nevét

 

úgy nem emlékszik anyám

mint álmaira a part

hogy a történő időbe

tán alábocsáthatná zúzalék testét

s anyaállatok írnák a fövenyre

a kontrakciók közt megülepedett időt

de hogy zajlásba kötné

megannyi tűrt cölöp stég és hullámfogó

hiába hitte

homokja üveggé lett

sirálynépe lomha hóeséssé

haránt fordul a part

saját archéjában

 

úgy nem emlékszik anyám

ahogy frissen bontott dobozba

képtelenség visszagyömöszölni

az első kihúzott cigarettát

mint akiből rögtön

kitéptek valamit ha pillannatra

önmagának hitte önmagát

 

úgy nem emlékszik anyám

mint bevont vitorlákra a passzát

álmaira a part

homokra a partjahagyott bárka

rágyújt ha kérdezem

s nem emlékszik

hűlt öklökre

s bevont

vitorlákra

 

 

az idő megtisztítása

 

Juliánus ötlete volt

Juliánusé is

az időt azzá tenni

aminek tudjuk

gyülemlés és fogyatkozás kimért dialektikájává

aggodalom önkény és szorongás anyagtalan anyagává

 

mondják az emberév akár öt kutyaévet is jelenthet

nem hiszem hogy a kutyának szüksége volna erre a vigaszra

de átgondoltam és arra jutottam

hogy egy év alatt kutya és ember számára

ugyanaz a nap nyugszik le 365-ször

 

a figyelem a szó legszebb értelmében halál

a saját halál végül is végső figyelem

enyészpont ahol a létezés együttérzésbe fordul

volt hogy akartam volna hinni: az idő felfüggesztése is

mostanra inkább a szorongástól és a történelemtől mint szorongástól megtisztított időnek látom

 

a kutyák szinte csak figyelni tudnak

életük csupa haldoklás

de reményteli haldoklás

olyan ami az élet végső értelme is lehetne

 

az idő test és figyelem

lényegében semmi ami idegen volna

minden ami idegen

de ugyanaz

ugyanaz a legnyugvó nap 365-ször

 

milyen ünnepietlen

a születésnapodon követelni vissza az elrelativizált időt

de nem találok más értelmet abban

hogy testévé tesz téged is – ma épp huszonnyolcszorossá

nem akarok félni most

hogy végre megszülettél

és megtisztítottad súlytalanjától

 


Címke: , , ,
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ZUZANA KIZÁKOVÁVAL
Ahhoz, hogy egy fesztiválon minden flottul menjen, a folyamatokat a legapróbb részletekig meg kell tervezni. A Malomfesztiválon viszont nem csak színpadot, de közösséget is építenek. A fesztivál szellemiségéről  Zuzana Kizákovával, produkciós menedzserrel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.13 - tiszatáj

SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ
A celldömölki társulat olyan üdén robbant be a Thealter Fesztiválba, mint pár éve a K2 Színház. Biztos nem véletlen, hogy egymásra találtak, közös produkciójukat látva a napnál világosabb, hogy értik egymást… – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL
Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.06 - tiszatáj

NYÁR
Noha Kirill Szerebrennyikov legújabb filmje beilleszthető volna a témáját politikai szemszögből vizsgáló szerzői darabok közé, a Nyár egyszerre laktatóan könnyed és rendkívül fajsúlyos alkotás. Bizonyos rétegeit akár fogyaszthatónak is nevezhetnénk, ha aztán a játékidő második felét nem uralná el a borongósabb tónus, az egyre jobban moralizáló hangvétel. Az idei Cannes-i Filmfesztiválon debütáló zenés ballada csaknem észrevétlen az itthoni mozikban, pedig meglepetésmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő