10.04.
| Sötétség a Napfény Városában – Beszélgetés Veres Attilával >>>
10.02.
| Trafó – Motus (IT): MDLSX >>>
10.02.
| Asztali beszélgetések… – Meseterápia >>>
09.30.
| MASZK – Trojka Színházi Társulás–Csiky Gergely Állami Magyar Színház: O. márkiné >>>
09.28.
| MASZK – Grecsó Krisztián–Bíró Bence: Megyek utánad >>>
09.28.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Fehér Ferenc: IMÁGÓ >>>
09.23.
| MASZK – Simkó Beatrix–Grecsó Zoltán: #ORFEUSZ #EURÜDIKÉ >>>
09.21.
| Összművészeti meglepetés a magyar dráma napján >>>
09.21.
| Trafó – Heiner Müller: Kvartett >>>
09.20.
| Válogatás a Mihályfi-gyűjteményből >>>
09.18.
| MNG – Velencei látképek az Intesa Sanpaolo műgyűjteményéből >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

Csehy Zoltán, Karacs Andrea, Posta Marianna, Szabó Dárió, Tőzsér Árpád, Turi Tímea versei

Bán Zoltán András, Erdei L. Tamás, Kontra Ferenc prózája

Anne Carson, Fried István, Thomas Schestag, Szabó Csaba tanulmánya

A Velencei Építészeti Biennáléról

Diákmelléklet: Lőrincz Csongor Esterházy Péter korai prózájáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Fenyvesi Orsolya versei
2018.07.04 - tiszatáj

 

MÓRICZ 2018 rovatunkban az idei Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasokat mutatjuk be.

Fenyvesi Orsolya (1986) költő. Kötetei: Tükrök állatai (2013, JAK+PRAE.HU), Ostrom (2015, Kalligram). A látvány/Kommentárok című könyve 2018 őszén jelenik meg.

 

 

Mária

 

Havazni jár az emberek közé,

pedig öle forró, és a kegyelem

annyira sem érdekli, mint ahol él,

az éghajlat.

 

Egy percig sem vigasztalja, hogy emlékezni fognak

rá: idejekorán nevezték áldottnak,

és sejtjei megiramodtak, futni mentek, míg

ő maradt

egyedül otthon,

 

és most valami növekszik benne.

Nem a harag:

ez hímnemű, bojtja van,

ez élet,

hagyján, hogy Istennek,

még neki sem fia.

 

Hatalmasabb, mint a Teremtő,

mert teste van.

Máriának az a kényelmetlen érzése támad, hogy

azonos önnön képmásával,

és egy szárnyszerű semmi

rakja fészkét az újonnan érkezőnek.

 

És ahogy felé sétálok gondolatban,

ott áll Mária

kézen fogva Máriával.

Mennyi hang kaszálja horizontját!

Ellátni egészen messzire.

Míg majd egy óvatlan pillanatban, amelynek

leginkább a fájdalomhoz lesz köze,

magára nem rántja a mennyeket.

 

 

 

 

A szomorú igazság

 

I.

 

Mint aki most lépett ki a videotékából,

áll Mihály arkangyal szobra

a történelem egyik árnyas udvarán.

Pihenni érkezett:

hazaviszi az összes filmeket.

 

A talapzatra ügyet sem vetve, ígér

besötétített, hűs szobákat, és a redőnyréseken át

sok-sok szexet.

 

Ám legyen.

Reneszánsz megformáltsága gyönyörűen vetekszik

a pornós fantáziákkal,

és végre gondolatban sem kell

kimozdulnom többet,

se időben, se térben,

mert az ő tekintete

pergődöbbenet!

 

Mindig visszatekerem a kedvenc jelenetemhez,

ahol felbukkanok én, és az özönvíz mögöttem.

 

Egyébként úgy tesz, mintha szárnyai

csupán elragadó

kiegészítők lennének,

és a mennyei seregek uraként eltöltött idejéről úgy beszél,

mint az amerikaiak Vietnámról.

Szerettem volna, ha áldottnak nevezi

méhem gyümölcsét, erre azt felelte,

ha teheti, ő termelői piacra megy.

 

Azt azonban nem felejtem, amikor

mint e versben, sohaegyszer,

testembe mart, mintha a sajátja lenne,

és csillagokat hörgő, mélységes torkából

felszakadt az évszázadok sikolya!

 

Azóta engem is minden orgazmusom

hatalmas angyallá avat,

és ahogy a gyönyörre egyre éhesebben

a bolygó testén helyezkedem, azt kiáltom,

Ki olyan, mint az Isten?

 

 

II.

 

Mint aki most lépett ki a hálószobámból,

áll Mihály arkangyal szobra

a történelem egyik árnyas udvarán,

 

és nem engedi, hogy verset írjak róla,

 

mert senki sem egyedül érkezik Rómába.

 

 

 

Még nem

 

Még nem pergett

testedről árnyék,

te voltál

az én egyetlen kétségem.

 

Gondolataim kicsírázott bábja,

gyökeret vertél az őrizetlen kertben.

 

De hogy létezni fogsz-e?

Elterülsz-e a földön az élethez képest?

Erről meg kellett kérdeznem a többieket.

 

Megjövendölték győzelmemet, amennyiben

meztelenül megyek ki a csatamezőre.

Így történt, hogy megszerettelek.

 

És tán életemben először,

pontosan fogalmaztam.

 

Kimondtam a száműzött szót: lélek,

és ahogy kívül kerültél,

nem ismertelek fel.

 

 

 

Igen

 

               Mirjamnak

 

Miféle erőket hihettem magaménak,

hogy testünkről úgy vallok most, mint a földről?

Kinek az erejét, mert

ez az erő sosem volt az enyém.

Egy erő emlékét, mert én

csak magamra emlékszem.

 

Szemben, a víz felett az elpárolgó tanúhegyek,

bennem, a maghoz egyre közelebb, a pokol tüze.

És bennem a magzat, egyre közelebb Istenhez.

Egyik sem vett még levegőt sosem.

 

Nem, a légszomj a szárnyas rovarok eledele.

Te a perceket halmozod fel bőröd alatt,

mint zsírsejteket.

Majd én kapkodom értetek a végtelent.

 

Tehát ott ültem a Balaton partján

minden évben, és tűnődtem,

honnan-e tűz bennem? És miért ilyen meleg?

Elértem benne egészen a barlangrajzokig.

De nem segített senki.

 

Ebben a forróságban,

mint földben a feltámadás,

keletkeztél.

Alig vártam, mint földtől az eget,

eloldozzalak.

 

És akkor jöttek segíteni.

Miféle erők rángatták a felszínt,

feszítették szét a kőzetlemez izmos szövedékét,

miféle erők szólhattak bele a teremtésbe,

hogy miféle erők nincsenek.

Beleegyezek-e a műtétbe?

 

Hogy túlcsordultál,

évezredekkel később pillantottalak meg.

egy parton túli megvilágításban.

Addigra elkészült a táj, kósza lehelet

az ablaküvegen, és én,

kihűlt égitestből lázas kisgyerek, könyörögtem az orvosoknak,

most, hogy magamon végigtekinthettem,

varrjanak össze,

nehogy kifolyjon

a forró anyag.

 


Címke: , , ,
2018.09.26 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ AZ #ORFEUSZ #EURÜDIKÉ CÍMŰ ELŐADÁSRÓL 
Az ősz második napja, este fél nyolc. A régi zsinagóga megtelik, #Orfeusz #Eurüdiké története ölt hamarosan testet. A fehér tánctér két végében egy ingbe öltözött férfi, és egy selyemruhába bújt nő áll. Megvan annak a szépsége, hogy az oszlopokon nyugvó, kőtáblákba vésett tízparancsolat előtt mezítláb táncolnak el egy antik drámát. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.09.25 - tiszatáj

BÉKÉSCSABA MŰVÉSZETÉNEK PROGRESSZÍV IRÁNYAI ÉS EREDMÉNYEI
Tér-idő átfedések, különbözőségek a szakrálisnak komolyan mondható térben, a kiállítóhelyként, impozáns és letisztult galériaként működő, felújított szolnoki zsinagógában.
Átjárások…
Ablakok nyílnak kifelé-befelé, távoli fények felé vagy éppen komor, kilátástalan-belátástalan falakra vetnek szorongó árny-rétegeket…
Átjárások, átlátások…
Műalkotások különböző stílusok és korok között… Változatosak, sokfélék…

>>>
2018.09.25 - tiszatáj

KRUSOVSZKY DÉNES KÖNYVBEMUTATÓJA
Szeptember 20-án Krusovszky Dénes volt a Grand Café vendége. A szerzővel Akik már nem leszünk sosem című első regényéről Orcsik Roland beszélgetett. – SZUTORISZ SZABOLCS BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.09.20 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Előbb-utóbb megtörténik velünk. Hogy összedől a világ. Vagy úgy tűnik, hogy össze fog dőlni. Nem dől össze. Az idő fontos tényező. Sok múlik egy másodpercen is. A kvantumfizikában. Előtte még nem létezett valami, és egy másodperccel utóbb már igen. Mintha azt mondanánk, hogy a baj előtt egy perccel még nem volt semmi baj. Wurmtól virtuális műveket látunk. Mint amikor félkészen veszünk át egy lakást, és nekünk kell azt befejezni. Nincs megállás […]

>>>
2018.09.19 - tiszatáj

FELUGOSSY LÁSZLÓ: NEM∏SKÓTA SZERELMES VAGYOK A LAPTOPOMBA
Felugossy László Nem∏skóta szerelmes vagyok a laptopomba című kötete 2014-ben látott napvilágot a MissionnArt Galéria gondozásában. A kötetben a szerző megjelölése alapján versek, szövegek, buborékok találhatók. Már a fedőlapon a Felugossyt ábrázoló fénykép is jelzi, hogy ebben a kötetben nem hagyományos költészettel fog találkozni az olvasó…. – BÉKÉS IZABELLA KRITIKÁJA

>>>
2018.09.18 - tiszatáj

BENCZÚR EMESE KIÁLLÍTÁSA A MODEM-BEN
Játék, (ön)irónia, szembesítés, az igazság keresése vagy mindezek egyszerre? A Munkácsy-díjas képzőművész reprezentatív kiállítása az értelmezés, látszat és valóság kérdését helyezi a középpontba… – GALAMBOS ÁDÁM ÍRÁSA

>>>
2018.09.18 - tiszatáj

90 ÉVES DEBRECZENI TIBOR
Mi a titka az összetartó erőnek? Az, ami kellene, hogy nemzeti minimum legyen, „nagyban” is. A haza szeretete, a magyar nyelv és irodalom tisztelete, a közösségi értékek fontosnak tartása. Sajátos vonása a csapatnak a „Játszó ember” megjelölés. D. T. – így nevezi önmagát a Kör alapítója és vezetője, a drámapedagógia hazai megalapítója, hiszen valóban ő a Magyar Drámapedagógiai Társaság létrehozója – az aktív szerepjátszást alapvető fontosságúnak tartja. Homo ludens… – BOTOS KATALIN ÍRÁSA

>>>
2018.09.17 - tiszatáj

Egy kis morgolódással kezdeném: úgy látszik, hogy a központozásmentes nyelvhasználat megjelent magyar filmcímben – értem én, hogy idézet egy kommentből, de akkor sem szerencsés ilyen látványos helyen kerékbetörni a magyar nyelvet… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.09.15 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ANDREI ROSETTIVEL
Szeptember 22-ig még megtekinthető a NOIMA15 nevű művészeti csoport tárlata a Román Kulturális Intézet kiállító termeiben. A csoport összes tagja főiskolát végzett képzőművész, szinte mindegyikük egy eltérő nyelvezetet beszél: a plen-air látásmódot használják, viszont számukra a nyitott tér vizsgálata nemcsak a színekre, hanem a színspektrumokra, a régi mesterek munkáinak, technikáinak vizsgálatára, az alapvető jellegzetességeik felhasználására is kiterjed… – JUHÁSZ BÁLINT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő