07.20.
| Black Nail Cabaret-koncert az A38 hajón >>>
07.20.
| Kapolcsi esték a Képmással >>>
07.20.
| TRIP to the Jungle >>>
07.19.
| Gyulai Várszínház – Duda Éva Társulat: Virtus >>>
07.14.
| BERGMAN 100 – Évfordulós vetítések az Urániában >>>
07.12.
| Frenk koncert a 10 éves Kobuci kertben >>>
07.12.
| Tiger Lillies, Térey és a Hamletek >>>
07.10.
| Szöveghullám – A FISZ irodalmi turnéja a Balaton körül >>>
07.09.
| Hétfőn kezdődik a Nemzetközi Shakespeare Fesztivál Gyulán >>>
07.03.
| Képzel& Kiállításmegnyitó >>>
07.03.
| Sajó Edit és Schaár Erzsébet alkotói tere >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Fenyvesi Orsolya versei
2018.07.04 - tiszatáj

 

MÓRICZ 2018 rovatunkban az idei Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasokat mutatjuk be.

Fenyvesi Orsolya (1986) költő. Kötetei: Tükrök állatai (2013, JAK+PRAE.HU), Ostrom (2015, Kalligram). A látvány/Kommentárok című könyve 2018 őszén jelenik meg.

 

 

Mária

 

Havazni jár az emberek közé,

pedig öle forró, és a kegyelem

annyira sem érdekli, mint ahol él,

az éghajlat.

 

Egy percig sem vigasztalja, hogy emlékezni fognak

rá: idejekorán nevezték áldottnak,

és sejtjei megiramodtak, futni mentek, míg

ő maradt

egyedül otthon,

 

és most valami növekszik benne.

Nem a harag:

ez hímnemű, bojtja van,

ez élet,

hagyján, hogy Istennek,

még neki sem fia.

 

Hatalmasabb, mint a Teremtő,

mert teste van.

Máriának az a kényelmetlen érzése támad, hogy

azonos önnön képmásával,

és egy szárnyszerű semmi

rakja fészkét az újonnan érkezőnek.

 

És ahogy felé sétálok gondolatban,

ott áll Mária

kézen fogva Máriával.

Mennyi hang kaszálja horizontját!

Ellátni egészen messzire.

Míg majd egy óvatlan pillanatban, amelynek

leginkább a fájdalomhoz lesz köze,

magára nem rántja a mennyeket.

 

 

 

 

A szomorú igazság

 

I.

 

Mint aki most lépett ki a videotékából,

áll Mihály arkangyal szobra

a történelem egyik árnyas udvarán.

Pihenni érkezett:

hazaviszi az összes filmeket.

 

A talapzatra ügyet sem vetve, ígér

besötétített, hűs szobákat, és a redőnyréseken át

sok-sok szexet.

 

Ám legyen.

Reneszánsz megformáltsága gyönyörűen vetekszik

a pornós fantáziákkal,

és végre gondolatban sem kell

kimozdulnom többet,

se időben, se térben,

mert az ő tekintete

pergődöbbenet!

 

Mindig visszatekerem a kedvenc jelenetemhez,

ahol felbukkanok én, és az özönvíz mögöttem.

 

Egyébként úgy tesz, mintha szárnyai

csupán elragadó

kiegészítők lennének,

és a mennyei seregek uraként eltöltött idejéről úgy beszél,

mint az amerikaiak Vietnámról.

Szerettem volna, ha áldottnak nevezi

méhem gyümölcsét, erre azt felelte,

ha teheti, ő termelői piacra megy.

 

Azt azonban nem felejtem, amikor

mint e versben, sohaegyszer,

testembe mart, mintha a sajátja lenne,

és csillagokat hörgő, mélységes torkából

felszakadt az évszázadok sikolya!

 

Azóta engem is minden orgazmusom

hatalmas angyallá avat,

és ahogy a gyönyörre egyre éhesebben

a bolygó testén helyezkedem, azt kiáltom,

Ki olyan, mint az Isten?

 

 

II.

 

Mint aki most lépett ki a hálószobámból,

áll Mihály arkangyal szobra

a történelem egyik árnyas udvarán,

 

és nem engedi, hogy verset írjak róla,

 

mert senki sem egyedül érkezik Rómába.

 

 

 

Még nem

 

Még nem pergett

testedről árnyék,

te voltál

az én egyetlen kétségem.

 

Gondolataim kicsírázott bábja,

gyökeret vertél az őrizetlen kertben.

 

De hogy létezni fogsz-e?

Elterülsz-e a földön az élethez képest?

Erről meg kellett kérdeznem a többieket.

 

Megjövendölték győzelmemet, amennyiben

meztelenül megyek ki a csatamezőre.

Így történt, hogy megszerettelek.

 

És tán életemben először,

pontosan fogalmaztam.

 

Kimondtam a száműzött szót: lélek,

és ahogy kívül kerültél,

nem ismertelek fel.

 

 

 

Igen

 

               Mirjamnak

 

Miféle erőket hihettem magaménak,

hogy testünkről úgy vallok most, mint a földről?

Kinek az erejét, mert

ez az erő sosem volt az enyém.

Egy erő emlékét, mert én

csak magamra emlékszem.

 

Szemben, a víz felett az elpárolgó tanúhegyek,

bennem, a maghoz egyre közelebb, a pokol tüze.

És bennem a magzat, egyre közelebb Istenhez.

Egyik sem vett még levegőt sosem.

 

Nem, a légszomj a szárnyas rovarok eledele.

Te a perceket halmozod fel bőröd alatt,

mint zsírsejteket.

Majd én kapkodom értetek a végtelent.

 

Tehát ott ültem a Balaton partján

minden évben, és tűnődtem,

honnan-e tűz bennem? És miért ilyen meleg?

Elértem benne egészen a barlangrajzokig.

De nem segített senki.

 

Ebben a forróságban,

mint földben a feltámadás,

keletkeztél.

Alig vártam, mint földtől az eget,

eloldozzalak.

 

És akkor jöttek segíteni.

Miféle erők rángatták a felszínt,

feszítették szét a kőzetlemez izmos szövedékét,

miféle erők szólhattak bele a teremtésbe,

hogy miféle erők nincsenek.

Beleegyezek-e a műtétbe?

 

Hogy túlcsordultál,

évezredekkel később pillantottalak meg.

egy parton túli megvilágításban.

Addigra elkészült a táj, kósza lehelet

az ablaküvegen, és én,

kihűlt égitestből lázas kisgyerek, könyörögtem az orvosoknak,

most, hogy magamon végigtekinthettem,

varrjanak össze,

nehogy kifolyjon

a forró anyag.

 


Címke: , , ,
2018.07.12 - tiszatáj

MEGKÉSETT MEGJEGYZÉSEK AZ IDEI PÉCSI SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓRÓL
Legyen bármilyen is a POSZT felhozatala, egy biztos: a Király utcán sétáló fesztiválrésztvevőt változatlanul hatalmába keríti az érzés, miszerint ez a színház ünnepe, s a POSZT-ot érintő politikai és szakmai kérdések jogos, de néha túlontúl tautologikus felemlegetése helyett ez így van rendjén. Bár a napközben látogatható programból valóban több is lehetne.. – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.07.09 - tiszatáj

SZAJBÉLY MIHÁLY:
A HOMOKVÁRÉPÍTÉS ÖRÖME
Homokra építeni úgy, hogy ne dőljön össze, ez az igazi művészet. Megszelídíteni a laza szerkezetű talajt olyannyira, hogy szilárd alapként szolgáljon. Kérdés: lehetséges-e? Ha nem vagy csak alig-alig, tán kísérletezni sem érdemes. Vagy ha mégis, sok-sok türelem és nem kevés derű szükséges hozzá, mert ha netán mégis összedől, megújult erővel és hittel kezdhetünk neki a munkának újra. Aki irodalommal, irodalomtörténettel foglalkozik, jól ismeri ezt a dilemmát… – GAJDÓ ÁGNES KRITIKÁJA

>>>
2018.07.08 - tiszatáj

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>
2018.07.07 - tiszatáj

RIGOLETTO A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOKON
Ősi vita, hogyan is játszunk operát a Dóm téren? A kezdetekben a kérdés föl sem merült, hisz Salzburgot tartották mintának, s a 30-as években az Aida, a Turandot és a Parasztbecsület került színre, nemzetközi szereposztásban, eredeti nyelven. A János vitéz meg a Háry meg persze magyarul. Az újraéledéskor, 1959-ben Vaszy a Hunyadi Lászlóval nyitott, szintén eredeti, azaz magyar nyelven. Csak a 4. évadban, 1962-ben került elő az Aida olaszul. Azóta vegyes a kép… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.07.06 - tiszatáj

SCHIELE ART CENTRUM
Alexander Manolescu (1883–1923?), alias „Sanyi Manó”, amint maga-magát oly gyakran nevezte, becézte ő, aki egy szinte ismeretlen, de meglehetősen színes egyéniség volt. A román-magyar-zsidó származású díszletfestő, költő, színész: kémiai- és fotográfiai kísérletekkel is foglalkozott. Egon és Alexander e varázslatos, mesebéli kisvárosban, Český Krumlovban ismerkedtek össze, itt kötöttek rövid, de mondhatni, hogy nem hétköznapi barátságot… – NAGY ZOPÁN ÍRÁSA

>>>
2018.07.06 - tiszatáj

HEWAR & THE GURDJIEFF ENSEMBLE
Örömmel nyugtázza az ember, hogy Berlinben van valami olyasmi, amit polgári kultúrának lehet nevezni. Nem mintha itthon ne lehetne látni tucatnyi embert a színházak és a koncerttermek előtt, csak persze Berlinben, a 3,5 milliós fővárosban ez nagyon más: nagyobb a város, több a lehetőség, nehéz is olyan utcát találni, ahol ne álldogálna csomó ember, aki éppen arra vár, hogy bemenjen az épületbe, és valami olyasmit halljon, amit komolyzenének szokás nevezni… – GERA MÁRTON BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.07.05 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS NÁTYI RÓBERTTEL
A TÁBLAKÉPFESTÉSZETI BIENNÁLÉRÓL
Július 7-ig még látogatható a XVII. Táblaképfestészeti Biennálé a REÖK-ben. A palota két szintjén absztrakt és figurális alkotásokra bontva tekinthetik meg a látogatók az országos szintű kortárs festészeti seregszemlét. Nátyi Róbert művészettörténészt, a REÖK művészeti vezetőjét kérdeztük a kiállításról… – VARGA RÉKA INTERJÚJA

>>>
2018.07.04 - tiszatáj

INTERJÚ TAPASZTÓ ERNŐ RENDEZŐVEL
Magyarországi magyar, romániai magyar, romániai román színészek egy hónapig Aradon és Gyulán együtt, ez csak szép lehet. Általában nagyon jó előadások szoktak kikerekedni egy-egy ilyen próbafolyamatból. A próbafolyamat ilyen nyári együttműködés esetén igen intenzív, különleges; a sok helyről jött ember csodákra képes. Általában nagyon jó előadások szoktak kikerekedni egy-egy ilyen alkalomból […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő