Gutenberg-park, a második nap

LÁZÁR BENCE ANDRÁS BESZÁMOLÓJA

A délelőtt fáradtan telik. A többség alszik, a kisebbség szemináriumon, mi meg a kastélykertben ejtőzünk. Napi újság, kávé, cigi. Megérkezik György Péter is. Ő tartja a koradélutáni előadásokat.

Első, Az emlékezet kérdése, technológiai kontextusok című előadása elsősorban a digitális archívumok szerepét, szükségességét és hatásait boncolgatja a nemzeti önképre. György Péter előadása kapcsán érdekes volt számomra, hogy úgy beszél, mintha egy dialógus közös résztvevői lennénk, mindenkihez beszél, de mégis egyénekhez, retorikai szempontból mindenféleképpen kivételes számomra az ebédet követő értekezés. Szóval digitális archívumok és emlékezet. Sok érdekes történet, példa és ellenpélda, a politikai hatások kerülnek a középpontba, hogy az káros, hamisítás és visszaélés.

A digitális kultúra ma is nagy szerepet kap. A négy órakor kezdődő A könyv utópiája? Az e-könyv. című kerekasztal beszélgetés résztvevői Dén Mátyás András, az Opinion Leaders Kft-től, Dragon Zoltán a szegedi bölcsészkarról és Pál Dániel Levente az ELTE Eötvös Kiadójától, aki moderált: Áfra János. Ha lehet, ilyen durva szavakat használni, a beszélgetés elég agresszívan indul. Kicsit olyan érzésem volt már az elején, hogy itt van ez a három ember, plusz a moderátor is, akik semmiféle ellenérvet nem fogadnak el, azoktól, akik szerint az e-könyves történet nem feltétlen egy jó út, vagy egyáltalán, megkérdőjelezik, hogy mért is van rá szükség. Szóval a kezdő pozíció nekem kicsit erősnek tűnt, de aztán minél inkább mélyebbre kerültünk a témában, annál inkább jöttek a már sokat emlegetett kérdések, mi célja, mire jó a digitális irodalom olvasás, kiadás. Szóba jött az oktatás, abban a közönség is egyetértett, hogy ott jó helye lenne, ott nincsenek ellenérvek, ott nem kell a könyv-szag, meg a könyv-érzet, ott elég a betű. A felmerülő kérdésekre, problémákra talán Schein Gábor hozzászólása ad egy olyan választ, ami legalábbis számomra a legelfogadhatóbb. A gőzmotor és az elektromotor analógiáját hozta fel példának okáért, tehát tudjuk, hogy van az e-könyv, tudjuk, hogy jó valamire, de még nem igazán tudjuk, hogy mire is, majd pár év és belátjuk. Aztán elmesélt egy Szilágyi Ákos előadást még a tatai időkből, a kilencvenes évek közepéről, amikor az internet és a digitális kultúra még csak az országhatáron toporzékolt, és Szilágyi már akkor úgy fogalmazott, hogy pár évtized és a Gutenberg-galaxisnak vége. Lényeg, a lényeg a legfontosabb probléma (véleményem szerint), a digitális könyv „nyomtatással” annak helyének és funkciójának megtalálása. És lehet, hogy öt, de lehet, hogy még ötven év szükséges ahhoz, hogy a Gutenberg–galaxis helyét átvegye a Jobs- vagy éppen a Gates-galaxis.

A vacsora utáni első beszélgetés középpontjában a JAK Világirodalmi Sorozatának két könyve, J.M. Ledgard Zsiráf és Mark Collins Hazátlanok című prózái. A beszélgető partnerek, a két fordító Berta Ádám és Virágh Szabolcs, akik kérdeztek a Világirodalmi Sorozat két szerkesztője Krusovszky Dénes és Totth Benedek. A beszélgetés címe is előrevetíti a két könyv témáját: Fogságregények, posztkommunista történetek az új angolszász prózában. A két próza mindenféleképpen érdekes és tanulságos olvasmány lehet, már csak politikai-feldolgozás szempontjából is, ha csak a nyugat-európai irodalmi-reflexiók kérdését nézzük a kommunista világra. Szóval meg kell venni.

Kilenckor a nap záró eseménye Tudatállapot-váltás (Drog, film, irodalom) címen, Kubiszyn Viktor, Garaczi László, Bajtai András részt vételével és Hercsel Adél moderálásával. A beszélgetés apropója Kubiszyn nem rég napvilágot látott könyve a Drognapló. A beszélgetés kicsit lassan indul, mindenki elmeséli film, irodalom élményeit, Szelíd motorosok, Félelem és reszketés Las Vegasban, Rekviem egy álomért, Ópium. Aztán jönnek a komolyabb témák, az alkotás folyamata és a különböző élvezeti cikkek. Az alapvető problémám a beszélgetéssel, amely többekben is megfogalmazódott az este során, hogy túlságosan is Kubiszyn felé koncentrált, (rendben az apropó az ő könyve), de úgy éreztem, hogy elbeszélünk fontos témák mellett és megragadunk azon a szinten, hogy Csáth Géza, meg Bulgakov, meg Szelíd motorosok. Tehát mindent összevetve sok pluszt, legalábbis számomra ez a beszélgetés nem nyújtott. De valamit mégis, Kubiszyn elmesélte, hogy egy pszichológus ismerőse szakdolgozatot készített a különböző művészek élvezeti szer fogyasztási szokásairól, Kubiszyn megkérdezte, hogy a szépírók azok mit csinálnak ugyan, jött a válasz, hát ők, ők csak isznak, de sokat.

Az est végére, bővítjük a statisztikát és veszünk egy sört. A teraszon Bajtai Andrással és Nemes Z. Márióval különböző film ínyencségekről beszélgetünk, Rémecskék, Egy szemű szörny, vagy éppen a klasszikus horror a nyolcvankettes Basket case, amiben egy féreg-iker nő ki a főhős hátából, azt hiszem valahol a féreg-iker kapcsán jön szóba Krusovszky Dénes és Szabó Marci ötlete. Kitalálták, hogy milyen jó lenne, ha kihasználva a biotechnológia előretörését, megcsinálnák a klasszikus szerzőket kis méretben és mindenki nevelgethetné őket otthon, példának okáért, megveheted Petőfit a Segesvári csata kiegészítővel, Arany Jánost Margitszigettel, Ady Endrét szifilisszel és szifilisz nélkül, Tartsd életben József Attilát, vagy éppen Küzdj a rák ellen, hosszabbítsd meg Babits életét kihívást. Az egész a Sims játékok és a tamagocsi mintájára szerveződne, csak élethű apró másával az említet szerzőknek. Már csak egy jó név kell, zárjuk a magasröptű elmélkedést. Később eszembe jut, Gutenberg-park, talán. Végülis a Gutenberg-galaxisnak pár évtizede lehet még hátra, addig minden bőrt, amit csak lehet, húzzunk le.

Ágival aludni indulunk, a teraszon a kortárs Gutenberg-park, Szigligeten, kétezer-tizenkettőben, az első teljes, a második napon.

[nggallery id=67]