10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>
10.06.
| Ludwig Múzeum – Salla Tykkä: Rövid címek >>>
10.05.
| MASZK – Mándy Ildikó Társulata: A macska neve >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Szaffi − újra a mozikban!
2018.04.26 - tiszatáj

KEDVES, HUMOROS, KALANDOS, ROMANTIKUS

A Jókai Mór kisregényéből készült felejthetetlen rajzfilm, a nemes úrfi és a török pasa lányának szívmelengető története 21. századi kép- és hangminőségben lesz ismét látható. Dargay Attila digitálisan restaurált egész estés rajzfilmklasszikusát május 3-tól vetítik országszerte a KEDD Animációs Stúdió forgalmazásában.

A filmet gyártó legendás Pannónia Filmstúdió − amelyet a magyar animáció aranykorában a világ öt legjobb rajzfilmstúdiója között tartottak számon küldetésének tekintette, hogy az ifjúságnak szóló magyar irodalom remekműveit animálja. Az első egész estés magyar rajzfilm Jankovics Marcell János vitéze volt 1973-ban, amit olyan alkotások követtek, mint Dargay Attila nagysikerű Lúdas Matyija vagy Gémes József Toldi-adaptációja, a festői ihletettségű Daliás idők.

Ebbe a sorba tartozik a Jókai Mór A cigánybáró című kisregényéből készült, 1984-ben bemutatott SZAFFI is, amely máig az egyetlen Jókai-animációs film. Rendezője a magyar rajzfilmművészet legendás alakja, Dargay Attila, akinek a Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi mellett olyan szintén felejthetetlen alkotások fűződnek a nevéhez, mint Az erdő kapitánya, a Gusztáv-sorozat, a Pom Pom meséi vagy A nagy ho-ho-horgász.

Elásott kincs, családjuktól elszakított fiatalok, szerelem, intrika, izgalmas történelmi háttér – a SZAFFI, a cigány-török macskalány kalandos és romantikus története a Dargayra jellemző emberi állatfigurákkal, vicces párbeszédekkel generációk számára jelentett alapvető filmélményt. Dargay Attila klasszikus rajzfilmje több mint három évtized elteltével is bizton számíthat a legifjabb generációk tetszésére.

A film digitális felújítása a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum szakmai irányításával a Magyar Filmlaborban készült, a Filmalap Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási Programjának keretében. Mintegy 30 ember dolgozott a filmszalag digitális restaurálásán.  A filmfelújítások kulcsfontosságú munkafázisa, az eredeti színek felújítása Dargay Attila felesége és állandó alkotótársa, Henrik Irén operatőr irányításával készült.  A digitális felújításnak köszönhetően a május 3-tól újra mozikba kerülő film nézői nemcsak Dargay Attila utánozhatatlan humorú rajzait élvezhetik tökéletes minőségben, de a ma már kultikus szinkronalakításokat is. A SZAFFI szereplőinek olyan legendás színészek kölcsönözték hangjukat, mint a címszereplő Pogány Judit, valamint Kern András, Bárdy György, Csákányi László, Gálvölgyi János, Gobbi Hilda, Hernádi Judit, Maros Gábor vagy Zenthe Ferenc.

A SZAFFI a #magyarfilmnapja alkalmából április 30-án premier előtt országszerte több moziban is látható lesz. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol délelőtt 10 órakor lesz látható első alkalommal a felújított SZAFFI, a gyerekeket filmrajzoló, képregény készítő és egyéb izgalmas foglalkozások várják.

                                                                                                                                                        


A FILMRŐL

SZAFFI ‒ MAGYAR ANIMÁCIÓS FILM ‒ DARGAY ATTILA, 1984 (’76)

Digitális felújítás (2017) Henrik Irén operatőr közreműködésével

A török hódoltság végnapjaiban járunk. A magyar várúr Botsinkay Gáspár és Ahmed Pasa jó barátok. Gyermekeik, Jónás és Sophie kiskoruk óta szeretik egymást, és jegyesek. Amikor Ahmednek kislányával menekülnie kell, barátja birtokán ássa el kincsét. A menekülés közben Sophie vízbe esik, és eltűnik, Ahmed meghal. A háború során Jónás is árvaságra jut. A fiút vándorcigányok nevelik fel, Sophie-t pedig egy furcsa öregasszony, aki fekete macskájáról Szaffinak nevezi el a kislányt. Felnőve Jónás visszatér apja birtokára, és elhatározza, hogy megkeresi a kincset. Az elásott ládikóra azonban másoknak is fáj a foga… Vajon sikerül-e a csalás és ármánykodás ellenére rátalálni a kincsre? Beteljesedik-e a két apa álma, s egybekel-e a két fiatal? Rátalálnak-e a boldogságra?

 

Rendező: Dargay Attila

Író: Jókai Mór

Forgatókönyvíró: Dargay Attila, Nepp József, Romhányi József

Operatőr: Henrik Irén, Losonczy Árpád

Zene: ifj. Johann Strauss, Daróczi Bárdos Tamás

Hangmérnök: Bársony Péter

Látványtervező: Buda László

Vágó: Hap Magda, Czipauer János

Szinkronszereplők: Kern András (Jónás), Pogány Judit (Szaffi), Gobbi Hilda (Cafrinka), Bárdy György (Feuerstein), Maros Gábor (Puzzola), Zenthe Ferenc (Botsinkay ), Képessy József (Ahmed), Hernádi Judit (Arzéna), Csákányi László (Loncsár), Gálvölgyi János (Menyus),

Gyártó: Pannónia Filmstúdió

Forgalmazó: KEDD Stúdió

Korhatár nélkül megtekinthető

 

DARGAY ATTILA (1927-2009)

Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, képregény rajzoló, illusztrátor.  Az első felnőtteknek szóló magyar rajzfilmsorozat, a Gusztáv (1964–1968) társalkotója Jankovics Marcellel és Nepp Józseffel közösen. A Pannónia Filmstúdió több egész estés rajzfilmjének −  Lúdas Matyi (1976),  Vuk (1981), Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1988) −  rendezője. A Vili, a veréb (1989) dramaturgja. Számos képes- és mesekönyv szerzője, illusztrátora. Rajzai, képregényei ifjúsági és gyermeklapokban − Pajtás, Kajla kutya, Dörmögő Dömötör – és a Fülesben jelentek meg.

 

KEDD Animációs Stúdió

A2002-ben M. Tóth Géza filmrendező, producer által alapított stúdió elsősorban magas művészi és szakmai színvonalú egyedi animációs  filmek és gyereksorozatok gyártásával és minőségi gyerektartalmak forgalmazásával foglalkozik.

A KEDD eddigi működése során több száz alkotóval és több tucat alkotóműhellyel együttműködésben hozta létre a produkcióit. Egyedi animációs filmjeik több mint 200 rangos nemzetközi és hazai filmfesztiválon vettek részt, és közel 100 díjat nyertek, köztük az Amerikai Filmakadémia jelölését a Legjobb Animációs Rövidfilm Oscar-díjára (Maestro,2007). Ugyancsak a KEDD Stúdióban készült az egyik legnépszerűbb magyar gyerekfilmsorozat, a Bogyó és Babóca, valamint az Egy kupac kufli sorozat is.

 



2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2018.10.14 - tiszatáj

DERES KORNÉLIA: KÉPKALAPÁCS – SZÍNHÁZ, TECHNOLÓGIA, INTERMEDIALITÁS
Akárcsak a többi művészeti ág, a színház sem tudja elkerülni azt, hogy az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet technikai és digitális változásait valamilyen módon beépítse, használja. Míg a nemzetközi színháztudomány már az 1990-es évektől behatóbban elemezi ezeket a folyamatokat, a hazai kutatás a 2000-es évektől teszi témájává a színházi előadások és az új médiumok kapcsolatát nem utolsósorban azért, mert napjainkig viszonylag kevés alkotó vállalkozik arra, hogy tudatosan használja a mozgóképes-digitális technikákat… – OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2018.10.13 - tiszatáj

NÉMETH PÉTER MYKOLA: TALÁN. 77+33 MAGYAR HAIKU
Nem meglepő, hogy a radikálisan avantgárd Németh Péter Mykola, a beat-nemzedék ellentmondásos megítélésű vezéralakjától, Allen Ginsbergtől választott mottót kötete élére, miszerint: „Csakis az absztrakt haiku képes megteremteni a misztériumot, miközben vaskemény költészetet kalapál vissza a sorokba.” A mottóból Mykola költészete legalább három dologba kapaszkodik… – FEKETE J. JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2018.10.11 - tiszatáj

PORZSOLT AMI:
UBUKUBU ZŰRKALANDJAI
Az iskolakezdési nehézségek a legtöbb családban megviselik a gyerekeket és a szülőket egyaránt. Porzsolt Ami maga is többször átesett már ezen a „kalandon”, de a fejlesztőpedagógus számára a bonyolultabb helyzetek sem ismeretlenek. Ezekből a tapasztalatokból született Ubukubu a kis kocka űrlény figurája, és a kalandos segítő könyv, amelynek nem titkolt célja, hogy az iskolakezdés előtt álló gyerekek képességeit fejlessze, illetve megkönnyítse a változással járó stressz feldolgozását.… – MAKKAI KRISZTINA KRITIKÁJA

>>>
2018.10.10 - tiszatáj

EGY VIDÁM MŰHELY KOMOLY BEMUTATÁSA
A Homo Ludens Project egy szegedi székhelyű alkotóközösség, melynek munkáját 2013 óta követheti nyomon a közönség, Szegeden és vidéken egyaránt. Benkő Imola Orsolya művészeti vezető és rendező – korábban a Szegedi Focus Műhely társulat vezetője – csapatával olyan performatív előadások megalkotásán dolgozik, melyek a hagyományos színházi konvenciókkal szemben szabadabb, befogadó-orientált atmoszférát teremtenek. – NÉMETH ZSÓFIA ÍRÁSA

>>>
2018.10.09 - tiszatáj

CSAK REALITY – POP-UP KIÁLLÍTÁS ÉS PERFROMANSZ
Szeptember 11-én már este hat előtt fél órával is késő megérkezni azoknak, akik csak a szokásos hétvégi alapozást kezdték volna meg a Nyugi kertjében, de azoknak sem egyszerű ülőhelyet találni (előzetes foglalás híján), akik a Csak Reality performansz miatt jöttek… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.09 - tiszatáj

DÁNÉL MÓNIKA: NYELV-KARNEVÁL
A Kijárat Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet a szerző 2009-ben megvédett doktori értekezése, amelyet kiegészített az utolsó, (Női) fragmentumok című fejezet négy írásával (Ladik Katalin és Huszár Éva műveiről kerültek be újabb elemzések, a Bakucz-interpretáció korábban egy másik fejezetben szerepelt). Az öt fejezetbe rendezett szöveg- (és helyzet-)elemző tanulmányokat a Bevezető nyitómondata, lényegében a könyv egészének tételmondataként ennek az „interpretációs űrnek” a szövegösszefüggésébe helyezi, amelyet legalább két, egyaránt történeti ok interferenciájára vezet vissza… – HANSÁGI ÁGNES KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő