06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Világvége alsó, kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak, következő megálló az Üveghegy
2018.04.16 - Plüss Műhely

MAI NÉPMESÉK KORTÁRS ÍRÓKTÓL

Mi lenne, ha ezúttal a királylány inkább a sárkányt választaná és nem a piperkőc királyfikat állítaná próbatételek elé? Ha az égig érő paszuly óriása, akarata ellenére, kelbimbót enne egész nap, és Mátyás király nem szegény parasztlegénynek állna, hanem a levetett téli mackóbundában járná az erdőt? A kortárs magyar írók gondoltak egy nagyot és átdolgozták a hazai és határon túli népmesék közül a kedvenceiket, vagy egyenesen új, saját népmesét találtak ki. Az így született tizenegy mesét a Naphegy Kiadó csokorba szedte és megjelentette, Máray Mariann illusztrációival.  Kertész Edina, a kötet szerkesztője, és az egyik mese szerzője egyfajta játéknak szánta a kötetet, kíváncsi volt, hogyan is festene egy szájhagyomány útján terjedő, mai népmese.

Hiánypótló kötet született, amely a népmesék hősképeit próbálja modern világunkban újraértelmezni, felruházni korunkhoz illő tulajdonságokkal, adott esetben a technológiát is segítségül hívva. Hiszen ki örülne manapság egy aranyhalnak, ha okostelefont is kaphat?

A mesék ugyanazokat az élethelyzeteket mutatják be amikben mi is élünk, problémákat, amikkel mi is küzdünk, a különbség csupán annyi, hogy nem a klasszikus népmesei szüzsé jelenik meg, hanem a jelen valóságunk.

A felbukkanó motívumok, a stílus, a nyelvezet, a hangvétel hozza a klasszikusokat, azonban minden mesében felfedezhető írójának egyéni hangja, gondolatvilága. Gimesi Dóra, Lackfi János és Vig Balázs saját mesét írtak, amelyek csak motívumaikban vagy hangulatukban hasonlítanak a régiekre, míg Tamás Zsuzsa és Varró Zsuzsa két népmesét gyúrt össze eggyé. Egri Mónika története A róka és a farkas a lakodalomban című mesét helyezi át a mai alvilág egy sajátos szegletébe, humora azonnal megnyeri az olvasót. Mészöly Ági a Minecraft világ köré építi meséjét, a mai (kis)kamaszok technológiai érdeklődésével, problémáival a középpontban. Nyulász Péter szerint A két bors ökröcske tökéletesen tükrözi az “urambátyám” beállítottságú gondolkodást. Molnár Krisztina Rita érzékeny és (el)érzékenyítő meséje a gyermeki-szülői szeretetet mutatja be egy átlagos családon keresztül, csakúgy, ahogy A só című, méltán nagy népszerűségnek örvendő klasszikus. Kertész Edina, a kötet szerkesztője pedig Az égig érő paszuly című mesén keresztül mutatja be, hogy igenis megéri bátornak lenni, mint ahogy Kamilla, a főhős kislány is felfedezi a babszemből kinőtt fönti világot.

Hogy miért igazán jó a modern népmese akár esti felolvasásra, akár délutáni mesének? Elsődleges célja természetesen a szórakoztatás, de emellett gondolkodásra nevel, inspirál, beszélgetésre hív, toleranciára figyelmez, és a gender érzékenyítés számos történetben egyre nagyobb hangsúlyt kap. Elekes Dóra meséjében például nem az egyszeri királylány várja fehér lovon berobogó hercegét, hanem inkább a sárkányhoz költözik, csillagász lesz és még a napfogyatkozást is elkapja. A gyerekeket az esti felolvasások alkalmával rávezethetjük, hogy “out of the box” gondolkodjanak, ami nekünk, szülőknek sem ártana néha, kicsit szembe is állítva így a régi korok sémáira dolgozó meséket a mai felfogású, lazább történetekkel.

Az illusztrációk pontosan és szépen követik a szöveget, kalandos, már-már menő hangulatot teremtve a „nem mindennapi” népmeséknek, egységes képeket közvetítve a sokszor alapjaiban nagyon különböző hangvételű történeteknek. Kár, hogy nem szerepel több illusztráció kötetben.

Csak remélni tudom, hogy ebből az ötletből sorozat kerekedik majd, hiszen az ezekhez hasonló „kortárs népmeséknek” mindenképp lenne létjogosultsága a mai magyar gyerekirodalomi piacon. Fontos lenne megszólítani a gyerekeket a saját világukon keresztül, a népmesei hagyományok beszivárgásával. Olyan problémákra, élethelyzetekre válaszokat keresni és adni, amelyek aktuálisak, kortárs szerzőktől kortárs gyerekeknek íródnak, de a szinte mindenki számára ismert népmesei hang állandó, egyszerre egyértelmű és misztikus jellegével.

Makkai-Kovács Krisztina

 

Naphegy Kiadó

Budapest, 2017

112 oldal, 3990 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , ,
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.13 - tiszatáj

BARÁTI GONDOLATOK GÁSPÁRIK ATTILA ÚJ KÖNYVÉNEK KAPCSÁN
Nálunk színigazgatók ritkán írnak könyvet. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, az amúgy színművészként is ott dolgozó Gáspárik Attilának az idei könyvhétre immár második könyve jelent meg a Pont kiadó gondozásában. A fényképekkel illusztrált karcsú kötet alcíme szerint esszéket, tanulmányokat, párbeszédeket tartalmaz… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

ORAVECZ IMRE KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Létezik egy utazás, Magyarország és Amerika között, amit nem csak térben tesznek meg: generációkat összekötő, családi örökségként is jelen van. A 2018-as Könyvhéten Oravecz Imrével Balogh József beszélgetett… – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő