11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Világvége alsó, kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak, következő megálló az Üveghegy
2018.04.16 - Plüss Műhely

MAI NÉPMESÉK KORTÁRS ÍRÓKTÓL

Mi lenne, ha ezúttal a királylány inkább a sárkányt választaná és nem a piperkőc királyfikat állítaná próbatételek elé? Ha az égig érő paszuly óriása, akarata ellenére, kelbimbót enne egész nap, és Mátyás király nem szegény parasztlegénynek állna, hanem a levetett téli mackóbundában járná az erdőt? A kortárs magyar írók gondoltak egy nagyot és átdolgozták a hazai és határon túli népmesék közül a kedvenceiket, vagy egyenesen új, saját népmesét találtak ki. Az így született tizenegy mesét a Naphegy Kiadó csokorba szedte és megjelentette, Máray Mariann illusztrációival.  Kertész Edina, a kötet szerkesztője, és az egyik mese szerzője egyfajta játéknak szánta a kötetet, kíváncsi volt, hogyan is festene egy szájhagyomány útján terjedő, mai népmese.

Hiánypótló kötet született, amely a népmesék hősképeit próbálja modern világunkban újraértelmezni, felruházni korunkhoz illő tulajdonságokkal, adott esetben a technológiát is segítségül hívva. Hiszen ki örülne manapság egy aranyhalnak, ha okostelefont is kaphat?

A mesék ugyanazokat az élethelyzeteket mutatják be amikben mi is élünk, problémákat, amikkel mi is küzdünk, a különbség csupán annyi, hogy nem a klasszikus népmesei szüzsé jelenik meg, hanem a jelen valóságunk.

A felbukkanó motívumok, a stílus, a nyelvezet, a hangvétel hozza a klasszikusokat, azonban minden mesében felfedezhető írójának egyéni hangja, gondolatvilága. Gimesi Dóra, Lackfi János és Vig Balázs saját mesét írtak, amelyek csak motívumaikban vagy hangulatukban hasonlítanak a régiekre, míg Tamás Zsuzsa és Varró Zsuzsa két népmesét gyúrt össze eggyé. Egri Mónika története A róka és a farkas a lakodalomban című mesét helyezi át a mai alvilág egy sajátos szegletébe, humora azonnal megnyeri az olvasót. Mészöly Ági a Minecraft világ köré építi meséjét, a mai (kis)kamaszok technológiai érdeklődésével, problémáival a középpontban. Nyulász Péter szerint A két bors ökröcske tökéletesen tükrözi az “urambátyám” beállítottságú gondolkodást. Molnár Krisztina Rita érzékeny és (el)érzékenyítő meséje a gyermeki-szülői szeretetet mutatja be egy átlagos családon keresztül, csakúgy, ahogy A só című, méltán nagy népszerűségnek örvendő klasszikus. Kertész Edina, a kötet szerkesztője pedig Az égig érő paszuly című mesén keresztül mutatja be, hogy igenis megéri bátornak lenni, mint ahogy Kamilla, a főhős kislány is felfedezi a babszemből kinőtt fönti világot.

Hogy miért igazán jó a modern népmese akár esti felolvasásra, akár délutáni mesének? Elsődleges célja természetesen a szórakoztatás, de emellett gondolkodásra nevel, inspirál, beszélgetésre hív, toleranciára figyelmez, és a gender érzékenyítés számos történetben egyre nagyobb hangsúlyt kap. Elekes Dóra meséjében például nem az egyszeri királylány várja fehér lovon berobogó hercegét, hanem inkább a sárkányhoz költözik, csillagász lesz és még a napfogyatkozást is elkapja. A gyerekeket az esti felolvasások alkalmával rávezethetjük, hogy “out of the box” gondolkodjanak, ami nekünk, szülőknek sem ártana néha, kicsit szembe is állítva így a régi korok sémáira dolgozó meséket a mai felfogású, lazább történetekkel.

Az illusztrációk pontosan és szépen követik a szöveget, kalandos, már-már menő hangulatot teremtve a „nem mindennapi” népmeséknek, egységes képeket közvetítve a sokszor alapjaiban nagyon különböző hangvételű történeteknek. Kár, hogy nem szerepel több illusztráció kötetben.

Csak remélni tudom, hogy ebből az ötletből sorozat kerekedik majd, hiszen az ezekhez hasonló „kortárs népmeséknek” mindenképp lenne létjogosultsága a mai magyar gyerekirodalomi piacon. Fontos lenne megszólítani a gyerekeket a saját világukon keresztül, a népmesei hagyományok beszivárgásával. Olyan problémákra, élethelyzetekre válaszokat keresni és adni, amelyek aktuálisak, kortárs szerzőktől kortárs gyerekeknek íródnak, de a szinte mindenki számára ismert népmesei hang állandó, egyszerre egyértelmű és misztikus jellegével.

Makkai-Kovács Krisztina

 

Naphegy Kiadó

Budapest, 2017

112 oldal, 3990 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő