01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Világvége alsó, kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak, következő megálló az Üveghegy
2018.04.16 - Plüss Műhely

MAI NÉPMESÉK KORTÁRS ÍRÓKTÓL

Mi lenne, ha ezúttal a királylány inkább a sárkányt választaná és nem a piperkőc királyfikat állítaná próbatételek elé? Ha az égig érő paszuly óriása, akarata ellenére, kelbimbót enne egész nap, és Mátyás király nem szegény parasztlegénynek állna, hanem a levetett téli mackóbundában járná az erdőt? A kortárs magyar írók gondoltak egy nagyot és átdolgozták a hazai és határon túli népmesék közül a kedvenceiket, vagy egyenesen új, saját népmesét találtak ki. Az így született tizenegy mesét a Naphegy Kiadó csokorba szedte és megjelentette, Máray Mariann illusztrációival.  Kertész Edina, a kötet szerkesztője, és az egyik mese szerzője egyfajta játéknak szánta a kötetet, kíváncsi volt, hogyan is festene egy szájhagyomány útján terjedő, mai népmese.

Hiánypótló kötet született, amely a népmesék hősképeit próbálja modern világunkban újraértelmezni, felruházni korunkhoz illő tulajdonságokkal, adott esetben a technológiát is segítségül hívva. Hiszen ki örülne manapság egy aranyhalnak, ha okostelefont is kaphat?

A mesék ugyanazokat az élethelyzeteket mutatják be amikben mi is élünk, problémákat, amikkel mi is küzdünk, a különbség csupán annyi, hogy nem a klasszikus népmesei szüzsé jelenik meg, hanem a jelen valóságunk.

A felbukkanó motívumok, a stílus, a nyelvezet, a hangvétel hozza a klasszikusokat, azonban minden mesében felfedezhető írójának egyéni hangja, gondolatvilága. Gimesi Dóra, Lackfi János és Vig Balázs saját mesét írtak, amelyek csak motívumaikban vagy hangulatukban hasonlítanak a régiekre, míg Tamás Zsuzsa és Varró Zsuzsa két népmesét gyúrt össze eggyé. Egri Mónika története A róka és a farkas a lakodalomban című mesét helyezi át a mai alvilág egy sajátos szegletébe, humora azonnal megnyeri az olvasót. Mészöly Ági a Minecraft világ köré építi meséjét, a mai (kis)kamaszok technológiai érdeklődésével, problémáival a középpontban. Nyulász Péter szerint A két bors ökröcske tökéletesen tükrözi az “urambátyám” beállítottságú gondolkodást. Molnár Krisztina Rita érzékeny és (el)érzékenyítő meséje a gyermeki-szülői szeretetet mutatja be egy átlagos családon keresztül, csakúgy, ahogy A só című, méltán nagy népszerűségnek örvendő klasszikus. Kertész Edina, a kötet szerkesztője pedig Az égig érő paszuly című mesén keresztül mutatja be, hogy igenis megéri bátornak lenni, mint ahogy Kamilla, a főhős kislány is felfedezi a babszemből kinőtt fönti világot.

Hogy miért igazán jó a modern népmese akár esti felolvasásra, akár délutáni mesének? Elsődleges célja természetesen a szórakoztatás, de emellett gondolkodásra nevel, inspirál, beszélgetésre hív, toleranciára figyelmez, és a gender érzékenyítés számos történetben egyre nagyobb hangsúlyt kap. Elekes Dóra meséjében például nem az egyszeri királylány várja fehér lovon berobogó hercegét, hanem inkább a sárkányhoz költözik, csillagász lesz és még a napfogyatkozást is elkapja. A gyerekeket az esti felolvasások alkalmával rávezethetjük, hogy “out of the box” gondolkodjanak, ami nekünk, szülőknek sem ártana néha, kicsit szembe is állítva így a régi korok sémáira dolgozó meséket a mai felfogású, lazább történetekkel.

Az illusztrációk pontosan és szépen követik a szöveget, kalandos, már-már menő hangulatot teremtve a „nem mindennapi” népmeséknek, egységes képeket közvetítve a sokszor alapjaiban nagyon különböző hangvételű történeteknek. Kár, hogy nem szerepel több illusztráció kötetben.

Csak remélni tudom, hogy ebből az ötletből sorozat kerekedik majd, hiszen az ezekhez hasonló „kortárs népmeséknek” mindenképp lenne létjogosultsága a mai magyar gyerekirodalomi piacon. Fontos lenne megszólítani a gyerekeket a saját világukon keresztül, a népmesei hagyományok beszivárgásával. Olyan problémákra, élethelyzetekre válaszokat keresni és adni, amelyek aktuálisak, kortárs szerzőktől kortárs gyerekeknek íródnak, de a szinte mindenki számára ismert népmesei hang állandó, egyszerre egyértelmű és misztikus jellegével.

Makkai-Kovács Krisztina

 

Naphegy Kiadó

Budapest, 2017

112 oldal, 3990 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő