01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Terítéken: Jókai, citrom
2018.02.20 - tiszatáj

AD NOTAM JÓKAI

Hogyan kerül egy asztalra Jókai, a véres steak és a cupcake-nyelvezet, illetve hogyan jönnek létre instant szövegvilágok? A FISZ prózaünnepén kortárs írók improvizáltak Jókai soraira, a jó kondícióban lévő érdeklődők pedig egy izgalmas irodalmi sétán bejárhatták a Jókaihoz köthető pesti helyszíneket is.

A Magyar Írószövetség döntésének értelmében 2018-ban ünnepeljük először a Magyar Széppróza Napját, melynek kijelölt időpontja Jókai Mór születésének napjához köthető. Kárpát-medence-szerte zajlanak irodalmi rendezvények, melyek valamilyen módon kapcsolódni kívánnak  a Jókai-életműhöz, de legalábbis a próza műneméhez.

A Fiatal Írók Szövetsége a budapesti Ad notam Jókai nevű programsorozatát február 15-én indította egy városnéző sétával, melynek célja a Jókai által is bejárt terek megismerése volt, olyan tartalmakkal kiegészítve, melyek hatással lehetnek Jókai-kép(zet)ünkre.  Hansági Ágnes vezetésével elbarangoltunk az író több lakhelyére, az ideiglenes Magyar Képviselőházhoz, Gyulai Pál egykori lakásához. Eközben szó esett azokról a korabeli kulturális és térbeli paraméterekről, melyek meghatározták egy otthon kiválasztását. Az íróhoz köthető különböző visszaemlékezések felolvasása hozzájárult ahhoz, hogy belesétáljuk magunkat a 19. század második felébe, valamint ahhoz, hogy a művészben felismerjük az embert magát, mindennapi problémáival, ítéleteivel együtt.

Az új Lumen Kávézóban a kortárs magyar irodalomban érzékelhető tendenciákról folyt vita Zelei Dávid moderálásával. A beszélgetést elindító kérdést, miszerint nemzetközi viszonylatban a kortárs magyar irodalom inkább próza- vagy líracentrikus, problematikusnak találták a válaszadók. Neszlár Sándor kiemelte, hogy egyrészt megvizsgálhatjuk a könyvpiacot és a megjelent kötetek példányszámát, de a kérdés megválaszolásával nem sokat teszünk hozzá az irodalomhoz. Vásári Melinda szerint az irodalmi élet különböző szegmenseit figyelembe véve más válaszokhoz juthatunk: a lefordítandó kötetek esetében talán a prózai művek vannak túlsúlyban, de az ELTE egyik kutatócsoportja lírával foglalkozik. Tehát nem mindegy, hogy a könyvpiac, az akadémiai tendenciák, a fiatal szerzők által művelt műfajok, vagy éppen a fordítások tükrében közelítünk a témához.

Meta-szintre helyeződött a beszélgetés, amikor a kérdező a Magyar Próza Napja megválasztása körüli vitára hivatkozva két prózapoétikai hagyományt különített el Jókai Mór és Esterházy Péter írásművészete alapján, nevezetesen egy realista és egy szövegcentrikus prózanyelvi szálat. Ennek apropóján a kortárs magyar irodalomban megfigyelhető újrealizmusra, illetve a prózapoétikai trendekre irányította a figyelmet. Mészáros Sándor konkrét példákkal rámutatott  a többféle hagyomány együttes jelenlétére, valamint kiemelte, hogy az irodalmat alakító konzervatív és innovatív szempontok is egyszerre jelentkezhetnek egy-egy beszédmódban. Vásári viszont kibontakozni lát egy olyan irányzatot, amelyben a referencialitás valóságvonatkozása kerül előtérbe. A vita átbillent írósztárjaink utánpótlásának kérdésére, majd a magyar irodalmat meghatározó, „citromba-harapottság állapotára” és ennek kontextualizálására.

Mivel a FISZ idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, a közelmúltban megjelent, három kultikusnak nevezhető FISZ-kötet került a kritikusok boncasztalára. A kérdezettek – Hermann Veronika, Smid Róbert és Szekeres Nikoletta – egyetértettek abban, hogy Farkas Balázs Nyolcasok című kötete poétikai szempontból markánsan elválik a másik két kötettől. A meghívottak az első olvasáshoz kötődő „aha-élményükről” beszéltek, és a közben megélt autisztikus nézőpont egyediségéről. Szerényi Szabolcs Éhség című kötetének szentenciózus nyelve olykor a szöveg kárára válik, máskor hozzásegít a sajátos elbeszélésmód megteremtéséhez. Míg Szerényi esetében inkább az válik problematikussá, hogy milyen lehetőségei vannak az embernek, Makai Máté: Koriolán dala című kötetében esetenként  az irodalom gyakorlatba épülő lehetőségei is fókuszba kerülnek. Úgy tűnt, hogy a kritikusok megbékéltek Smid Róbert plasztikus metaforáival, melyben a szövegek stílusát gasztronómiai képekkel szemléltette: Farkas-féle sajt, Szerényi véres steakje, és Makai cupcake-nyelvezete.

Mindeközben négy szerző imprózott egy-egy kihúzott Jókai mondatra, megadott műfajra. Farkas Balázsnak, Kalapos Éva Veronikának, Komor Zoltánnak és Márton Lászlónak mindössze egy óra állt rendelkezésére a feladat teljesítésére.

A második napon a Prózamustra kereténben a FISZ prózaíróival ismerkedtünk. Az esemény alatt a legfrissebb, elsőkötetes FISZ-es prózaírók mutatkoztak be a közönségnek. Talán a legnagyobb érdeklődést kiváltó programpont az improvizációs prózajáték volt, melyben minden résztvevő saját, választott Jókai-idézetével befolyásolhatta a játék alakulását. Az Itt és Most Társulat színészeinek invenciózus megoldásainak és a Jókai-mondatok inspiratív erejének egyszerre lehettek szem- és fültanúi a résztvevők.

Az Ad notam Jókai az NKA, a Magyar Széppróza Napja, az EMMI és az Magyar Írószövetség támogatásával valósult meg.

Makkai T. Csilla

 

 

Fotó: Makkai Csilla


Címke: , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő