06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Terítéken: Jókai, citrom
2018.02.20 - tiszatáj

AD NOTAM JÓKAI

Hogyan kerül egy asztalra Jókai, a véres steak és a cupcake-nyelvezet, illetve hogyan jönnek létre instant szövegvilágok? A FISZ prózaünnepén kortárs írók improvizáltak Jókai soraira, a jó kondícióban lévő érdeklődők pedig egy izgalmas irodalmi sétán bejárhatták a Jókaihoz köthető pesti helyszíneket is.

A Magyar Írószövetség döntésének értelmében 2018-ban ünnepeljük először a Magyar Széppróza Napját, melynek kijelölt időpontja Jókai Mór születésének napjához köthető. Kárpát-medence-szerte zajlanak irodalmi rendezvények, melyek valamilyen módon kapcsolódni kívánnak  a Jókai-életműhöz, de legalábbis a próza műneméhez.

A Fiatal Írók Szövetsége a budapesti Ad notam Jókai nevű programsorozatát február 15-én indította egy városnéző sétával, melynek célja a Jókai által is bejárt terek megismerése volt, olyan tartalmakkal kiegészítve, melyek hatással lehetnek Jókai-kép(zet)ünkre.  Hansági Ágnes vezetésével elbarangoltunk az író több lakhelyére, az ideiglenes Magyar Képviselőházhoz, Gyulai Pál egykori lakásához. Eközben szó esett azokról a korabeli kulturális és térbeli paraméterekről, melyek meghatározták egy otthon kiválasztását. Az íróhoz köthető különböző visszaemlékezések felolvasása hozzájárult ahhoz, hogy belesétáljuk magunkat a 19. század második felébe, valamint ahhoz, hogy a művészben felismerjük az embert magát, mindennapi problémáival, ítéleteivel együtt.

Az új Lumen Kávézóban a kortárs magyar irodalomban érzékelhető tendenciákról folyt vita Zelei Dávid moderálásával. A beszélgetést elindító kérdést, miszerint nemzetközi viszonylatban a kortárs magyar irodalom inkább próza- vagy líracentrikus, problematikusnak találták a válaszadók. Neszlár Sándor kiemelte, hogy egyrészt megvizsgálhatjuk a könyvpiacot és a megjelent kötetek példányszámát, de a kérdés megválaszolásával nem sokat teszünk hozzá az irodalomhoz. Vásári Melinda szerint az irodalmi élet különböző szegmenseit figyelembe véve más válaszokhoz juthatunk: a lefordítandó kötetek esetében talán a prózai művek vannak túlsúlyban, de az ELTE egyik kutatócsoportja lírával foglalkozik. Tehát nem mindegy, hogy a könyvpiac, az akadémiai tendenciák, a fiatal szerzők által művelt műfajok, vagy éppen a fordítások tükrében közelítünk a témához.

Meta-szintre helyeződött a beszélgetés, amikor a kérdező a Magyar Próza Napja megválasztása körüli vitára hivatkozva két prózapoétikai hagyományt különített el Jókai Mór és Esterházy Péter írásművészete alapján, nevezetesen egy realista és egy szövegcentrikus prózanyelvi szálat. Ennek apropóján a kortárs magyar irodalomban megfigyelhető újrealizmusra, illetve a prózapoétikai trendekre irányította a figyelmet. Mészáros Sándor konkrét példákkal rámutatott  a többféle hagyomány együttes jelenlétére, valamint kiemelte, hogy az irodalmat alakító konzervatív és innovatív szempontok is egyszerre jelentkezhetnek egy-egy beszédmódban. Vásári viszont kibontakozni lát egy olyan irányzatot, amelyben a referencialitás valóságvonatkozása kerül előtérbe. A vita átbillent írósztárjaink utánpótlásának kérdésére, majd a magyar irodalmat meghatározó, „citromba-harapottság állapotára” és ennek kontextualizálására.

Mivel a FISZ idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, a közelmúltban megjelent, három kultikusnak nevezhető FISZ-kötet került a kritikusok boncasztalára. A kérdezettek – Hermann Veronika, Smid Róbert és Szekeres Nikoletta – egyetértettek abban, hogy Farkas Balázs Nyolcasok című kötete poétikai szempontból markánsan elválik a másik két kötettől. A meghívottak az első olvasáshoz kötődő „aha-élményükről” beszéltek, és a közben megélt autisztikus nézőpont egyediségéről. Szerényi Szabolcs Éhség című kötetének szentenciózus nyelve olykor a szöveg kárára válik, máskor hozzásegít a sajátos elbeszélésmód megteremtéséhez. Míg Szerényi esetében inkább az válik problematikussá, hogy milyen lehetőségei vannak az embernek, Makai Máté: Koriolán dala című kötetében esetenként  az irodalom gyakorlatba épülő lehetőségei is fókuszba kerülnek. Úgy tűnt, hogy a kritikusok megbékéltek Smid Róbert plasztikus metaforáival, melyben a szövegek stílusát gasztronómiai képekkel szemléltette: Farkas-féle sajt, Szerényi véres steakje, és Makai cupcake-nyelvezete.

Mindeközben négy szerző imprózott egy-egy kihúzott Jókai mondatra, megadott műfajra. Farkas Balázsnak, Kalapos Éva Veronikának, Komor Zoltánnak és Márton Lászlónak mindössze egy óra állt rendelkezésére a feladat teljesítésére.

A második napon a Prózamustra kereténben a FISZ prózaíróival ismerkedtünk. Az esemény alatt a legfrissebb, elsőkötetes FISZ-es prózaírók mutatkoztak be a közönségnek. Talán a legnagyobb érdeklődést kiváltó programpont az improvizációs prózajáték volt, melyben minden résztvevő saját, választott Jókai-idézetével befolyásolhatta a játék alakulását. Az Itt és Most Társulat színészeinek invenciózus megoldásainak és a Jókai-mondatok inspiratív erejének egyszerre lehettek szem- és fültanúi a résztvevők.

Az Ad notam Jókai az NKA, a Magyar Széppróza Napja, az EMMI és az Magyar Írószövetség támogatásával valósult meg.

Makkai T. Csilla

 

 

Fotó: Makkai Csilla


Címke: , , , ,
2018.06.18 - tiszatáj

KÖNYVHETI INTERJÚ GÉCZI JÁNOSSAL
Június 7-én, csütörtökön került megrendezése Géczi János Sziget, este hét és hét tíz között című kötetének bemutatója a Dugonics téren. Az esemény után Németh Zsófia beszélgetett vele töredékességről, a rózsákhoz kötődő számmisztikáról, El Kazovszkij grafikáiról és hatásáról, valamint Kass János plasztik-fejeiről… – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő