08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Terítéken: Jókai, citrom
2018.02.20 - tiszatáj

AD NOTAM JÓKAI

Hogyan kerül egy asztalra Jókai, a véres steak és a cupcake-nyelvezet, illetve hogyan jönnek létre instant szövegvilágok? A FISZ prózaünnepén kortárs írók improvizáltak Jókai soraira, a jó kondícióban lévő érdeklődők pedig egy izgalmas irodalmi sétán bejárhatták a Jókaihoz köthető pesti helyszíneket is.

A Magyar Írószövetség döntésének értelmében 2018-ban ünnepeljük először a Magyar Széppróza Napját, melynek kijelölt időpontja Jókai Mór születésének napjához köthető. Kárpát-medence-szerte zajlanak irodalmi rendezvények, melyek valamilyen módon kapcsolódni kívánnak  a Jókai-életműhöz, de legalábbis a próza műneméhez.

A Fiatal Írók Szövetsége a budapesti Ad notam Jókai nevű programsorozatát február 15-én indította egy városnéző sétával, melynek célja a Jókai által is bejárt terek megismerése volt, olyan tartalmakkal kiegészítve, melyek hatással lehetnek Jókai-kép(zet)ünkre.  Hansági Ágnes vezetésével elbarangoltunk az író több lakhelyére, az ideiglenes Magyar Képviselőházhoz, Gyulai Pál egykori lakásához. Eközben szó esett azokról a korabeli kulturális és térbeli paraméterekről, melyek meghatározták egy otthon kiválasztását. Az íróhoz köthető különböző visszaemlékezések felolvasása hozzájárult ahhoz, hogy belesétáljuk magunkat a 19. század második felébe, valamint ahhoz, hogy a művészben felismerjük az embert magát, mindennapi problémáival, ítéleteivel együtt.

Az új Lumen Kávézóban a kortárs magyar irodalomban érzékelhető tendenciákról folyt vita Zelei Dávid moderálásával. A beszélgetést elindító kérdést, miszerint nemzetközi viszonylatban a kortárs magyar irodalom inkább próza- vagy líracentrikus, problematikusnak találták a válaszadók. Neszlár Sándor kiemelte, hogy egyrészt megvizsgálhatjuk a könyvpiacot és a megjelent kötetek példányszámát, de a kérdés megválaszolásával nem sokat teszünk hozzá az irodalomhoz. Vásári Melinda szerint az irodalmi élet különböző szegmenseit figyelembe véve más válaszokhoz juthatunk: a lefordítandó kötetek esetében talán a prózai művek vannak túlsúlyban, de az ELTE egyik kutatócsoportja lírával foglalkozik. Tehát nem mindegy, hogy a könyvpiac, az akadémiai tendenciák, a fiatal szerzők által művelt műfajok, vagy éppen a fordítások tükrében közelítünk a témához.

Meta-szintre helyeződött a beszélgetés, amikor a kérdező a Magyar Próza Napja megválasztása körüli vitára hivatkozva két prózapoétikai hagyományt különített el Jókai Mór és Esterházy Péter írásművészete alapján, nevezetesen egy realista és egy szövegcentrikus prózanyelvi szálat. Ennek apropóján a kortárs magyar irodalomban megfigyelhető újrealizmusra, illetve a prózapoétikai trendekre irányította a figyelmet. Mészáros Sándor konkrét példákkal rámutatott  a többféle hagyomány együttes jelenlétére, valamint kiemelte, hogy az irodalmat alakító konzervatív és innovatív szempontok is egyszerre jelentkezhetnek egy-egy beszédmódban. Vásári viszont kibontakozni lát egy olyan irányzatot, amelyben a referencialitás valóságvonatkozása kerül előtérbe. A vita átbillent írósztárjaink utánpótlásának kérdésére, majd a magyar irodalmat meghatározó, „citromba-harapottság állapotára” és ennek kontextualizálására.

Mivel a FISZ idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, a közelmúltban megjelent, három kultikusnak nevezhető FISZ-kötet került a kritikusok boncasztalára. A kérdezettek – Hermann Veronika, Smid Róbert és Szekeres Nikoletta – egyetértettek abban, hogy Farkas Balázs Nyolcasok című kötete poétikai szempontból markánsan elválik a másik két kötettől. A meghívottak az első olvasáshoz kötődő „aha-élményükről” beszéltek, és a közben megélt autisztikus nézőpont egyediségéről. Szerényi Szabolcs Éhség című kötetének szentenciózus nyelve olykor a szöveg kárára válik, máskor hozzásegít a sajátos elbeszélésmód megteremtéséhez. Míg Szerényi esetében inkább az válik problematikussá, hogy milyen lehetőségei vannak az embernek, Makai Máté: Koriolán dala című kötetében esetenként  az irodalom gyakorlatba épülő lehetőségei is fókuszba kerülnek. Úgy tűnt, hogy a kritikusok megbékéltek Smid Róbert plasztikus metaforáival, melyben a szövegek stílusát gasztronómiai képekkel szemléltette: Farkas-féle sajt, Szerényi véres steakje, és Makai cupcake-nyelvezete.

Mindeközben négy szerző imprózott egy-egy kihúzott Jókai mondatra, megadott műfajra. Farkas Balázsnak, Kalapos Éva Veronikának, Komor Zoltánnak és Márton Lászlónak mindössze egy óra állt rendelkezésére a feladat teljesítésére.

A második napon a Prózamustra kereténben a FISZ prózaíróival ismerkedtünk. Az esemény alatt a legfrissebb, elsőkötetes FISZ-es prózaírók mutatkoztak be a közönségnek. Talán a legnagyobb érdeklődést kiváltó programpont az improvizációs prózajáték volt, melyben minden résztvevő saját, választott Jókai-idézetével befolyásolhatta a játék alakulását. Az Itt és Most Társulat színészeinek invenciózus megoldásainak és a Jókai-mondatok inspiratív erejének egyszerre lehettek szem- és fültanúi a résztvevők.

Az Ad notam Jókai az NKA, a Magyar Széppróza Napja, az EMMI és az Magyar Írószövetség támogatásával valósult meg.

Makkai T. Csilla

 

 

Fotó: Makkai Csilla


Címke: , , , ,
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP A THEALTEREN
A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ZUZANA KIZÁKOVÁVAL
Ahhoz, hogy egy fesztiválon minden flottul menjen, a folyamatokat a legapróbb részletekig meg kell tervezni. A Malomfesztiválon viszont nem csak színpadot, de közösséget is építenek. A fesztivál szellemiségéről  Zuzana Kizákovával, produkciós menedzserrel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.13 - tiszatáj

SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ
A celldömölki társulat olyan üdén robbant be a Thealter Fesztiválba, mint pár éve a K2 Színház. Biztos nem véletlen, hogy egymásra találtak, közös produkciójukat látva a napnál világosabb, hogy értik egymást… – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL
Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő