05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

„az értéket hangsúlyoznunk kell az érdekkel szemben…”
2018.01.31 - tiszatáj

KERESZTÉNY-ZSIDÓ PÁRBESZÉD KERTÉSZ IMRE ÉLETMŰVÉRŐL

Az Asztali beszélgetések sorozat keretében Darvas István rabbi és Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélgetett a kertészi életmű egy-egy idézete alapján a holokausztról és az emlékezet kérdésköréről a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A kertészi életművel kapcsolatban Fabiny Tamás az irodalmi munkásság mellett Kertész Imre személyiségét emelte ki. „Nagyon szelíden, emberileg jóságosan is lehet nagyon kemény dolgokat mondani múltról és jelenről. Kertész nem vicsorogva, hanem szelíden, de kíméletlen őszinteséggel tudott írni” – fogalmazott az evangélikus püspök.

„A zsidóság tulajdonképpen nem más, mint évezredek vitairata. Kertész rendkívül elkötelezett volt a paradoxon iránt, nagyon sok ellentmondással küzdött, írásai ezáltal a hagyományos zsidó irodalom lenyomatát képezik” – mondta a rabbi. Darvas István kiemelte, hogy Kertész Imre nem mint vallásos, de mint zsidó szerző írt, ezért ajánlaná műveit a közösségének.

Botrány

„Auschwitz problémája nem az, hogy, úgymond, záróvonalat húzzunk-e alá vagy sem; hogy megőrizzük-e emlékét, vagy hogy elsüllyesszük a történelem megfelelő fiókjába; hogy emlékművet emeljünk-e a meggyilkolt millióknak, s hogy ez az emlékmű milyen is legyen. Auschwitz igazi problémája az, hogy megtörtént, és ezen a tényen a legjobb, de a leggonoszabb akarattal sem változtathatunk. E súlyos helyzetnek talán a magyar katolikus költő, Pilinszky János adta a legpontosabb nevet, amikor »botránynak« nevezte; s ezen nyilvánvalóan azt értette, hogy Auschwitz a keresztény kultúrkörben esett meg, s így a metafizikai szellem számára kiheverhetetlen” – olvasható Kertész Imrének a Nobel-díj átvételekor elmondott, A stockholmi beszéd című írásában.

Fabiny Tamás kifejtette, hogy érdekes a Pilinszky János és Kertész Imre művei között húzódó párhuzam. Auschwitz botrányával kapcsolatban az evangélikus püspök kiemelte: „A zsidóság elvesztése nem csak zsidó fájdalom. A 21. századi keresztény mártírok fájdalma és halála sem csak a keresztények fájdalma. Egymásért is sírnunk kell, és egymás gyászában is osztoznunk kell! A botrány valóban egyetemes.”

Darvas István a zsidó emléknap értelmezéséről megosztotta, hogy „A zsidóság vallásos történelemszemléletét az a gondolat hatja át, hogy ha valamilyen fájdalom érte a zsidóságot, akkor az alapvető kérdés, melyet a mesterek feltettek, az volt, hogy mi ebben a saját felelősség.” A rabbi elmondta, hogy számos saját felelősséget érintő kérdés a zsidó liturgiában szerepel, ugyanakkor nincsen kimondott nap, amely a személyes felelősségről szólna. „Eleink arra törekedtek, hogy nem feltétlenül egy emléknapot kell létrehozni, hanem helyesebb, hogy ha reflektálni kell, akkor azonnal reagálni lehet. A felelősséget nem aktívan, érzelmileg szélsőséges módon kell megvallanunk, hanem tudatában kell lennünk annak, hogy ha bármiben hibáztunk, vétkeztünk, abban van felelősségünk.”

Az ember csődje

A katolikus Vigilia havilapban Kertész publikálatlan naplójegyzeteiből Hafner Zoltán összeállításában már több publikáció is megjelent. A beszélgetésen ebből az alábbi szemelvény hangzott el a dispután: „Auschwitz sehonnan sem közelíthető meg, csakis ha Isten felől indulunk el; vagyis Auschwitz a nagy csapások egyike, amely figyelmezteti az embert – ha az ember figyelne. Így a gyilkosság banalitásáról beszélnek – ez olyan, mint egy anzikszkártya a pokolból: itt is jártunk, veszélyes, de érdekes hely, a tíz harmincas géppel érkezünk, várjatok. Ha Auschwitz hiábavaló, Isten csődbe jutott; Isten csődje nem Isten, hanem az ember halálát jelenti.”

„A holokauszt lehetett volna Isten csődje, de csak abban az esetben, ha Isten nem Isten lenne” – fogalmazott a kertészi idézetre reflektálva Darvas István. „Akármennyire is nagy csapás érte a második világháborúban a zsidóságot, de az a tény, hogy a zsidóság megmaradt, az pontosan azt mutatja, hogy az nem Isten csődje volt. Isten ugyanis természetéből adódóan nem tud csődöt mondani. Az emberek, akik megkapták az Isten által adott szabályokat, törvényeket, erkölcsi és gyakorlati útmutatásokat, tudnak hibásan dönteni, vétkezni, és ezeknek időnként rettenetes következménye van.”

Fabiny Tamás az Isten csődje-e Auschwitz kérdéskörrel kapcsolatban Jézus kereszthalálára utalva felidézte, hogy Krisztus a kereszten a zsoltárost idézve ezt mondta: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Mk 15,34) A püspök kifejtette, hogy a holokauszt „az ember csődje, de Isten is beleőszült Auschwitzba”.

Európa

Európa nyomasztó öröksége című művében Kertész Imre többek között így fogalmazott: „Nem tudom, hogyan kell megoldani a menekültkérdést, a szociális problémákat, a szegényebb országok s az értékes emberek felkarolását, nem tudom, hogyan lehet felszámolni a terrorizmust és megteremteni az új biztonsági rendszert. Egyvalamit azonban határozottan tudok: az a civilizáció, amely nem mondja ki világosan az értékeit, vagy amely e kinyilvánított értékeit cserbenhagyja, az a pusztulás, a végelgyengülés útjára lép. Akkor majd mások fogják kimondani ezeket az értékeket, s e mások szájában azok már nem értékek lesznek többé, hanem megannyi ürügy a korlátlan hatalomra, a korlátlan pusztításra. (…) Ha a jövő Európájára gondolok, erős, magabiztos Európát képzelek el, olyat, amely mindig szívesen tárgyal, de soha nem alkuszik meg.”

Az Asztali beszélgetések disputapartnerei egyetértettek abban, hogy a Soá utáni időszak népirtásai, a szegények melletti nem kiállás és számos gazdasági és nem szociális alapon hozott döntés azt mutatja, hogy az ember nem tanult a múlt hibájából.

Fabiny Tamás elmondta, hogy ma a politikában, művészetben, magánéletben is újra és újra az értékkel szemben az érdek kerül előtérbe. A püspök Kertész Imre szavait megerősítve hangsúlyozta, hogy „az értéket hangsúlyoznunk kell az érdekkel szemben.” Az evangélikus püspök Kertésznek a berlini Művészeti Akadémián 2007-ben elmondott beszédével kapcsolatban elmondta, hogy Európa képe azóta még legyengültebb. „Az erős szekularizáció, a kiábrándultság, a menekültkérdés körüli tehetetlenség, az elidegenedés az elmúlt években sokkal erősebb, mint amikor Kertész ezeket a mondatokat írta.”

Darvas István rabbi a négy ősanya – Sára, Rebeka, Ráhel és Lea – képét idézte fel. A rabbi meglátása szerint mindegyik ősanya egy korszakot szimbolizál. Darvas szerint most Sára korszakát éljük a maga fekete és fehér képével. A rabbi ugyanakkor bizakodó, hogy kronológiailag haladva Rebeka korszakába léphetünk majd. „A Rebeka-korszaknak meglehet majd az a sajátja, hogy zseniális nők fontos pozícióba kerülnek, és új utat szabnak Európának” – mondta a rabbi.

Galambos Ádám

 


Címke: , , , , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő